[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Magyar fórumokon ilyen provokatív beszédnek nincs sok értelme, mert magadból csinálsz hülyét. Jah, amúgy a cseh benes, a magyarok mellett ugye a szlovákokat is utálta, de hát ez kit érdekel már. Mint ahogy csak minket magyarokat érdekel az a tény, hogy a fent csak kis karakterekkel leírt, és megemlített szovjet ügynök által fémjelzett, és cseh-szlovákiában ma is hatályban tartott, az utódállamok által SOHA el nem ítélt, és tisztán magyarellennes, etnikai alapú, elemi emberi jogokat lábbal tipró "törvények", és embertelen atrocitásokat a demokratikus eu útólag sem tartja visszásnak.. Szóval jár neked az ignore.
Nos, valóban lehet igazad, ami a bármely NATO tagállam vs. orosz vonatkozást illeti, bár szerintem meglepődnél, mennyire sokan próbálnák meg az 5. cikkelyt úgy értelmezni, ahogy leírtam. Sokkal érdekesebb lenne azonban a kérdés - és számunkra ez az igazán húsbavágó - hogy egy ukrán vs. magyar konfliktusban hova is állna a szeretett atlanti szövetséged? Mert hogy ezesetben szinte mindenki (talán a törökökön kívül) úgy értelmezné azt a bizonyos 5. cikkelyt, ahogy írtam, az szinte biztos. Lenne szörnyülködés meg siránkozás, meg sok-sok szöveg, de, hogy konkrét katonai segítség nem sok arra mérget vehetssz.
Ezt a Dudi-féle aggodalmamat pedig éppen ebben a tekintetben továbbra is fenntartom: vajon milyen katonai ellenállást fejtenek ki azok a "katonák" akik előtte ideológiailag tövig nyaltak a kaproknak? Hogy őszinte legyek, qrvára nem bízom az ilyen "katonákban"... (Arról nem is beszélve, hogy szerinted a kaprokat korábban kiképző és felfegyverző brit, francia, német és más atlantista nemzetek hogy viszonyulnnak mindehhez? Lobogtathatnád te itt az 5. cikkelyt, kb. arra lesz jó, hogy kitöröld vele amit gondolok... Szövegelnének egy ideig, majd amikor a kaprok elvitték a Balatonig a fél országot, akkor javasolnának egy békeszerződést a határok befagyasztásával...
(Egyébként pedig ez az explicit kijelentés, miszerint "Hiába próbálod bagatelizálni a helyzetet, a NATOnak nincs ilyen helyzetben választása." hogyan is következik az 5. cikkely szövegezéséből? Erről azért pár sorban megemlékezhetnél, ha már ekkora a mellényed kicsihuszár... ) Hangsúlyozom, az 5. cikkelyből, nem más NATO tervekből, mert az azért már régóta világos, hogy a NATO egyetlen igazi célja, hogy az orosz nyersanyagkészletet valahogy ellentételezés nélkül sikerüljön az atlanti olndalnak megszereznie.
Ebben van igazság, viszont amit írt azzal ha megnézzük a tényeket, a múlt sérelmeit félretéve, a jelenben az a helyzet egyetértek én is.
Nyilván csak egy gondolat kísérlet szintje, nem reális, de aki maradt Kárpátalján magyar, az tuti hogy megváltásként kezelne BÁRKIT, csak az ukránok igája alól kerüljön át máshová.
Szerintem szlovákkal,románnal, orosszal kb. bárkivel elégedettebbek lennének, mint velük.
Nyilván ha lenne egy autonómia közösen a ruszinokkal akkor pláne, s a magyarok nekünk örülnének a legjobban, persze.
Ettől még az tény, egy szlovák fennhatóság az ukrán helyett is megváltás lenne nekik, 2024-ben.
És miért volna bárkinek is ehhez nagyobb jogalapja nálunk?
A Kreml Ukrajna második városát akarja élhetetlenné tenni
Eltelt néhány nap, hogy egy 250 kg-os orosz siklóbomba landolt Iryna Tymohyna udvarában, az Augusztus 23. utcában, és méltányos kijelenteni, hogy nem boldog. A 60 éves nő az azóta a nappalijává vált parkban ülve szitkozódik Vlagyimir Putyin és a harkovi lakosok azon kisebbsége felett, akik szerinte még mindig segítenek neki. A lakását por és törött üveg borítja, mondja; szomszédait kórházba szállították, egy arra haladó kerékpáros futár pedig életét vesztette. "Ha rajtam múlna, lelőném a szemétládákat, és letörölném Belgorodot [a legközelebbi orosz várost] a föld színéről, miközben ott vagyok."
Tymohyna asszony éles nyelvezetén szembetűnő, hogy Oroszországban született, és rokonainak többsége ma is ott él. Felháborodása azonban korántsem egyedülálló egy 1,3 milliós városban, amely jelenleg egy légi terrort él át, amely többnyire a határon túli régióból ered.
Oroszország decemberben fokozta Harkiv bombázását, körülbelül akkor, amikor az amerikai katonai segítségnyújtással kapcsolatos problémák kezdtek a címlapok közé kerülni. Azóta a város több ballisztikus rakétát kapott, mint a háború kezdete óta bármikor. Egyre gyakoribbá váltak a drónok támadásai: egyre gyorsabban repülnek, és karbon szárnybevonattal rendelkeznek, ami megnehezíti a lelövést. Ám a március 27-i támadás az Augusztus 23. utcában volt talán a döntő pillanat, amikor először használtak fel Ukrajna második városa ellen egy repülőgépről fellőtt, több tíz kilométert megtenni képes, pusztító hatású siklóbombát.
A támadás mindössze öt nappal azután történt, hogy egy rakétatámadás megsemmisítette Harkiv szinte teljes energiatermelő kapacitását. Helyi hírforrásokból összeállított jelentések szerint ezt több mint egyhetes, siklóbombákat, rakétákat és drónokat használó műveletek követték, amelyek során legalább 16-an meghaltak, további 50-en vagy többen megsebesültek. A taktikában is baljós fejlődés ment végbe, a „dupla koppintásos” ütések (ismétlődő lövések ugyanarra a pozícióra) úgy tűnt, hogy az első reagálókat célozták meg. Az eszkalációnak kijevi katonai forrásai arra utaltak, hogy Oroszország elhatározta, hogy a várost „szürke zónává” teszi, ami lakhatatlan a civilek számára.
Az a férfi, aki felelős azért, hogy Harkiv működjön, határozottan visszautasítja ezt a hipotézist. Ihor Terekhov polgármester az ipari negyed egyik titkos helyén készített interjúban azt mondta, városának nem áll szándékában feladni. Érvelése szerint a dolgok rosszabbak voltak a háború elején , amikor a háború előtti kétmilliós lakosság 300 000 kivételével mindenki elmenekült. „Hogy lehet egy ilyen várost szürke zónává tenni? Az emberek nem mennek el, mert már elmentek, aztán visszatértek. Már eléggé megkínozták őket.” Igen, nehéz volt az erőművek vagy működő transzformátorok nélküli város áramellátása, de sikerült megoldaniuk. – Ha elmondanám, hogyan csináltuk, akkor az is cél lenne. De a város számos problémája megoldható lenne, ha a Nyugat megfelelő légvédelmi rendszereket vagy F-16-osokat bocsátana rendelkezésre, amelyek visszaszoríthatják az új bombákat szállító vadászgépeket. Az Economist úgy tudja, hogy Oroszország megsemmisített néhány nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységet, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkiv.
Oroszország pontos szándékai jelenleg még nem tisztázottak, bár egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy jelentős nyári offenzívára készül. A hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában. Volodimir Zelenszkij elnök április 3-án azt mondta, Oroszország júniusban további 300 000 embert mozgósít. Harkiv a jövőbeni támadás lehetséges irányainak egyike. Nem a legvalószínűbb, de az orosz médiában már erősen nyomon követték. Ez arra utalhat, hogy a Kreml információs kampánya Harkiv lakosainak megijesztésére irányul. Vagy bólinthat egy háborúpárti tábor felé, amely hevesebb válaszra agitál Ukrajna gyakori Belgorod elleni támadásaira, amelyek nyugati körökben is nyugtalanságot okoznak. Vlagyimir Putyin márciusban „pufferzóna” létrehozásáról beszélt Ukrajna határán.
