[HUN] KF41 Lynx / Hiúz

Van még egy opció.
Ugyanis a Titan AVLB egy nagyobb moduláris rendszer része, ami egy elég komoly gyorstelepítésű hídrendszer lehet. Ez az angol BAE terméke volt, amit ugye felvásárolt a RM. Szóval akár ide is eladhattak párat.
BAE_Systems_has_successfully_demonstrated_its_new_military_Modular_Bridging_System_925_002.jpg

Az 1-3-as hidakat (CSB) a Titán tudja rakni, a többit (GSB variánsai) pedig úgy rakják össze teherautók platójáról.
Valahogy így:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Mindenesetre a moduláris hídrendszer azt mondatja nekem, hogy pillanatok alatt rátehetik másik alvázra is, ha akarják.
E elkezdené azt is megindokolni, hogy miért pont 9 Lynx nem kap APS-t, miközben 9 AVLB-ről írnak a RM -nál. Ugyanakkor azt is felsorolja a cikk, hogy 16 teherautó is érkezik. Namost 16db teherautó 3 zászlóalj logisztikai igényének igencsak kááárcsúú.
Meggyőződésem, hogy ha innentől kezdve általános logisztikai teherautót rendelünk, akkor az inkább nagy mennyiségben lesz, és nem 16db formájában.
Szóval szerintem ez a 16db teherautó valami speciális igénynek óhajt megfelelni. Ami akár lehetne a GSB szállítása is.
Az angol szoveg eleg egyertelmu:

The holistic delivery package includes ammunition and logistics, as well as nine modern Buffalo armoured recovery vehicles, nine armoured vehicle launched bridges (AVLB) and 16 trucks.

Azaz 9 Buffalo, 9 pancelos jarmurol inditott hid, es 16 tgk (osszesen 34 kulonallo eszkoz.)
 
A Nurol vezetőivel 2020-tól adott minden interjúban azt mondják, hogy Magyarországon gyártóüzemet hoznak létre. A város polgármestere és nagykövete, aki állítólag a járműveket gyártja, nuroli látogatásra érkezik, de egyesek szerint Nurol nem akar Magyarországon gyártani, hmm. Véleménye szerint a vállalat, amely a magától távol eső csendes-óceáni/közép-ázsiai országok sokkal nagyobb projektjeiben végezte a közös fejlesztési-gyártási modelljét, nem akarja ezt Magyarországon.
A Rheinmetall azért mozgékonyabb, mint a Nurol, nem feltétlenül a Nurolnak kell lennie, még az sem világos, hogy hány egységet terveznek melyik járműből, vagy milyen járművet akarnak, ez nem ugyanaz, mint amikor valamit készen áll a polcról és korszerűsíti, ha a Gidran-t készen áll a Sarp RCWS-sel, akkor könnyen magával viheti, de ha saját kezdeményezésére szeretne integrálni egy ön által választott habarcsrendszert, akkor garanciát szeretne rá, mert fedeznie kell azokat a költségeket, amelyeket nem akar.
Van egy oka annak, hogy a Nurol tisztviselői még a Ragnarok integrációban is jelen vannak, amelyet örömmel fogadnak és gyorsan átadnak a Fórumon, amikor probléma van a járművel, ott kell lenniük, mert saját felelősségükre lesznek, mondják el nekünk, mit szeretne használni a Korkut-toronyban a LYNX-ekben, hogy Magyarországon gyártsák, lássuk, mit mondanak neked a németek. Amikor itt beszélgetünk, mindenki szereti azt mondani, hogy a termelés és a K+F jön ebbe az országba, de amikor rájönnek, hogy a Ragnarok katonai gyakorlat utáni használata után bárhol krónikus problémák vannak a járműben, akkor azok az emberek, akik több millió dolláros szerződést írtak alá és felelősséget vállaltak, maguk akarják megoldani ezeket a problémákat? A Gidran/NMS minden verziójára, amelyet gyönyörű fotónak tekintenek, más szerződés és felelősség vonatkozik. Csak összehasonlíthatja a németek által csomagolt és küldött LYNX-eket az alapértelmezett toronnyal egy egyszerű Gidrannal, sarp RCWS-sel.

