Rekordmeleg január, alacsonyan szálló olaj- és gázárak: hogyan fog így az örökké hanyatló kollektív Nyugat halálra fagyni?
Pedig ez volt a Nagy Orosz Mesterterv, nem igaz?
Pedig ez volt a Nagy Orosz Mesterterv, nem igaz?
[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Újabb rejtélyes haláleset Oroszországban: a Dagesztáni Köztársaság egykori miniszterelnökét ütötték el.
A 2022-es évben Oroszország visszatért a TOP 10 világ legnagyobb gazdaságai közé a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint. Míg 2021-ben11. helyen volt a GDP szerint, addig 2022-ben a 9. helyen volt megelőzve Olaszországot, Brazíliát, Dél-Kóreát. A 2022-es GDP 2 133 milliárd USD volt.
A világ 9. gazdasága és a világ 9. hadserege.A 2022-es évben Oroszország visszatért a TOP 10 világ legnagyobb gazdaságai közé a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint. Míg 2021-ben11. helyen volt a GDP szerint, addig 2022-ben a 9. helyen volt megelőzve Olaszországot, Brazíliát, Dél-Kóreát. A 2022-es GDP 2 133 milliárd USD volt.
Mariupol, DNR, Oroszország
Folytatódnak a felújítási munkálatok
Folytatódnak a felújítási munkálatok
Belinkelné vki ezt az ukránba?
Hol is tartunk? 16-65, férfi és nő?
pestisracok.hu
Utána lehet törölni innen?
Hol is tartunk? 16-65, férfi és nő?
Ukrajna megint szigorított, hogy még több hadkötelest vihessen a frontra - PestiSrácok
Miközben Putyin fegyverszünetet hirdetett a pravoszláv karácsony idejére, az ukrán vezetés éppen azon fáradozik, hogyan tud még több hadkötelest a frontra vinni, s gyűjthet be olyanokat, akik valamilyen módon megpróbálják elkerülni a sorozást. Kárpátaljai magyarok is vannak, akik hónapok óta...
pestisracok.hu
Utána lehet törölni innen?
Осташко! Важное
12-часовая битва с наркокартелем в Мексике завершилась победой местных силовиков Боевики из картеля «Синалоа» пытались помешать этапированию задержанного Овидио Гусмана Лопеса в Мехико. ❗️ Местным властям пришлось задействовать военные истребители и боевые вертолёты. ✅ Последствия...
t.me
Dél-Közép Amerika topik. Mexikói kartel szétlőtte a katonaság jármüveit.???Осташко! Важное
12-часовая битва с наркокартелем в Мексике завершилась победой местных силовиков Боевики из картеля «Синалоа» пытались помешать этапированию задержанного Овидио Гусмана Лопеса в Мехико. ❗️ Местным властям пришлось задействовать военные истребители и боевые вертолёты. ✅ Последствия...
Russia's biometric nightmare
A rushed "security" bill paves the way for a privatized digital control grid
edwardslavsquat.substack.com
félre értés ne essen, mindenki benne van úgy látom
"A magyar politika magyarázata nem az, hogy „Orbánt a Kreml fizeti”, vagy hogy Kárpátaljára ácsingózik, hanem hogy Európában egyedül a magyarokban van önbecsülés – írja Dmitrij Bavirin, aki nagyívű cikkben próbálja megfejteni a magyar néplelket és Orbán politikáját a RIA orosz hírügynökség oldalán.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjút, s ebben elismételte régóta szilárd álláspontját, mely szerint „ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”, azaz az ukrán-orosz háború deeszkalációjáról az Egyesült Államok tud dönteni.
Ez a kijelentés most felkeltette az orosz állami média érdeklődését is – a RIA Novosztyi hírportálon Dmitrij Bavirin hosszú elemzést szentelt a különutas magyar politika általa vélt gyökereinek. A cím is sokatmondó: „A magyarokat nagyságuk tudata tartja vissza a ruszofóbiától”.