A Harkiv elfoglalására irányuló katonai művelet nagy parancs lenne Oroszország számára. Legutóbb 2022-ben, amikor a város védelme sokkal gyengébb volt, látványosan kudarcot vallott. A város elfoglalásához az ukrán védelem áttörésére és bekerítésére lenne szükség, amire Oroszország közel sem képes; légifölény kialakítása, ami nem adott; és egy vérbeli városi kampány megnyerése. „Nagy esély van arra, hogy mindez nem jár sikerrel” – mondja Andrij Zagorodnyuk, ukrán szakértő, volt védelmi miniszter. Mások számára továbbra is attól tartanak, hogy az oroszok csúnyábbá válnak, amikor rájönnek, hogy nem tudják megszerezni, amit akarnak. „Nem fogják tudni elfoglalni Harkivot, de elpusztítják – talán” – mondja Denis Yaroslavsky, egy helyi üzletember, akiből a különleges erők felderítő parancsnoka lett. – Valami aleppói nagyságrendű dologról beszélnénk."
Néhányan már megfogadták a célzást, és bepakolták a csomagjukat. Iryna Voichuk újságíró és egykori orvos március végén indult Európába, nem sokkal azután, hogy elkezdtek becsapódni a siklóbombák. Az idegei már nem bírták. A város elhagyása olyan érzés volt, mintha egy barátot hagyna hátra, így mesél: „Boldog voltam, hogy ott élhetek a veszélyek ellenére, de ez megváltozott, amikor egy rakéta 100 méterre szállt le a lakásomtól.” Harkiv kereskedelmének nagy része 2022-ben eltűnt a leggazdagabb lakóival együtt. Az energiahiány és a katonai eszkaláció próbára teszi a megmaradt vállalkozások elszántságát. Közülük néhány egyedi eseten kívül eddig nem volt elvándorlás vagy pánik – állítja Jurij Szapronov, azon kevés nagy üzletemberek egyike, akik a városban maradtak. „Nem mondhatom, hogy Harkiv hirtelen hasznot húzna egy hatalmas befektetési beáramlásból, mivel nem tudjuk mozgatni az orosz határt. De túléljük, és a kisvállalkozások még a belső keresletből is boldogulhatnak.”
Ha mások leírták Harkivot, a városban tartózkodók még nem kapták meg a feljegyzést. A városi élet a tucatnyi napi légiriadó ellenére folytatódik. A családok a város központi parkjában sétálnak az időnként a közelben leszálló rakéták ellenére. A gyerekek egy katonai létesítmény mellett fociznak. A beásottság érzését talán a legjobban az a városi döntés foglalja össze, hogy elkezdi a föld alatt építeni iskoláit. Ezek közül az első, a nyugati Industrialna negyedben található, ebben a hónapban nyílik meg a tavaszi ünnepek után. A körülbelül 100 millió hrivnyába (2,5 millió dollárba) kerülő létesítménybe egyetlen robbanónyíláson keresztül lehet bejutni, amely nem illően kilóg a sportpályából. Az iskola vasbetonból épült, amely több méterrel a föld alatt van, és túl kell élnie bármit, amit Oroszország rádob. Az első évfolyam mind a 900 helyét már lefoglalták.
Tymokhyna asszony, aki a The Economistnak a teát kínálja a parkpadon lévő nappalijában, azt mondja, szívesen nyújt segítséget minden további ásással kapcsolatban. A két év bombák és rakéták hatással voltak az egészségére, és az idegei összetörtek. A háború elején két hónapig sátorban élt. De azt mondja, nincs olyan dolog, amit ne tenne meg a szabad ország védelmében, amely 43 éve az otthona. „60 éves vagyok, de készen állok az ásómmal arra, hogy odamenjek, ahol szükség van rám” – mondja. „Készítek Molotov-koktélokat, savakat, bármit is. Ukrajna a mindenem. Ha ide mernek jönni az oroszok, megkeresem őket. Nem lesz reményük arra, hogy az élők birodalmában maradjanak.
www.economist.com
- Az Economist már gazdasági témába nem mer kezdeni, a patetikus beetetést folytatja. Tymokhyna asszony esetét rengetegen megkönnyezik majd nyugaton.
Eltelt néhány nap, hogy egy 250 kg-os orosz siklóbomba landolt Iryna Tymohyna udvarában, az Augusztus 23. utcában, és méltányos kijelenteni, hogy nem boldog. A 60 éves nő az azóta a nappalijává vált parkban ülve szitkozódik Vlagyimir Putyin és a harkovi lakosok azon kisebbsége felett, akik szerinte még mindig segítenek neki. A lakását por és törött üveg borítja, mondja; szomszédait kórházba szállították, egy arra haladó kerékpáros futár pedig életét vesztette. "Ha rajtam múlna, lelőném a szemétládákat, és letörölném Belgorodot [a legközelebbi orosz várost] a föld színéről, miközben ott vagyok."
Tymohyna asszony éles nyelvezetén szembetűnő, hogy Oroszországban született, és rokonainak többsége ma is ott él. Felháborodása azonban korántsem egyedülálló egy 1,3 milliós városban, amely jelenleg egy légi terrort él át, amely többnyire a határon túli régióból ered.
Oroszország decemberben fokozta Harkiv bombázását, körülbelül akkor, amikor az amerikai katonai segítségnyújtással kapcsolatos problémák kezdtek a címlapok közé kerülni. Azóta a város több ballisztikus rakétát kapott, mint a háború kezdete óta bármikor. Egyre gyakoribbá váltak a drónok támadásai: egyre gyorsabban repülnek, és karbon szárnybevonattal rendelkeznek, ami megnehezíti a lelövést. Ám a március 27-i támadás az Augusztus 23. utcában volt talán a döntő pillanat, amikor először használtak fel Ukrajna második városa ellen egy repülőgépről fellőtt, több tíz kilométert megtenni képes, pusztító hatású siklóbombát.
A támadás mindössze öt nappal azután történt, hogy egy rakétatámadás megsemmisítette Harkiv szinte teljes energiatermelő kapacitását. Helyi hírforrásokból összeállított jelentések szerint ezt több mint egyhetes, siklóbombákat, rakétákat és drónokat használó műveletek követték, amelyek során legalább 16-an meghaltak, további 50-en vagy többen megsebesültek. A taktikában is baljós fejlődés ment végbe, a „dupla koppintásos” ütések (ismétlődő lövések ugyanarra a pozícióra) úgy tűnt, hogy az első reagálókat célozták meg. Az eszkalációnak kijevi katonai forrásai arra utaltak, hogy Oroszország elhatározta, hogy a várost „szürke zónává” teszi, ami lakhatatlan a civilek számára.
Az a férfi, aki felelős azért, hogy Harkiv működjön, határozottan visszautasítja ezt a hipotézist. Ihor Terekhov polgármester az ipari negyed egyik titkos helyén készített interjúban azt mondta, városának nem áll szándékában feladni. Érvelése szerint a dolgok rosszabbak voltak a háború elején , amikor a háború előtti kétmilliós lakosság 300 000 kivételével mindenki elmenekült. „Hogy lehet egy ilyen várost szürke zónává tenni? Az emberek nem mennek el, mert már elmentek, aztán visszatértek. Már eléggé megkínozták őket.” Igen, nehéz volt az erőművek vagy működő transzformátorok nélküli város áramellátása, de sikerült megoldaniuk. – Ha elmondanám, hogyan csináltuk, akkor az is cél lenne. De a város számos problémája megoldható lenne, ha a Nyugat megfelelő légvédelmi rendszereket vagy F-16-osokat bocsátana rendelkezésre, amelyek visszaszoríthatják az új bombákat szállító vadászgépeket. Az Economist úgy tudja, hogy Oroszország megsemmisített néhány nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységet, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkiv.
Oroszország pontos szándékai jelenleg még nem tisztázottak, bár egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy jelentős nyári offenzívára készül. A hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában. Volodimir Zelenszkij elnök április 3-án azt mondta, Oroszország júniusban további 300 000 embert mozgósít. Harkiv a jövőbeni támadás lehetséges irányainak egyike. Nem a legvalószínűbb, de az orosz médiában már erősen nyomon követték. Ez arra utalhat, hogy a Kreml információs kampánya Harkiv lakosainak megijesztésére irányul. Vagy bólinthat egy háborúpárti tábor felé, amely hevesebb válaszra agitál Ukrajna gyakori Belgorod elleni támadásaira, amelyek nyugati körökben is nyugtalanságot okoznak. Vlagyimir Putyin márciusban „pufferzóna” létrehozásáról beszélt Ukrajna határán.
