[BIZTPOL] Magyarország

Status
Not open for further replies.

"A Financial Times pénteki számában arról ír, hogy az olajársapka elfogadása annyira fontos sok EU-s kormánynak, hogy készek megzsarolni Orbán Viktort, ha nem adja rá áldását. Egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú európai diplomata azt mondta a lapnak, hogy ha Orbán vétózna, akkor a többiek nagyon magas vámot vetnének ki az orosz vezetékes olajra.

Mivel a decemberben életbe lépő EU-s olajvásárlási tilalom a vezetékes olajra nem vonatkozik, ezért Magyarország (Szlovákiával és Csehországgal együtt) 2023-ban is vehet majd orosz olajat. Viszont ha magas vámot vetnek ki rá, akkor ez már nem éri majd meg. A fenyegetés lényege, hogy míg a szankciók elrendelésekor minden tagállamnak vétójoga van, addig a vám kereskedelmi ügynek számít, és elfogadásához elég a tagállamok minősített többsége."
 
Addigra már a 4. Világháborún is túl leszünk.
A haderőprogram egyrészt dicséretes, hogy felismerte a regnáló kormány, hogy szükséges, de az viszont a rajtuk is mulott, hogy későn indult el, mert előbbre valók voltak a stadionok és más populáris beruházások, Hozzáteszem, hogy a haderőprogram indulásához egy külső inputra volt szükség, az 2%-os GPS arányos haderőre költségi kényszer másrészt a 2030-tól cca. számított villanyautó boom, ami miatt a hazai járműgyártás válságbe kerül, mert egyrészt tizedanyi alkatrész kell hozzájuk, másrészt akkor a külföldi üzemeket járják be és nem a németeket..
A késői indulás azért is történt, mert sem a NATO sem a hazai szolgálatok nem tudták megjosolni sem Ukrajnát sem más problémák időbeli eszkalációját. Nekünk 2015-ben már el kellett volna indulnunk. Akkor már volt pénz dögivel - ellentétben most - de nagyon lassú volt a politika (a műszaki része szerintem már akkor kirajzolódott, hiszen gyakorlatilag mindegy, mikor indul egy reform, akkor kell egy adott időszakban legjobb és ország számára megfelelő (gazdasági és poltitiki, valamint müszaki) paraméterű rendszereket beszerezni. Hibás volt szerintem a legkorszerűbb, gyakorlatilag nem is létező technikák beszerzése közös gyártása abból a szempontból, hogy egy sorozatgyártott eszközből mára már akár hadrafogható zlj-k lehetének, így meg térdre imához, hogy ne legyne probléma. Ezért is kéne NATO szinten összezárni és az EU-val összekötni magunkat, mert a Putyinisra irányvonallal elvágtuk magunktól a 18 európai országnak adott Amcsi katonai segély milliárdjait, és az EU fejlesztési pénzeket is.
 
A haderőprogram egyrészt dicséretes, hogy felismerte a regnáló kormány, hogy szükséges, de az viszont a rajtuk is mulott, hogy későn indult el, mert előbbre valók voltak a stadionok és más populáris beruházások, Hozzáteszem, hogy a haderőprogram indulásához egy külső inputra volt szükség, az 2%-os GPS arányos haderőre költségi kényszer másrészt a 2030-tól cca. számított villanyautó boom, ami miatt a hazai járműgyártás válságbe kerül, mert egyrészt tizedanyi alkatrész kell hozzájuk, másrészt akkor a külföldi üzemeket járják be és nem a németeket..
A késői indulás azért is történt, mert sem a NATO sem a hazai szolgálatok nem tudták megjosolni sem Ukrajnát sem más problémák időbeli eszkalációját. Nekünk 2015-ben már el kellett volna indulnunk. Akkor már volt pénz dögivel - ellentétben most - de nagyon lassú volt a politika (a műszaki része szerintem már akkor kirajzolódott, hiszen gyakorlatilag mindegy, mikor indul egy reform, akkor kell egy adott időszakban legjobb és ország számára megfelelő (gazdasági és poltitiki, valamint müszaki) paraméterű rendszereket beszerezni. Hibás volt szerintem a legkorszerűbb, gyakorlatilag nem is létező technikák beszerzése közös gyártása abból a szempontból, hogy egy sorozatgyártott eszközből mára már akár hadrafogható zlj-k lehetének, így meg térdre imához, hogy ne legyne probléma. Ezért is kéne NATO szinten összezárni és az EU-val összekötni magunkat, mert a Putyinisra irányvonallal elvágtuk magunktól a 18 európai országnak adott Amcsi katonai segély milliárdjait, és az EU fejlesztési pénzeket is.
Abban egyetértek, hogy korábban kellett volna kezdeni a fegyverkezési programot, a nato tagsággal viszont alapból problémáim vannak és a leghatározottabban ellene vagyok.
 
