Tisztelt fórumtársak!
Ismét egy értetlenkedő kérdésem lenne:
Több oldalon (orosz és angol nyelvűeken) is olvasom, hogy a T-54-esnek 2 (néhol 3-at is írnak) db 7.62 mm-es géppuskája volt, egy párhuzamosított, és egy előre tüzelő homlokgéppuska. Még a fegyver típusát is megadják: SzG-43. (Tehát NEM a 12,7-es légvédelmi nehézgéppuskáról van szó!)
Létezik ez? Kerestem képeken, még a prototípusokon sem látok homlokgéppuskát. És ki kezelte volna a 4 fős személyzetből? Vagy bennem van a hiba, mert én egy T-34-es szerű, a vezető mellett a páncéltestbe beépített, mozgatható fegyverre gondolok, és teljesen másmilyen kialakítású lett volna? Esetleg mereven beépített?
Ha tényleg volt ilyen, valaki tudna képet feltenni róla?
Ismét egy értetlenkedő kérdésem lenne:
Több oldalon (orosz és angol nyelvűeken) is olvasom, hogy a T-54-esnek 2 (néhol 3-at is írnak) db 7.62 mm-es géppuskája volt, egy párhuzamosított, és egy előre tüzelő homlokgéppuska. Még a fegyver típusát is megadják: SzG-43. (Tehát NEM a 12,7-es légvédelmi nehézgéppuskáról van szó!)
Létezik ez? Kerestem képeken, még a prototípusokon sem látok homlokgéppuskát. És ki kezelte volna a 4 fős személyzetből? Vagy bennem van a hiba, mert én egy T-34-es szerű, a vezető mellett a páncéltestbe beépített, mozgatható fegyverre gondolok, és teljesen másmilyen kialakítású lett volna? Esetleg mereven beépített?
Ha tényleg volt ilyen, valaki tudna képet feltenni róla?
Tudom, hogy nem friss poszt, de csak most figyeltem fel rá.T-55M
T-64-55
T-55M5
Az utolsó képen levő T-55M5- ről mit lehet tudni? Valami friss modernizáció? Prototípus, vagy sorozatgyártásra is került?
P
Pogány
Guest
Csak kísérleti jellegű gép, vagy egy évtizede jelent meg az M6-tal együtt, ahol rahegesztettek egy előtétet az alvázra +1 keréksorral. Fegyverzeti és páncélzati, valamint elektornikai berendezésekkel növelték a harcértéket, ha jól emlékszek iráni kooperációban és T-90 alkatrészekkel.
T-55M6
Kösz a választ!Csak kísérleti jellegű gép, vagy egy évtizede jelent meg az M6-tal együtt, ahol rahegesztettek egy előtétet az alvázra +1 keréksorral. Fegyverzeti és páncélzati, valamint elektornikai berendezésekkel növelték a harcértéket, ha jól emlékszek iráni kooperációban és T-90 alkatrészekkel.
T-55M6
Így ránézésre nem mondtam volna meg, hogy nem T-72M3. Másodikra már feltűnő a bal oldali parancsnoki kupola, és a balra eltolt vezető állás. Az a lövegcső elég megtévesztő! Érdekes gép, utána olvasok.
P
Pogány
Guest
A harcértékét így átalakítva a T-80bm szintjére saccolták, megintcsak az emlékeim szerint.
Tisztelt Fórumtársak!
Újabb értetlenkedő kérdésem lenne. (Ahogy beleásom magam a harckocsi témába, egyre több lesz.)
Ha jól tudom a T-64/72/80/90 125 mm-es lövege azért lett sima csövű, mert az előnyös a szárny stabilizált, leváló köpenyes, űrméret alatti nyíllövedék és a lövegcsőből indítható irányított páncéltörő rakéták kilövéséhez, mert azoknak nem jó, ha forognak. Ezt még értem is.
De! A T-55 100 mm-es D-10T-2Sz lövege ugye huzagolt. Az M változat mégis tudja indítani a 3BM25 nyíllövedéket, és a 9K116 Basztion rakétát.
Az érdekelne, hogy milyen technikai megoldással érték el, hogy ezek ne forogjanak a huzagolt csőből való kilövés után?
Újabb értetlenkedő kérdésem lenne. (Ahogy beleásom magam a harckocsi témába, egyre több lesz.)
