A pártus háborúk nyomán főleg núbiai lovas segédcsapatai voltak. Illetve ibériai lovasság.
Pártusok, hunok, szarmaták?
Nagy Sándor is harcolt velük..a rómaiak is...
Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció
- Téma indítója tong djagbu
- Indítva
Nagy Sándor is harcolt velük..a rómaiak is...
Mondjuk egy alumínium öntödében az előmunkált motorblokk-öntvények végátvételét végző brigád tagjai 18-20-25 kg-os öntvényeket pakolásznak 8-10 órás többműszakos munkarendben. És ugye a szent darabszámnak meg kell lenni és nem lehet buziskodni darukkal. Vagy egy fasza kovácsüzem megfelel?
Régen is melóztak rendesen, de ha mágfáradtak, akkor simán ledőlhettek egy fél órára egy nap többször is, ha úgy hozta kedvük. Ilyen van bármelyik üzemben? A háziállatokkal mi olyat kellett foglalkozni, ami baromi nagy fizikai erőt igényelt? Anyám is simán ellátta az állatokat mindenestül, pedig csak egy 170 cm-es nő volt.
Meg 70 év helyett jó ha 50 éves korukig éltek...
A várható élettartam igazabol csak a 20. szazaban lőtt ki.
A korai Árpád korban jó ha volt 30 év kinezett
A 2. századra az Auxilia a légiókkal megegyező számú gyalogost tartalmazott, emellett a római hadsereg szinte teljes lovasságát (különösen a könnyűlovasságot és az íjászokat ) és a speciálisabb csapatokat biztosította. Az auxiliák tehát Róma akkori reguláris szárazföldi haderejének háromötödét képviselték. Légiós társaikhoz hasonlóan a kisegítő újoncok is többnyire önkéntesek voltak, nem hadkötelesek.
Az ugorok az ázsiai szkíták egy csoportját alkották, legalább is erre utalnak az archeogenetika eredményei.- Nem, én nem erre gondoltam. Az íj azért íj mert pontosan lehet vele lőni! Már aki tud! Védekezési céleszköz!
Ebből induljunk ki. Az más kérdés hogy tömegesen is lehet használni zavaró vagy oszlató hatást kiváltva. Itt lehet látni egy szkíta Íjjászt. Mint látod nem csak úgy lövöldözik, hanem célra lő, az ott álló gyalogosokra.
Az első íjjász íjja miatt el kell mozdítani a védekező gyalogosnak a pajzsát, addig a második íjjász pont ebbe a résbe fog belőni ami az elmozdított pajzs okoz! ha lehúzza az álló gyalogos a fejét, akkor viszont a mögötte lévő hal meg!
- Azaz a lovasok is célzott lövést adtak le! Az hogy ki hogyan célzott s lőtt az más kérdés! Ám én úgy gondolom hogy ha gyerek kortól ezt mívelte az a lovas íjjász, akkor elég jól tudott lőni s célozni!
Ugyanakkor az élelmet is meg kellet vadászni, s nem haltunk ki!
Amit a képen látsz íjjat az is török típusú íj, nem Szkíta-magyar íj. Az egy kicsit másképpen néz ki.
Ez igen asszimetrikus, mivel hosszú a lóra! Mint írtam, ezt küszöbölte ki a Szkíta-Magyar íj.
- Ha azt veszed alapul hogy az íj aszimmetrikus, akkor aszimmetriát fog mutatni feszítéskor is! Ami nem éppen hasznos a pontlövészetnél, vagyis hozzá kell szokni, gyerekkortól!
Minden puska máshogy visz! be kell állítani s hozzá kell szoknod a saját fegyveredhez!
Valahol olvastam, hogy a Római Birodalom fénykorában olyan magas volt az átlagos életkor, hogy csak a XVIII. században érte el újra az európai lakosság.
Ha innen nézzük, akkor jogos a "Régen minden jobb volt" óbégatás...
Átlag? Messze felette voltak a mai átlagnak. Mázsás zsákokat pakolásztak aratáskor, most meg a cementes zsák 20-25 kg.
Áruld már el, h szerinted, ma ki és milyen tevékenységgel közelíti meg egy 100 évvel ezelőtti ember munkanapját.
Persze hogy pakolták a mázsás zsákokat, csak az még a "métermázsa" előtti időszak.
Száz evvel ezelőtti munkanap, nekem kb. Illyés Gyula
uszták népe, hát nem túl rózsás képet fest az akkori állapotokról, (egykedvű, komótos, de folyamatos munkavégzés) szerintem a régiek is csak tolták a talicskát nem a vállukon vitték.
Mesélj, melyik aratásnál/cséplésnél "b.ziskodott" 2-4 ember egy zsákkal.
Meg sem tudják fogni rendesen. De ajánlom Nagy Czirok László: pásztorélet a kiskunságin c. művét. Itatást láttál már? Húzz vizet 100 marhának és mondogasd magadnak...bármikor ledőlhetek pihenni. Íjászat csontozatra gyakorolt hatása:
Képzett középkori magyar íjászokról ír a Forbes
Középkori magyar harcosokról ír a Forbes magazin online kiadása. Egy magyar tudóscsoport kutatásai nyomán ugyanis bebizonyosodott, hogy egy honfoglalás kori magyar temetőben íjász szerszámokkal eltemetett férfiak valóban gyakorlott harcosok voltak.