A Harkiv elfoglalására irányuló katonai művelet nagy parancs lenne Oroszország számára. Legutóbb 2022-ben, amikor a város védelme sokkal gyengébb volt, látványosan kudarcot vallott. A város elfoglalásához az ukrán védelem áttörésére és bekerítésére lenne szükség, amire Oroszország közel sem képes; légifölény kialakítása, ami nem adott; és egy vérbeli városi kampány megnyerése. „Nagy esély van arra, hogy mindez nem jár sikerrel” – mondja Andrij Zagorodnyuk, ukrán szakértő, volt védelmi miniszter. Mások számára továbbra is attól tartanak, hogy az oroszok csúnyábbá válnak, amikor rájönnek, hogy nem tudják megszerezni, amit akarnak. „Nem fogják tudni elfoglalni Harkivot, de elpusztítják – talán” – mondja Denis Yaroslavsky, egy helyi üzletember, akiből a különleges erők felderítő parancsnoka lett. – Valami aleppói nagyságrendű dologról beszélnénk."
Néhányan már megfogadták a célzást, és bepakolták a csomagjukat. Iryna Voichuk újságíró és egykori orvos március végén indult Európába, nem sokkal azután, hogy elkezdtek becsapódni a siklóbombák. Az idegei már nem bírták. A város elhagyása olyan érzés volt, mintha egy barátot hagyna hátra, így mesél: „Boldog voltam, hogy ott élhetek a veszélyek ellenére, de ez megváltozott, amikor egy rakéta 100 méterre szállt le a lakásomtól.” Harkiv kereskedelmének nagy része 2022-ben eltűnt a leggazdagabb lakóival együtt. Az energiahiány és a katonai eszkaláció próbára teszi a megmaradt vállalkozások elszántságát. Közülük néhány egyedi eseten kívül eddig nem volt elvándorlás vagy pánik – állítja Jurij Szapronov, azon kevés nagy üzletemberek egyike, akik a városban maradtak. „Nem mondhatom, hogy Harkiv hirtelen hasznot húzna egy hatalmas befektetési beáramlásból, mivel nem tudjuk mozgatni az orosz határt. De túléljük, és a kisvállalkozások még a belső keresletből is boldogulhatnak.”
Ha mások leírták Harkivot, a városban tartózkodók még nem kapták meg a feljegyzést. A városi élet a tucatnyi napi légiriadó ellenére folytatódik. A családok a város központi parkjában sétálnak az időnként a közelben leszálló rakéták ellenére. A gyerekek egy katonai létesítmény mellett fociznak. A beásottság érzését talán a legjobban az a városi döntés foglalja össze, hogy elkezdi a föld alatt építeni iskoláit. Ezek közül az első, a nyugati Industrialna negyedben található, ebben a hónapban nyílik meg a tavaszi ünnepek után. A körülbelül 100 millió hrivnyába (2,5 millió dollárba) kerülő létesítménybe egyetlen robbanónyíláson keresztül lehet bejutni, amely nem illően kilóg a sportpályából. Az iskola vasbetonból épült, amely több méterrel a föld alatt van, és túl kell élnie bármit, amit Oroszország rádob. Az első évfolyam mind a 900 helyét már lefoglalták.
Tymokhyna asszony, aki a The Economistnak a teát kínálja a parkpadon lévő nappalijában, azt mondja, szívesen nyújt segítséget minden további ásással kapcsolatban. A két év bombák és rakéták hatással voltak az egészségére, és az idegei összetörtek. A háború elején két hónapig sátorban élt. De azt mondja, nincs olyan dolog, amit ne tenne meg a szabad ország védelmében, amely 43 éve az otthona. „60 éves vagyok, de készen állok az ásómmal arra, hogy odamenjek, ahol szükség van rám” – mondja. „Készítek Molotov-koktélokat, savakat, bármit is. Ukrajna a mindenem. Ha ide mernek jönni az oroszok, megkeresem őket. Nem lesz reményük arra, hogy az élők birodalmában maradjanak.
The Kremlin wants to make Ukraine’s second city unliveable
The race to save Kharkiv from Russian bombs
- Az Economist már gazdasági témába nem mer kezdeni, a patetikus beetetést folytatja. Tymokhyna asszony esetét rengetegen megkönnyezik majd nyugaton.
Tymokhyna asszony lesz az első aki lelécel. Vagy lesz orosz színésznő, mint a mariupoli kórházas nő ...A Kreml Ukrajna második városát akarja élhetetlenné tenni
Eltelt néhány nap, hogy egy 250 kg-os orosz siklóbomba landolt Iryna Tymohyna udvarában, az Augusztus 23. utcában, és méltányos kijelenteni, hogy nem boldog. A 60 éves nő az azóta a nappalijává vált parkban ülve szitkozódik Vlagyimir Putyin és a harkovi lakosok azon kisebbsége felett, akik szerinte még mindig segítenek neki. A lakását por és törött üveg borítja, mondja; szomszédait kórházba szállították, egy arra haladó kerékpáros futár pedig életét vesztette. "Ha rajtam múlna, lelőném a szemétládákat, és letörölném Belgorodot [a legközelebbi orosz várost] a föld színéről, miközben ott vagyok."
Tymohyna asszony éles nyelvezetén szembetűnő, hogy Oroszországban született, és rokonainak többsége ma is ott él. Felháborodása azonban korántsem egyedülálló egy 1,3 milliós városban, amely jelenleg egy légi terrort él át, amely többnyire a határon túli régióból ered.
Oroszország decemberben fokozta Harkiv bombázását, körülbelül akkor, amikor az amerikai katonai segítségnyújtással kapcsolatos problémák kezdtek a címlapok közé kerülni. Azóta a város több ballisztikus rakétát kapott, mint a háború kezdete óta bármikor. Egyre gyakoribbá váltak a drónok támadásai: egyre gyorsabban repülnek, és karbon szárnybevonattal rendelkeznek, ami megnehezíti a lelövést. Ám a március 27-i támadás az Augusztus 23. utcában volt talán a döntő pillanat, amikor először használtak fel Ukrajna második városa ellen egy repülőgépről fellőtt, több tíz kilométert megtenni képes, pusztító hatású siklóbombát.
A támadás mindössze öt nappal azután történt, hogy egy rakétatámadás megsemmisítette Harkiv szinte teljes energiatermelő kapacitását. Helyi hírforrásokból összeállított jelentések szerint ezt több mint egyhetes, siklóbombákat, rakétákat és drónokat használó műveletek követték, amelyek során legalább 16-an meghaltak, további 50-en vagy többen megsebesültek. A taktikában is baljós fejlődés ment végbe, a „dupla koppintásos” ütések (ismétlődő lövések ugyanarra a pozícióra) úgy tűnt, hogy az első reagálókat célozták meg. Az eszkalációnak kijevi katonai forrásai arra utaltak, hogy Oroszország elhatározta, hogy a várost „szürke zónává” teszi, ami lakhatatlan a civilek számára.
Az a férfi, aki felelős azért, hogy Harkiv működjön, határozottan visszautasítja ezt a hipotézist. Ihor Terekhov polgármester az ipari negyed egyik titkos helyén készített interjúban azt mondta, városának nem áll szándékában feladni. Érvelése szerint a dolgok rosszabbak voltak a háború elején , amikor a háború előtti kétmilliós lakosság 300 000 kivételével mindenki elmenekült. „Hogy lehet egy ilyen várost szürke zónává tenni? Az emberek nem mennek el, mert már elmentek, aztán visszatértek. Már eléggé megkínozták őket.” Igen, nehéz volt az erőművek vagy működő transzformátorok nélküli város áramellátása, de sikerült megoldaniuk. – Ha elmondanám, hogyan csináltuk, akkor az is cél lenne. De a város számos problémája megoldható lenne, ha a Nyugat megfelelő légvédelmi rendszereket vagy F-16-osokat bocsátana rendelkezésre, amelyek visszaszoríthatják az új bombákat szállító vadászgépeket. Az Economist úgy tudja, hogy Oroszország megsemmisített néhány nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységet, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkiv.
Oroszország pontos szándékai jelenleg még nem tisztázottak, bár egyértelmű jelek mutatkoznak arra, hogy jelentős nyári offenzívára készül. A hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt (körülbelül 120 ezer katonát) képez ki Kelet-Szibériában. Volodimir Zelenszkij elnök április 3-án azt mondta, Oroszország júniusban további 300 000 embert mozgósít. Harkiv a jövőbeni támadás lehetséges irányainak egyike. Nem a legvalószínűbb, de az orosz médiában már erősen nyomon követték. Ez arra utalhat, hogy a Kreml információs kampánya Harkiv lakosainak megijesztésére irányul. Vagy bólinthat egy háborúpárti tábor felé, amely hevesebb válaszra agitál Ukrajna gyakori Belgorod elleni támadásaira, amelyek nyugati körökben is nyugtalanságot okoznak. Vlagyimir Putyin márciusban „pufferzóna” létrehozásáról beszélt Ukrajna határán.
