A pénz világa

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 829
30 448
113

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 366
30 870
113
Természetesen jobb az államkötvény, mint a bankbetét, párnaciha, de csak az infláció követő, és az is csak utólag követi le azt.
Nekem, és sok sorstársamnak most az a legjobb befektetés, hogy gondoskodunk a 7X-re felemelt gáz árának kiváltására a fűtésben.
Padlásszobás, szuterénos, 150m2 körüli ház. Padlásszoba már régen nincs használva, fűtve. Amikor építették a szüleink a 80-as években, nem számítottak ilyen árakra!
Szerencsére a nyílászárók már korábban le lettek cserélve, SPLIT klíma már télen lett véve, tavasszal felszerelve.
Csak a klíma árán 95.000ft-ot spóroltam fél év alatt. 225.000ft-ról 320.000ft-ra emelkedett fel az ára ennyi idő alatt, és azóta is töretlenül emelkedik!
Az autó vételről lecsúsztam, ennek köszönhetem most, hogy napelemet tudok venni a tetőre, az arra félretett pénzből. Közben marad a 22 éves Opel, ami szerencsére jól tartja magát!
Viszont nagyon sokan vannak, akiknek nincs befektetni valójuk, ellenben a hitelkamatok is az égbe szöktek, így vakarják most a fejüket, hogy mi lesz velük télen!?
A padlásszobába az a jó, hogy ha nem akarod használni, akkor le lehet könnyen zárni, mikor még megvolt a ház, akkor szüleim csináltattak rá szigetelt ajtót. A hátrány, hogy padlásszobánál födémet utólag nemigen lehet szigetelni, csak nagy macerával és a nyolcvanas években a tető szigetelése is igen csak mai szemmel nézve kevésbé volt megoldott.

Mennyit spórólsz a klímával? Mennyi idő alatt térül meg az ára?
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
4 862
15 262
113
A PMÁP jövőre biztosan 10+% kamatot fog adni.
Ha pár hónap múlva lejáró Diszkont kincstárjegyet veszel, az most 8,48% hozamot ígér.
A Magyar Államkötvények között is látok 11+%-os papírokat. (2023/A, 2024/B, 2024/C)
A MÁP+-aimat többségében már lecseréltem a fentiekre. Lehet nem maxoltam így sem ki a befektetéseim, de tuti jobban járok, mintha abban hagytam volna a vagyonkám.

Az inflációkövető PMÁP jó lehetőség most az infláció miatt akinek hitele van. Még számolgatnom kell, hogy azzal járok-e jobban, ha előtörlesztek, vagy berakom PMÁP-ba a cuccot, mivel hitelkamat fix, a PMÁP kamat viszont masszív lesz az infláció miatt. A forint meg forint marad.
 
  • Tetszik
Reactions: BJani

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 973
17 189
113
Amit a történelemkönyvekben olvasol azok olyan időkben történtek, amikor még nem volt olyan szintű infrastruktúra kiépítve mint ma. A városi közműrendszer, energiahálózat, közszolgáltatások új helyre telepítése ma olyan költséges, hogy nem éri meg.
Szerinted amikor nem fog rajta (mármint a közműrendszeren) semmi sem folyni, se ki se be, akkor az éhhalál szélén álló Joskapistát fogja érdekelni, hogy mennyiből épült ki? És, hogy bevillannak a milliárdok, ezért nem fog elköltözni?
Ha már annyira leromlott egy helyen az élet minősége, hogy nincs kilátás a javulásra, akkor az érintett el fog költözni, ahogy a nagy Maja városokból is egyik napról a másikra elköltöztek. Egy ellátás nélkül maradt város pedig, az maga a reménytelenség.
DE a remény okán, abban bíznak a költözők és túlélni vágyók, hogy máshol jobb lesz. Szétszóródnak vidéken, aztán egyesek megmaradnak, mások pedig elhullnak. A káoszba hullott városban még ennyi esély sem lenne. A romai birodalom városaiban élőket sem érdekelte, hogy elődeik hány millió szeszterciuszból építették ki a csatorna és vízhálózatot. Egyszerűen elhagyták, amikor már úgy ítélték meg, hogy eljött az idő a költözéshez.
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 973
17 189
113
Egyébként várhatóan mi lesz szerintetek a jobb valuta befektetés? EUR, USD, CHF, rubel, yüan?
EURO, USD-t felejteném, mert ha nem jön össze nekik a nagy Ukrán kaland, akkor jelentőset fognak gyengülni, sőt az EU akár meg is szűnhet.
Rubel, Yüan is rizikós, mert ha nyugatiaknak bejön a számítása és Oo. megtérdel, akkor Kína lesz a soron, így mindkét nemzeti valuta bukik.
Én a CHF-re tennék nagyobb összegben, mert az egy olyan valuta, amit mindenki meg akar védeni, lévén, hogy az összes simlis ott tarja a gyanús és kevésbé gyanús pénzeit.
 

