A párom vagy húsz éve elvégzett egy élelmiszer tartósító tanfolyamot.
Voltak persze gyakorlaton is hűtőházban, hús-, konzerv-, meg tejiparban egy-egy hetet.
Amikor hazajött, akkor mindig beszámolt arról, hogy mit miből állítanak elő, kotyvasztanak ki, milyenek voltak a higiéniai körülmények, stb.
A friss tapasztalatokkal betérve a boltokba mindig lefogta a kezem, meg visszarakta az árut, hogy ezt ne, ezt felejtsd el, ilyet soha többé...
Képzelhetitek, hogy milyen üres, sivár volt a kosarunk/bevásárlókocsink ezután.
S azt még nem is mondtam, hogy pék a szakmája...
Fűtés:
A fűtésen spórolás egy ponton túl nem mindig járható út; pl. Kádár-kockáknál: A levegő nedvességtartama okozhat a hűlt falakon penészesedést az addig nem is tudott hőhidakon, eleve a falnak magasabb lehet eztán a nedvességtartama, a fagypont alatti időszakokban beljebb kerülő nedvesség/fagyhatár gyorsabban és mélyebben roncsolhatja a vakolatot/falat, stb.
Persze a nedvességtartalmat lehet csökkenteni az intenzívebb szellőztetéssel, légtechnikával, de az megint plusz költség, ott lehetsz végül, ahol a part szakad.
Mi a minket ért árvíz után sokat kínlódtunk ezekkel a gondokkal még a fűtési idény előtt is a rossz adottságú, még a szüleim által a hetvenes években vett házzal.
56-ban épült tömör tégla és kövek random keverékéből (építőanyagok kínálata abban az évben ugye), s akkor még örülhettünk, hogy nem egy sor tégla egy sor vályog a ház, mint sok másik a környéken, mert azok omlottak össze, mint a kártyavár...
Nincs kiemelve eléggé (már harminc év után is kérdőjeles a vízszigetelés...), igaz nem is horpadt le a padló, mint sokaknál a víz visszavonulása után akár annyira, hogy összedőltek a bútorok.
Északiak a lakószobák...
Az Ausztriában is irodával rendelkező statikus felszólított minket, hogy nehogy merjünk műanyagablakot beépíteni, a falak szigetelését pedig felejtsük el. (Vagy használjunk olyan - persze méregdrága - technológiákat, amikkel a megjelenő problémákat elkerülhetjük, de akkor lehet, soha nem térül meg a beruházás...)
Anyám megkérdezte, hogy a fürdőszobába, főzőfülkébe sem tehetünk műanyagablakot?
- De; csak mindig legyen résnyire nyitva...
A régi fa ablakokat felújítottam; új ablakszárnyakat kaptak, háromrétegű üvegezést vastagabb üvegekkel.
Egyszer próbaképpen ragasztottam az illeszkedő felületekre szigetelőcsíkokat, amit pár nap után nagyon gyorsan le is szedtem.
javaslatára padlástér felé nyitott légtechnikai szellőzőcsöveket építettem be majd minden helység plafonjába.
(Ez bevált, de úgy, hogy a plafonból lefele le kell lógniuk v. 10 centit, különben a helyi légnyomáscsökkenés helyi párakicsapódást/penészesedést okozott a plafonon az első években.)
Az első télen a padlástérben (borsodiasan padon) a csöveket folytatni kellett majd a tető csúcsáig, hogy intenzívebb legyen légcsere.
Amiből egy told meg, rövidítsd meg lett, mert ha túl hosszú volt, kihúzta a hőt, ha túl rövid, akkor meg megjelent a penész.
Hozzá kell tenni, hogy az árvíz ideje alatt - miközben a felszínen közeledett az utcánkhoz az ár - a pincében is elkezdett a fal aljából csorogni a víz, s emelkedett a pincében a szintje, egyezően a vízóra-szennyvízaknáéval.
Szóval még évekig jóval magasabb volt a talaj nedvességtartama s persze így a házak alapjaié, no meg a levegőéi is a korábbiakhoz képest.
Rengetegen megjárják idővel a régi házakkal ezt az alig fűtsünk és/vagy alacsony hőfokkal (alig szárít) operáló fűtésrendszert telepítsünk, viszonylag olcsón szigeteljünk, tartsuk bent a meleg levegőt (valójában dunsztolunk) iránnyal.
Ugyanis a penészesedés van olyan tapintatos, hogy akár évekig képes lappangani (az árvíz ugye egy drasztikus provokáció), hogy utána, amikor már látható jele is van, ne adj Isten megszüntetni.
Miért nem volt ez gond régen?
Mert a pl. 80-as években az olajjal, szénnel, eleinte a gázzal is mindenki úgy fűtött, mint (vagy tényleg...) a részeg kazánfűtő 25-30 fokra - miközben az ajtók, ablakok úgy szigeteltek, hogy csak na; ha vitte a havat a szél, akkor beforgatta a bejárati ajtón belülre, a függönyök meg táncoltak...
A házak szellőztek is, meg a hőcsúcsokkal ki is lettek szárítva (pedig a fazekak nem voltak letakarva főzéskor, disznóvágások feldolgozó munkái úszó párában, mosás forgótárcsás mosógépben, centrifugázás lavorba, semmi szárítógép, de a ruhák, textilpelenkák szárítókötélen a házban)
Szóval erre a " valahogy spóroljunk a fűtéssel" dologra eléggé érzékenyítve lettem - történelmileg
t.me
www.vg.hu
www.origo.hu