Az általad említett munkás reggel felkel a fűtött kecóban, kajál/fürdik, kocsival/busszal bemegy a fűtött munkahelyre és a fűtött csarnokban pakolássza az igazán férfias 25 kg-t (konditeremben egykezes bicepsz a haladóknak) csípőmagasságba. Aztán ebédel, később hazamegy és nézi a TV-t.
Nem 30-60 kg favödröket emel, zsákol, fát hord gyalog.
Kőművesek még hajolnak, de 4-en emelik az E-gerendát.
Ez a nagy arc addig tartott nálam, amíg nem olvastam pl. azt, h N.Cz. László egyik őse fogadásból, hányszor vitte fel nyakban az üszőborjút a kun dombra.
De említhetnék egy lábnyomot (üledék), amely alapján emberősünk olimpiai 100-as szintidőt futott (lépéstáv alapján).
Bővebben: aktivitás okozta antropológiai változások címen olvashatsz.
A kaját lehagytam: a nagyállattartók étrendje tele volt fehérjével (hús, tejtermékek), rostokkal (főzelékek, gabonák) és gyümölcsökkel. Ráadásul nagyságrendekkel jobb volt a minőség. Még mindig tartod a véleményed?
Faterral pakoltunk olyan zsákot.
És két itatás között mit csinált a marhapásztor? Megszakadt a melóban?
Gémeskutat láttál már? Feltűnt a böhöm kavics a végén? Szerinted miért volt ott?
Mit mertek ekkora vödörrel?
Ja, ilyen sztorikat én is hallottam. Sőt, én is ismerek iszonyú fizikai erővel genetikailag megáldott arcokat, de ők nem átlagemberek. Ha mindenki megtudja tenni azt, amit a muki a borjúval, akkor nem marad fenn az anekdota, mert nem nagy szám, hiszen hétköznapi dolog.
A 150-160 cm magas ember? Én ezt kétkedve fogadom, de nem állítom, hogy lehetetlen.
Mégsem nőttek akkorára, mint mi. Hogy lehet ez?
A makedónoknak pont elég jó -feudális jellegű- nehézlovassága volt, a hetarioszok, és a hadseregek álltalában hatnak egymásra, a késő- római katonák már messze nem olyan felszerelest használtak mint az asterixben ábrázoltak, a diokletianusi(?) reformok után egyre nagyobb szerepet kaptak a lovasok, korábban meg a szíriai, numida stb. zsoldos lovasokat használták.
Aki megérte a felnőttkort, annak elég jó esélye volt megélni az idősebb kort. Augustus császár 75 évig élt, a felesége Livia 86 évig. Tiberius császár 77 évig, és valószínűleg nem természetes halált halt. Persze ők nem úgy éltek, mint az átlag. Claudius 63 évet élt, bár neki mindenféle betegsége volt.
Persze voltak járványok, háborúk stb. de az ilyen alacsony átlagéletkorokat (helyesen átlagélettartam) a magas csecsemőhalandóság miatt szokták kihozni.
Mantrázod a hülyeséget, de nem értem az okát. Fateroddal jól tartjátok magatokat, ha már cséplőgépnél zsákoltatok.
Gémeskútról húztál már vizet? Jó öblös favödör üresen is sok kiló. Felhúzod vízzel tele (eddig segít az ellensúly) és aztán? Felemeled káva fölé, leakasztod és beleöntöd (jó esetben a közeli) vályuba. És ismédled sokáig. De a ma embere kemény, mert ezután nem pihenne.
Bár a pásztor sem, mert utána lábon ballagott a gulya után (Rózsa Péter emlegette a nagyapját, h napi hány tíz km séta ez).Az említett esetben az átlag pásztor megtette a borjúval 3x, a csendőr 8x. Ettől volt hírérték.
De nézd meg a Tisza kubikusait; bezzeg a MA embere...hogy megépült a Duna-Tisza csatorna...gépekkel.
Amúgy eleink közül elég sokan 2 m körüliek voltak (pl. István is).
Maradjunk annyiban, h a ma embere egy összkomfortos tanyán is életképtelen, nem hogy sok 100 évvel ezelőttieket felülmúlna.
Eszembe jutott a tisztavatás...meg az elájulók aránya is.
Te meg ne akard nekem megmagyarázni, milyen a szegényparaszti élet, mert abban nőttem fel.