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 069
4 025
113
A padlásszobába az a jó, hogy ha nem akarod használni, akkor le lehet könnyen zárni, mikor még megvolt a ház, akkor szüleim csináltattak rá szigetelt ajtót. A hátrány, hogy padlásszobánál födémet utólag nemigen lehet szigetelni, csak nagy macerával és a nyolcvanas években a tető szigetelése is igen csak mai szemmel nézve kevésbé volt megoldott.

Mennyit spórólsz a klímával? Mennyi idő alatt térül meg az ára?
Sajnos nálunk sincsen szigetelve a födém. A lépcsőfeljárót egyelőre hungarocellel zártam le.
A lenti szobák gipszkartonozásán gondolkodom, mert hamarosan festeni is kell.
Nem tudom még biztosra mondani, hogy mennyit takarítok meg a klímával, mert idén lett beszerelve, és még nem fűtöttem vele. Az lenne az igazi, ha H-tarifára mehetne a fogyasztása, külön mérőórára. De ez majd attól függ, hogy berakják-e a plusz mérőórát a villanyóra szekrénybe. Hely lenne benne még kettőnek is.
Most 2 villanyóránk van, az éjszakai áramnak (bojler) van külön.
Napközben elég lenne egyébként 1 helységet fűteni, arra elég lenne a klíma, és szeretnék venni még 1 norvég/infra panelt, amit szintén a napelemről táplálnánk.
Az éves gázszámlánk a tavalyi fogyasztással számolva 730.000 forint körül lenne úgy, hogy mellette sokszor vegyes tüzelésű kazánnal (fával) üzemelt a központi fűtés. Szerintem a villany jobb alternatívát nyújt, olcsóbb, főleg ha a 3. órát is be lehet szerelni a H-tarifához, ami az éjszakai áramnál is olcsóbb lenne.
A napokban beszélek az áramszolgáltatóval.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 366
30 870
113
Sajnos nálunk sincsen szigetelve a födém. A lépcsőfeljárót egyelőre hungarocellel zártam le.
A lenti szobák gipszkartonozásán gondolkodom, mert hamarosan festeni is kell.
Nem tudom még biztosra mondani, hogy mennyit takarítok meg a klímával, mert idén lett beszerelve, és még nem fűtöttem vele. Az lenne az igazi, ha H-tarifára mehetne a fogyasztása, külön mérőórára. De ez majd attól függ, hogy berakják-e a plusz mérőórát a villanyóra szekrénybe. Hely lenne benne még kettőnek is.
Most 2 villanyóránk van, az éjszakai áramnak (bojler) van külön.
Napközben elég lenne egyébként 1 helységet fűteni, arra elég lenne a klíma, és szeretnék venni még 1 norvég/infra panelt, amit szintén a napelemről táplálnánk.
Az éves gázszámlánk a tavalyi fogyasztással számolva 730.000 forint körül lenne úgy, hogy mellette sokszor vegyes tüzelésű kazánnal (fával) üzemelt a központi fűtés. Szerintem a villany jobb alternatívát nyújt, olcsóbb, főleg ha a 3. órát is be lehet szerelni a H-tarifához, ami az éjszakai áramnál is olcsóbb lenne.
A napokban beszélek az áramszolgáltatóval.
Az nálunk is úgy lett megcsinálva, hogy az asztalos csinált egy ilyen csapóajtót, két réteg közé hungarocell. Kulturáltan is néz ki, meg szigetel is. Nem volt akkor egy ökör ára.
Önmagában nem vagyok híve a gipszkartonnak, szerintem nagy hülyeség, de ízlések és pofonok; akkor érdemes vele foglalkozni, ha rendes szigetelést raksz fölé. Nálunk alapvetően nagyon nagy belmagasság van, a szobák egy részén le van hozva gipszkartonnal a mennyezet mai kor szokása szerinti magasságra, pár szobában meg a régi belmagasság van; de olyan nagy különbséget nem érezni.
Vége lesz a fűtési szezonnak, mire új mérőórát tudsz használni. Persze, attól még jól jöhet jövőre is.