Vagyis ha jól értem, akkor te is azt mondod, hogy a Nurol nagyon is lelkesen áll hozzá, hogy megvalósuljon az itteni gyár is és az új verziók is a K+F-ben. Csak a fő gond pont ez a K+F, ami a szokásos kockázatot hordozza. Mondjuk egy Ajaxhoz hasonló generális hiba, ami javítása sokkal többe kerülne a cégnek, mint az egész mögül kihátrálni. Függetlenül attól, hogy a prototípuson ilyet nem láttunk és a magyar katonák nagyon lelkesek voltak a gép végleges verziójába előre vetíthető paramétereit illetően.

Csak mondjuk az általad mondottakat úgy értelmezem, hogy a Nurolnak sokkal jobban feküdne egy tender, ahol előre elmondják azokat a paramétereket, amiket el kell érni és ha 5 versenytárssal kell lefutni a távot, akkor 5 másik ellen kell saját cégen belüli rizikó elemzéssel előállni egy javaslattal, hogy ő ennyit tud, ez benne van az elvárásokban és vagy nyer vagy egy másik cég viszi el a megrendelést, de több pénzt ő nem öl bele addig, amíg valaki ezt meg nem mondja. (Csak ez jelenleg nem választható út, mert mi nem írunk ki tendert.)

És a mi unortodox gazdaságpolitikánk sokkal frusztrálóbb, mint amilyennek itt a fórumon sokan gondolják, mert G2G alapon megmondtuk előre, hogy ti párban versenyeztek az RM-mel, ti futtok egyedül a pályán. Nem mondom meg, milyen paramétereken belül kell futnotok, csak a szart is ki akarom hajtani belőletek és a legjobbat kihozni a tervezett termékből, és a végén majd elmondom, hogy vagy mind a ketten győztetek vagy mind a ketten vesztettetek. Úgy vannak ketten a pályán, hogy még csak nem is egymás rovására kell mindent bele adni, hanem megbízni egy ismeretlen partnerben és egy ismeretlen megrendelői elvárásban, hogy közösen győznek. (Értsd: Ha egy Ajax jellegű vagy bármilyen kritikus hiba előjön a folyamat során, akkor én megrendelőként hátrálok ki az egész mögül és mondom azt, hogy köszönöm, nem kérem.)

Nem ismerem a tárgyalások részleteit, de ebbe bele gondolva, lehet tényleg segítene, ha adnánk biztosítékot, hogy a K+F költségek meg lesznek térítve. És arra is, hogy megrendeléssel tartósan biztosítjuk a gyár jövedelmezőségét, ugyan az van, mint amit Zalával kapcsolatban sokat mondtam, hogy látni kell előre, hogy 10-30 év múlva nem a szél söpri majd a csarnokot és nem a tétlenségre fizetik majd a munkásokat.

De ez a téma itt OFF, még ha Xpert megjegyzése, ahonnan indult, halványan kapcsolódott is a Lynxhez.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Az angol szoveg eleg egyertelmu:

The holistic delivery package includes ammunition and logistics, as well as nine modern Buffalo armoured recovery vehicles, nine armoured vehicle launched bridges (AVLB) and 16 trucks.

Azaz 9 Buffalo, 9 pancelos jarmurol inditott hid, es 16 tgk (osszesen 34 kulonallo eszkoz.)
A GSB szigorúan véve nem AVLB, hanem ABLE. Azaz Automated Bridge Launching Equipment.

A moduláris rendszert egyrészt a AVLB (CSB, azaz close support bridge) másrészt az ABLE (GSB, azaz general support bridge) alkotja.

Én nem mondom, hogy feltétlen ez a megfejtés, de logikus lenne.
A 16 teherautó ránézésre pont kiadhatná a fenti képen a 7-es variánst, meg az 5-ös, 6-os kiegészítő elemeinek hordozását is.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
A GSB szigorúan véve nem AVLB, hanem ABLE. Azaz Automated Bridge Launching Equipment.

A moduláris rendszert egyrészt a AVLB (CSB, azaz close support bridge) másrészt az ABLE (GSB, azaz general support bridge) alkotja.