A haderőprogram egyrészt dicséretes, hogy felismerte a regnáló kormány, hogy szükséges, de az viszont a rajtuk is mulott, hogy későn indult el, mert előbbre valók voltak a stadionok és más populáris beruházások, Hozzáteszem, hogy a haderőprogram indulásához egy külső inputra volt szükség, az 2%-os GPS arányos haderőre költségi kényszer másrészt a 2030-tól cca. számított villanyautó boom, ami miatt a hazai járműgyártás válságbe kerül, mert egyrészt tizedanyi alkatrész kell hozzájuk, másrészt akkor a külföldi üzemeket járják be és nem a németeket..
A késői indulás azért is történt, mert sem a NATO sem a hazai szolgálatok nem tudták megjosolni sem Ukrajnát sem más problémák időbeli eszkalációját. Nekünk 2015-ben már el kellett volna indulnunk. Akkor már volt pénz dögivel - ellentétben most - de nagyon lassú volt a politika (a műszaki része szerintem már akkor kirajzolódott, hiszen gyakorlatilag mindegy, mikor indul egy reform, akkor kell egy adott időszakban legjobb és ország számára megfelelő (gazdasági és poltitiki, valamint müszaki) paraméterű rendszereket beszerezni. Hibás volt szerintem a legkorszerűbb, gyakorlatilag nem is létező technikák beszerzése közös gyártása abból a szempontból, hogy egy sorozatgyártott eszközből mára már akár hadrafogható zlj-k lehetének, így meg térdre imához, hogy ne legyne probléma. Ezért is kéne NATO szinten összezárni és az EU-val összekötni magunkat, mert a Putyinisra irányvonallal elvágtuk magunktól a 18 európai országnak adott Amcsi katonai segély milliárdjait, és az EU fejlesztési pénzeket is.
Csak azzal az egy dologgal nem tudok egyetérteni, hogy hiba volt teljesen új, várhatóan kiforratlan típusokat rendszeresíteni. Ezt ma tudhatjuk, hogy rossz ötlet volt, de akkor még senki nem hitte, hogy ezekre belátható időn belül szükség lesz, szerintem egy racionális döntés volt az olyan elköltése a pénznek, ahol magasabb ellentételezést vártunk (vélhetően a gyártó hálás az új termék felfuttatásában való részvételért) és ott vannak pl a pumák is, amik szinte teljesen használhatatlanok voltak a legutóbbi ráncfelvarrásig. Az új termék felfuttatásáért nyilván egy kis iparági együttműködést remélünk, ami ki tudja meghozza-e majd a gyümölcsét, remélhetőleg legalább egy citrom kijön majd az ambíciózus tervekből...
 