Igazából annyiban szkeptikus vagyok, hogy mire villanyfűtésileg mindent felszerelsz, megveszel; az ellátásbiztonság növelésén kívül valóban megéri-e, vagy évtizedekig ki tudnád belőle a plusz gázt és fát fizetni belőle.
Szigetelve van a házad? Nem érné meg inkább egy combosabb szigetelést felrakni?
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 973
17 189
113
Ez azért a HUF-ra valószínűleg még nagyobb csapást jelentene.
Ez egyértelmű!
Ti. ezen valutákhoz van kötve az árfolyam. Pl. az EURO sem egy mindenkitől független pénz (annyit lehet belőle nyomtatni, amennyi USA kötvényt vásárol az EKB a FED-től, vagyis az EURO fedezete USA kötvény - jól ki van ez találva, és még azt mondják, hogy az USA nem uralja az EU-t).
 

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 279
2 447
113
Tekintve, hogy a Voda még mindig cipeli a UPC sallangjainak a nagy részét...
Nem kell azon majd meglepődni, ha 1-2 éven belül masszív nyereségbe fognak átfordulni.
Nem mélyedtem el a témában, de tankönyvi esetben az ilyen típusú be/felvásárlás esetén a szinergiák megtalálása és felhasználása hatékonyság növekedést és profitabilitást jelenthet.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 461
46 362
113
Nem mélyedtem el a témában, de tankönyvi esetben az ilyen típusú be/felvásárlás esetén a szinergiák megtalálása és felhasználása hatékonyság növekedést és profitabilitást jelenthet.
Írd és mond, a mai napig külön kezelik a régi UPC-s ügyfeleket. A tavalyi, és a tavaly előtti mérleg adatokra brutális hatással kellett lennie az akvizíciót követő technikai átállás. Ráadásul baromira nem ment zökkenőmentesen a dolog, szóval biztosan sok mérnöki, fejlesztői kiadásuk volt.
Különben röhelyes, hogy egy-egy ilyen akvizíciót meddig nyöghet egy cég. Az MVM már több mint 1 éve átvette az ELMÜ ügyfeleit, de a mai napig is még mindig külön kell kezelniük őket. Konkréta 2 különböző elektronikus ügyfélszolgálat van rájuk. Pedig mindkettőt frissen csinálták.
 
  • Tetszik
Reactions: enzo

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 165
3 452
113
Sok érdekes hsz volt. : ) Próbálok néhányra reagálni.
Ez nem ötlet. Ez egy prognózis. Hogy a kormány semmit nem fog csinálni az éghajlatváltozással ahogy eddig, csak a nagyvárosoknak lesz pénzük arra, hogy csináljanak valamit, mert a sok lakos adója kitermeli a forrást rá. Mert a kormánynak lesz elég pénznyelője az éghajlatváltozás elleni küzdelem nélkül is. Persze dönthetnek máshogy is, de korlátos pénzünk van, és ha csinálunk valami értelmeset az nem lesz olcsó.
A mindenkori kormány lényegében semmit nem tud tenni az éghajlatváltozás ellen, a környezetvédelem érdekében meg lényegében bármit.
Az meg, hogy vidéken mi lesz? Ez:


Mikor jöttem haza egy heti vidéki tartózkodás után bementem a kukorica meg a napraforgóföldekre.... teljesen kiábrándító ami van korábban ragyogó termőterületeken...
Ez egy sokkal bonyolultabb kérdés, és nem történt érdemi változás az éghajlatunkban.
Van egy ún. PAI. Ez az aszályindex elnevezése. 1931-2010 adatait összesítették ebben a tanulmányban:
Az látható a 3. ábrán, ahol is két 40 éves időszakra bontották ezt a 80 évet átölelő időintervallumot, hogy 1970-ig az aszály index egy csökkenést mutatott, 2010-ben pedig a kiindulópont (1931) feletti értéket kaptunk.
Ez is egy jól adatolt cikk, ajánlom figyelmébe:

Ne haragudj, de Te is kevered a szezon a fazonnal.
Például a műtrágya használatának csökkentéséhez is több út van.
Egyik az nagyobb volumenű állattartás. Több állat többet szarik (mű trágya helyett mú-trágya), több pillangós kell neki.
Másik, a precíziós gazdálkodás.

Illetve ezeknek ötvözete.

Ezen felül az is egy járható lépés, ha újabb fajokat, vagy fajtákat vonunk be a termelésbe; pl. szárazságtűrőeket, vagy fehérjetakarmányokat.

Egyébiránt ha részt tudunk venni ezekben a fejlesztésekben, akár a technológiai oldalról, akár az állat/növény nemesítés oldaláról (illetve szaporító anyag előállításából) elég nagy pénzeket lehetne generálni a gazdaságba.
Teljesen egyetértek.

Ha valóban hatékony vízgazdálkodást szeretnénk folytatni, akkor olyan országokat kell másolnunk, ahogy ebben élenjárnak. Ha ezt a kérdést mindenféle ideológia és politika mentesen akarjuk vizsgálni, akkor ebben a legsikeresebb a II. VH óta Izrael. Akit tényleg érdekel ez a téma, ez egy elég jó beszélgetés erről:

Én úgy látom, hogy alkalmazkodnunk kell, nem csak a változó világ miatt, hanem mert ez az érdekünk, s nem az a lényeg, hogy ki miben hisz, vagy nem hisz a klímaváltozással kapcsolatban.

A másik dolog a város vs falu vita volt, amihez még röviden hozzászólnék.
A városnak számos előnye van a faluval szemben, de melyek azok a hátrányok, amiről ritkán beszélünk?
Alapvetően el szoktuk felejteni, hogy a kiépített infrastruktúrát nem csak megépíteni szükséges, hanem karbantartani is. Ebből alapvetően az következik, hogy minél nagyobb az épített környezet, annak a karbantartási költsége is folyamatosan emelkedik. Csak a különböző hálózatok (víz, gáz, áram) karbantartása és folyamatos monitorozása egy óriási költség, és részint megoldatlan probléma. Például az ország vízhálózatainak vesztesége elég magasnak tekinthető a különböző csőtörések okán.
A hálózati veszteségünk 20% (magyarán minden 5 köbméterből 1 "eltűnik"), a 100 ezer kilométernyi lefektetett vízvezetékünk 45%-a(!) túl van az ún. műszakilag hasznos élettartamán egy 2018-as tanulmány szerint. Ezen például viszonylag kis befektetéssel, úgy javíthatnánk, hogy a vízhálózatunk folyamatos monitorozása érdekében okos-mérőket helyeznénk el, amelyek által jobban meghatározható lenne egy-egy probléma helye, illetve arra gyorsabban is tudnánk reagálni. Ezt részint akadályozza, hogy egy decentralizált formában működik, s 38 szolgáltatóról beszélhetünk. Egyébként 2019-es adatok szerint, ha ezeket a mérőket, csak az ivóvíz gerincvezetékekben helyeznénk el, akkor is ~70 ezer kilométernyi vezetékről kell beszéljünk.
A másik jelentős gond, hogy az urbanizáció számos egyéb tényező mellett, az egyik fő oka népességfogyásnak. Erről persze lehet vitatkozni, de a különböző országok adatait szemlézve megállapítható, hogy ugyan változó mértékben - mint írtam nem egyedüli kiváltó oka ennek -, de ha népesség minél nagyobb része él városi körülmények között (s itt ismét különbséget lehetne tenni, akár a városok lélekszáma alapján), annál kisebb termékenységi arányszámmal találkozhatunk. Egyébként ebben hazánk sem kivétel, konkrétan Budapesten mélyen 1 alatti az a mutató, aminek 2,1-nek kellene lennie.
 