A Harkiv elfoglalására irányuló katonai művelet nagy parancs lenne Oroszország számára. Legutóbb 2022-ben, amikor a város védelme sokkal gyengébb volt, látványosan kudarcot vallott. A város elfoglalásához az ukrán védelem áttörésére és bekerítésére lenne szükség, amire Oroszország közel sem képes; légifölény kialakítása, ami nem adott; és egy vérbeli városi kampány megnyerése. „Nagy esély van arra, hogy mindez nem jár sikerrel” – mondja Andrij Zagorodnyuk, ukrán szakértő, volt védelmi miniszter. Mások számára továbbra is attól tartanak, hogy az oroszok csúnyábbá válnak, amikor rájönnek, hogy nem tudják megszerezni, amit akarnak. „Nem fogják tudni elfoglalni Harkivot, de elpusztítják – talán” – mondja Denis Yaroslavsky, egy helyi üzletember, akiből a különleges erők felderítő parancsnoka lett. – Valami aleppói nagyságrendű dologról beszélnénk."
Néhányan már megfogadták a célzást, és bepakolták a csomagjukat. Iryna Voichuk újságíró és egykori orvos március végén indult Európába, nem sokkal azután, hogy elkezdtek becsapódni a siklóbombák. Az idegei már nem bírták. A város elhagyása olyan érzés volt, mintha egy barátot hagyna hátra, így mesél: „Boldog voltam, hogy ott élhetek a veszélyek ellenére, de ez megváltozott, amikor egy rakéta 100 méterre szállt le a lakásomtól.” Harkiv kereskedelmének nagy része 2022-ben eltűnt a leggazdagabb lakóival együtt. Az energiahiány és a katonai eszkaláció próbára teszi a megmaradt vállalkozások elszántságát. Közülük néhány egyedi eseten kívül eddig nem volt elvándorlás vagy pánik – állítja Jurij Szapronov, azon kevés nagy üzletemberek egyike, akik a városban maradtak. „Nem mondhatom, hogy Harkiv hirtelen hasznot húzna egy hatalmas befektetési beáramlásból, mivel nem tudjuk mozgatni az orosz határt. De túléljük, és a kisvállalkozások még a belső keresletből is boldogulhatnak.”
Ha mások leírták Harkivot, a városban tartózkodók még nem kapták meg a feljegyzést. A városi élet a tucatnyi napi légiriadó ellenére folytatódik. A családok a város központi parkjában sétálnak az időnként a közelben leszálló rakéták ellenére. A gyerekek egy katonai létesítmény mellett fociznak. A beásottság érzését talán a legjobban az a városi döntés foglalja össze, hogy elkezdi a föld alatt építeni iskoláit. Ezek közül az első, a nyugati Industrialna negyedben található, ebben a hónapban nyílik meg a tavaszi ünnepek után. A körülbelül 100 millió hrivnyába (2,5 millió dollárba) kerülő létesítménybe egyetlen robbanónyíláson keresztül lehet bejutni, amely nem illően kilóg a sportpályából. Az iskola vasbetonból épült, amely több méterrel a föld alatt van, és túl kell élnie bármit, amit Oroszország rádob. Az első évfolyam mind a 900 helyét már lefoglalták.
Tymokhyna asszony, aki a The Economistnak a teát kínálja a parkpadon lévő nappalijában, azt mondja, szívesen nyújt segítséget minden további ásással kapcsolatban. A két év bombák és rakéták hatással voltak az egészségére, és az idegei összetörtek. A háború elején két hónapig sátorban élt. De azt mondja, nincs olyan dolog, amit ne tenne meg a szabad ország védelmében, amely 43 éve az otthona. „60 éves vagyok, de készen állok az ásómmal arra, hogy odamenjek, ahol szükség van rám” – mondja. „Készítek Molotov-koktélokat, savakat, bármit is. Ukrajna a mindenem. Ha ide mernek jönni az oroszok, megkeresem őket. Nem lesz reményük arra, hogy az élők birodalmában maradjanak.
The Kremlin wants to make Ukraine’s second city unliveable
The race to save Kharkiv from Russian bombs
- Az Economist már gazdasági témába nem mer kezdeni, a patetikus beetetést folytatja. Tymokhyna asszony esetét rengetegen megkönnyezik majd nyugaton.
Egyébként, ilyenkor mindig Poroshenko beszéde jut eszembe amit az oroszok és az iskolák kapcsán mondott.
Buta politikusok romba döntötték egy ország sorsát a hülyeségeikkel.
Egyébként, ha Jugoszlávia szét tudott esni, Koszovó függetlenségét megcsápolták világszerte, ezután is simán el lehet kussolni!
Kárpátalja és egyéb területeken, egészen az ogyesszai régióig mind autonómiát javaslok, akár független államocskákat, mert annyira vegyes ott a lakosság.
Talán ez lenne a legjobb az ott élőknek.
Rajtuk keresztül gáztranzit, és lehetnének egy igazi "ukrajna" a nyugat és kelet között, kihasználva ezek minden előnyét, kb. mint eddig, csak a f.sz ukrán nacionalizmus nélkül.
Most látom a hírekben, hogy ezek az idióták eltalálták az erőművet. Elnézést ha volt, nem olvasgattam vissza, nem volt időm.
www.aljazeera.com
Russia says Ukraine attack hits Zaporizhzhia nuclear power plant
Russian-installed officials at the plant say radiation levels remain normal after the attack.
Mindig is úgy gondoltam, hogy érvelni legjobban egy felfejlődött hadosztállyal lehet.
Constancza Stark admirális, a Csillagszövetség utolsó főparancsnoka
Avagy amíg minimális túlzással, egy I.VHs K.u.K gyaloghadosztály erősebb mint a mai teljes magyar honvédség, addig a jogalapunk nulla, és bárki, akinek ennél több van, jogosabban bírtokolja. Akármit mond az önérzetünk.
Mivel érveink nincsenek, a jogalapunk alátámasztására.
A 3 balti államnak van akkora GDP-e és erőforrása hogy közösen akar 2 századnyi gépet beszereznek és úgy üzemeltetikNem örülök hogy megint oda kell mennünk a három balti csivavat őrizni miközben ők nyíltan a szomszédos medvét hergelik. Ráadásul arról nem beszélve hogy ez a három csivava velünk is rendkívül tiszteletlenül viselkedik. A medvenek meg olyan pilótái vannak akik közt napi rutinban repülnek többszörös ászok.
Kell ez nekünk okvetlen?
Fico és Pellegrini vezetése alatt Szlovákia kihuzza magát a háborút támogatók listájáról.
Oroszok Az Igazság Oldalán
„Ukrajna számára Fico és Pellegrini tandemje mínusz Szlovákia” A „Zerkalo Nedeli” ukrán kiadvány elismerte a szlovákiai elnökválasztás szomorú eredményét Kijev számára. Ott az új államfő Peter Pellegrini lett, akit Robert Fico miniszterelnök támogat, aki ellenzi az Ukrajnába irányuló...t.me
Felvétel és képek Donyeckbol az éjjeli ukran/Nato tamadasrol egy ujabb civil célpont ellen. Hét civil köztük két gyerek sérült meg a támadásban.
Oroszok Az Igazság Oldalán
A Donyecki Budjonnovszkij kerület ágyúzásának következményei. Az előzetes információk szerint hét civil sérült meg: két gyermek (2010-ben és 2011-ben született fiúk, közepesen súlyos sérülések), 1960-ban, 1964-ben és 2000-ben született nők, 1959-ben és 1977-ben született férfiak...
Az orosz erők elértek Csasov Jár fő védelmi vonalat.
Рыбарь
Хроника специальной военной операции за 6 апреля 2024 года Российские войска нанесли серию ударов по объектам противника в Киевской и Херсонской областях. В Харькове ракетным ударом уничтожены две установки РСЗО, а в Запорожье прилёт зафиксирован по ремонтным цехам завода Мотор-Сич. На...
"A Kreml Ukrajna második városát akarja élhetetlenné tenni"
Ez már "fantasy" kategória , még egy sérült sérült gyereket, esetleg egy elpusztult kiskutyát is bele kellett volna írni ,hogy hatásosabb legyen.