Bavirin úgy látja, a kormányfő fenti állítása kissé túlegyszerűsíti a helyzetet. Szerinte a békéhez az is kell, hogy annak feltételei Oroszországnak is megfeleljenek, illetve tűri a vitát, hogy mennyire képes Washington egyáltalán irányítani „az önelégültségtől duzzadó Zelenszkij elnököt”.
Ugyanakkor Orbánnak szerinte lényegében igaza van: a konfliktus eszkalációja feletti kontrollt fegyverszállítmányain keresztül az USA gyakorolja,
aki az Amerika szerint igazságos béke elérése érdekében „sem a pénzt, sem az ukránt nem sajnálja”.
A szerző felveti: Orbán Viktor az Európai Unió oroszellenes intézkedéseit rendszeresen kritizálja, az Európai Bizottság által nemrég megrendelt közvélemény-kutatás szerint pedig a görögök és a bolgárok után a magyarok a leginkább oroszbarát nép az Unióban.
Szerinte Orbán – ellentétben például a választás előtt álló lengyel kormánnyal, vagy a baltiakkal – azért nem penget ruszofób érzelmi húrokat, mert „nincs különösebb szüksége arra, hogy ruszofóbiát gyakoroljon – Orbán a nép körében népszerű”. Ugyanakkor a történelmi logikából szerinte nem ez következne, hiszen a magyarok és az oroszok közös történetébe gyakorlatilag kódolva van, hogy gyűlölniük kellene egymást.
Bavirin e ponton az orosz közbeszédben ritka módon önkritikát gyakorol: tételesen felsorolja, mely pontokon lépett a magyarok nyakára Oroszország, illetve a Szovjetunió. (Más nemzetek közelmúltbeli sérelmeivel kapcsolatban jellemzően az a kimondott-kimondatlan orosz hozzáállás, hogy Oroszország a második világháborúban a fasizmus legyőzéséért mindenkinél nagyobb véráldozatot hozott, az oroszok gaztetteiről tehát csak e nagy áldozat elismerése után lehet beszélni.)
A Horthy-korszakról egyébként megjegyzi, hogy a Hitlerrel való szövetségben Magyarország „a revansizmusra és az antikommunizmusra fogadott”, a világháborús részvételünk pedig „kezdeményező és őszinte” volt a szerző szerint. (Ez a szovjet történelemszemlélet bevett panelje.)
Emellett megemlékezik a szerző az 1940-es és 1950-es évek magyarországi kommunizmusáról is: „Magyarország kommunista kormánya
elsőre a legkegyetlenebb volt Kelet-Európában, a legparancsuralmibb, de egyszerre a legtehetségtelenebb is” – írja, s jelzi, hogy az ellene 1956-ban kitört forradalmat is a Szovjetunió és a Varsói Szerződés verte le.
Az 1956-os forradalomról Bavirin ismét elsüt egy kommunista közhelyet, mely szerint a Rákosiék elleni felkelés „szinte azonnal átalakult a tegnap nácijainak szélsőjobboldali lázadásává”.
Bavirin úgy látja, Magyarországon ennek megfelelően ki is alakultak a régióban általános oroszellenes reflexek, s 1999-es NATO-belépésünk idején „a Budapestre evakuált orosz diplomaták családjai az oroszajkúak elleni más hétköznapi diszkriminációk mellett arról számoltak be, hogy nyilvános helyeken demonstratíve megtagadták a kiszolgálásukat”.
A szerző jelzi, a miniszterelnök akkor – akárcsak 2022-ben – akkor is Orbán Viktor volt. „Ő az is maradt, aki volt: nemzeti konzervatív, antikommunista, keresztény arcélű politikus”. Ennek megfelelően Orbán szerinte „semmi esetre nem Nyugat-ellenes vagy Amerika-ellenes, és soha nem is volt az”, nem hasonlít az USA iránt „ideológiai, antikoloniális, vörös gyűlöletet” tápláló, latin-amerikai balos diktátorokhoz. Sőt, legalábbis a NATO-ban Washington szövetségese, és Joe Bidennel ápolt feszült viszonya ellenére „a konzervatív republikánusok rendezvényein díszvendég”.
