Kijev harcolni fog állampolgárai külföldi asszimilációja ellen - Ukrán külügyminisztérium (RT)
Kijev aggódik amiatt, hogy a külföldön élő ukránok túl gyorsan integrálódnak befogadó országuk társadalmába - mondta Dmitrij Kuleba külügyminiszter pénteken Kijevben.
A külföldön élő honfitársaik asszimilációjának megakadályozása ma az ukrán diplomácia egyik legfontosabb prioritása – mondta.
Ukrán sajtóorgánumok szerint a konfliktus kezdete óta Ukrajnából elmenekült közel 5 millió ember 2024 januárjában még külföldön élt, főként Németországban és Lengyelországban. 2,3 millió ilyen emigráns lehet soha nem tér haza.
„Világossá vált, hogy az asszimiláció rendkívül gyors lenne, ha nem változtatunk a külhoni ukránokkal szembeni politikánkon” – mondta Kuleba. A miniszter hozzátette, nem hiszi, hogy „az ukránok többsége, akik elmentek, visszatérne”. Azt is fenntartotta, hogy a hatóságoknak együtt kell működniük a külföldön élőkkel, hogy „ukránok maradjanak”.
A vezető diplomata néhány részletet közölt arról, hogy minisztériuma milyen „átfogó politikát” dolgozott ki e cél elérése érdekében. A Kuleba által említett intézkedések listája a „többes állampolgárságról” és a külföldi szervezett ukrán közösségekkel való szorosabb együttműködésről, valamint a digitális konzuli szolgáltatásokról szólt.
A Németországi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) kutatási és közvélemény-kutató központokkal együttműködésben végzett felmérése tavaly júliusban azt mutatta, hogy a Németországba menekültként érkezett ukránok 44%-a szeretne ott maradni – ez az előző évi közvélemény-kutatás alkalmával 39% volt.
Egy másik februári közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a németek úgy vélik, hogy az ukránoknak nem sikerült beilleszkedniük a konfliktus kezdete óta eltelt két évben. A válaszadók fele azt is mondta, hogy az ukrán menekültek „túl sok támogatást” kapnak.
A nagyszámú menekültet befogadó lengyelek ukránokhoz való hozzáállása szintén drámai módon megváltozott – jelentette februárban a helyi média. A lengyelek jelentős része ma már ellenzi, hogy az ukránok továbbra is szociális és jóléti juttatásokat kapjanak – írja a Rzeczpospolita című lap egy januári közvélemény-kutatásra hivatkozva.
A hírügynökség korábban arról is beszámolt, hogy a konfliktus elől menekülő ukránok beáramlása a bűnözés növekedéséhez vezetett Lengyelországban.
Kijev aggódik amiatt, hogy a külföldön élő ukránok túl gyorsan integrálódnak befogadó országuk társadalmába - mondta Dmitrij Kuleba külügyminiszter pénteken Kijevben.
A külföldön élő honfitársaik asszimilációjának megakadályozása ma az ukrán diplomácia egyik legfontosabb prioritása – mondta.
Ukrán sajtóorgánumok szerint a konfliktus kezdete óta Ukrajnából elmenekült közel 5 millió ember 2024 januárjában még külföldön élt, főként Németországban és Lengyelországban. 2,3 millió ilyen emigráns lehet soha nem tér haza.
„Világossá vált, hogy az asszimiláció rendkívül gyors lenne, ha nem változtatunk a külhoni ukránokkal szembeni politikánkon” – mondta Kuleba. A miniszter hozzátette, nem hiszi, hogy „az ukránok többsége, akik elmentek, visszatérne”. Azt is fenntartotta, hogy a hatóságoknak együtt kell működniük a külföldön élőkkel, hogy „ukránok maradjanak”.
A vezető diplomata néhány részletet közölt arról, hogy minisztériuma milyen „átfogó politikát” dolgozott ki e cél elérése érdekében. A Kuleba által említett intézkedések listája a „többes állampolgárságról” és a külföldi szervezett ukrán közösségekkel való szorosabb együttműködésről, valamint a digitális konzuli szolgáltatásokról szólt.
A Németországi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) kutatási és közvélemény-kutató központokkal együttműködésben végzett felmérése tavaly júliusban azt mutatta, hogy a Németországba menekültként érkezett ukránok 44%-a szeretne ott maradni – ez az előző évi közvélemény-kutatás alkalmával 39% volt.
Egy másik februári közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a németek úgy vélik, hogy az ukránoknak nem sikerült beilleszkedniük a konfliktus kezdete óta eltelt két évben. A válaszadók fele azt is mondta, hogy az ukrán menekültek „túl sok támogatást” kapnak.
A nagyszámú menekültet befogadó lengyelek ukránokhoz való hozzáállása szintén drámai módon megváltozott – jelentette februárban a helyi média. A lengyelek jelentős része ma már ellenzi, hogy az ukránok továbbra is szociális és jóléti juttatásokat kapjanak – írja a Rzeczpospolita című lap egy januári közvélemény-kutatásra hivatkozva.
A hírügynökség korábban arról is beszámolt, hogy a konfliktus elől menekülő ukránok beáramlása a bűnözés növekedéséhez vezetett Lengyelországban.