Ez már "fantasy" kategória , még egy sérült sérült gyereket, esetleg egy elpusztult kiskutyát is bele kellett volna írni ,hogy hatásosabb legyen.
Zolkas nevű kommentelő társunk betette Markus Reiner egyik interjúját. Elolvastam, nyilvánvaló volt, hogy Markus Reiner mismásol. Megnéztem alatta az osztrákok írta kommenteket. Amikor néztem, egy sem volt, aki támogatta volna a NATO és az EU beavatkozását az orosz-ukrán konfliktusba. Az egyik kommentelő írását beteszem ide.
Dudi: Remélem, nem Orwell állatfarmján élünk, azaz nincsenek egyenlőbbek az egyenlők között. Mindenki kommentelő kategóriát kap, és hozza a szakterülete ismeretét. Mindannyian írunk okos meg kevésbé okos dolgokat, akkor különösen, ha a szakterületünkön túl idegen vizekre merészkedünk.
Tények Ukrajna és Oroszország katonai erejéről és gazdasági teljesítményéről
Nem ez az első olyan cikk a Telepolisban, amely valóban jelentős hangsúlyt fektet a katonai erőviszonyokra.Lásd még:
"Az európaiak utolsó kísérlete Ukrajna győzelmére"
https://www.telepolis.de/features/Der-last-Versuch-der-Europaeer-den-Sieg-fuer-die-Ukraine-zu-erringen-9644037.html
A szerző többek között ezt írja ide:
"Ukrajna teljes győzelme most nyilvánvalóan lehetetlen."
Már arra a következtetésre jutottam, hogy Ukrajna nem tudott háborút nyerni Oroszország ellen a háború kitörése előtt (2021 vége vagy 2022 januárja).
Még akkor is, ha Ukrajna pár százezer újoncot toboroz és sok száz modern harckocsit (M1 Abrams), légelhárító rendszert (Patriot stb.) és vadászrepülőket (F16 stb.) kap.
Aki teljesített már katonai szolgálatot, az tudja vagy gyanítja:
a tisztek és altisztek kiképzése az új felszerelésen gyorsan több mint egy évig tart – a Bundeswehr sorkatonai alapképzése már önmagában 3 hónapig tartott.
Nem szeretném tovább kifejteni a véleményemet és értékelésemet.
A következő 1-3. pontokban lényeges, vitathatatlan statisztikai tényeket mutatok be, amelyekre a következtetéseimet alapozom...
...és a végén felteszek néhány kérdést, amit mindenkinek fel kell tennie magának az EU-ban, aki saját véleményt szeretne kialakítani.
Továbbá kifejezetten ajánlom, hogy nézze meg az itt található forrásokat, a Wikipédiát, az ENSZ-határozatot, a Telepolist, Sachs professzorra és Naftali Bennetre hivatkozva stb.
És természetesen nézzen meg más megbízható forrásokat is.
1. pont:
A hadviselő gazdaságok országadatai hozzávetőlegesen a háború kitörésekor:
(Minden adat kerekítve és részben egyszerűsítve – a részleteket lásd a forrásokban)
Oroszország:
Népesség: 147 millió [1]
Gazdasági kibocsátás PPP: kb. 5000 milliárd USD [3]
Ipari részesedés a gazdaságban: kb. 26% [1]
Ezért ipari termelés: kb. 1600 milliárd USD
Ukrajna:
Népesség: 41 millió [2]
Gazdasági kibocsátás PPP (PPP): kb. 500 milliárd USD [3]
Ipari részesedés a gazdaságból: kb. 28% [2]
Ezért ipari termelés: kb. 170 milliárd USD
2. pont: Válogatott információk a fegyveres erőkről körülbelül a háború elején:
(Minden információ kerekítve és részben leegyszerűsítve - a részletekért lásd a forrásinformációt)
Oroszország:
aktív katona: 850 ezer [4]
Félkatonai erők: 550 ezer [4]
Aktív tartalékos: 2 millió [4]
Katonai szolgálatra alkalmas népesség: 46 millió [4]
(Nagy részük többé-kevésbé tartalékos teljesített katonai szolgálat érzése)
Fő harckocsik (MBT) aktívak: 3400 [6] (T-72/80(90)
Ebből „modern”/modernizált: kb. 2000 [6] (T-72B3, T-90 stb.)
Fő harckocsik ( MBT-k) tartalék: 10 ezer [6] (csak T-72/80/90 T-55/62 stb. nélkül)
(Többcélú) vadászrepülőgép: kb. 1500 [8] (kivéve a nagyobb bombázókat)
Ebből modern 4++ generáció stb. kb. 450 [8]
AWACS: Több mint 10 [8]
Ukrajna:
Aktív katonák: 250 ezer [5]
Félkatonai erők: 100 ezer [5]
Tartalékosok: 1 millió [5]
Katonai szolgálatra alkalmas népesség: 15 millió alatt [2]
(de hosszú ideje nincs katonai szolgálat, ezért általában nem katonai háttér)
Fő harckocsik (MBT) aktívak: 1200 [7] (T-64/72/80)
Ebből „modern”/modernizált: kb. 400 [7] (T-64B-2017 stb.)
Fő harckocsik (MBT) Tartalék : kb. 1200 [7] (T-64/72/80)
(Többcélú) vadászrepülőgép: kb. 100 [9] (kivéve a nagyobb bombázókat)
Ebből modern Gen. 4++ stb. ZERO
AWACS: ZERO
3. pont: A szövetséges gazdaságok országadatai:
(Minden információ kerekítve és részben egyszerűsítve – a részletekért lásd a forrásinformációt)
USA (Ukrajnánként):
Gazdasági kibocsátás PPP(PPP): 28 billió USD [10]
Az ipar részesedése a gazdaságból: kb. 19% [10]
Ezért ipari termelés: kb. 5,3 billió
EU (Ukrajnánként):
Gazdasági kibocsátás PPP(PPP): 26 billió USD [11]
Az ipar részesedése a gazdaságban: kb. 25% [11]
Tehát az ipari termelés: 6,5 billió USD
Kína (Oroszországonként)
Gazdasági kibocsátás PPP (PPP): 38 billió USD [12]
Az ipar részesedése a gazdaságból: kb. 38% [12]
Így az ipari termelés: 14 billió USD
Következtetés a „meztelen” számokból:
1.) Oroszország masszívan felülmúlja Ukrajnát a katonalétszám, a haditechnika, a fegyvergyártás stb.
2.) Kínában több az ipari termelés, mint az EU és az USA együttvéve
Ez kezdettől fogva köztudott – minden, amit idézek, teljesen nyilvános számok 2021-ből és 2022-ből.
És ez kérdéseket vet fel!
Kérdés, amit szerintem mindenkinek fel kell tennie magának – ha véleményt akar alkotni.
Kérdések, amelyekkel a politikának és a médiának foglalkoznia kellett volna a háború kitörése előtt – amikor 2021 végétől 2022 januárjáig mindenki felismerte és jelentette a háború veszélyét.
Olyan kérdések, amelyeket nyilvánosan meg kellett volna vitatni itt, az EU-ban a háború kitörése után.
1.) Melyik 2021-ben várható háborús forgatókönyv lett volna „jobb” Ukrajna számára, mint a Minszk-2 megvalósítása az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2202-es határozata [13] értelmében?
2.) Ha minden háborús forgatókönyv, ami 2021-ben várható, rossz lenne Ukrajnának.
Akkor miért nem uniós segítséggel valósították meg a Minszk-2-t, hogy megakadályozzák az ukrajnai károkat?
(vagy miért nem tettek meg mindent a Minszk-2 megvalósítása érdekében?)
3.) Melyik, 2022 nyarától várható háborús forgatókönyv járt volna előnyben Ukrajna számára a szinte teljesen kialkudott isztambuli békeszerződéshez képest [13]?
4.) Ha nincs reális háborús forgatókönyv, amely jobb helyzetbe hozza Ukrajnát, mint az isztambuli békeszerződés [14] [15] [16] - miért nem támogatta tömegesen az EU?
5.) Milyen reális háborús forgatókönyv létezik ma, 2024 áprilisában, amelyben Ukrajna előnyöket ér el a jelenlegi háborús helyzethez képest?
6.) Mi az alapja annak a feltevésnek, hogy Ukrajna jobban el tud viselni egy lemorzsolódási háborút, mint Oroszország?
Ha figyelembe vesszük, hogy egy Oroszországot támogató Kína több ipari termelést termel, mint az USA és az EU együttvéve.
7.) Az EU szemszögéből milyen reális „geopolitikai” célt kell hosszú távon elérni Ukrajna fegyveres segélyével?