Bavirin említ további gyakori magyarázatokat is e viselkedésre: „a választ gyakran keresik magában Orbánban, előhozakodva úgy racionális, mint összeesküvésszerű elméletekkel, egyenesen a hazugságokig – kezdve ott, hogy Orbánt a Kreml fizeti, egészen odáig, hogy a Kreml későbbre ígért fizetséget Kárpátalja magyar részének képében”.
A szerző szerint ugyanakkor a választ inkább „a magyarokban érdemes keresni”, hiszen „a hatalom, amelyet sajátjukként tisztelnek, nem a nyakukra lett ültetve, hanem néplelküknek megfelelő”.
„A magyarok nacionalisták, birtokszerető nép, kulák nép, önző nép. Nem szeretik a »gyüttmenteket«, kiváltképp nem a muzulmánokat”, emellett „nem veszik jó néven senkitől, ha beavatkozik az ügyeikbe, és zavarja őket a maguk – de csakis a maguk – dolgában” – írja Bavirin.
Azt is kifejti, hogy „ez a nép gyűlöli, ha idegen nyelven parancsolnak neki”, hiszen „túl nagyra becsüli magát ahhoz, hogy más véleménye szerint orientálódjon”. Ennek megfelelően a magyarok Bavirin szerint elvetnek minden olyan politikát, amely ellentétes sajátos nemzeti érdekükkel, és ellenállnak a diktátumoknak.
„Ez az önbecsülés érzése – az, ami hiányzik a kortárs Európából, ideértve Magyarországnál jelentősen erősebb országokat is” – véli a szerző. A RIA újságírója szerint ennek gyökere az, hogy a magyarok mögött „valódi hagyomány és történelem, nem pedig mítosz és propaganda” áll, s ezáltal különbözünk „a baltiakhoz vagy ukránokhoz hasonló siheder népektől, akik hajlandók a fülüket is lefagyasztani, csak hogy Moszkvának rossz legyen.”
A szerző megfogalmazza: „az önbecsülés érzete az a gyűjtőpont, amelyet Oroszországnak szem előtt kell tartania a szövetségesek és partnerek gyűjtésénél”, Orbán példája pedig azt mutatja, hogy „nem engedhetjük meg magunknak a Szovjetunió ideológiai szűklátókörűségét”."
mandiner.hu
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjút, s ebben elismételte régóta szilárd álláspontját, mely szerint „ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”, azaz az ukrán-orosz háború deeszkalációjáról az Egyesült Államok tud dönteni.
Ez a kijelentés most felkeltette az orosz állami média érdeklődését is – a RIA Novosztyi hírportálon Dmitrij Bavirin hosszú elemzést szentelt a különutas magyar politika általa vélt gyökereinek. A cím is sokatmondó: „A magyarokat nagyságuk tudata tartja vissza a ruszofóbiától”.
Bavirin úgy látja, a kormányfő fenti állítása kissé túlegyszerűsíti a helyzetet. Szerinte a békéhez az is kell, hogy annak feltételei Oroszországnak is megfeleljenek, illetve tűri a vitát, hogy mennyire képes Washington egyáltalán irányítani „az önelégültségtől duzzadó Zelenszkij elnököt”.
Ugyanakkor Orbánnak szerinte lényegében igaza van: a konfliktus eszkalációja feletti kontrollt fegyverszállítmányain keresztül az USA gyakorolja,
aki az Amerika szerint igazságos béke elérése érdekében „sem a pénzt, sem az ukránt nem sajnálja”.
A szerző felveti: Orbán Viktor az Európai Unió oroszellenes intézkedéseit rendszeresen kritizálja, az Európai Bizottság által nemrég megrendelt közvélemény-kutatás szerint pedig a görögök és a bolgárok után a magyarok a leginkább oroszbarát nép az Unióban.
