Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

A Nagybetűs $zakma és a Nagybetűs Új$ágírók, ugye.

Szerintem inkább amerikai palagáz kellene.
Politikai döntés, rengeteg szakmai kérdéssel és még több szokásos hazai szagértői nyafizással. Szakmailag erősen vitatható.

A politikai döntés hátterét nem tudjuk.

A szakmai ellenvetések eléggé helytállóak. Nagyon hosszú vezeték, instabil térségeken keresztülvezetve. Technikai probléma, hogy mekkora feszültségszinten lenne ez kivitelezve. Ugyebár a légvezeték feszültségszintje nem annyira problémás, de kábeles kivitelezésnél árban határ a csillagos ég. Elméletileg az egyenáram jöhet szóba a vesztességek csökkentése érdekében, de gyakorlatilag nem nagyon van példa ilyen hosszúságú vezeték megépítésére és működtetésére.

Sok ország, sok tranzitdíj. No meg a fene sem tudja, hogy alakul a közeljövő hát még a távolabbi.

Jó elgondolás a vezetékkel szemben az országban levő épületek hőszigetelés megoldásának felvetése. Szerintem érdemes lenne egy költségelemzést elvégezni.

A szélerőművek erőltetése szerintem értelmetlen. Pár érdekelt ember veri erre a nyálát.

Napelemek szorgalmazása akkor lenne értelmes, ha megoldanák az általuk termelt energia olcsó és nagy mennyiségben történő tárolását.

Laikus vitaindításnak ennyi bőven elég, ha egyáltalán érdemes vele foglalkozni.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Politikai döntés, rengeteg szakmai kérdéssel és még több szokásos hazai szagértői nyafizással. Szakmailag erősen vitatható.

A politikai döntés hátterét nem tudjuk.

A szakmai ellenvetések eléggé helytállóak. Nagyon hosszú vezeték, instabil térségeken keresztülvezetve. Technikai probléma, hogy mekkora feszültségszinten lenne ez kivitelezve. Ugyebár a légvezeték feszültségszintje nem annyira problémás, de kábeles kivitelezésnél árban határ a csillagos ég. Elméletileg az egyenáram jöhet szóba a vesztességek csökkentése érdekében, de gyakorlatilag nem nagyon van példa ilyen hosszúságú vezeték megépítésére és működtetésére.

Sok ország, sok tranzitdíj. No meg a fene sem tudja, hogy alakul a közeljövő hát még a távolabbi.

Jó elgondolás a vezetékkel szemben az országban levő épületek hőszigetelés megoldásának felvetése. Szerintem érdemes lenne egy költségelemzést elvégezni.

A szélerőművek erőltetése szerintem értelmetlen. Pár érdekelt ember veri erre a nyálát.

Napelemek szorgalmazása akkor lenne értelmes, ha megoldanák az általuk termelt energia olcsó és nagy mennyiségben történő tárolását.

Laikus vitaindításnak ennyi bőven elég, ha egyáltalán érdemes vele foglalkozni.
Műszaki szemmel nézve nem sok értelme látszik az egésznek.
Az orosz függést cseréljük le. A beruházási költsége eszementen magasnak látszik úgy, hogy semmi előnyt nem nyújt, politikailag máshogy fekszik Azer.
Ennyi a difi az orosz függéshez képest. Zöld sem lesz.

Ha P2 nem valósul meg, akkor a 12 mrd EUR táját ennél értelmesebben is el lehetne költeni.

Egy nagyon szép példa a biofinomításra:

Mennyi lehet az elgázosítási folyamat EROI-ja?
 
Műszaki szemmel nézve nem sok értelme látszik az egésznek.
Az orosz függést cseréljük le. A beruházási költsége eszementen magasnak látszik úgy, hogy semmi előnyt nem nyújt, politikailag máshogy fekszik Azer.
Ennyi a difi az orosz függéshez képest. Zöld sem lesz.

Ha P2 nem valósul meg, akkor a 12 mrd EUR táját ennél értelmesebben is el lehetne költeni.


Mennyi lehet az elgázosítási folyamat EROI-ja?
Nemrég olvastam róla, hogy az éghajlatunk kezd túl száraz lenni a kukoricának, és el kell kezdeni új haszonnövények után nézni. A cirok merült fel mint növény amivel ki lehetne váltani. De további területeket bevonni a monokultúrális növénytermesztésbe, ezzel még több ökosivatagot létrehozva, amit aztán majd tovább műtrágyázhatunk csak azért, hogy bioüzemanyagot gyártsunk belőle szerintem teljes kreténség. Fenti kolléga javaslatát támogatnám inkább… kezdjünk el szigetelni meg modernizálni a meglévő épületállományt. Egységnyi pénzből magasan a legnagyobb megtérülést ebben látom jelen pillanatban.
 
