Let’s break down in depth exactly what happened on the night of the Patriot attack and catch up on the known facts and speculations.
simplicius76.substack.com
A MIM-104 Patriot megsemmisítésének anatómiája + a Kinzhal hiperszonikus rakéta alapozója
SIMPLICIUS A GONDOLKODÓ
2023. MÁJ. 18.
....................
Ez azt jelenti, hogy a fenti megfigyelési, nyomon követési és megfigyelési módszerek alkalmazásával, amint az orosz védelmi minisztérium megtalálja a Patriot-ütegek/radarok helyét, át tudja adni a koordinátákat a már a levegőben lévő Mig-31K-knak, és a Patriotoknak csak 90 másodpercük van, ami közel sem elég idő arra, hogy megmozduljanak vagy bármit tegyenek, hogy valóban megmentsék magukat.
Szóval, ezzel a megjegyzéssel, térjünk rá a Kindzsálra. Sok tévhit kering a hiperszonikus rakétákkal kapcsolatban, és többször kértek már arra, hogy hosszabban foglalkozzam a témával.
Kezdjük a hiperszonikus repülés alapjaival. Az egyik dolog, amit meg kell érteni, hogy minden rakéta, amely elhagyja a Föld pályáját, "hiperszonikus". Nincs semmi különleges abban, hogy általában véve "hiperszonikus". Az űrben nincs légkör vagy ellenállás, és így minden könnyen eléri a hiperszonikus sebességet, így minden ICBM és űrállomásra legénységet szállító űrrakéta stb. hiperszonikus, amikor belép az űrbe. A hiperszonikus rakéták trükkje az, hogy ezt a földi légkör korlátain belül érjék el.
A hiperszonikus járműveknek három elsődleges típusa van: az alapvető rakétahajtású változat, mint a Kindzsál és az Iskander-M. Ezek a legalapvetőbb szilárd rakétahajtóművek, amelyeknek nincsenek mozgó alkatrészei. Ezeket jellemzően ballisztikus rakétáknak nevezik, mert egy ballisztikus rakéta ívet követnek, amelynek egy meghatározott pályája van, így:
A fenti ábrán a hiperszonikus repülés következő fajtája látható, amelyet HGV-nek vagy hiperszonikus siklójárműveknek neveznek. Ezek ICBM rakéták, amelyek tetején nukleáris robbanófej helyett egy siklójármű van. A rakéta felgyorsul a légkörbe, és elengedi a siklójárművet, amely semmilyen saját motorral nem rendelkezik. Ez egyszerűen egy áramvonalas "szárnyas" kialakítás, amely néhány finom vezérlőfelület segítségével képes "siklani" a célpontjához, miután elérte a rakétával hajtott hiperszonikus sebességet. Az orosz Avangard állítólag ebből a HGV-típusból származik:
Az utolsó típus a hiperszonikus cirkálórakéta, amely egy tényleges cirkálórakéta, szilárd üzemanyaggal működő rakétahajtómű helyett folyékony üzemanyaggal működő hajtóművel. A hiperszonikus sebességhez ezeknek a hajtóműveknek jellemzően ramjet vagy scramjet hajtóműveknek kell lenniük. Ezek inkább az alapvető, laposabb cirkálórakéta-pályákat követik, mint a magas ballisztikus íveket. Az orosz 3M22 Zircon rakéta állítólag ilyen típusú, és állítólag scramjet hajtóművel rendelkezik, bár senki sem tudja biztosan, mivel ez szigorúan titkos, és még a rakéta indításáról készült videókat is pixelezte/cenzúrázta az orosz védelmi minisztérium, hogy elrejtse a rakéta valódi meghajtási típusát. De az "elképzelések szerint" így néz ki:
Oroszország az egyetlen olyan ország a világon, amely mindhárom hiperszonikus típussal már rendelkezik, és teljes mértékben üzemben van, míg az USA-nak egyetlenegy sem.
Most pedig vissza a Kindzsálhoz:
Először is, tisztázzunk néhány félrevezető adatot a fenti grafikonokból. A Kindzsál hatótávolsága valójában nem 1000km-3000km - ez a tényleges hatótáv a rakétahordozó (Mig-31K vagy Tu-22M, stb.) hatótávolságához hozzáadva. A rakéta saját hatótávolsága valószínűleg hasonló az Iszkander-M 400-500 km-es hatótávolságához, bár vitathatatlanul nagyobb lehet, mivel a levegőből indított rakéta lendületének előnye, hogy nem kell annyi üzemanyagot felhasználni a gyorsításra és a magasságba emelkedésre, mint az Iszkander esetében.
A másik fontos dolog, amit meg kell jegyezni, hogy valójában senki sem tudja, hogy a Kinzhal vagy bármely hiperszonikus fegyverrendszer milyen gyorsan halad a végső becsapódási ponton, azonban szinte biztos, hogy nem hiperszonikus azon a ponton. Igen, jól hallottad: egyetlen hiperszonikus fegyver sem csapódik hiperszonikus sebességgel a célpontba.
Sehol sem állítják, hogy hiperszonikus sebességgel találja el a célt; ez csupán egy félrevezető feltételezés, amit az emberek tesznek. Valójában a legtöbb hiperszonikus jármű, például a Kindzsál hivatalos leírása az, hogy a hiperszonikus sebességet a kiégési sebességnél éri el. A kiégési sebesség jellemzően azt jelenti, hogy a hajtóművek a "ballisztikus ív" csúcspontján kiégnek, nincs több hajtóerő.
Az emberek tévesen feltételezik, hogy a hiperszonikus rakéták lényege, hogy "hiperszonikus sebességgel találják el a célt". Valójában nem ez a fő előnye. A hiperszonikus jármű valódi lényege az, hogy a lehető leggyorsabban érjen célba, és gyorsabban, mint bármely más hagyományos lőszer, ami nagyon kevés esélyt ad az ellenségnek a reagálásra, például arra, hogy megpróbáljon elrejtőzni vagy a föld alá bújni stb.
folyt.
