Oerlikon Skyranger (Rheinmetall)

erről nincs infó...
Pedig ez az igazából a fontosabb a lotav is fontos de az is hogy azon a tavon mi a plafonja a cellekuzdesnek és az utánna milyen ívén csapódik és mennyire hol van a lövedék roppalyat csúcsa stb. (Hiába programozott a lőszer ez is fontos)
 
Pedig ez az igazából a fontosabb a lotav is fontos de az is hogy azon a tavon mi a plafonja a cellekuzdesnek és az utánna milyen ívén csapódik és mennyire hol van a lövedék roppalyat csúcsa stb. (Hiába programozott a lőszer ez is fontos)
valszeg 3-4 ezer között lehet a "plafon". Gepardra 4000-et olvastam valahol a neten...
Ilyen magasságban már más is leszedi a légicélt...
 
Ez is egy merőszám...
Végülis a tér 3 dimenziós, köbös mértékegységgel jellemezhető.
A védendő területet szokták "nézni", mert a célpontok a földön vannak: ezeket kell védeni.
Amúgy az VSHORAD légnyege, hogy ne lehessen radar alatt besurranni a földhöz tapadva, ami 70-es, 80-as évek jellemző megoldása volt a légvédelem kikerülésére.
Ha meg nem tudnak földközelben repüli, akkor 500+ méter fölött már bármilyen kis-közepes légvédelmi rendszer észreveszi és lelövi a légi célokat.
 
Km3 igen. Lehet 4000 a maximális távolság és 3000 a maximális magasság. De az nem azt jelenti hogy frrdevonalba 4000 M távolságon 3000 M magasan küzd le célt.
lásd előző válaszom: 500 méter fölött szinte tök mindegy, mert arra már más légvédelmi rendszer is képes reagálni.
Kamikáze és gránát dobáló drónok esetén meg föld közelbe kell menjen hogy hatása legyen, szóval megint csak mindegy 3000 vagy 4000 méterig jó-e gépágú. A drón mindenképp bőven berepül a megsemmisítési zónába.

A kisebb felderítő drónok többsége is bőven 3000 méter alatt tevékenykedik, Egy cikk az orosz ORLEN-10-ra 1000-1500 méter ír mint jellemző felderítési magasság. Ennél nagyobb magasságban már a felhők is ronthatják a hatékonyságot.
 
lásd előző válaszom: 500 méter fölött szinte tök mindegy, mert arra már más légvédelmi rendszer is képes reagálni.
Kamikáze és gránát dobáló drónok esetén meg föld közelbe kell menjen hogy hatása legyen, szóval megint csak mindegy 3000 vagy 4000 méterig jó-e gépágú. A drón mindenképp bőven berepül a megsemmisítési zónába.

A kisebb felderítő drónok többsége is bőven 3000 méter alatt tevékenykedik, Egy cikk az orosz ORLEN-10-ra 1000-1500 méter ír mint jellemző felderítési magasság. Ennél nagyobb magasságban már a felhők is ronthatják a hatékonyságot.
És a távolsággal közeledéssel a hoorizonthoz mi van? Földközeli célok egy dolog. De képes e elhárítani meredek roppalyas lövedéket vagy meredek roppalyas közeledő célokat. (500cafolat)

Hol tudja a 3000 M és hol tud kevesebbet.

És még lessz a megoldás hogy miért 30 As és miért nem 35 ős és hogy a 35 ős miért van ott ahol és miért konkurenciája a 40 esnek. A 40 és telepített kaliber légvédelem téren mert a 40 lövedék hiába nagy ha közösen nem drasztikus a befogott lefogyott tér nagysága mert a 40 és gránát sokat lassul.

A 30 As előnye a nagyobb gyorsaság kisebb lassulás így gyorsan mozgó célokat nagyobb hatékonysággal küzd le



A dronocskakat amikre te gondolsz a sima (lynx) ifv is képes leküzdeni pláne ha a szakaszba századba van legalább egy vagy több radarral is rendelkező vagy egyéb felderítő eszköz. Ezek az eszközök lehetnek járműre telepítve (skyranger felder lynx gidran) lehet telepített légvédelmi radar (vaskupola) tüzérségi radar stb. A skyrangerek különleges feladatot látnak el kb légvédelem irányítását összehangolását is végzi .... Tüzet vezet egy tuzvezeto felderítő lokátor gepagyuval. Ez akár rcws vagy torony fegyver tud számításokat végezni pontosítani a cellekuzdest .... Bizonyos esetekben irányítani.
 
