Bekopizom ezt is.
( Jó a cikk, biztos szokás szerint fullad a sok proli a facen )
A világ egyik legjobb páncélosát kapta meg Magyarország – Itt van 5 érdekes tény az új magyar fegyverről
1. Rendszeresítési és gyártási számok
A hétvégén hivatalosan is átadták a Magyar Honvédségnek az első Rheinmetall KF41 Lynx gyalogsági harcjárművet, majd volt a Hősök terén egy nyilvános bemutató, ahol bárki megtekinthette több más honvédségi eszköz mellett az új IFV-t is.
A Magyar Honvédség összesen 218 Lynx gyalogsági harcjárművet tervez rendszeresíteni, ebből korábbi tervek szerint 172 páncélost gyártanak majd Magyarországon, Zalaegerszegen.
A Rheinmetall Hungary gyártóüzemének épületét nyáron átadták, a harcjárművek sorozatgyártása várhatóan 2023-ban indul majd el. A gyár információink szerint évi 45 Lynxet lesz képes előállítani, később pedig újfajta katonai járművek és civil célú eszközök gyártása is az üzembe költözhet. A gyártásra egyrészt azért kerül sor, hogy Magyarország önellátó legyen, másrészt pedig azért, hogy az exportképességgel valamennyire megtérüljön a beruházás. A teljes beruházás értéke 2 milliárd euró, a Lynxnek első körben hétféle variánsa kerül rendszeresítésre.
Nem kizárt, hogy később a Lynx-platform további fejlesztésére is sor kerül majd Magyarországon: a járműtípus drónindítót, önvezető képességet kaphat, illetve integrálhatják rá a Skyranger légvédelmi rendszert is.
2. Magyarország az első rendszeresítő
Magyarország az első olyan ország, amely hadrendbe állítja a Lynx IFV-t az egész világon és a sorozatgyártás is itt indul meg először.
Hazánkon kívül tárgyal még a Rheinmetall Ausztráliával, az Egyesült Államokkal, Görögországgal is a harcjárművek rendszeresítéséről, illetve Irak is jelezte érdeklődését az eszköz beszerzése iránt. Bár Ausztráliában és Görögországban erős befutónak tűnik a járműtípus, végleges megállapodás még nincs a beszerzésről, az Egyesült Államokban pedig az OMFV-programban nagyon erős a verseny az Oskosh, a BAE és a GDLS termékeivel szemben.
A tét nagy: Ausztráliban 450, Görögországban legalább 500, az Egyesült Államokban vélhetően több mint 6200 jármű beszerzéséért megy a harc.
Mivel Magyarországon lesz először sorozatgyártó-üzem és a döntéshozók exportképességgel is számolnak, nem kizárt, hogy ezekre a megrendelésekre itthonról is szállítanak majd bizonyos komponenseket, esetleg kisebb számban kész járműveket is.
3. Látványosan más, mint a prototípus
Azoknak, akik figyelemmel kísérték a Lynx magyarországi életútját, biztosan feltűnt, hogy a hétvégén átadásra került KF14-es igencsak más, mint azok a prototípus- / pilot-járművek, melyeket a Bakonyban, a Zalazone-ban, vagy a kecskeméti repülőnapokon lehetett látni. És nem egyedül a felfestett álcamintában van eltérés.
A most átadott jármű már teljes egészében a Magyar Honvédség igényeinek megfelelően van átalakítva, így fegyverzetét és védelmi rendszereit tekintve is részben eltér a korábban bemutatott prototípusoktól.