atek

Well-Known Member
2013. június 14.
199
569
93
Írd és mond, a mai napig külön kezelik a régi UPC-s ügyfeleket. A tavalyi, és a tavaly előtti mérleg adatokra brutális hatással kellett lennie az akvizíciót követő technikai átállás. Ráadásul baromira nem ment zökkenőmentesen a dolog, szóval biztosan sok mérnöki, fejlesztői kiadásuk volt.
Különben röhelyes, hogy egy-egy ilyen akvizíciót meddig nyöghet egy cég. Az MVM már több mint 1 éve átvette az ELMÜ ügyfeleit, de a mai napig is még mindig külön kell kezelniük őket. Konkréta 2 különböző elektronikus ügyfélszolgálat van rájuk. Pedig mindkettőt frissen csinálták.
Általában mikor két nagyobb cég összeolvad, akkor három lehetőség van informatikai oldalról. A és B cégnek is megvannak a legacy rendszerei, amik különböznek üzleti logikában, funkciónalitásban stb.
1. Felmérik a felvásárolt cég rendszereit és azok képességeit, funkciót és ezeket hozzáfejlesztik a saját legacy rendszereikhez. Költséges, körülményes.
2. Párhuzamosan működtetik a rendszereiket, minimális leginkább front-end összeolvadás történik. Rövid távon jó lehet, de hosszútávon nem hatékony és költséges.
3. A teljes cég IT-ját új alapra helyezik. Ilyenkor új beszállító által új IT rendszer kerül bevezetésre. Ha jól választott a vezetés, akkor hatékony, eredményesebb alapot kapnak. Általában az összes ilyen új rendszernél ki szokott derülni, hogy bizonyos funkciókat, amit a régi rendszer tudott az új nem tud, de összességében jobban járnak.
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros and DTheo

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 069
4 025
113
Az nálunk is úgy lett megcsinálva, hogy az asztalos csinált egy ilyen csapóajtót, két réteg közé hungarocell. Kulturáltan is néz ki, meg szigetel is. Nem volt akkor egy ökör ára.
Önmagában nem vagyok híve a gipszkartonnak, szerintem nagy hülyeség, de ízlések és pofonok; akkor érdemes vele foglalkozni, ha rendes szigetelést raksz fölé. Nálunk alapvetően nagyon nagy belmagasság van, a szobák egy részén le van hozva gipszkartonnal a mennyezet mai kor szokása szerinti magasságra, pár szobában meg a régi belmagasság van; de olyan nagy különbséget nem érezni.
Vége lesz a fűtési szezonnak, mire új mérőórát tudsz használni. Persze, attól még jól jöhet jövőre is.

Igazából annyiban szkeptikus vagyok, hogy mire villanyfűtésileg mindent felszerelsz, megveszel; az ellátásbiztonság növelésén kívül valóban megéri-e, vagy évtizedekig ki tudnád belőle a plusz gázt és fát fizetni belőle.
Szigetelve van a házad? Nem érné meg inkább egy combosabb szigetelést felrakni?
A szobák belmagassága nálunk is elég nagy, ezért a gipszkartonnal a fűtendő légteret is szűkítenénk, és mivel a meleg felfelé száll, hőszigetelésként is jól funkcionálna.
Sajnos a falak, tető nincsenek szigetelve, és mivel elég nagy a ház, az sokkal nagyobb tétel lenne, mint a napelem.
Bár van az az áram ár, ami felett már az lenne kifizetődőbb, de akkor rámenne a gatyám is a szigetelésre.
A következő 2 télre megvan a tüzifa is, így a H tarifás mérőóra nem életbevágóan sürgős.
Viszont remélem hogy nem baj hogy a villanyóra nincs portán kívül (kb. 3-4 méterre a kaputól), mert ha azt ki kell vinni, az pénzben is vagy 4-500.000ft., időben is sokkal tovább tartana megcsinálni, és sokkal lassabban is térülne meg a befektetés.
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo and phaidros