A haderőprogram egyrészt dicséretes, hogy felismerte a regnáló kormány, hogy szükséges, de az viszont a rajtuk is mulott, hogy későn indult el, mert előbbre valók voltak a stadionok és más populáris beruházások, Hozzáteszem, hogy a haderőprogram indulásához egy külső inputra volt szükség, az 2%-os GPS arányos haderőre költségi kényszer másrészt a 2030-tól cca. számított villanyautó boom, ami miatt a hazai járműgyártás válságbe kerül, mert egyrészt tizedanyi alkatrész kell hozzájuk, másrészt akkor a külföldi üzemeket járják be és nem a németeket..
A késői indulás azért is történt, mert sem a NATO sem a hazai szolgálatok nem tudták megjosolni sem Ukrajnát sem más problémák időbeli eszkalációját. Nekünk 2015-ben már el kellett volna indulnunk. Akkor már volt pénz dögivel - ellentétben most - de nagyon lassú volt a politika (a műszaki része szerintem már akkor kirajzolódott, hiszen gyakorlatilag mindegy, mikor indul egy reform, akkor kell egy adott időszakban legjobb és ország számára megfelelő (gazdasági és poltitiki, valamint müszaki) paraméterű rendszereket beszerezni. Hibás volt szerintem a legkorszerűbb, gyakorlatilag nem is létező technikák beszerzése közös gyártása abból a szempontból, hogy egy sorozatgyártott eszközből mára már akár hadrafogható zlj-k lehetének, így meg térdre imához, hogy ne legyne probléma. Ezért is kéne NATO szinten összezárni és az EU-val összekötni magunkat, mert a Putyinisra irányvonallal elvágtuk magunktól a 18 európai országnak adott Amcsi katonai segély milliárdjait, és az EU fejlesztési pénzeket is.
A stadion után már nem tudtalak komolyan venni. Sorry.
 
  • Ipari és hadiipari együttműködési lehetőségekről tárgyalt szombaton Zalaegerszegen a technológiai és ipari miniszter és az üzbég miniszterelnök-helyettes
  • Magyarország és Üzbegisztán átfogó nukleáris együttműködési programot indít
  • A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a három elemből álló programnak lesz egy technológiai lába, miután az újonnan épülő üzbegisztáni atomerőműben jó eséllyel speciális magyar hűtéstechnikai rendszert fognak alkalmazni. Mint mondta, ez a szabvány rendkívül hasznos lehet ott, ahol nincs elegendő víz a reaktorok számára kijelölt területen, márpedig ez esetben épp ez a helyzet.
  • 10 üzbég hallgatónak például egyéves ösztöndíjat kínál Magyarország nukleáris területen

  • egyrészt van fantázia abban, hogy az orosz fűtőelemeket esetleg üzbégekre cseréljük le, de szerintem ha Oroszországon múlik, ahogy az ukrán szénhidrogénekért sem átallott lehajolni a maci, úgy ha sikerül valamikor a távoli jövőben abszolválni az "ukrán kalandot" realisztikusan az ex-szu -isztánok lesznek a következők a listán, pláne ha alternatív energiaszállítóként lépnek fel Európa irányában és így az orosz energiaexport alternatíváját kínálják (Ukrajna is ezt kínálta az EU-nak), mint NATO tag, sokkal biztonságosabb szállítónak látnám pl. Ausztráliát, és az új reaktort már az ő fűtőelemeihez tervezni.
  • lehet, hogy csak én kaptam fel a fejemet rá, de szerintem a szomszédos országok is megpróbálnak majd utánajárni, hogy lehet-e az ügyeknek közös keresztmetszete, mert az keményen biztpol, ha a katonai és a nukleáris együttműködésnek lenne nyilván hét lakattal zárolt közös keresztmetszete. Sokan egyrészt régóta hangoztatják, hogy a magyar szuverenitást csak az alapozhatná meg - aminek valljuk be volna alapja, mivel Ukrajna sem sokra ment azzal, hogy Oroszország, USA meg még mások is papíron aláírva garantálták anno a határaikat, és csak annyit látnak belőle, hogy fizetési ígéretért cserébe kapnak fegyvereket, amiket használhatnak - egy új atomhatalom rendesen felbolygatná az egyensúlyt a környéken és egy új fegyverkezési versenyt indítana el, ami a proliferáció veszélyét is tovább növelné. Anno a francia atomprogram is úgy indult, hogy egy másik állam kutatóreaktorát használták a francia szakemberek... Egy ilyen fegyvernemnek a megteremtése és fenntartása újratermelése kockázatos és költséges is, és a kivívott szuverenitással lehet élni és visszaélni (ld Kim testvért) Arról nem is beszélve, hogy ez már régóta nem akkora szó, mint volt pl 1945-ben amikor elkezdődött az atomkorszak, majd gyakorlatilag 1952/53-tól már termonukleáris korszakban vagyunk, és "hivatalosan" nem történt "előrelépés" azóta, jómagam kétlem, hogy ne történt volna szintugrás 70 év alatt, minimum egy még bevetetlen, következő generációs tömegpusztító fegyvernek egy kísérleti szériája kell létezzen, igazából csak egyetlen problémát kellett megoldjanak ehhez, minden más adott, a kérdés az, hány ország rendelkezik ilyennel, és remélem, hogy holmi szuverenitáserősítő ambíciókkal nem borítjuk ki a bilit Európában 7075 éves technológiával, borzasztó kockázatok kitermelésével és feszültségkeltéssel - több lenne a kára, mint a haszna.
 