Ha jól tudom a T-64/72/80/90 125 mm-es lövege azért lett sima csövű, mert az előnyös a szárny stabilizált, leváló köpenyes, űrméret alatti nyíllövedék és a lövegcsőből indítható irányított páncéltörő rakéták kilövéséhez, mert azoknak nem jó, ha forognak. Ezt még értem is.
De! A T-55 100 mm-es D-10T-2Sz lövege ugye huzagolt. Az M változat mégis tudja indítani a 3BM25 nyíllövedéket, és a 9K116 Basztion rakétát.
Az érdekelne, hogy milyen technikai megoldással érték el, hogy ezek ne forogjanak a huzagolt csőből való kilövés után?
A nyíllövedéknek nem baj ha forog
A NATO 105 mm-s ágyú is huzagolt, ahogyan az angol 120 mm-s ágyúk is azok.
A huzagolás nem zavarja a nyíllövedéket. A csövet zavarja a nyíllövedék, mert jobban kopik tőle, és a nagyobb súrlódás nagyobb energia veszteséget jelent a kilövés során.
Sima csőbol kilött nyillővedék is forog.A forgásstabilizált az is,csak a tollak forgatják,nem a huzagolás.A sima kéziijbol kilőtt nyilvessző is forog.
Akkor én valamit félreértettem.A nyíllövedéknek nem baj ha forog
A NATO 105 mm-s ágyú is huzagolt, ahogyan az angol 120 mm-s ágyúk is azok.
A huzagolás nem zavarja a nyíllövedéket. A csövet zavarja a nyíllövedék, mert jobban kopik tőle, és a nagyobb súrlódás nagyobb energia veszteséget jelent a kilövés során.
Pont a 105 milis angol huzagolt hk. ágyúk kapcsán olvastam valami brit szakértő (nyugger tábornok) írását, hogy sokáig azért használtak rogyókúpos, keményfégmagvas páncéltörő lövedéket (bármi is legyen az), mert nem tudták megoldani a nyíllövedékek kilövését. A fazon szerint végül valamilyen speciális, leváló vezetőtárcsával orvosolták a problémát.
Az is lehet, hogy félre fordítottam valamit, mert az angolom nem túl acélos (különösen szakmai szövegeknél), a google fordító meg ugye annyit ér, amennyit. Támpontnak jó, ha van némi fogalmad a témáról.
Akkor teljes fogalmi zavarban szenvedek. Akkor viszont miért jobb a simacsövű hk. ágyú? Olcsóbb? Egyszerűbb gyártani?
Nagyobb kezdősebesség érhető el belőlük,és kevésbé kopik.
Cserébe pontatlanabb,főleg nagyobb lőtávon.
Biztos h keményfémmagvas, mert -tudtommal- a lövedék forgó mozgása a kummulatív sugár kialakulasát rontja le.
Micsoda?A rogyókupos gránát?
Az nem.Az a HESH,vagy USA szlengben a HEP.Magyarul páncélrepesztő gránát.
Plasztik robbanóanyag,ami felkenődik a páncélra,és a robbanás páncélanyagra kifejtett lökéshullámával "dolgozik".Homogén páncélok ellen hatásos volt.És kettős hasznú volt,mert pct feladatok mellet HE gránátként is jol használható volt.
A rétegelt páncélok és a kiegészitő páncélok ellen azonban hatástalan,ezért lényegében kihalt.
A keményfémmagvas oké, a rogyókúpos hoz zavarba. Erről valami olyat olvastam, hogy nem merőleges becsapódásnál megakadályozza a lepattanást. De ebben aztán már tényleg nem vagyok biztos, és nem akarom a szagértőt játszani, mert csak beégek.
Szerintem ez lesz az!
Falra mászok az angol rövidítésektől, amiknek sehol nem találom a kifejtését, és fogalmam sincs, hogy mi a magyar terminológia rájuk. Minden szakirodalom alapvetésként hivatkozik rájuk, olyan alapművet, amiből pótolhatnám az lapokat meg csak az 50-es évek technikai színvonalán találok.
Oroszul legalább nem rövidítenek, de náluk meg a követhetetlen jelölési "rendszerrel" gyűlik meg a bajom. Meg persze azt náluk is csak találgatom, hogy mi a megfelelő magyar szakkifejezés.