A most átadásra került eszköz:
a 30 vagy 35 milliméteres gépágyú és a 7,62 milliméteres párhuzamosított géppuska mellett kapott egy távirányítású fegyverállványt (RCWS) is, amely felszerelhető 12,7 milliméteres vagy 7,62 milliméteres géppuskával, vagy egy 40 milliméteres gránátvetővel. A korábbi pilot-változatok egy részén nem volt látható az RCWS.
a jármű kapott Spike LR2 páncéltörő rakétaindítókat; ezek azért nem voltak egyértelműen láthatóak, mert az indítók a toronyban „bújnak meg” és csak harckész állapotban emelkednek ki a páncélzat alól,
fel van szerelve StrikeShield aktív védelmi rendszerrel, melynek célja, hogy időben észlelje a Lynx felé közelítő rakétákat, rakétagránátokat, majd robbanó ellenintézkedéssel meg tudja ezeket semmisíteni, jelentősen javítva ezzel a jármű és személyzetének túlélőképességét. Amúgy a jármű homlokpáncélja elvi síkon ellenáll egy 30 milliméteres gépágyú folyamatos tüzének is. Érdemes azt is megjegyezni, hogy az aktív védelmi rendszernek helyt adó panelek is teljesen máshogy néznek ki a magyar változaton, mint a korábbi prototípusokon.
Fel van szerelve „Rosy” álcázórendszerrel, melynek célja 40 milliméteres füstgránátokkal rejteni a járművet, a "demó" változaton ez sem volt látható.
4. Az elektronika a lelke mindennek
A Lynx olyan értelemben is modern harcjármű, hogy a legénységet komplex elektronikai rendszerek segítik a helyzetfelismerésben és a navigációban, ami komoly szintugrás a korábbi, hidegháborús szovjet technikához képest. Apró nyílások helyett tehát elsősorban kamerákkal integrált, számítógépes rendszerekre támaszkodik a kezelőszemélyzet, amely jelentősen megnöveli a harctéri tájékozódó képességet.
A Honvédelem.hu cikke elég részletesen kibontja ennek technikai részleteit: a jármű lelkét egy úgynevezett SAS (Situational Awareness System) rendszer adja, amely kameramodulok segítségével egységes harcászati képpé alakítja a jármű környezetét a kezelőszemélyzet elé vetítve azt digitális formában. A parancsnok és az irányzó a SEOSS-2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszerek különféle változatait használja, ezzel együtt elektronikus rendszerekkel tudják mozgatni a tornyot és az RCWS-t is. A vezetőt pedig nappali és infravörös kamerarendszerek segítik majd a munkában.
A jármű tehát inkább hasonlít majd egy guruló számítógépre, mint a régi, szovjet haditechnikánál megszokott hangos, olajos, nagyrészt manuálisan kezelt páncélosra.
Azt a nagyközönség előtt nem mutatták meg, pontosan milyen a harcjármű kezelőfelülete, de régebbi látványterveken, fotókon láthattunk már Lynxet belülről.
5. Elveszett képesség tér vissza
Ellentétben Görögországgal, Ausztráliával, Amerikával, Magyarország a szovjet gyártmányú BMP-1-esek hadrendből való kivonása óta nem rendelkezik dedikált gyalogsági harcjárművekkel. A Lynxek hadrendbe állításával az MH elveszett képességet pótol. A Lynx kezelőszemélyzete három fő, emellett nyolc gyalogos és felszerelésük szállítására alkalmas.
A gyalogsági harcjárművek (IFV-k) feladata gyalogsági alakulatok szállítása és tűztámogatása, erre a célra a honvédség a BMP-k kivonása óta a szovjet / orosz gyártmányú BTR-80A harcjárműveket használja. A Lynx azonban amellett, hogy lényegesen modernebb, jóval ütőképesebb fegyverzettel is rendelkezik, mint akár a régi BMP-k, akár az aránylag jól karbantartott BTR-ek. Integrált Spike-rakétarendszerének köszönhetően a Lynx akár jelentősen megerősített fedezékek vagy harckocsik ellen is fel tudja venni hatékonyan a harcot.
Hosszabb távon valószínűleg a BTR-ek is mennek, a kerekes többcélú páncélozott harcjárművek feladatkörét pedig egy Rheinmetall-lal partnerségben fejlesztendő, legfrissebb információk szerint „Hitron” névre hallgató, 8x8-as jármű adja majd. A jármű a 2020-as évek második felében állhat szolgálatba.