A stadion után már nem tudtalak komolyan venni. Sorry.
Én is addig tudtam olvasni, aztán rájöttem, hogy felesleges, ismert panelokból való legózás.
Mint ha nem meg lett volna már akkor mondva, hogy a sorrend, a gazdaság helyrerakása (2010. -2 évvel a pannon puma szakadékba ugrása után) és utána jöhet többek közt a haderő. Ha nem volt annyi pénz, hogy mindenbe jusson pláne érdemi mértékben, akkor mit kell számon kérni? Vettünk volna már akkor elavult szarokat és gurigázhatnának vele még most is, meg 20 évig a bakák? Még az index is levezette, hogy valójában nem is olyan nagy mérvűen lett a focistadionokra költve, mint az toposz lett. (Persze, azzal semmi gond, hogy ha vita van róla, hogy kellett-e stadion, ha igen mennyi, milyen és hova. De ez nem oldotta volna meg sem az eü, sem az oktatás, sem a rendőrség, sem a honvédség etc. finanszírozási gondjait.)
 
Csak azzal az egy dologgal nem tudok egyetérteni, hogy hiba volt teljesen új, várhatóan kiforratlan típusokat rendszeresíteni. Ezt ma tudhatjuk, hogy rossz ötlet volt, de akkor még senki nem hitte, hogy ezekre belátható időn belül szükség lesz, szerintem egy racionális döntés volt az olyan elköltése a pénznek, ahol magasabb ellentételezést vártunk (vélhetően a gyártó hálás az új termék felfuttatásában való részvételért) és ott vannak pl a pumák is, amik szinte teljesen használhatatlanok voltak a legutóbbi ráncfelvarrásig. Az új termék felfuttatásáért nyilván egy kis iparági együttműködést remélünk, ami ki tudja meghozza-e majd a gyümölcsét, remélhetőleg legalább egy citrom kijön majd az ambíciózus tervekből...
Mindennek meg van az ára. Annak is, hogy ha valami technológiai területre akarunk betörni. Rövid távon valóban hátrány, de hosszú távon ez adhat esélyt, hogy technológiailag is partnerek tudjunk lenni, ne csak gyártási helyszín.
 
Azon gondolkozom, hogy ha az ukrán helyzet mellé bejön egy balkáni is (a szerb elnök már egy újabb Sztálingrádtól fél), akkor az a Honvédség fejlesztését hogyan fogja megváltoztatni. Mennyiben tolódnak el az arányok a kiképzésben, a felszerelésben és az eljárásokban. Ha két front is lesz a határainkon, akkor a figyelmet is jobban meg kell osztani, még akkor is, ha a kettőnek látszólag nem sok köze van egymáshoz. Egyik sem a "mi balhénk", de mindkettő gerjeszti a menekültáradatot, a gazdasági visszaesést és növeli az igényt a katonákra. Azt kell mondjam, hogy egy Z2026 utáni honvédség aránylag nagy magabiztossággal tudná kezelni egy balkáni konfliktus hozzánk esetlegesen begyűrűző hatásait (abból kiindulva, hogy semmilyen érdekünk sincs abba sem belekeveredni), tehát csak a "járulékos" dolgokat kellene kezelni, mint határ megerősített őrzése, jelenlét, digitális felderítés, kibertér stb. De ha az ukrán helyzet is eszkalálódik mellette, akkor már ebben sem vagyok biztos.
 