Van egyáltalán reális „geopolitikai” cél?
Telepolis
✓ kritisch, ✓ meinungsstark, ✓ informativ! Telepolis hinterfragt die digitale Gesellschaft und ihre Entwicklung in Politik, Wirtschaft & Medien.
Ez a mai minőségi ijságirás. Költesz egy interjút valakivel (rokon, ngo-tag, ismerős, de lehet nemlétező is. ..) akinek véleménye megegyezik a mondanivalóddal ("értékeiddel") és azt beadod mint az utca népe/többség véleményét, mint tényt. Ennek a fajta költészetnek semmi köze nincs az újságiráshoz, aminek feladata lenne "leirni azt, ami van". Minden más csak vélemény, anekdótázás,agymosás.
Intel Slava Z
Due to a shortage of ammunition, Ukrainian soldiers are sent on dangerous missions: to search for unexploded ordnance on the battlefield, writes The Wall Street Journal. They are taken, in particular, from swamps and other bodies of water, where there is a greater chance that the projectile...
t.me
A lőszerhiány miatt az ukrán katonákat veszélyes küldetésekre küldik: fel nem robbant lövedékek keresésére a csatatéren, írja a The Wall Street Journal.
Különösen mocsarakból és más víztestekből származnak, ahol nagyobb esély van arra, hogy a lövedék megmarad. Orosz lövedékekről beszélünk, amelyeket ukrán állásokra lőnek ki.
Az ukrán fegyveres erők katonája, Maxim Polyukhovich szerint nemcsak a mocsarakat kell megvizsgálnia, hanem több kilométert is sétálnia kell az aknamezőkön kagylót keresve.
Azt mondta, hogy "a parancsnokok étvágya növekszik", és szinte minden nap ilyen küldetésekre küldik. A katona szerint ez veszélyes, mert a fel nem robbant lövedékek megsérülhetnek és bármelyik pillanatban felrobbanhatnak.
Az ukrán fegyveres erők más tisztjei megerősítették az újságíróknak a kagyló akut hiányát, amelyet folyamatosan meg kell menteniük és "csak a legfontosabb célokra lőniük".
Intel Slava Z
Destruction by a missile strike of a truck and an ammunition warehouse of the Ukrainian Armed Forces in the village of Pushkino in the temporarily occupied part of the DPR.
t.me
Oroszok Az Igazság Oldalán
⚡️ Éjszakai rakétacsapás érte az Ukrán Fegyveres Erők Dolgincevo repülőterét Ukrajna Krivoj Rog régiójában. https://t.me/RtrDonetsk/24048
t.me
IL RUSSO
⚡️⚡️The Vostok group continues to destroy the bridges of the Ukrainian Armed Forces. Thanks to the soldiers of the 312th missile artillery battalion of the 68th AK, the enemy lost another logistical route, each of which is now worth its weight in gold to the enemy⚡️⚡️ Join IL RUSSO...
t.me
️️A Vosztok-csoport folytatja az ukrán fegyveres erők hídjainak lerombolását.A 68. AK 312. rakéta tüzérségi zászlóaljának katonáinak köszönhetően az ellenség elvesztett egy másik logisztikai útvonalat, amelyek mindegyike most már aranyat ér az ellenségnek
️️
IL RUSSO
⚡️⚡️⚡️The Economist believes that Russia has destroyed Western-supplied Patriot air defense units that Ukraine used to defend cities such as Kharkov. Russia's exact intentions are unclear at this stage, although there are clear signs that it is preparing for a major summer offensive. A...
t.me
️️️Az Economist úgy véli, hogy Oroszország megsemmisítette a Nyugat által szállított Patriot légvédelmi egységeket, amelyeket Ukrajna olyan városok védelmére használt, mint Harkov.
Oroszország pontos szándékai egyelőre nem világosak, bár egyértelmű jelei vannak annak, hogy nagy nyári offenzívára készül. Egy, a hírszerzési képet ismerő ukrán forrás szerint Oroszország jelenleg hat hadosztályt képez ki Kelet-Szibériában.Harkov egy a sok lehetséges irány közül egy jövőbeli támadáshoz. Ez nem a legvalószínűbb változat,de az orosz médiában már aktívan megvitatják. Ez arra utalhat, hogy a Kreml tájékoztató kampányt folytat a harkivi lakosok megfélemlítésére.
Vagy ez lehet egy főhajtás a háborúpárti tábor előtt, amely erőszakosabb választ sürget Ukrajna gyakori belgorodi támadásaira, amelyek nyugati körökben is aggodalmat keltettek.
Márciusban Vlagyimir Putyin egy "ütközőzóna" létrehozásáról beszélt az ukrán
️️️ határon
IL RUSSO
⚡️⚡️A new 30-ton demining robot is being tested near Avdiivka⚡️⚡️ Join IL RUSSO https://t.me/i20028843
t.me
️️Egy új, 30 tonnás aknamentesítő robotot tesztelnek Avdiivka közelében️️https://t.me/i20028843
IL RUSSO
⚡️⚡️Artillerymen of the "North-V" brigade, operating as part of the "South" forces group of the volunteer corps, ensuring the advance of Russian assault groups, hit positions of the Ukrainian armed forces in the vicinity of Bogdanovka in the DPR⚡️⚡️ Join IL RUSSO https://t.me/i20028843
t.me
️️Az "Észak-V" brigád tüzérségei, amelyek az önkéntes hadtest "Déli" erőcsoportjának részeként működnek, biztosítva az orosz támadási csoportok előrehaladását, az ukrán fegyveres erők pozícióit találták el Bogdanovka közelében a DPR-ben️https://t.me/i20028843
Kifejted, hogy nincs szükség NATO-ra meg 5. cikkelyre, de ha mégis szükség lenne akkor majd nem lesz betartva, de ha mégis, akkor mindmeghalunk, ezért nem tartják be, tehát mégis szükség lett volna rá az őrület és mindmeghalunk ellen, de inkább önként mindmeghalunk. Mindegy mi van, MINDMEGHALUNK, és NONATO!
Nincs, senkinek sem nagyobb jogalapja, de azért azt remélem érti mindenki hogy nem is írtam erről hogy lenne! Kárpátalja Magyar föld volt sokáig, aztán erővel elvették tőlünk a Szovjetek, volt a széthullásnál szavazás, ott autonómia lett választva, azt az ukránok akkor leszarták. Ha a népek önrendelkezési jogában hiszünk, akkor most már azok után az ukiknak sem sok keresnivalója lenne Kárpátalján!
A valóság viszont nem ez, hanem az, hogy szarik mindenki mindenre, önrendelkezési meg egyéb jogi alapokra, az erő dönt!
Tehát még kisebb esély van rá hogy valaha Szlovákia lesz, mint arra hogy a miénk.
Szerintem vagy marad Ukrajna, vagy Orosz lesz, esetleg Lengyel, de mást nem látok reálisnak, a szlovákok még tőlünk is gyengébbek, pedig az már művészet!
Orosz ejtőernyősök elfoglalták az ukrán fegyveres erők egyik erődítményét Csasov Jar közelében
Az orosz ejtőernyősök BMD-2-n elfoglalták az ukrán fegyveres erők erődítmény-t a Donyecki Népköztársaságban, Csasov Jar szélén.
A támadásban az oroszországi hősről, Viktor Omelkov őrnagyról elnevezett rohamzászlóalj katonái vettek részt az Ivanovói Légideszant Erők „Dél” csoportjából.
Mint a RIA Novosztyi az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva közli , az ellenség helyét a légi felderítés során fedezték fel. A légierő és a tüzérség célpontokra lőtt, elnyomva az ellenséges tűzfegyvereket.
Ezt követően az ejtőernyősök harcjárművekkel harcba szálltak az ellenséges erőkkel, végül elfoglalták az erődítményt.
Az ukrán fegyveres erők képtelenek tüzelni az orosz csapatokra a heves lövedékhiány miatt.
A Forbes magazin szerint éppen ezért az ukrán fegyveres erők nem támadják meg az orosz állásokat, még akkor sem, ha sikerül felderíteniük.
"Az amerikai segítség felfüggesztése után az ukrán tüzérségi ütegek 6000-ről 1000-re csökkentették a kilőtt lövedékek számát. A lőszerhiány miatt az ukrán csapatok, hiába észlelték az orosz rohamcsoportokat, tehetetlenek voltak, és nem tudták eltalálni őket" - írja a folyóirat.
- Az ukrán fegyveres erők képtelenek tüzelni az orosz csapatokra a lövedékhiány miatt, de a donbasszi piacok lövésére van. Csak én látok itt ellentmondást?
