Magyar Néphadsereg
- Téma indítója Qualit
- Indítva
Ja,én is voltam ott..Voltunk hegyi kiképzésen Reziben. Ott volt az MN hegyi kiképző bázisa. Osztrák hegyi felszerelést kaptunk. (kötél, jégcsákány stb. )Persze a keszthelyi hegység nem az Alpok, de volt ilyen kiképzés. Az alfödi katonatársaimnak már ez is elég volt.
Löszfalmászás meg társai...nyáron úgy ki voltunk,hogy szinte mindenki ivott pocsolyavizet is...
A függőhídon meg csak szerencsétlenkedtünk a málháinkkal,bezzeg a postás meg a babettával úgy ment át rajta mint a szél..
Szia,
Igen, de nem sok, pl. Olaszorszagban:
203mm Shell: 28
Lance Warhead: 36
SADM: 24
Nike Hercules Warhead: 80
B-61 Bomb: 90
Pl. az 5. hadsereg 24 dandarbol allt (1989-ben), 1 dandar kb 6 zaszloalj, tehat a 24 dandar = kb 144 celpont.
1987 elott: 8. gloveszhadosztaly: 3 gl ezred (3x5 zaszloalj) + hk ezred (4 zaszloalj) + tuzerezred (3 osztaly) + legvedelmiraketa ezred (4 uteg)+ panceltoro osztaly + harcaszati raketaosztaly+ felderitozaszloalj +muszaki zaszloalj = 30 celpont
9. gloveszhadosztaly: ugyanaz (30 celpont)
11. hk hadoosztaly: 3 hkezred (3x4 zaszloalj) + gl ezred (5 zaszloalj) + tuzerezred (3 osztaly) + tuzerezred (3 osztaly) + legvedelmiraketa ezred (4 uteg)+ panceltoro osztaly + harcaszati raketaosztaly+ felderitozaszloalj +muszaki zaszloalj = 28 celpont
7. gl. hadosztaly: kb 1-gyel kevesebb tuzerosztaly 8-hoz kepest= 29 celpont
Hadseregkozvetlen alakulatok= 2 zaszloalj+4 osztaly+5 ezred+ 2 raketaosztaly+ felderitozaloalj+pontonos ezred+6 muszaki zaszloalj+vv ezred= 22 celpont
Tartalek egysegeket nem szamolom.
A fentiek osszesen (3. hadtest nelkul) = 139 celpont.
Tehat ha az osszes 203 mm-es tuzersegi loszert, SADM-t es Lance-t elhasznaljak, akkor az 88 db, vagyis meg a B-61-esek kozul is 51-t fel kellett volna hasznalni az 5. hadsereg ellen, igy a strategiai celokra (hidak, repterek uzemanyagraktarak, ...) es a szovjet hadseregre egyutt maradt volna Olaszorszagban 39 atombomba, ami nyilvan messze keves.
A Nike-Hercules-ek a legiero ellen lettek volna bevetve, nem a szarazfoldi csapatok ellen, azokat ezert nem szamolom.
Es ugy szamoltam, hogy a SADM teljes erteku fegyver, ami egy zaszloaljat el tud pusztitani, mikozben a valosagban azok szerintem inkabb szazad ellen valo fegyverek voltak, de harcskocsik eseteben lehet, hogy csak szakasz ellen hatasosak.
ui. nyilvan meg mindig nagyon orulok neki, hogy a MAD mukodott, es nem lett III. vilaghaboru, mivel mi, civilek nagyon megszivtuk volna, de valoszinuleg a tamado VSZ orszagok, mint orszagok is megszuntek volna letezni. Meg akkor is, ha a nagyon valoszinu nuklearis teltol eltekintunk, es csak a kozvetlen hatasat nezzuk a Magyarorszagra ledobott 90 db B-61 atombombanak (a masik 88 kisebb hatotavolsagu atomfegyvert jo esellyel Ausztriaban kapta volna a nyakaba az MN) .
Bel
Szia,
Nem!
Szerintem a VSZ tamadott volna, de a tamadashoz is kell golyofogo, aki meggyengiti a vedekezo felet.
Rosszul hasznaltam az "elso csapas" kifejezest, itt azt ertettem alatta, amikor a vedekezo eloszor csapast mer (visszalo) - es az elso 139 atombombajat felhasznalja arra, hogy megallitsa a tamadas elso hullamat.
Azt a kérdést, hogy ki támadott volna először, nem hiszem, hogy már el fogjuk dönteni. Valószínűleg az adott körülményektől függött volna. Mind a két katonai tömbnek meg volt hozzá a képessége. A NATO-nál azért az USA, mint kibic, másik kontinensről kevésbé lett volna közvetlenül benne, neki azért jobban belefért volna egy európai adok-kapok. A NATO most sem egy védelmi szervezet, régen meg pláne nem az volt. Neki akkor is kellett volna az orosz terület, most is, csak nagyon nagy árat kellene fizetni érte.