Szerinte Orbán – ellentétben például a választás előtt álló lengyel kormánnyal, vagy a baltiakkal – azért nem penget ruszofób érzelmi húrokat, mert „nincs különösebb szüksége arra, hogy ruszofóbiát gyakoroljon – Orbán a nép körében népszerű”. Ugyanakkor a történelmi logikából szerinte nem ez következne, hiszen a magyarok és az oroszok közös történetébe gyakorlatilag kódolva van, hogy gyűlölniük kellene egymást.
Bavirin e ponton az orosz közbeszédben ritka módon önkritikát gyakorol: tételesen felsorolja, mely pontokon lépett a magyarok nyakára Oroszország, illetve a Szovjetunió. (Más nemzetek közelmúltbeli sérelmeivel kapcsolatban jellemzően az a kimondott-kimondatlan orosz hozzáállás, hogy Oroszország a második világháborúban a fasizmus legyőzéséért mindenkinél nagyobb véráldozatot hozott, az oroszok gaztetteiről tehát csak e nagy áldozat elismerése után lehet beszélni.)
Lehetnénk ruszofóbok is
Bavirin azt írja, „a magyarok nem a bolgárok, nem a görögök és nem a szerbek, akiknek részben a lelki rokonság okán az oroszok saját vérüket ontva adták vissza a függetlenségüket”. Emlékeztet: az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot az orosz hadsereg verte le kizárólag az osztrák császárral fennálló politikai szövetség okán”, majd az 1919-ben az ország nagy részén „négy hónapig állt fenn egy tanácsköztársaság (a miénk után a világon a második) a maga »vörös terrorával«”, ami „szintén nem segítette elő a ruszofíliát, és a »keleti veszedelmet« Horthy tengernagy új, szélsőjobboldali hatalmának egyik tartóoszlopává tette”.A Horthy-korszakról egyébként megjegyzi, hogy a Hitlerrel való szövetségben Magyarország „a revansizmusra és az antikommunizmusra fogadott”, a világháborús részvételünk pedig „kezdeményező és őszinte” volt a szerző szerint. (Ez a szovjet történelemszemlélet bevett panelje.)
Emellett megemlékezik a szerző az 1940-es és 1950-es évek magyarországi kommunizmusáról is: „Magyarország kommunista kormánya
elsőre a legkegyetlenebb volt Kelet-Európában, a legparancsuralmibb, de egyszerre a legtehetségtelenebb is” – írja, s jelzi, hogy az ellene 1956-ban kitört forradalmat is a Szovjetunió és a Varsói Szerződés verte le.
Az 1956-os forradalomról Bavirin ismét elsüt egy kommunista közhelyet, mely szerint a Rákosiék elleni felkelés „szinte azonnal átalakult a tegnap nácijainak szélsőjobboldali lázadásává”.
Bavirin úgy látja, Magyarországon ennek megfelelően ki is alakultak a régióban általános oroszellenes reflexek, s 1999-es NATO-belépésünk idején „a Budapestre evakuált orosz diplomaták családjai az oroszajkúak elleni más hétköznapi diszkriminációk mellett arról számoltak be, hogy nyilvános helyeken demonstratíve megtagadták a kiszolgálásukat”.
A szerző jelzi, a miniszterelnök akkor – akárcsak 2022-ben – akkor is Orbán Viktor volt. „Ő az is maradt, aki volt: nemzeti konzervatív, antikommunista, keresztény arcélű politikus”. Ennek megfelelően Orbán szerinte „semmi esetre nem Nyugat-ellenes vagy Amerika-ellenes, és soha nem is volt az”, nem hasonlít az USA iránt „ideológiai, antikoloniális, vörös gyűlöletet” tápláló, latin-amerikai balos diktátorokhoz. Sőt, legalábbis a NATO-ban Washington szövetségese, és Joe Bidennel ápolt feszült viszonya ellenére „a konzervatív republikánusok rendezvényein díszvendég”.