Azon gondolkozom, hogy ha az ukrán helyzet mellé bejön egy balkáni is (a szerb elnök már egy újabb Sztálingrádtól fél), akkor az a Honvédség fejlesztését hogyan fogja megváltoztatni. Mennyiben tolódnak el az arányok a kiképzésben, a felszerelésben és az eljárásokban. Ha két front is lesz a határainkon, akkor a figyelmet is jobban meg kell osztani, még akkor is, ha a kettőnek látszólag nem sok köze van egymáshoz. Egyik sem a "mi balhénk", de mindkettő gerjeszti a menekültáradatot, a gazdasági visszaesést és növeli az igényt a katonákra. Azt kell mondjam, hogy egy Z2026 utáni honvédség aránylag nagy magabiztossággal tudná kezelni egy balkáni konfliktus hozzánk esetlegesen begyűrűző hatásait (abból kiindulva, hogy semmilyen érdekünk sincs abba sem belekeveredni), tehát csak a "járulékos" dolgokat kellene kezelni, mint határ megerősített őrzése, jelenlét, digitális felderítés, kibertér stb. De ha az ukrán helyzet is eszkalálódik mellette, akkor már ebben sem vagyok biztos.

1, Én tanácsolnám, hogy ne két frontos háborút akarjunk megnyerni! Az az I. és a II. vh-ban sem bizonyult jó ötletnek.

2, Ha az ukrán balhé "eldurvul", akkor Lengyelország megszállja É-Ny Ukrajnát. Mi pedig védeni fogjuk Ukrajna függetlenségét... a Kárpátok vonaláig.

És PONT. És nincs tovább. Ha a szerbek megmozdulnak, a horvátoknak és a Koszovón átmasírozó albánoknak azonnal le kell rendezni. Mert máskülönben... Katasztrófa lenne egy román átállás, és az orosz szuronyok megkérdeznék, hogy Bulgária (amit a cár szabadított fel annak idején) mennyire NATO elkötelezett.

Én óvnék mindenkit, hogy itt azt tervezze, hogy mi lesz akkor, ha a Föderációval és egy ellenségessé váló Szerbiával lennénk határosak. Ez az a helyzet, ami előtt már fél évvel az angolszászok elengedték a lengyelek pórázát.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

"Az utóbbi időben ritkán adok interjút, mert..."

(Nem akarom lespoilerezni, csak kedvcsináló. Mivel az interjú eleje inkább a magyar rész és a vége lesz a címadó ukrán helyzet, ezért berakom ide is.)
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

"Az utóbbi időben ritkán adok interjút, mert..."

(Nem akarom lespoilerezni, csak kedvcsináló. Mivel az interjú eleje inkább a magyar rész és a vége lesz a címadó ukrán helyzet, ezért berakom ide is.)
Gazsi dumájának a fele üres mellébeszélés,maradék java propi,meg némi sima hazudozás.Ha 10% érdemi infó van benne,akkor az már kiemelkedően jó arány....
Megvallom utóbbi időben már meg se hallgatom,mert meguntam,hogy amit beszél,az egy nesze semmi,fogd meg jól.
 
Gazsi dumájának a fele üres mellébeszélés,maradék java propi,meg némi sima hazudozás.Ha 10% érdemi infó van benne,akkor az már kiemelkedően jó arány....
Megvallom utóbbi időben már meg se hallgatom,mert meguntam,hogy amit beszél,az egy nesze semmi,fogd meg jól.
mondjuk olyan csatornán ahol Georg Spötl és Nógrádi a visszatérő állandó/elemző, nem is lehet sokat várni...
Tavasszal még adott érdekes, értelmes interjúkat MG. Az utóbbi időben se mennyiség, se minőség(mélység) nem túl jó.
Sajnos a legutóbbi HTKA-podcastban alig mondott bármi újat, érdekeset...
 
  • Tetszik
  • Vicces
Reactions: Giskard and Negan
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

"Az utóbbi időben ritkán adok interjút, mert..."

(Nem akarom lespoilerezni, csak kedvcsináló. Mivel az interjú eleje inkább a magyar rész és a vége lesz a címadó ukrán helyzet, ezért berakom ide is.)
Van benne érdemi infó még ha kevés is? És ha van akkor mi?
 
Status
Not open for further replies.