Ranger

Well-Known Member
2021. szeptember 20.
1 279
2 447
113

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 165
3 452
113
"Két út van:
  • Ha megelégszik az Európai Bizottság a magyar kormány által a levélben vázolt, az uniós pénzosztást érintő felajánlásokkal ... Ebben az esetben tényleg reális az, amit Navracsics mondott, hogy a jövő év első hónapjaiban már jönnek az első új uniós pénzek (ezek összege várhatóan csak kicsi lesz kezdetben, mert az előleg/előfinanszírozás mértéke a kohéziós pénzeknél csekély, a helyreállítási programban pedig nincs is ilyen lehetőség már számunkra, így tehát csak az itthon már előfinanszírozással létrejött fejlesztési számlákat tudjuk kiküldeni.
  • Ha nem elégszik meg a felajánlásokkal a Bizottság és így a tagállamokat tömörítő Tanács felé viszi a dolgot, azaz a szankciós szakaszba jut az eljárás, akkor teljesen bizonytalan, hogy mikor jöhetnek az első uniós pénzek Magyarországra. Az eljárás ugyanis leghamarabb októberben, legkésőbb januárban lezául azzal, hogy minősített többséggel döntenek a tagállamok arról, hogy milyen pénzügyi szankciót tartanak arányosnak a magyarországi jogállamisági problémákra tekintettel. A Bizottság a jelzések szerint súlyos, tehát nem csak szimbolikus pénzügyi szankciókban gondolkodik, ami akár az új uniós pénzek+helyreállítási alap kifizetései nagy részének blokkolását is jelentheti. Így tehát ilyen szankció esetén a megszabott feltételek teljesítéséig nem jönnének az átutalások Magyarországra."

Szerintem is két út van:
  • A legyelek és/vagy a magyarok "megvétózzák" a befizetések emelését ősszel, ami a közös hitelfelvétel miatt szükséges.
  • Ha megszavazzák, de az eb tovább "mérföldkövezik"/szankcionál, akkor egy 2027-ig tartó "királyságnak" nézünk elébe, mivel biztosan nem lesz következő uniós költségvetés.
 

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 915
24 604
113
"Két út van:
  • Ha megelégszik az Európai Bizottság a magyar kormány által a levélben vázolt, az uniós pénzosztást érintő felajánlásokkal ... Ebben az esetben tényleg reális az, amit Navracsics mondott, hogy a jövő év első hónapjaiban már jönnek az első új uniós pénzek (ezek összege várhatóan csak kicsi lesz kezdetben, mert az előleg/előfinanszírozás mértéke a kohéziós pénzeknél csekély, a helyreállítási programban pedig nincs is ilyen lehetőség már számunkra, így tehát csak az itthon már előfinanszírozással létrejött fejlesztési számlákat tudjuk kiküldeni.
  • Ha nem elégszik meg a felajánlásokkal a Bizottság és így a tagállamokat tömörítő Tanács felé viszi a dolgot, azaz a szankciós szakaszba jut az eljárás, akkor teljesen bizonytalan, hogy mikor jöhetnek az első uniós pénzek Magyarországra. Az eljárás ugyanis leghamarabb októberben, legkésőbb januárban lezául azzal, hogy minősített többséggel döntenek a tagállamok arról, hogy milyen pénzügyi szankciót tartanak arányosnak a magyarországi jogállamisági problémákra tekintettel. A Bizottság a jelzések szerint súlyos, tehát nem csak szimbolikus pénzügyi szankciókban gondolkodik, ami akár az új uniós pénzek+helyreállítási alap kifizetései nagy részének blokkolását is jelentheti. Így tehát ilyen szankció esetén a megszabott feltételek teljesítéséig nem jönnének az átutalások Magyarországra."

Szerintem is két út van:
  • A legyelek és/vagy a magyarok "megvétózzák" a befizetések emelését ősszel, ami a közös hitelfelvétel miatt szükséges.
  • Ha megszavazzák, de az eb tovább "mérföldkövezik"/szankcionál, akkor egy 2027-ig tartó "királyságnak" nézünk elébe, mivel biztosan nem lesz következő uniós költségvetés.
Ez esetben tényleg ki kell küldeni egy táblát vétó felirattal, és egy üzivel, hogy amikor megérkezik a pénz akkor valaki kimegy, és megnézi melyikeket vonjuk vissza.