Én nem mondom, hogy feltétlen ez a megfejtés, de logikus lenne.
A 16 teherautó ránézésre pont kiadhatná a fenti képen a 7-es variánst, meg az 5-ös, 6-os kiegészítő elemeinek hordozását is.

plusz egy tipp a 16 teherautóra: pl konténerszállító-szerűség, mint kb a műhelykocsis Ural, pótalkatrészt, szerszámokat, kb tábori műhely pontot tud vinni a lynxekhez
 
"Picit" megnőtt a célsűrűség azóta!
Amikor az ott leírt szervezeti struktúrákat kiatalálták nem voltak drónok! A drón műfajban direkt túlterhelésre játszanak majd várhatóan - nem néhány kósza helikopter vagy repülőt kell leszedni.
5-10 kamikáze drón is ráküldhetnek egy értékesebb célpontra: PZH, harckocsi, vezetési pontok, stb.
Igen is,meg nem is.Rengeteg könnyű repülőeszköz helyét vették át a dronok.
A kis méretű kamikaze dronok ellen meg inkább az önlégvédelem lesz hasznos.Amúgy is szükség van a komolyabb másodfegyverzetre.
Század szintre nem Skyranger szerű dedikált légvédelmi eszköz,hanem VSOHRAD jellegű többfeladatú járgány kell.
Mi számít komolynak? Első sorozatot simán kaphatunk ha sikerül még eladni valahova, többszázas nagy exportrendelést nemigen. Hacsak nem valami olajsejk rendelne.
Az RM jelenlegi "sora" sokkal gyengébb gépesítésű és méretű mint az egerszegi és ezt is tekintik az alap üzemüknek a későbbiekben. Jelenleg az egyes részfeladatok szét vannak szórva 2-3 üzemük közt, ezeket egerszegen viszont mind egy helyen fogják végezni. És tekintve, hogy mennyi meló van most nekik az eredeti német üzemeikben nem is igen van kapacitás (dübörög a PUMA upgrade program VJTF szintre és éppen A4-eket nagyjavítanak nagy mennyiségben a Ringtausch progihoz) Ezzel egy darabig el fognak vakarózni.
Ez különben jó kérdés.Mekkora az üzem kapacitása?Mert igazábol ahoz viszonyitva lehetne értékelni a nagyságot.
RM nem is akarta maga gyártani a Lynxet.
Az a gond,hogy jelentős megrendeléseket manapság helyi gyártással/összeszereléssel adják le,már az arabok is.
Szerintem pár tucatos megrendeléstől nagyobbra nem lehet számitani.Még az ilyen kisebb megrendelések is erősen függenek attol,hogy végül is hány gyártósora lesz a Lynxnek?(példul ha az amcsik a Lynxet vállasztják,akkor a tétel nagysága miatt ott egy "rendes" felszerszámazott gyártósor lesz,ami jobb termelekénységet,kisebb egységárat fog tudni produkálni....)
 
Az kf-41 alapverziója sosem volt 35 tonna.. (hacsak nem a kf -31 ről beszélünk de az meg egy átcímkézett marder ng) és mind mind pedig a puma fizikai méreteit tekintve sokkal kissebb mint a lynx.
Igazad van. Bár a breakingdefence és a belowtheturretring OMFV cikkei alapján a "stripped down" súlya 34 tonna légi szállítási és peacekeeping konfigurációban elképzelhetőnek tűnt, főleg hogy előzetesen a C-17 által 2 db szállítása követelmény volt (<39t), tovább olvasgatva a Stanag 4569 level 6 Lynx 44 tonnánál kezdődik. Ez esetben nem tartom az állítást, hogy véd a 30 mm-es gépágyú ellen, mert nem tudom bizonyítani. Szerintem később majd jelentkezem, hiszen van még hol és hogyan kutakodni, lehetőség pontosabban megbecsülni a védelmi értékeket.
 
Vagyis ha jól értem, akkor te is azt mondod, hogy a Nurol nagyon is lelkesen áll hozzá, hogy megvalósuljon az itteni gyár is és az új verziók is a K+F-ben. Csak a fő gond pont ez a K+F, ami a szokásos kockázatot hordozza. Mondjuk egy Ajaxhoz hasonló generális hiba, ami javítása sokkal többe kerülne a cégnek, mint az egész mögül kihátrálni. Függetlenül attól, hogy a prototípuson ilyet nem láttunk és a magyar katonák nagyon lelkesek voltak a gép végleges verziójába előre vetíthető paramétereit illetően.