FANATIKUS BANDERISTÁK DRÓNOKKAL AKARTAK FELROBBANTANI EGY OROSZ ATOMREAKTORT!
Német nukleáris szakértők szerint szélsőséges esetben fennáll a reaktor leolvadásának és Csernobil megismétlődésének veszélye!
VILÁG: Egy napot késik az ígért elemzés Yellenről Kínában. Európát soha nem látott katasztrófa fenyegeti, a német és az orosz média ritkán egyezik abban, hogy a kijevi katonaság fanatikusai állnak a zaporozsjei atomerőmű 6. atomreaktora elleni támadás mögött, amelyet tegnap robbanó drónokkal támadtak meg!
A mindenféle fanatikusok általában a legnagyobb veszélyt jelentik Európára!
Horvátország lett idén a veszélyes szamárköhögés legnagyobb terjedésének gócpontja! Csak az idei év első 2,5 hónapjában az ottani orvosok 6 261 fertőzésről számoltak be. További nagyobb járványok törtek ki a Cseh Köztársaságban, Dániában, Belgiumban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Csak februárban 913 fertőzést jelentettek Angliában, szemben az egész évben szokásos 850 fertőzéssel! A szamárköhögés mellett a kanyaró, a szifilisz, sőt a lepra is drámai mértékben terjed az európai lakosság körében! Mindezek mögött nyilvánvalóan a következők kombinációja áll: (1) a drága hideg és meleg víz és a megnövekedett mosási költségek miatt csökkent higiénia, valamint a Brüsszelből érkező utasítás, hogy Európában csökkenteni kell a higiéniát, és (2) az alacsony oltási arányú országokból érkező menekültek, akiknek a lakosságában az európaihoz képest magas az ilyen betegségek előfordulása, (3) és különösen az európaiak növekvő vonakodása az évek óta kipróbált és tesztelt vakcinákkal való oltástól, amit a COVID világjárvány váltott ki, és különösen a nem tesztelt vakcinákkal való általános kötelező oltás fanatikus támogatói!
Ez gyönyörűen mutatja, hogy a legnagyobb veszélyt Európára a fanatikusok jelentik - legyen az a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás, a kötelező védőoltások, vagy az Oroszország elleni totális háború, vagy az olcsó energia hagyományos forrásainak betiltása, vagy a belső égésű motoros autók betiltása hívei.
Pellegrini azért nyerte meg a választásokat Szlovákiában, mert az embereknek elegük lett mindenféle bigottból!
Legalább három robbanódrón csapódott a zaporozsjei atomerőmű 6-os blokkjának kupolájába! Az oroszok és a németek szerint a veszélyes terrortámadást ukránok követték el.
A japán fukusimai Nukleáris Biztonsági Intézet nukleáris szakértői szerint a zaporozsjei atomerőműben 8 nappal a reaktorok hűtésének leállása után elkerülhetetlen baleset következik be. Bár néhány hónapja leszerelték őket, még évekig hűteni kell őket.
Az Ukrán Nukleáris és Sugárbiztonsági Központ két forgatókönyvet tett közzé a zaporozsjei atomerőmű esetleges balesetére vonatkozóan.
Az első forgatókönyv szerint a reaktor egy méter vastag biztonsági burkolata sértetlen marad, és csak az alatta lévő konténerrendszer olvad meg. Ez akkor következhet be, ha teljes áramkimaradás vagy a hűtőrendszer sérülése következik be. Ilyen esetben a tudósok szerint az erőmű körüli 2,5 kilométeres terület sugárzásnak lenne kitéve. Ez a baleset lényegében csak az erőmű személyzetét érintené.
A Deutsche Welle szerint, amely Ivan Kovalets, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia környezetvédelmi informatikai szakértőjének számításaira hivatkozott, létezik egy második forgatókönyv is, amely szerint a reaktor védőburkolata megsérülne. A sugárszennyezés ekkor sokkal nagyobb területet érintene, és súlyosabb következményekkel járna, a szennyezés mértéke pedig nagyban függ a robbanás idején uralkodó időjárási viszonyoktól. A szél erősségétől és irányától függően az erőmű körül körülbelül 20 kilométeres területet szennyezhet, ami teljes evakuálást tesz szükségessé, és a szennyezés hatásai akár 550 kilométerre a széllel szemben is súlyosak lehetnek. A zaporozsjei atomerőmű és Kassa közvetlen távolsága körülbelül 1000 km, a csernobili atomerőműtől ez a távolság kevesebb mint 700 km.
Egy másik nukleáris probléma Ukrajnában az úgynevezett kísérleti tudományos nukleáris gyorsító Harkovban! A rendelkezésre álló források szerint 2024. április 4-én orosz-iráni drónok támadták meg a létesítményt, és kiiktatták az áramellátását. Az ukrán tudósok szerint ezt a létesítményt közvetlenül a háború előtt építették amerikai finanszírozással. A létesítményt üzembe helyezték, és nukleáris anyagokat helyeztek el benne. Az orosz támadás után a radioaktív izotópok előállítására tervezett gyorsítót csak vészhelyzeti dízelgenerátorok táplálják, és jelenleg nem fenyeget balesetveszély. A nukleáris fűtőanyagot a tudósok szerint 2022 tavaszán eltávolították a gyorsítóból, és most egy raktárban tárolják, amelynek helyét az ukránok nem közölték. Úgy vélik azonban, hogy közvetlenül a gyorsító telephelyén van. Ha bombák, rakéták vagy drónok találják el ezt a raktárat, vagy kiütik a gyorsító áramellátását, amely nyilvánvalóan másodlagos sugárzással szennyezett hűtőfolyadékot keringet, helyi sugárszennyezés következhet be. 2020-ban 37 konténernyi, 19,2%-os dúsítású VVR-M2 nukleáris üzemanyagot töltöttek be a létesítménybe! Ezt az üzemanyagot most állítólag tárolják.
Az alábbi 1. képen a radioaktív tartályok behelyezése a létesítménybe, a 2. képen a behelyezési mechanizmus ellenőrzése a nukleáris tartályok behelyezése előtt.
Úgy tűnik tehát, hogy a konfliktus mindkét oldala hajlandó kockáztatni a nukleáris balesetek következményeit támadásaik eredményeként!
Bár a harkovi atomerőmű elleni orosz támadás közvetett volt, elsősorban a város áramellátása ellen irányult, és melléktermékként a létesítményt áramtalanította, így nem okozhatott nagyobb sugárkárokat.
A zaporozsjei atomerőmű 6. blokkja elleni ukrán támadás nagyon közvetlen és nagyon veszélyes fenyegetést jelent, mivel következményei egy hatalmas nukleáris baleset és egy újabb szennyezett, lakhatatlan zóna létrehozása!
Hogy mennyire veszélyes a csernobili szennyezett zóna, azt mutatják azok az állandó esetek, amelyekben csak az elmúlt évben az ukrán hatóságok felfedezték - több tonna radioaktív fakérget importáltak illegálisan, hogy Kijevben eladják, vagy 500 radioaktív fát vágtak ki fának és vittek el valahová, és a csernobili zónában lévő földeket feketén vetették be és aratták le!
cz24.news
Az orosz ejtőernyősök BMD-2-n elfoglalták az ukrán fegyveres erők erődítmény-t a Donyecki Népköztársaságban, Csasov Jar szélén.
A támadásban az oroszországi hősről, Viktor Omelkov őrnagyról elnevezett rohamzászlóalj katonái vettek részt az Ivanovói Légideszant Erők „Dél” csoportjából.
Mint a RIA Novosztyi az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva közli , az ellenség helyét a légi felderítés során fedezték fel. A légierő és a tüzérség célpontokra lőtt, elnyomva az ellenséges tűzfegyvereket.
Ezt követően az ejtőernyősök harcjárművekkel harcba szálltak az ellenséges erőkkel, végül elfoglalták az erődítményt.
Az ukrán fegyveres erők képtelenek tüzelni az orosz csapatokra a heves lövedékhiány miatt.
A Forbes magazin szerint éppen ezért az ukrán fegyveres erők nem támadják meg az orosz állásokat, még akkor sem, ha sikerül felderíteniük.
"Az amerikai segítség felfüggesztése után az ukrán tüzérségi ütegek 6000-ről 1000-re csökkentették a kilőtt lövedékek számát. A lőszerhiány miatt az ukrán csapatok, hiába észlelték az orosz rohamcsoportokat, tehetetlenek voltak, és nem tudták eltalálni őket" - írja a folyóirat.