A legdurvább gépünk a daráló volt, meg bicikli, amivel a földekre jártunk napszámba. Dolgoztam eleget, hidd el, nem volt sok iszonyú nehéz meló. Vágtam fát napokig harangfűrésszel, ástam ásóval/lapáttal alapot, raktam több teherautónyi fát, pakoltam téglát, talicskáztam 50 kgos cementeszsákot 14 évesen egyesével, hordtam kukoricát padlásra, kapáltam szántóföldön napokig, öntöztem vödörből a kertet, szedtem krumpibogarat, fél disznót vittem a vállamon, ástam kertet ásóval, 30-40 mázsa szenet lapátoltam le a pincénkbe stb-stb. Sosem az volt a gond, hogy nehéz, hanem hogy nehezen viseltem a monotóniát. És ebben semmi nagy szám sem volt, mert mindenki csinálta.
Böhöm buflákok meg minden faluban voltak/vannak. Ja, egyszer még dulakodtam egy fickóval, aki másodmagával lopott el egy kazánt egy vadászházból, amit, a tulaj szerint, öten vittek a helyére. Na, akkor ki nyert? A borjúcipelő vagy a kazántolvaj?
Sőt, később azt is tapasztaltam, hogyan születnek az anekdoták a sok embert egyszerre leverőkről, meg a böszme erősekről...
Ezzel most cáfolni vagy igazolni kívántad az állításaim? Mert inkabb úgy fest mint egy nőies sértődés, aki a tényeken felhúzva magát csak azért is replikázik. Azért harag ne legyen.Te meg ne akard nekem megmagyarázni, milyen a szegényparaszti élet, mert abban nőttem fel.
A legdurvább gépünk a daráló volt, meg bicikli, amivel a földekre jártunk napszámba. Dolgoztam eleget, hidd el, nem volt sok iszonyú nehéz meló. Vágtam fát napokig harangfűrésszel, ástam ásóval/lapáttal alapot, raktam több teherautónyi fát, pakoltam téglát, talicskáztam 50 kgos cementeszsákot 14 évesen egyesével, hordtam kukoricát padlásra, kapáltam szántóföldön napokig, öntöztem vödörből a kertet, szedtem krumpibogarat, fél disznót vittem a vállamon, ástam kertet ásóval, 30-40 mázsa szenet lapátoltam le a pincénkbe stb-stb. Sosem az volt a gond, hogy nehéz, hanem hogy nehezen viseltem a monotóniát. És ebben semmi nagy szám sem volt, mert mindenki csinálta.
Böhöm buflákok meg minden faluban voltak/vannak. Ja, egyszer még dulakodtam egy fickóval, aki másodmagával lopott el egy kazánt egy vadászházból, amit, a tulaj szerint, öten vittek a helyére. Na, akkor ki nyert? A borjúcipelő vagy a kazántolvaj?
Sőt, később azt is tapasztaltam, hogyan születnek az anekdoták a sok embert egyszerre leverőkről, meg a böszme erősekről...
Nyilván te is tudod, hogy cáfolni.
Sehol nem láttam az életem első, a régiek életvitelétől nem túl sok mindenben különböző, kb. 20 évében, hogy szükség lett volna olyan fizikai tulajdonságokra, amiket te tulajdonítasz az eleinknek. Konkrétan mindent meg tud egy mostani átlagember is csinálni.
Perjés Géza csinált ilyen tanulmányokat,még a 60as években (hadseregek legnagyobb pusztiója nagyon sokáig a pénzhiány,a logisztika összeomlása,az éhinség és a betegségek voltak.Több sereg veszett oda ezek miatt,mint csatában).Átnyálazta a XVI.-XVII századi termés,toborzási és "egészségügyi" adatokat.Arra jutott,hogy akkoriban bizony a parasztság elég rossz fizikai állapotban volt.Átlag 3 évente volt éhinség,rossz termés.Ez a nemességet kevésbé érintette,mint a parasztokat-vagy inkább sehogy se.Húst nagyon ritkán evett a pórnép.
Valójában a parasztság a hiányos táplálkozástol,a sok éhezétől gyengébbek,alacsonyabb növésű volt,mint a jol táplált nemesség.És gyengébbek,fiziológiailag,mint a mai átlagember.
Valójában a parasztság a hiányos táplálkozástol,a sok éhezétől gyengébbek,alacsonyabb növésű volt,mint a jol táplált nemesség.És gyengébbek,fiziológiailag,mint a mai átlagember.
Sem Te, sem én nem láttunk olyan életvitelt. Amiket viszont igen; lapockánál majdnem 2x akkora izomletapadási helyet, mint a mai átlag (honfoglaláskori férfi sírok), 50 gramos súlynál nehezebb vesszők kilövése 150 m fölé (általánosan), amihez a korszak anyagai miatt 80-150 fontos húzóerő kell. Utóbbi, h sok vagy kevés...bőven 100 kg felett nyomok fekve, de 70 fontos húzóerejű tradit "nem kényelmes" kihúznom még 28-29 collra sem. Én elismerem, h sokkal gyengébb vagyok egy akkori átlag harcosnál (pedig volt idő, h egy wartburgot oldalról két kerékre emeltem). De azt is belátom, h a napi aktivitásom messze elmarad tőlük. Túl sokat feltételezel a ma emberéről.
Értsd már meg, hogy nem vagy gyengébb, csak íjból nem tudsz felhúzni olyat mint ő.