Csak mondjuk az általad mondottakat úgy értelmezem, hogy a Nurolnak sokkal jobban feküdne egy tender, ahol előre elmondják azokat a paramétereket, amiket el kell érni és ha 5 versenytárssal kell lefutni a távot, akkor 5 másik ellen kell saját cégen belüli rizikó elemzéssel előállni egy javaslattal, hogy ő ennyit tud, ez benne van az elvárásokban és vagy nyer vagy egy másik cég viszi el a megrendelést, de több pénzt ő nem öl bele addig, amíg valaki ezt meg nem mondja. (Csak ez jelenleg nem választható út, mert mi nem írunk ki tendert.)

És a mi unortodox gazdaságpolitikánk sokkal frusztrálóbb, mint amilyennek itt a fórumon sokan gondolják, mert G2G alapon megmondtuk előre, hogy ti párban versenyeztek az RM-mel, ti futtok egyedül a pályán. Nem mondom meg, milyen paramétereken belül kell futnotok, csak a szart is ki akarom hajtani belőletek és a legjobbat kihozni a tervezett termékből, és a végén majd elmondom, hogy vagy mind a ketten győztetek vagy mind a ketten vesztettetek. Úgy vannak ketten a pályán, hogy még csak nem is egymás rovására kell mindent bele adni, hanem megbízni egy ismeretlen partnerben és egy ismeretlen megrendelői elvárásban, hogy közösen győznek. (Értsd: Ha egy Ajax jellegű vagy bármilyen kritikus hiba előjön a folyamat során, akkor én megrendelőként hátrálok ki az egész mögül és mondom azt, hogy köszönöm, nem kérem.)

Nem ismerem a tárgyalások részleteit, de ebbe bele gondolva, lehet tényleg segítene, ha adnánk biztosítékot, hogy a K+F költségek meg lesznek térítve. És arra is, hogy megrendeléssel tartósan biztosítjuk a gyár jövedelmezőségét, ugyan az van, mint amit Zalával kapcsolatban sokat mondtam, hogy látni kell előre, hogy 10-30 év múlva nem a szél söpri majd a csarnokot és nem a tétlenségre fizetik majd a munkásokat.

De ez a téma itt OFF, még ha Xpert megjegyzése, ahonnan indult, halványan kapcsolódott is a Lynxhez.
A probléma nem az R&D, elfelejtik, hogy a Nurol is felelős a járművön végrehajtott minden változtatásért. Ön szerint a magyar hatóságok vállalták-e a felelősséget egy olyan jármű integrálásáért, amelyből több százat csak maguktól fognak vásárolni? Elmagyaráztam, hogy a németek miért gyorsabbak ebben a munkában, látva a késedelmet, amikor ugyanazokat a kéréseket benyújtják a Rheinmetallnak, és akkor válaszolni kell rájuk.
 
A lengyelek szerint is a Titán hídvető lesz

, 9 db Titan AVLB kísérőhidat és 16 db HX2 teherautót.

Illetve beszámolnai a Hitronról is.

Nem hivatalosan Magyarország és Németország is kutatás-fejlesztési munkát végez egy új, moduláris felépítésű, hibrid hajtású, kerekes páncélozott platformon és harci modullal. A tervek szerint 2024-ig megépítik a prototípust, és három évvel később lehetőség nyílik a magyarországi gyártás megkezdésére.


Nem igazán értem itt a bűvészkedést a mindenféle műszaki mentővel.
Ha veszünk három Leguant, akkor minek mellé még egy másik hídvető típus? Már az is fura, hogy Büffel meg Wisent is lesz, én nem látom a különbséget a kettő között. Illetve nem értem, hogy minek létezik egyszerre a két típus.

Légvédelmiből pedig annyi kellene legalább, ahány Lynx zászlóalj lesz, zászlóaljanként 1. Ez a minimum, ettől lehet több.