Szia,
Sajnos nem tudok ra forrast mutatni, de valahol azt olvastam (es elhittem), hogy 1983-ban nehany szovjet tabornok ki akarta robbantani a III. vilaghaborut, mert kiszamoltak, hogy kb 3 even belul elvesziti a SzU a 3-szoros erofolenyet az Europaban allomasozo NATO erokkel szemben, igy az adott idoponttol keptelen lesz sikeresen tamadni.
Szerencsere a szovjet legfelso vezetesnek tobb esze volt, es nem hagytak ezt.
Ha elhisszuk a fenti allitast, abbol szerintem 2 dolog kovetkezik:
1. 1983-ig megvolt a 3-szoros erofolenye a VSZ/Szu-nak Europaban, tehat keptelen lett volna tamadni a NATO a sikernek akar csak a legkisebb eselyevel is.
2. Mivel nem voltak teljesen hulyek a NATO politikai vezetoi, ezert ok szandekosan annyi penzt koltottek a hadseregeikre, hogy azok atomfegyverrel kepesek legyenek nagyon dragava tenni az ellenuk levo tamadast, de hagyomanyos fegyverek teren azon a vonalon egyensulyoztak, ahol meg elkepesztoen gyengek voltak egy sikeres tamadas vegrehajtasahoz.
Vagyis nem az gondolom, hogy a NATO-ban soha senki sem szeretett volna gyoztes tamadast kivitelezni, hanem azt, hogy aki dontesi helyzetben volt, az nem forditott eleg eroforrast arra, hogy gyozhessenek, ez garantalta azt, hogy a hideghaboruban a NATO valoban vedelmi szovetseg volt.
Ez így szerintem mellébeszélés. Forrófejű katonák mindíg is voltak, vannak és lesznek is. A háború a politika erőszakos folytatása, tehát nem a katonák döntik el, hogy támadunk, vagy sem, hanem a politikusok. A katonák csak végrehajtják, amit kiadnak nekik. Kinek lett volna fontosabb a másik területének az elfoglalása? Innen induljunk ki. A NATO mellett volt a CENTO és a SEATO is, vajon milyen háttér volt a közös bennük. Lehet tippelni. Ki kerített be kit, katonai tömbökkel? Ne legyünk már naivak. Ha csak itt a HTKA-n szétnézünk, azt látjuk, hogy jó pár topic társ már régen kirobbantotta volna a III. VH.-t, ha rajta múlik, virtuálisan.
Itt a fórum az alábbi könyvet már többször linkelték/ajánlották a témában, vagy ebben a topikban vagy a Hidegháború topikban...
Magyarország esetében az 1966-os Meteor hadgyakorlat volt az első, ahol a hazánkba érkezett szovjet atomfegyverek használatát gyakorolták és "megtervezték egy Ausztria elleni atomtámadás részleteit. A magyar hadsereg rendelkezésére bocsátott atomeszközök mennyiségét és minőségét hatóérték-térképen ábrázolták."
Ugyanakkor már 1959-ben is számoltak azzal, hogy a Magyar Néphadsereg a szovjetek által átadott nukleáris robbanófejeket fog bevetni (5-, 10- és 20 kilotonnás hatóerejű eszközöket).
Egy 1980-ban megtartott frontszintű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat anyaga szintén megerősíti, hogy a szovjet elképzelések szerint háború esetén a magyar alakulatok is atomcsapást mértek volna ellenséges célpontok ellen. "A front állományát több, mint 50%-ban kitevő magyar erők a hadműveletek végrehajtásához biztosított atomrobbanófejek 23, a hordozóeszközök 27, illetve az atomeszközök összhatóértékének 20%-ával rendelkeznek."
Érdemes összevetni az olasz és osztrák célpontok ellen ekkor kalkulált atomeszközök 25,6 Mt összhatóerejét egy 1964-es gyakorlat mindössze 1,8 Mt-ás összhatóerejével. Ebből is látszik, hogy az 1980-as évekre nemhogy csökkent volna a nukleáris hadviselés iránti fogékonyság, hanem éppen ellenkezőleg, a szovjetek a hatóerő sokszorozásával igyekeztek a NATO egyre növekvő technológiai előnyét kompenzálni!
A fentebbi adatok megtalálhatóak Horváth Miklós és Kovács Vilmos már többször idézett művében: Magyarország az atomháború árnyékában.
Speciel most arra gondoltam, hogy a támadás irányában, pl a hágók stb-re is lőhettek
volna atomot. Olyan sok variáció nem lett volna, hogy merről várhatják a hegyeken keresztül a támadást.
Dandár szervezet felállása után a harckocsik száma duplázódott. 2 hkzlj volt már benne, 1987-től.
Ez így volt. Vittük a vizet KRAZ-zal (12t + 8m3) a ciszternába. Alig vánszorgott fel a Szentlászlói úton....
Rosszul gondolod. MN szinten az első lépcsősnek nevezett harckocsizó és gépesített lövész dandárok, megfelelőek voltak.