Rossz magyarázattal teli a padlás
Ennek ellenére Orbán mégis rendszeresen kritizálja az USA Oroszország-politikáját. Bavirin szerint ezt „jellemzően Magyarország Oroszországgal folytatott üzletelésének hasznával magyarázzák”, ugyanakkor ez nem magyarázat, hiszen „ezek az előnyök rendelkezésére álltak úgy a lengyeleknek, mint a románoknak, és az orosz gazdaságtól való függőség a Baltikumban még nagyobb is, mint Magyarországon”, a magyar kormányfő mégis máshogy mozog, mint ezen országok vezetői, s meglepő módon „az »Oroszország elleni harc« helyett visszabeszél szövetségeseinek”.Bavirin említ további gyakori magyarázatokat is e viselkedésre: „a választ gyakran keresik magában Orbánban, előhozakodva úgy racionális, mint összeesküvésszerű elméletekkel, egyenesen a hazugságokig – kezdve ott, hogy Orbánt a Kreml fizeti, egészen odáig, hogy a Kreml későbbre ígért fizetséget Kárpátalja magyar részének képében”.
A szerző szerint ugyanakkor a választ inkább „a magyarokban érdemes keresni”, hiszen „a hatalom, amelyet sajátjukként tisztelnek, nem a nyakukra lett ültetve, hanem néplelküknek megfelelő”.
„A magyarok nacionalisták, birtokszerető nép, kulák nép, önző nép. Nem szeretik a »gyüttmenteket«, kiváltképp nem a muzulmánokat”, emellett „nem veszik jó néven senkitől, ha beavatkozik az ügyeikbe, és zavarja őket a maguk – de csakis a maguk – dolgában” – írja Bavirin.
Azt is kifejti, hogy „ez a nép gyűlöli, ha idegen nyelven parancsolnak neki”, hiszen „túl nagyra becsüli magát ahhoz, hogy más véleménye szerint orientálódjon”. Ennek megfelelően a magyarok Bavirin szerint elvetnek minden olyan politikát, amely ellentétes sajátos nemzeti érdekükkel, és ellenállnak a diktátumoknak.
„Ez az önbecsülés érzése – az, ami hiányzik a kortárs Európából, ideértve Magyarországnál jelentősen erősebb országokat is” – véli a szerző. A RIA újságírója szerint ennek gyökere az, hogy a magyarok mögött „valódi hagyomány és történelem, nem pedig mítosz és propaganda” áll, s ezáltal különbözünk „a baltiakhoz vagy ukránokhoz hasonló siheder népektől, akik hajlandók a fülüket is lefagyasztani, csak hogy Moszkvának rossz legyen.”
Oroszország is példát vehetne
A cikk zárása szintén szokatlan az orosz médiatérben: Dmitrij Bavirin leheletfinom kritikát fogalmaz meg az orosz nacionalizmus, illetve az abból következő politika iránt. „Van a magyar nacionalizmus, meg van a dohányos nacionalizmusa. A nagy különbséget meg kell érteni.”A szerző megfogalmazza: „az önbecsülés érzete az a gyűjtőpont, amelyet Oroszországnak szem előtt kell tartania a szövetségesek és partnerek gyűjtésénél”, Orbán példája pedig azt mutatja, hogy „nem engedhetjük meg magunknak a Szovjetunió ideológiai szűklátókörűségét”."
„A magyarok gyűlölik, ha idegen nyelven parancsolnak nekik” – nekiállt a magyarság megfejtésének egy orosz szerző - Mandiner
A magyar politika magyarázata nem az, hogy „Orbánt a Kreml fizeti”, vagy hogy Kárpátaljára ácsingózik, hanem hogy Európában egyedül a magyarokban van önbecsülés – írja Dmitrij Bavirin, aki nagyívű cikkben próbálja megfejteni a magyar néplelket és Orbán politikáját a RIA orosz hírügynökség oldalán.
mandiner.hu
"A magyar politika magyarázata nem az, hogy „Orbánt a Kreml fizeti”, vagy hogy Kárpátaljára ácsingózik, hanem hogy Európában egyedül a magyarokban van önbecsülés – írja Dmitrij Bavirin, aki nagyívű cikkben próbálja megfejteni a magyar néplelket és Orbán politikáját a RIA orosz hírügynökség oldalán.
Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott karácsonyi interjút, s ebben elismételte régóta szilárd álláspontját, mely szerint „ha az amerikaiak békét akarnak, akkor béke lesz”, azaz az ukrán-orosz háború deeszkalációjáról az Egyesült Államok tud dönteni.
Ez a kijelentés most felkeltette az orosz állami média érdeklődését is – a RIA Novosztyi hírportálon Dmitrij Bavirin hosszú elemzést szentelt a különutas magyar politika általa vélt gyökereinek. A cím is sokatmondó: „A magyarokat nagyságuk tudata tartja vissza a ruszofóbiától”.
Bavirin úgy látja, a kormányfő fenti állítása kissé túlegyszerűsíti a helyzetet. Szerinte a békéhez az is kell, hogy annak feltételei Oroszországnak is megfeleljenek, illetve tűri a vitát, hogy mennyire képes Washington egyáltalán irányítani „az önelégültségtől duzzadó Zelenszkij elnököt”.
Ugyanakkor Orbánnak szerinte lényegében igaza van: a konfliktus eszkalációja feletti kontrollt fegyverszállítmányain keresztül az USA gyakorolja,
aki az Amerika szerint igazságos béke elérése érdekében „sem a pénzt, sem az ukránt nem sajnálja”.
A szerző felveti: Orbán Viktor az Európai Unió oroszellenes intézkedéseit rendszeresen kritizálja, az Európai Bizottság által nemrég megrendelt közvélemény-kutatás szerint pedig a görögök és a bolgárok után a magyarok a leginkább oroszbarát nép az Unióban.
Szerinte Orbán – ellentétben például a választás előtt álló lengyel kormánnyal, vagy a baltiakkal – azért nem penget ruszofób érzelmi húrokat, mert „nincs különösebb szüksége arra, hogy ruszofóbiát gyakoroljon – Orbán a nép körében népszerű”. Ugyanakkor a történelmi logikából szerinte nem ez következne, hiszen a magyarok és az oroszok közös történetébe gyakorlatilag kódolva van, hogy gyűlölniük kellene egymást.
Bavirin e ponton az orosz közbeszédben ritka módon önkritikát gyakorol: tételesen felsorolja, mely pontokon lépett a magyarok nyakára Oroszország, illetve a Szovjetunió. (Más nemzetek közelmúltbeli sérelmeivel kapcsolatban jellemzően az a kimondott-kimondatlan orosz hozzáállás, hogy Oroszország a második világháborúban a fasizmus legyőzéséért mindenkinél nagyobb véráldozatot hozott, az oroszok gaztetteiről tehát csak e nagy áldozat elismerése után lehet beszélni.)
Lehetnénk ruszofóbok is
Bavirin azt írja, „a magyarok nem a bolgárok, nem a görögök és nem a szerbek, akiknek részben a lelki rokonság okán az oroszok saját vérüket ontva adták vissza a függetlenségüket”. Emlékeztet: az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot az orosz hadsereg verte le kizárólag az osztrák császárral fennálló politikai szövetség okán”, majd az 1919-ben az ország nagy részén „négy hónapig állt fenn egy tanácsköztársaság (a miénk után a világon a második) a maga »vörös terrorával«”, ami „szintén nem segítette elő a ruszofíliát, és a »keleti veszedelmet« Horthy tengernagy új, szélsőjobboldali hatalmának egyik tartóoszlopává tette”.
A Horthy-korszakról egyébként megjegyzi, hogy a Hitlerrel való szövetségben Magyarország „a revansizmusra és az antikommunizmusra fogadott”, a világháborús részvételünk pedig „kezdeményező és őszinte” volt a szerző szerint. (Ez a szovjet történelemszemlélet bevett panelje.)
Emellett megemlékezik a szerző az 1940-es és 1950-es évek magyarországi kommunizmusáról is: „Magyarország kommunista kormánya
elsőre a legkegyetlenebb volt Kelet-Európában, a legparancsuralmibb, de egyszerre a legtehetségtelenebb is” – írja, s jelzi, hogy az ellene 1956-ban kitört forradalmat is a Szovjetunió és a Varsói Szerződés verte le.