  • Tetszik
Reactions: megazez
A védendő területet szokták "nézni", mert a célpontok a földön vannak: ezeket kell védeni.
Amúgy az VSHORAD légnyege, hogy ne lehessen radar alatt besurranni a földhöz tapadva, ami 70-es, 80-as évek jellemző megoldása volt a légvédelem kikerülésére.
Ha meg nem tudnak földközelben repüli, akkor 500+ méter fölött már bármilyen kis-közepes légvédelmi rendszer észreveszi és lelövi a légi célokat.
Amire @Szittya kiváncsi,azt a ferde hatótávolság érték.Ez régi szabvány szerint a legnagyobb hatómagaság 2/3án mért legnagyobb hatótávolság.(de volt eltérő meghatározás is)
És van jelentősége,mert a kamikaze dronok egy része "csatangoló löszer",amik egy utazómagasságban várakozó pályán várnek a célpontjaikra,és erről a várakozó pályárol csapnak le.És az ilyen eszközök között kisebb méretüek is vannak,amik nem túl jó célontjai a rakétáknak (pl HERO120).
Ráadásul túlterheléses tömegtámadásuk is lehetséges,amik gyorsan leapasztják a drága rakétakészletet.
És a drága megint csak kulcsszó,mert a háborúhoz pénz kell-a lehető legolcsóbban kell a célokat megsemmisiteni,hogy anyagilag minnél tovább birjuk a harcot.
Vagyis nagyon is fontos kérdés a ferde hatótávolság.
 
Amire @Szittya kiváncsi,azt a ferde hatótávolság érték.Ez régi szabvány szerint a legnagyobb hatómagaság 2/3án mért legnagyobb hatótávolság.(de volt eltérő meghatározás is)
És van jelentősége,mert a kamikaze dronok egy része "csatangoló löszer",amik egy utazómagasságban várakozó pályán várnek a célpontjaikra,és erről a várakozó pályárol csapnak le.És az ilyen eszközök között kisebb méretüek is vannak,amik nem túl jó célontjai a rakétáknak (pl HERO120).
Ráadásul túlterheléses tömegtámadásuk is lehetséges,amik gyorsan leapasztják a drága rakétakészletet.
És a drága megint csak kulcsszó,mert a háborúhoz pénz kell-a lehető legolcsóbban kell a célokat megsemmisiteni,hogy anyagilag minnél tovább birjuk a harcot.
Vagyis nagyon is fontos kérdés a ferde hatótávolság.
Mindennek megvan a helye egy rendszerbe. Ugyan úgy a 30 mm esnek mint a 35 osnek sőt ennél nagyobb kalibereknek is (én soecial a 40 est kihagynam és 60 körülire állnék rá.)
 
Akkor írjon levelet Mr. Hoffmannak, aki az Rheinmetall PR és sajtóosztályát vezeti - ott talán válaszolnak.
Bár én már próbáltam és leszarták! :D
Rajt van a neten a Gepard és az Oerlikon GDF ilyen adatai,csak ki kéne keresni.....
Mindennek megvan a helye egy rendszerbe. Ugyan úgy a 30 mm esnek mint a 35 osnek sőt ennél nagyobb kalibereknek is (én soecial a 40 est kihagynam és 60 körülire állnék rá.)
35milis minden téren lefőzi a 30milist.Nem véletlen fejlesztették ki a 30Oerlikon váltására a 40x180ast.
Nehéz lövészjárműveknél az LvL6 szint alapkövetelmény.Vagyis a 30Oerlikon korszerű GYHJ-vel szemben már most elégtelen.
Légvédelmi célra se véletlenül fejlesztették ki a 35milist.Mert kellett valami,ami jobb,mint a 30milis.
Szóval nem véletlen,hogy az oroszok annyira rá vannak kattanva az 57milisre,amcsik meg a 35/50milisre (ami eredetileg német,még a Marder II-höz fejlesztették az 50milis váltólőszert)
Érdekesség
Dél afrikaiak nekiáltak egy 35milis légvédelmi PGM gránát fejlesztésének,ami finanszirozás hiányában leállt.
Viszont az usakok 57milisben megcsinálták
1576685947_orka_150415_01.jpg