Nemrég olvastam róla, hogy az éghajlatunk kezd túl száraz lenni a kukoricának, és el kell kezdeni új haszonnövények után nézni. A cirok merült fel mint növény amivel ki lehetne váltani. De további területeket bevonni a monokultúrális növénytermesztésbe, ezzel még több ökosivatagot létrehozva, amit aztán majd tovább műtrágyázhatunk csak azért, hogy bioüzemanyagot gyártsunk belőle szerintem teljes kreténség. Fenti kolléga javaslatát támogatnám inkább… kezdjünk el szigetelni meg modernizálni a meglévő épületállományt. Egységnyi pénzből magasan a legnagyobb megtérülést ebben látom jelen pillanatban.

Ahol mi lakunk 15 éve várják a lakók a szigetelést, de a közös képviseletet ellátó szövetkezet által kezelt épületek kb. az egyetlenek a városban amik nincsenek leszigetelve.
Valahogy mindig elbasszák a pályázatokat ami mindenki másnak összejött, olyan épületekben is ahol nincs közös képviselő, az egyik lakó gyűjtötte össze a tőkét és aláírásokat...
 
Aki képben van a nemzetközi gázvezetékekben, meg tudná mondani, hogy ez milyen hatással van ránk:

Elvileg semmi. Mi Ukrajna felől már nem kaptunk gázt.
Ahogy cikkben írták az oroszok ezt a kieső mennyiséget egy másik vezetéken pótolják.
Ausztriát érinthetné és onnan jön hozzánk vmennyi orosz gáz, de Petya már jórészt átiranyitotta a déli vezetékre.
 
A TTF gáz árfolyamát se hatotta meg a mai pukkanás, ahogy a tegnapi ársapka-bejelentés sem. Továbbra is 110 alatt, igen szép esést mutatott az elmúlt pár napban. árfolyam itt
 
A TTF gáz árfolyamát se hatotta meg a mai pukkanás, ahogy a tegnapi ársapka-bejelentés sem. Továbbra is 110 alatt, igen szép esést mutatott az elmúlt pár napban. árfolyam itt
Az árfolyammal kapcsolatosan évtizedek tapasztalatai alapján:

"Bárminek bármikor bármennyi lehet az ára" tehát amit ma látunk, abból nem lehet a jövőre sem egy megbízható árfolyam jóslás, mert ha így lenne már melóznunk se kellene..
 
Chilében beindult a Siemens szintetikus üzemanyagokat előállító gyára:


"Hydrogen, the basis of the fuel synthesis process, is produced in an electrolyzer from Siemens Energy. The wind turbine came from Siemens Gamesa. The project’s big challenge was to combine process steps for making synthetic fuels that had previously only been tested individually, and to coordinate them in a production chain for the first time in an efficient and trouble-free way. That integration is the basis for the ramp-up for eFuel production. The system is expected to produce 130,000 liters of eFuel per year by 2023. After the pilot phase, the first scaling will take the project in Chile up to a projected 55 million liters per year by the middle of the decade. Around two years later the capacity is expected to be 550 million liters per year.
The project is tapping Patagonia’s vast potential of renewable energy to assist the hydrogen economy, and thus the energy transition in Europe and around the world. The windy region offers as much as 6,000 full-load hours of operation for generating green electricity, around three times the amount available in Europe. Wind power is stored in liquid energy carriers using the power-to-X process. Those liquids are easy to transport out of a region with lots of renewable energy to places that are hungry for energy. Haru Oni is doing pioneering work here and may serve as a role model for many other regions around the world."
 
"– Le kell jönni a gázról, mondta Tusványoson. Ebben hogy állunk? – vetette fel az RTL munkatársa. – Hogy állunk ebben?
– Ha Paks 2. megvan, akkor nagy léptékben tudjuk csökkenteni a gázfogyasztást. Amíg az nem megy, addig sufnimegoldások vannak – felelte a kormányfő.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a tenger alatti azeri áramszállítás távlati megoldás lesz, 2026-27-re készülhet el."
 
"– Le kell jönni a gázról, mondta Tusványoson. Ebben hogy állunk? – vetette fel az RTL munkatársa. – Hogy állunk ebben?
– Ha Paks 2. megvan, akkor nagy léptékben tudjuk csökkenteni a gázfogyasztást. Amíg az nem megy, addig sufnimegoldások vannak – felelte a kormányfő.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a tenger alatti azeri áramszállítás távlati megoldás lesz, 2026-27-re készülhet el."
Jövőre 2023. 2026 az nem távlati, de még középtávnak sem mondható.

Paks 2 a gázfogyasztás csökkenésében nem sokat játszik.
Itthon az ipari és lakossági és kisvállalkozásoknál van a döntő része, mint hőfogyasztó.
Ha villanyra is átállna ezek egy része, akkor se nagyon rúgna labdába P2 hatása. Kicsit kevesebbet menne a néhány GT erőmű, oszt ennyi.
 
Orbán az energiáról és Paks2-ről, időzítve:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and BJani
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Csak úgy a margóra.
Leszámítva a "musk style" megjegyzést.
Jó, de Carmack egy igazi hardcore mérnök, nagyon komoly dolgokat tett le az asztalra, nyilván főleg szoftver fókusszal, de elég érdekes projekteken dolgozott, többek közt rakétán is (Armadilo Aerospace, nyilván a vezérlés oldalon).

Az interjút vezető fiatalember viszont úgy tűnik, mintha be lenne szívva, kissé lassan beszél. :)