Az 1956-os forradalomról Bavirin ismét elsüt egy kommunista közhelyet, mely szerint a Rákosiék elleni felkelés „szinte azonnal átalakult a tegnap nácijainak szélsőjobboldali lázadásává”.
Bavirin úgy látja, Magyarországon ennek megfelelően ki is alakultak a régióban általános oroszellenes reflexek, s 1999-es NATO-belépésünk idején „a Budapestre evakuált orosz diplomaták családjai az oroszajkúak elleni más hétköznapi diszkriminációk mellett arról számoltak be, hogy nyilvános helyeken demonstratíve megtagadták a kiszolgálásukat”.
A szerző jelzi, a miniszterelnök akkor – akárcsak 2022-ben – akkor is Orbán Viktor volt. „Ő az is maradt, aki volt: nemzeti konzervatív, antikommunista, keresztény arcélű politikus”. Ennek megfelelően Orbán szerinte „semmi esetre nem Nyugat-ellenes vagy Amerika-ellenes, és soha nem is volt az”, nem hasonlít az USA iránt „ideológiai, antikoloniális, vörös gyűlöletet” tápláló, latin-amerikai balos diktátorokhoz. Sőt, legalábbis a NATO-ban Washington szövetségese, és Joe Bidennel ápolt feszült viszonya ellenére „a konzervatív republikánusok rendezvényein díszvendég”.
Rossz magyarázattal teli a padlás
Ennek ellenére Orbán mégis rendszeresen kritizálja az USA Oroszország-politikáját. Bavirin szerint ezt „jellemzően Magyarország Oroszországgal folytatott üzletelésének hasznával magyarázzák”, ugyanakkor ez nem magyarázat, hiszen „ezek az előnyök rendelkezésére álltak úgy a lengyeleknek, mint a románoknak, és az orosz gazdaságtól való függőség a Baltikumban még nagyobb is, mint Magyarországon”, a magyar kormányfő mégis máshogy mozog, mint ezen országok vezetői, s meglepő módon „az »Oroszország elleni harc« helyett visszabeszél szövetségeseinek”.
Bavirin említ további gyakori magyarázatokat is e viselkedésre: „a választ gyakran keresik magában Orbánban, előhozakodva úgy racionális, mint összeesküvésszerű elméletekkel, egyenesen a hazugságokig – kezdve ott, hogy Orbánt a Kreml fizeti, egészen odáig, hogy a Kreml későbbre ígért fizetséget Kárpátalja magyar részének képében”.
A szerző szerint ugyanakkor a választ inkább „a magyarokban érdemes keresni”, hiszen „a hatalom, amelyet sajátjukként tisztelnek, nem a nyakukra lett ültetve, hanem néplelküknek megfelelő”.
„A magyarok nacionalisták, birtokszerető nép, kulák nép, önző nép. Nem szeretik a »gyüttmenteket«, kiváltképp nem a muzulmánokat”, emellett „nem veszik jó néven senkitől, ha beavatkozik az ügyeikbe, és zavarja őket a maguk – de csakis a maguk – dolgában” – írja Bavirin.
Azt is kifejti, hogy „ez a nép gyűlöli, ha idegen nyelven parancsolnak neki”, hiszen „túl nagyra becsüli magát ahhoz, hogy más véleménye szerint orientálódjon”. Ennek megfelelően a magyarok Bavirin szerint elvetnek minden olyan politikát, amely ellentétes sajátos nemzeti érdekükkel, és ellenállnak a diktátumoknak.
„Ez az önbecsülés érzése – az, ami hiányzik a kortárs Európából, ideértve Magyarországnál jelentősen erősebb országokat is” – véli a szerző. A RIA újságírója szerint ennek gyökere az, hogy a magyarok mögött „valódi hagyomány és történelem, nem pedig mítosz és propaganda” áll, s ezáltal különbözünk „a baltiakhoz vagy ukránokhoz hasonló siheder népektől, akik hajlandók a fülüket is lefagyasztani, csak hogy Moszkvának rossz legyen.”