Na, ezt kötve hiszem! :D

Nézegetik a kiscicát.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Kivételesen értelmes hozzászólások ékeztek.

:D Dehogyis. Holistic = atfogo, mindent tartalmazo - csak ide qrvara nem illik, latszik, hogy valami nemet probalta angolra forditani, es osszekeverte a comprehensive vagy hasonlot a kifejezetten orvosi holistic szoval...

Mint a South Parkban a holisztikus indián álomfogók és cherokee hajtamponok...
 
  • Vicces
Reactions: kamm
Nem igazán értem itt a bűvészkedést a mindenféle műszaki mentővel.
Ha veszünk három Leguant, akkor minek mellé még egy másik hídvető típus? Már az is fura, hogy Büffel meg Wisent is lesz, én nem látom a különbséget a kettő között. Illetve nem értem, hogy minek létezik egyszerre a két típus.
2 év különbség a két rendelés között , és ugy nez ki hogy a 4 évvel ezelőtti rendelésbe kért műszaki cuccok lassabban jönnek mint a 2 évvel ezelőtti :confused:
 
dsc_0031_3.JPG


A gumibetétes lánctalpnak köszönhetően azonban közlekedhet a közutakon, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben nagyobb távolságot is megtehessen egy gyakorlat helyszínére, vagy átcsoportosításnál.
 
dsc_0031_3.JPG


A gumibetétes lánctalpnak köszönhetően azonban közlekedhet a közutakon, ami lehetővé teszi, hogy a jövőben nagyobb távolságot is megtehessen egy gyakorlat helyszínére, vagy átcsoportosításnál.
A Lynx még a távirányítású fegyvertorony nélkül érkezett meg, azt a helyszínen szerelték fel, így teljes fegyverzettel csodálhattuk meg.

Ez a torony egyébként integrálva van a jármű parancsnokának SEOSS-2P figyelőműszerével

Ebben nappali- és hőkamera, lézeres céltávmérő található. A rendszer teljesen körbeforgatható, és egy távirányítású M2-es nehézgéppuskát szereltek fel rá. A parancsnok így nemcsak megfigyelheti a környezetét, hanem ha célt talál, azonnal felveheti vele a harcot. A korábbi demópéldányokon a SEOSS-2P még a bal oldalon volt elhelyezve, a harci változaton a jobb oldalra került. A berendezést páncéllemezekkel védik oldalról.

dsc_0130_2.JPG


dsc_0200_3.JPG





Az irányzó SEOSS-2S figyelőrendszere is kissé eltér a korábban látottaktól. Ennél is páncéllemezek védik oldalról a kisebb lövedékektől, és a repeszektől, vagyis csak szemből képesek kárt okozni benne.
dsc_0203.JPG

dsc_0119_5.JPG
 
A Lynx még a távirányítású fegyvertorony nélkül érkezett meg, azt a helyszínen szerelték fel, így teljes fegyverzettel csodálhattuk meg.

Ez a torony egyébként integrálva van a jármű parancsnokának SEOSS-2P figyelőműszerével

Ebben nappali- és hőkamera, lézeres céltávmérő található. A rendszer teljesen körbeforgatható, és egy távirányítású M2-es nehézgéppuskát szereltek fel rá. A parancsnok így nemcsak megfigyelheti a környezetét, hanem ha célt talál, azonnal felveheti vele a harcot. A korábbi demópéldányokon a SEOSS-2P még a bal oldalon volt elhelyezve, a harci változaton a jobb oldalra került. A berendezést páncéllemezekkel védik oldalról.

dsc_0130_2.JPG





Az irányzó SEOSS-2S figyelőrendszere is kissé eltér a korábban látottaktól. Ennél is páncéllemezek védik oldalról a kisebb lövedékektől, és a repeszektől, vagyis csak szemből képesek kárt okozni benne.
A fő fegyverzet, vagyis a MK30-2/ABM gépágyú burkolata is eltér némileg, a csőszájszereléke szintén módosult.

