Egyéb harckocsi típusokkal kapcsolatos hírek, fejlesztések
- Téma indítója Terminator
- Indítva
UDES XX-20, a Bv. 206 járművek mellé/cseréjére szánt prototípus a nyolcvanas évekből. Ennek a változatnak az az érdekessége, hogy a motor, sebességváltó, üzemanyag és a lőszer is a hátsó egységben lett volna elhelyezve. A prototípus ekkorra már egy család alapja lett volna, többféle feladatra optimalizált változatot is szerettek volna ugyanezen az alapon gyártani.
Motor a hátsó szekcióban.
"Frontal View Of Type 74 Early Production Variant Shows The Low And Wide Cast Turret Designed To Enhancing Armour Effectiveness Such As Deflect Incoming Projectile. If You Look Closely To The Commander's J3 Periscope, The Laser Rangefinder Device Is Clearly visible."
Tudtátok,hogy a szovjetek kísérleteztek rakáta,és sugárhajtómű póthajtású tankokkal?
Ennél szerintem okosabb egy olyan meghajtás ahol egy nagy köbcentis sorhatos dízel egy generátorra dolgozik, onnan meg az áram lánctalpanként 1-1 villanymotort táplál.
De ők tudják, hogy miért jó egy civil dízelt direktbe rákötni egy olyan hajtásláncra ahol komoly visszaható erők is jelentkezhetnek, az amúgy is rally cross szerű felhasználási profil mellet.
Ennél szerintem okosabb egy olyan meghajtás ahol egy nagy köbcentis sorhatos dízel egy generátorra dolgozik, onnan meg az áram lánctalpanként 1-1 villanymotort táplál.
De ők tudják, hogy miért jó egy civil dízelt direktbe rákötni egy olyan hajtásláncra ahol komoly visszaható erők is jelentkezhetnek, az amúgy is rally cross szerű felhasználási profil mellet.
Nekem az nem tiszta ezeknél az elképzeléseknél, hogy mi lesz, ha lemerül az akkupakk? 45 tonnás, 750 lovas harckocsi, 2500 Nm forgatónyomatékkal? Én értem, hogy civil életben már lehet az elektromos járművekkel valamennyire tervezni, de egy harctéren hogyan? A másik kérdésem, a miből lesz a delej? Beletöltjük a gázolajat a harctéri aggregátorba, ami előállítja az elektromos áramot, amit jó kis veszteséggel beletolunk a harckocsi akkumulátor pakkjába? Mekkora ennek a teljesen felesleges plusz lépésnek az anyagi, logisztikai vonzata? Ha önmagát tölti hibrid rendszerben, akkor megint az a gondom, hogy mikor tudja ezt hatékonyan tenni? Nyilván mikor menni kell, akkor nem, mert kell az elektromos rásegítés, ha áll és azért jár a motorja, hogy töltse az akkumulátor pakkot, akkor nem rosszabb helyzetben vagyunk, mint egy kis méretű, belsőégésű APU-val? Ha, nagyon fontos a hőforrás csökkentése, a belsőégésű APU mögé is be lehet tenni egy akkumulátor pakkot, amit az APU kényelmesen tölthet akár menet közben is.
A tisztán elektromos hajtás a mai energia tárolás mellet fantazmagória.
A hybrid ezen a téren a buszoknál is részben megbukott. De legalább sok helyet igényel.
Amit én mondok közvetlen D+E hajtást az meg lehet csinálni, lásd. Pl. EX-Drive, és a helyigénye sem nagyobb, mint egy hagyományos hajtásé. A hátránya, hogy csak minimális ideig tud csúcsteljesítményt ha nincs mögötte elég nagy motor.
Egy 700 LE-s dízel motorral a tartós teljesítménye is 700 LE egy ilyen hajtásnak.
Ami az előnye az az, hogy a villanymotornál hatalmas az indító nyomaték ami azonnal rendelkezésre áll.
És nem kell nyomaték váltót használni, mert egy 2-3000-s dízellel ellentétben a villanymotor 10+ ezret is könnyen kiforog.
A másik előnye, hogy nem kell osztó mű, mert a két villanymotor fordulatszámát külön lehet vezérelni. Így nagyon könnyen kanyarodik, fordul meg egy helyben a jármű.
A tolatási sebessége meg lényegében azonos az előre menetével.