Oroszország is példát vehetne
A cikk zárása szintén szokatlan az orosz médiatérben: Dmitrij Bavirin leheletfinom kritikát fogalmaz meg az orosz nacionalizmus, illetve az abból következő politika iránt. „Van a magyar nacionalizmus, meg van a dohányos nacionalizmusa. A nagy különbséget meg kell érteni.”
A szerző megfogalmazza: „az önbecsülés érzete az a gyűjtőpont, amelyet Oroszországnak szem előtt kell tartania a szövetségesek és partnerek gyűjtésénél”, Orbán példája pedig azt mutatja, hogy „nem engedhetjük meg magunknak a Szovjetunió ideológiai szűklátókörűségét”."
„A magyarok gyűlölik, ha idegen nyelven parancsolnak nekik” – nekiállt a magyarság megfejtésének egy orosz szerző - Mandiner
A magyar politika magyarázata nem az, hogy „Orbánt a Kreml fizeti”, vagy hogy Kárpátaljára ácsingózik, hanem hogy Európában egyedül a magyarokban van önbecsülés – írja Dmitrij Bavirin, aki nagyívű cikkben próbálja megfejteni a magyar néplelket és Orbán politikáját a RIA orosz hírügynökség oldalán.
Tartsatok ki,még max 15 év,és az Orosz föderáció csatlakozhat a Magyar Köztársasághoz,tanuljatok addig Magyarul.
Akkor ide írom...Oroszország 22 végén ismét visszakerült a 10 legerősebb gazdasággal rendelkező országok közé a világon az IMF szerint. (tehát nem Ausztrália, és Óceánia kontinensen)
Jöhet a 10. szankciós csomag....
Remélem itt nem törlik.
Jöhet a 10. szankciós csomag....
Remélem itt nem törlik.
K
Kopi2000
Guest
A 10 legerosebb gazdasag koze kb. 100 ev mulva kerulhetne az OF akkor, ha leszamolnak a Putyini orokseggel....Akkor ide írom...Oroszország 22 végén ismét visszakerült a 10 legerősebb gazdasággal rendelkező országok közé a világon az IMF szerint. (tehát nem Ausztrália, és Óceánia kontinensen)
Jöhet a 10. szankciós csomag....
Remélem itt nem törlik.
Kb. ugy, mint India, ami szinten nem tartozik a 10 legerosebb gazdasag koze...
Ui.: Max. csak a 10 legnagyobb gazdasag koze tartozhat, ami nem meglepo, mivel az OF a vilag 9. legnepesebb orszaga....
A “Putyini örökség” az, ami kirángatta az országot abból a szarból, ahová Jelcinék tolták. Esetleg nézd meg, hogy alakult az orosz gazdaság 2000 óta.
K
Kopi2000
Guest
Szarban voltak, szarban vannak.... Legfeljebb most csak mellig er....
Akkor ide írom...Oroszország 22 végén ismét visszakerült a 10 legerősebb gazdasággal rendelkező országok közé a világon az IMF szerint. (tehát nem Ausztrália, és Óceánia kontinensen)
Jöhet a 10. szankciós csomag....
Remélem itt nem törlik.
A 2022-es évben Oroszország visszatért a TOP 10 világ legnagyobb gazdaságai közé a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint. Míg 2021-ben11. helyen volt a GDP szerint, addig 2022-ben a 9. helyen volt megelőzve Olaszországot, Brazíliát, Dél-Kóreát. A 2022-es GDP 2 133 milliárd USD volt.
Megnéznéd nekem,hogy a fejlett ipari országok gazdasági teljesítményégez mekkora hitelállomány társul,az mondjuk hogyan alakult az utóbbi 10-20évben,ès most merre is tart?
Mellesleg mekkora a dollár aránya a tartalék valutájukban?
Majd nézz rá ugyanezen adatokra Oroszország vonatkozásában is.