Ennek különösen fontos szerepe van a programozható lőszerek alkalmazásakor. A gépágyúval ugyanis alacsonyan repülő légi célok, valamint fedezék mögött megbúvó élőerő is leküzdhető a levegőben időzítetten felrobbanó lövedékekkel. A SEOSS-2S lézerberendezésével meghatározzák a távolságot, az így nyert információt a kilőtt lövedékbe a csőszájszereléken keresztül az áthaladáskor beprogramozzák, hogy az adott időt lerepülve a megfelelő helyen explodáljon, és képezzen repeszfelhőt.
dsc_0204_3.JPG


dsc_0090_1.JPG



A gépágyú burkolatán egy nagyon fontos dolog is felfedezhető, ugyanis a másodlagos fegyvert nem a toronyba építették be, hanem a 30 mm-es cső mellé került, azzal együtt mozgatható. Az is lényeges, hogy nem a korábban bejelentett háromcsövű RMG 7.62-es látható, hanem egy hagyományos egycsövű géppuska. A toronytól külön lőszeradagoló rendszer vezet hozzá.
dsc_0176_1.JPG


Nem utalt semmi arra, hogy a Spike irányított páncéltörő rakéta indítókonténere a torony oldalán lenne. Az integrációs tesztek elvégzésénél a rakéta felülről emelkedett ki indítás előtt a rejtett helyzetéből.
 
A fő fegyverzet, vagyis a MK30-2/ABM gépágyú burkolata is eltér némileg, a csőszájszereléke szintén módosult.

Ennek különösen fontos szerepe van a programozható lőszerek alkalmazásakor. A gépágyúval ugyanis alacsonyan repülő légi célok, valamint fedezék mögött megbúvó élőerő is leküzdhető a levegőben időzítetten felrobbanó lövedékekkel. A SEOSS-2S lézerberendezésével meghatározzák a távolságot, az így nyert információt a kilőtt lövedékbe a csőszájszereléken keresztül az áthaladáskor beprogramozzák, hogy az adott időt lerepülve a megfelelő helyen explodáljon, és képezzen repeszfelhőt.





A gépágyú burkolatán egy nagyon fontos dolog is felfedezhető, ugyanis a másodlagos fegyvert nem a toronyba építették be, hanem a 30 mm-es cső mellé került, azzal együtt mozgatható. Az is lényeges, hogy nem a korábban bejelentett háromcsövű RMG 7.62-es látható, hanem egy hagyományos egycsövű géppuska. A toronytól külön lőszeradagoló rendszer vezet hozzá.


Nem utalt semmi arra, hogy a Spike irányított páncéltörő rakéta indítókonténere a torony oldalán lenne. Az integrációs tesztek elvégzésénél a rakéta felülről emelkedett ki indítás előtt a rejtett helyzetéből.
A SAS figyelőrendszer minden eleme felkerült a Lynxre, ezek elhelyezkedése szintén újdonság, nincsenek a toronyba süllyesztve. A kettős kameramodulok különálló dobozokban kerültek felszerelve, a 6 egység teljes, 360°-os lefedettséget biztosít, ezekből állítja össze a rendszer a képernyőn a panorámaképet. A modulokban egy hőkamera, és egy nappali kamera van. Mind a 12 folyamatosan működik, szenzorfúzióval a lehető legoptimálisabb módon történik a megjelenítés. A panorámakép alapján azonosító, figyelmeztető, és célkövető rendszer is működik.
dsc_0091_4.JPG


A vezető számára is rendelkezésre áll egy kettős kameramodul, így egy képernyőt nézve vezethet zárt búvónyílással nappal és éjjel egyaránt. Törlőlapátok garantálják, hogy ne akadályozza a felcsapódó szennyeződés a kilátást.
dsc_0201_2.JPG


Hátul is vannak kamerák a vezető számára a rámpa felett. Ezek a tolatást segítik. Kisebb törlőlapátok itt is rendelkezésre állnak
dsc_0160_1.JPG



A járművön ezeken kívül valószínűleg a lézerbesugárzás-jelző rendszer szenzorai is láthatóak voltak. A három irányba figyelő modulok mindegyik oldalon megtalálhatóak, körkörös lefedettséget biztosítva. Elvileg a Lynx rendelkezik lövéshang-detektorral is.
dsc_0192_3.JPG


dsc_0194_4.JPG