Oroszok meg megszerezték a búr 35 milis tanulmányterveit,és az alapján fejlesztik a saját 57milis irányitott légvédelmi gránátjukat a 2S38hoz
A svéd 3P löszert is lemásolták.De kifejlesztettek egy modern sabotot is 57milisben
1830397058_57mmapfsds.png.520dbc9dcb5966e1643c1bb2a88d720c.png

Állitólag 200+ milit üt át 2km-en.
PSS_4202.JPG

Rác Lazanskynak meg orosz 57milis modulja van.....
Mivel nekünk NATO szabványhoz kéne igazodnunk,35/50milis IFV főfegyver lenne a logikus,és 35milis SPAAG.
Bár a Valhalla Spyder mind az orosz,mind a svéd 57 milis gá-val kompatibilis.Nehéz SPAAGnak Lynx alvázon az sem lenne elképzelhetetlen
Spider_57mm_short-range_air_defense_RCWS.jpg

Toronybol egyenlőre egy svéd gá-s protó van.Protó másodfegyverzete egy KPVT (felesleges,elhagyandó vagy 30DEFAra cserélendő),oldalaira rakétainditó konténerek telepithetők (ki amilyet gondol,Mistral,Sungur,AIM-9 sinen-ami ráfér).Autonom tűzvezető rendszerrel,illetve felderitő rendszerrel (lokátorral) ellátható.
O2.jpg

És harcjárműre telepithető.
Szóval szerintem is át kéne álnunk a 30milisről 35,illetve 57 milis SPAAGra.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Rajt van a neten a Gepard és az Oerlikon GDF ilyen adatai,csak ki kéne keresni.....
A Skyrangerben más 35mm-es löveg vanm szóval a GDF értékei csak közelítésnek jók.

Az 57mm Bofors nekem is szimpi (hülyék a sévdek hogy ilyen háttérrel nem repültek rá a drón elhárító témára!), de sztem tévedés azt gondolat, hogy ezek az irányított lőszerek olcsók. Nem igazán olcsóbbak mint a rakéták.

Programzott és/vagy közelségi gyújtós lőszerekkel (3P) lehetne küzdeni a relatve lassú drónok ellen 5-6 km-ről is akár. Egy harckocsi el is birná - a tengerészeti Mk110 torony lözel 7 tonna, de egy Leo2 tornya sem könnyebb...
 
Az előző kommentemhez kiegésztésként
Ez csak a taktikai drónokra igaz, hogy látnia kell a célt. Az iráni Shahed, ami sötétbe borítja most Ukrajnát olyan mint egy modern V-1: tök primitív és épp ezért zavarni sem lehet csak lelőni. Civil GPS/Glonass navigációt használ INS-sel kombinálva: elrepül az adott koordinátára és ott földnek vezeti magát. Tök pontatlan, de relatíve "nagyot szól" - pont mint egy mini V-1...


Egyetértek! A gépágyú a legbiztosabb megoldás olcsó drónok ellen: ha berepül a fegyver hatósugarába, akkor garantáltan lelövi. Zavaró rendszereknél, lézereknél ez kétséges, hogy mindig minden fajta drón ellen működni fognak-e.

Max. Hatásos lőtávolságLőszer
30 mm KCE-ABM (Skyranger 30)2500-3000 méterAHEAD / ABM
35 mm Revolver Gun Mk3 (Skynex/MANTIS)4000-4500 méterAHEAD
57 mm Bofors L/70 (Mk110 tengerészeti löveg)7600 méter3P programozható közelségi gyújtós, irányítható lőszer is van
76 mm OTO-Melara (Draco)6000-8000 méterközelségi gyújtós, irányítható lőszer is van
 
  • Tetszik
Reactions: Negan