Szóval ennek is vannak előnyei meg hátrányai is.
Én például ha ma terveznék harcjárművet ilyen hajtást kapna.
Valós példa rá:
Ami azt illeti,csinálták ezt már,pl a Maus hajtáslánca is benzines-delejes volt.De a magyar duna-tengerjáró hajók első sorozata is ilyen volt-de mikor elkészült a megfelelő tidztán dizeles hajtáslánc,rögtön átálltak arra.
A generátor és az elektromos motorok helyigénye.a rendeszer energiavesztesége végül is nem igazán teszi remntábilissá a dolgot.
Akkoriban valójában a vezérlést nem tudták megoldani. Gyerekcipőben volt az elektromos vezérlés technika a maihoz képest.
Ha megnézed a linkelt videót, látod, hogy akkora az elektromos kihajtás (ami egyben osztómű is), mint egy hagyományos váltó+osztómű.
És mivel ma már motorban sem kell 48 literes ikerturbós dízelt betenni, így a belső égésű motor mérete is kisebb, így súlyban és helyben is elfér mellette a generátor is.
Ma már ezek műszakilag nem problémák.
Csak mivel közben a dizel hajtáslánc is fejlődött,ugyanúgy maradt a helyzet.Ha nincs valamilyen speciális ok rá,hogy közbe iktassák a delejes részt,egyszerűen nem éri meg.
Dehogynem
Meg ezen felül egyszerűbb cserélni a részegységeket és szerintem kevésbé karbantartás igényes.
Meg sérülékenyebb,érzékenyebb.Éppen ezért a katonai dizelek még ma is képesek full mechanikus vezérléssel is elcsühögni.Dehogynem
Meg ezen felül egyszerűbb cserélni a részegységeket és szerintem kevésbé karbantartás igényes.
Nem a te megoldásodra írtam, csak veled együtt hőbörgök, mert én sem látom azt a potenciált amit annyira bizonygatnak.
A belgák 40 éve megcsinálták az ACEC Cobrát, cirka 20 éve a BAE már ebben a meghajtási rendszerben látta a jövőt, az időközben elkaszált svéd APC tenderen is ezzel indultak, meg az amerikaiaknak csináltak egy tech demót. Ha jól emlékszem, az oroszok is próbálgatták az elrendezést valamelyik '90 utáni harckocsi protojukban, de most 30 perc kereséssel sem találtam semmit, simán benne van, hogy erre rosszul emlékszem.
Ebben a kérdésben is vastagon benne van, hogy a Hidegháború után senki nem akart új cuccokra költeni és senki nem akart a megszokottól jelentősen eltérő megoldásokat alkalmazni. Abban biztos vagyok, hogy a Wartsilla meg az MTU is használja a dízel-elektromos elrendezést viszonylag kis hajók esetén is, szóval a technika megvan, azt gondolom nem lenne megoldhatatlan feladat nekik összehozni egy akkora méretű rendszert, amit belevasalhatnának valami szárazföldi gépbe.
Az azért látszik, hogy ez a megoldás sem a perpetuum mobile, a hátrányai mellet az előnyei sem akkorák, hogy egyértelműen jobb megoldásnak nevezhessük a hagyományos elrendezésnél.
A vasúti vontatásban rengeteg példát találni rá, persze azok óriási motorok, de a leadott teljesítmény sem egy harckocsié. De a kérdés, hogy a jól bevált dízel motort miért kellene leváltani?
Az ötlet nem tőlem jött, @fip7 hozakodott elő a dologgal, írt is pár pró és kontra érvet ezzel kapcsolatosan.
Én azért írtam a típusokat, hogy látszódjon, volt már ilyen irányba tapogatózás a szárazföldi járművek esetén is, nem csak papíron működőképes az elrendezés ekkora méretben sem, ráadásul jól szemléltetik azt is, hogy nem csak egy felesleges, realitásoktól elrugaszkodott gondolatkísérlet a dízel-elektromos rendszer harckocsiba, harcjárműbe építéséről beszélgetni.
Az utolsó mondatommal utaltam arra, hogy én sem gondolom azt, a dízel-elektromos elrendezés harckocsiba építése valami hatalmas, game changer dolog lenne.
Közben eszembe jutott még egy prototípus, ami dízel-elektromos meghajtást kapott, a TOG.