- Az ukrán fegyveres erők képtelenek tüzelni az orosz csapatokra a lövedékhiány miatt, de a donbasszi piacok lövésére van. Csak én látok itt ellentmondást?
FANATIKUS BANDERISTÁK DRÓNOKKAL AKARTAK FELROBBANTANI EGY OROSZ ATOMREAKTORT!
Német nukleáris szakértők szerint szélsőséges esetben fennáll a reaktor leolvadásának és Csernobil megismétlődésének veszélye!
VILÁG: Egy napot késik az ígért elemzés Yellenről Kínában. Európát soha nem látott katasztrófa fenyegeti, a német és az orosz média ritkán egyezik abban, hogy a kijevi katonaság fanatikusai állnak a zaporozsjei atomerőmű 6. atomreaktora elleni támadás mögött, amelyet tegnap robbanó drónokkal támadtak meg!
A mindenféle fanatikusok általában a legnagyobb veszélyt jelentik Európára!
Horvátország lett idén a veszélyes szamárköhögés legnagyobb terjedésének gócpontja! Csak az idei év első 2,5 hónapjában az ottani orvosok 6 261 fertőzésről számoltak be. További nagyobb járványok törtek ki a Cseh Köztársaságban, Dániában, Belgiumban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban. Csak februárban 913 fertőzést jelentettek Angliában, szemben az egész évben szokásos 850 fertőzéssel! A szamárköhögés mellett a kanyaró, a szifilisz, sőt a lepra is drámai mértékben terjed az európai lakosság körében! Mindezek mögött nyilvánvalóan a következők kombinációja áll: (1) a drága hideg és meleg víz és a megnövekedett mosási költségek miatt csökkent higiénia, valamint a Brüsszelből érkező utasítás, hogy Európában csökkenteni kell a higiéniát, és (2) az alacsony oltási arányú országokból érkező menekültek, akiknek a lakosságában az európaihoz képest magas az ilyen betegségek előfordulása, (3) és különösen az európaiak növekvő vonakodása az évek óta kipróbált és tesztelt vakcinákkal való oltástól, amit a COVID világjárvány váltott ki, és különösen a nem tesztelt vakcinákkal való általános kötelező oltás fanatikus támogatói!
Ez gyönyörűen mutatja, hogy a legnagyobb veszélyt Európára a fanatikusok jelentik - legyen az a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlás, a kötelező védőoltások, vagy az Oroszország elleni totális háború, vagy az olcsó energia hagyományos forrásainak betiltása, vagy a belső égésű motoros autók betiltása hívei.
Pellegrini azért nyerte meg a választásokat Szlovákiában, mert az embereknek elegük lett mindenféle bigottból!
Legalább három robbanódrón csapódott a zaporozsjei atomerőmű 6-os blokkjának kupolájába! Az oroszok és a németek szerint a veszélyes terrortámadást ukránok követték el.
A japán fukusimai Nukleáris Biztonsági Intézet nukleáris szakértői szerint a zaporozsjei atomerőműben 8 nappal a reaktorok hűtésének leállása után elkerülhetetlen baleset következik be. Bár néhány hónapja leszerelték őket, még évekig hűteni kell őket.
Az Ukrán Nukleáris és Sugárbiztonsági Központ két forgatókönyvet tett közzé a zaporozsjei atomerőmű esetleges balesetére vonatkozóan.
Az első forgatókönyv szerint a reaktor egy méter vastag biztonsági burkolata sértetlen marad, és csak az alatta lévő konténerrendszer olvad meg. Ez akkor következhet be, ha teljes áramkimaradás vagy a hűtőrendszer sérülése következik be. Ilyen esetben a tudósok szerint az erőmű körüli 2,5 kilométeres terület sugárzásnak lenne kitéve. Ez a baleset lényegében csak az erőmű személyzetét érintené.
A Deutsche Welle szerint, amely Ivan Kovalets, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia környezetvédelmi informatikai szakértőjének számításaira hivatkozott, létezik egy második forgatókönyv is, amely szerint a reaktor védőburkolata megsérülne. A sugárszennyezés ekkor sokkal nagyobb területet érintene, és súlyosabb következményekkel járna, a szennyezés mértéke pedig nagyban függ a robbanás idején uralkodó időjárási viszonyoktól. A szél erősségétől és irányától függően az erőmű körül körülbelül 20 kilométeres területet szennyezhet, ami teljes evakuálást tesz szükségessé, és a szennyezés hatásai akár 550 kilométerre a széllel szemben is súlyosak lehetnek. A zaporozsjei atomerőmű és Kassa közvetlen távolsága körülbelül 1000 km, a csernobili atomerőműtől ez a távolság kevesebb mint 700 km.
Egy másik nukleáris probléma Ukrajnában az úgynevezett kísérleti tudományos nukleáris gyorsító Harkovban! A rendelkezésre álló források szerint 2024. április 4-én orosz-iráni drónok támadták meg a létesítményt, és kiiktatták az áramellátását. Az ukrán tudósok szerint ezt a létesítményt közvetlenül a háború előtt építették amerikai finanszírozással. A létesítményt üzembe helyezték, és nukleáris anyagokat helyeztek el benne. Az orosz támadás után a radioaktív izotópok előállítására tervezett gyorsítót csak vészhelyzeti dízelgenerátorok táplálják, és jelenleg nem fenyeget balesetveszély. A nukleáris fűtőanyagot a tudósok szerint 2022 tavaszán eltávolították a gyorsítóból, és most egy raktárban tárolják, amelynek helyét az ukránok nem közölték. Úgy vélik azonban, hogy közvetlenül a gyorsító telephelyén van. Ha bombák, rakéták vagy drónok találják el ezt a raktárat, vagy kiütik a gyorsító áramellátását, amely nyilvánvalóan másodlagos sugárzással szennyezett hűtőfolyadékot keringet, helyi sugárszennyezés következhet be. 2020-ban 37 konténernyi, 19,2%-os dúsítású VVR-M2 nukleáris üzemanyagot töltöttek be a létesítménybe! Ezt az üzemanyagot most állítólag tárolják.
Az alábbi 1. képen a radioaktív tartályok behelyezése a létesítménybe, a 2. képen a behelyezési mechanizmus ellenőrzése a nukleáris tartályok behelyezése előtt.
Úgy tűnik tehát, hogy a konfliktus mindkét oldala hajlandó kockáztatni a nukleáris balesetek következményeit támadásaik eredményeként!
Bár a harkovi atomerőmű elleni orosz támadás közvetett volt, elsősorban a város áramellátása ellen irányult, és melléktermékként a létesítményt áramtalanította, így nem okozhatott nagyobb sugárkárokat.
A zaporozsjei atomerőmű 6. blokkja elleni ukrán támadás nagyon közvetlen és nagyon veszélyes fenyegetést jelent, mivel következményei egy hatalmas nukleáris baleset és egy újabb szennyezett, lakhatatlan zóna létrehozása!
Hogy mennyire veszélyes a csernobili szennyezett zóna, azt mutatják azok az állandó esetek, amelyekben csak az elmúlt évben az ukrán hatóságok felfedezték - több tonna radioaktív fakérget importáltak illegálisan, hogy Kijevben eladják, vagy 500 radioaktív fát vágtak ki fának és vittek el valahová, és a csernobili zónában lévő földeket feketén vetették be és aratták le!
FANATIČTÍ BANDEROVCI SE POKUSILI DRONY ODPÁLIT RUSKÝ JADERNÝ REAKTOR! Podle německých jaderných odborníků hrozí v kra
SVĚT: Slíbená analýza o Yellenové v Číně se o den odkládá. Evropě hrozí nevídaná katastrofa a německá i ruská média se vzácně shodují,
cz24.news
Ez igaz, "csak" az tartozik még hozzá az összképhez, hogy az európai ügyeket gyakorlatilag még mindig az
Amíg nem omlik ösze az Únió, addig az utolsó kóbor kutyát is inkább támogatják, mint Magyarországot!
Mint most is!
U.I.: Kb. 1000 évig tartott míg a K-k-európai gyarmatosítási törekvéseik akadályát --a Királyi Magyarországot-- felszámolták.
Nem látom nyomokban sem, hogy ilyen-olyan korrektség, nemzetiségi-, emberi jogok, egyebek gátolnák őket ennek a helyzetnek a fenntartásában, ami számukra tökéletes: Oszd meg és uralkodj! elv alapján a kárunkra létrehozott életképtelen, függőségben tartható, egymásra uszítható államocskák csoportja.
.