Az 5. hadsereg fő erő lett volna a déli szárnyon történő nyugat elleni támadásban.
Akkoriban, a nyugati haderők is hivatásos és sorozott katonákból álltak. Leszámítva az amerikai és a Brit erőket. Semmi nem bizonyítja, hogy kiképzettség tekintetében jobbak lettek volna a NATO akkori erői.
Ja,én is voltam ott..
Löszfalmászás meg társai...nyáron úgy ki voltunk,hogy szinte mindenki ivott pocsolyavizet is...
A függőhídon meg csak szerencsétlenkedtünk a málháinkkal,bezzeg a postás meg a babettával úgy ment át rajta mint a szél..
A hegyi kiképzés része volt minden lövész alakulatnak abban az időben. Én kétszer is megjártam a másfél év alatt a Rezi bázist.
Ugyan sorozott állomány volt, de sztem az NDK hds kenterbe verte a többi VSZ államéit.
Szerencsére nem kellett élesben megtudni, hogy a hivatásos /US,GB/ hds emberanyaga, vagy a sor-hadseregeké jobb
Nem véled úgy, hogy a tervezett Alpok-Karszt -i hadműveletekhez ez pöppet kevés lett volna?
Nem voltam gyakorlaton NDK katonákkal. Szovjetekkel igen. Semmiben nem voltak jobbak nálunk.
Egy alap hegyi kiképzés volt. Megtanították a katonáknak a hegyes terepen történő mozgásokat. Kötelek, jégcsákány, függőhíd, drótkötélpálya alkalmazásával. Mindent gyakoroltunk, hetekig.
Harcjármű vezetők a harcjárművekkel való hegyes terepen történő mozgásokat gyakorolták.
Van egy történet, a 80-as évek végéről, amikor valami nyugati delegációnak megmutatták a bázist. Nem hitték el hogy a drótkötélpályás átkelést sorkatonák csinálják. Úgy vélték, békében ilyen kiképzést nem szabadna velük csináltatni annak veszélyessége miatt. Pedig úgy volt. Mindenki átment rajt, amikor én kétszer is ott voltam. Nem volt kivétel és félni nem volt szabad. Parancs volt és végrehajtás.
Nem tudom élesben ez mire lett volna jó, de megcsinálta, szerintem Néphadsereg szinten több tízezer katona az évek alatt, amióta létezett a bázis és ez a kiképzési feladat.
De... viszont dédnagypapám a KUK-ban se kapott erre kiképzést mégis megjátra többek közt Doberdót.
Azért Magyarország belépésekor a II. világháborúba erősen látszott a németbarát katonai lobbi ereje. Ha a politikusokon múlt volna, lehet, hogy később üzenünk hadat...
Ez a könyv ismerteti (sok egyéb között) annak az 1980-ból származó, az EFE főparancsnokának, Kulikov szovjet marsallnak részvételével megtartott frontszintű parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatnak az anyagát, amely részletesen taglalja az Ausztrián át Olaszország ellen irányuló hadműveletek VSZ (magyar és szovjet) erőforrásait, az akkor rendelkezésre álló adatok szerint várható NATO ellenerőket és a tervezett támadási irányokat.
Eszerint a támadó hadműveletre induló "Balatoni front" elemei:
- A szovjet 4. Hadsereg (2 gépesített lövész- és 2 harckocsi-hadosztály (mindegyikben 1-1 rakétaosztály), 1 rakétadandár, 1 tüzérdandár, 1 rakéta-sorozatvető ezred, 1 pct. tüzérezred + a lgv. rakétadandár és további fegyvernemi- és szakalakulatok),
- A magyar 5. Hadsereg (4 gépesített lövész- és 1 harckocsi-hadosztály (mindegyikben 1-1 rakétaosztály), 1 rakétadandár, 1 tüzérdandár, 2 pct. tüzérezred, 1 lgv. rakétaezred és más fegyvernemi- és szakalakulatok),
- A magyar 3. hadtest (2 gépesített lövészhadosztály, 1 tüzérdandár, 1 pct. tüzérosztály, 1 lgv. tüzérezred).
A Front összesített erői: 385 db. atom-robbanófej, 455 db. harci repülőgép, 3256 db. löveg és aknavető, 3056 db. harckocsi.
(A dokumentum egyébként hasonló mennyiségekkel számol a NATO-oldalán is.)
A hadművelet első lépése egy Bécs elleni fő csapással és egy Graz irányába történő másik csapással megindulva a Linz-Klagenfurt mélység elérése a hadművelet 9-10. napjára.
A második lépése a hegyekből kibontakozva a Comino-Milánó-Mantova-Velence vonal elérése a 20-23. napra.
A szóban forgó könyv 10 oldalon taglalja ez a hadműveleti tervet, táblázatokkal, részletes térképpel, forrásokkal - a végcél, ebben az elgondolásban, Olaszország teljes megszállása lett volna.
