Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

Az Európai Bizottság azt tanácsolta Magyarországnak és Szlovákiának, hogy hagyjanak fel az orosz olaj importjával, és keressenek alternatív forrásokat.

Akkor adjon olajat az unió!
Mire való ez az egész ha ennyit nem tudnak megtenni? Minden uniós ország adjon át meghatározott mennyiséget a készleteibol havonta.
Miért hívják Uniónak ha nem ezért?
 
Az Európai Bizottság azt tanácsolta Magyarországnak és Szlovákiának, hogy hagyjanak fel az orosz olaj importjával, és keressenek alternatív forrásokat.

Akkor adjon olajat az unió!
Mire való ez az egész ha ennyit nem tudnak megtenni? Minden uniós ország adjon át meghatározott mennyiséget a készleteibol havonta.
Miért hívják Uniónak ha nem ezért?

"... a Moltól kapott információk szerint az olaj az orosz–ukrán határon a kereskedelmi cégek tulajdonába kerül, ezért nem vonatkoznak rá a szankciók."

Szoval a MOL (!) azt mondta a bizottságnak, hogy az ukrán dontés sehogyan nem befolyásolja az olajszállítást. :oops:
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Szoval a MOL (!) azt mondta a bizottságnak, hogy az ukrán dontés sehogyan nem befolyásolja az olajszállítást. :oops:
De befolyásolja, mert eddig a Magyar hátáron került a MOL tulajdonába az olaj most meg az orosz-ukrán határon, hogy ki tudják játszani az ukránokat... de kérdés, hogy meddig hagyják az ukránok... +
 
Köszönjük, te vagy a nép szava.

Ukran piacot az ingyen segély gazolajjal? Menjen csak az Orlen.
Mi fizetjük évek óta az ukránnak kivitt üzemanyagot akik a benzinkutakon tankolunk. Fizessnek a lengyelek ezután, ők akarnak háborúzni, nem mi.
Azért kapta az ukrán eddig a gázolajat mert atengedte a koolajat hozzánk, cserébe védelmi penzkent segély címszóval ment nekik a gázolaj.
A HTKA szócsöve...
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz
A változékony, tartalékkapacitás nélküli hazai áramszolgáltatásért Pletser szerint az elmúlt 15-20 év energiapolitikája a felelős. Kevés volt a beruházás, az is inkább politikai, és nem racionális szempontból történt, miközben az európai piac és a magyar elektromos áram kereslete is jelentősen változott.

“Tulajdonképpen feléltük azt a jól megkonstruált rendszert, amit a külföldi nagytulajdonosok a kilencvenes évek második felében és 2000-es években felépítettek idehaza.”

-írja. Szerinte a napenergia hirtelen megtolása mögött az van, hogy ezzel is jelentős támogatást lehet adni annak a társadalmi rétegnek, amit egyébként is szívesen támogat az Orbán-kormány. De közben nem épült ki a szükséges kiegyenlítő, és időjárástól független – elsősorban alaperőművi – konvencionális kapacitás, de a zsinóráram kapacitása sem, amely az ipari felhasználáshoz szükséges. Pletser szerint a rezsicsökkentős reflexek miatt ráadásul a lakosság egyáltalán nincs ösztönözve, hogy ne este tegye maximumra a klímát, amikor a szolgáltatónak tízszer annyiba kerül az áram, mint napközben.



 
  • Tetszik
  • Szomorú
Reactions: bel and gafzhu
“Tulajdonképpen feléltük azt a jól megkonstruált rendszert, amit a külföldi nagytulajdonosok a kilencvenes évek második felében és 2000-es években felépítettek idehaza.”
Na igen, jól felépítették! A kommunizmusból energetikailag egy nagy nullát hoztunk :D

(avagy sok dologért joggal lehet a komcsikat szidni, de energetikát mindig magas prioritású célként kezelték...)
 
A magyar vezeték Munkácsig megy. Ha elzárják, akkor egész Ukrajnában nem, de Kárpátalján gyorsan dízel hiány lesz és a szállítási kapacitásaik miatt nem tudják kisujjból rendezni a dolgot.
Jó lenne tudni a szlovák cső meddig megy.
A magyar termék vezeték egészen Oroszországig megy. Eredetileg ara építették hogy orosz üzemanyagot szállítson hozzánk. A szlovák vezeték valószínűleg ennek a leágazása.
 
Na igen, jól felépítették! A kommunizmusból energetikailag egy nagy nullát hoztunk :D

(avagy sok dologért joggal lehet a komcsikat szidni, de energetikát mindig magas prioritású célként kezelték...)
A jelenlegi kormány egyik első prioritása volt az energia szektor visszaszerzése a külföldi befektetőktől. Ezzel nem is lenne gond, ha nem állítottak volna le szinte minden fejlesztést ezzel egy időben. Fejlesztés helyett rezsicsökkentés volt, most meg 10 év fejlesztése hiányzik.
 
A jelenlegi kormány egyik első prioritása volt az energia szektor visszaszerzése a külföldi befektetőktől. Ezzel nem is lenne gond, ha nem állítottak volna le szinte minden fejlesztést ezzel egy időben. Fejlesztés helyett rezsicsökkentés volt, most meg 10 év fejlesztése hiányzik.
Kb annál a politikailag vezérelt döntésnél szúrtuk el, hogy Paks II-őt vagy magyar - szovjet (ukrán) 750 kV-os távvezetéket építsünk-e az akkor növekedő energiaigény kielégítésére - és a politika győzött, a szovjetek felé kiépített köldökzsinórral. Alig hogy elkészült ez a távvezeték, a tesztelések után nem sokkal kiderült h feleslegesen áll fesz alatt, mint egy f@szent, mert ott nincs elég energia..

Mikor kiderült, a nagy üresjárási veszteség miatt (mérések szerint kb 24 MW sugárzási - szivárgási) visszavették 400 KV-ra és az sem volt rendesen kihasználva..
Ennek ellenére 1990 utáni kormányok nem gondolták ezt újra - hogy ha onnan nem jön villany - akkor feltétlenül új erőmű építésbe kell kezdeni, mert mire az kész lesz - pont kell annak termelése is.
Tehát az elhibázott energiapolitikát kb az ukrán vezeték használhatatlansága óta számolhatjuk jó 30 éve..

A változékony, tartalékkapacitás nélküli hazai áramszolgáltatásért Pletser szerint az elmúlt 15-20 év energiapolitikája a felelős. Kevés volt a beruházás, az is inkább politikai, és nem racionális szempontból történt, miközben az európai piac és a magyar elektromos áram kereslete is jelentősen változott.

“Tulajdonképpen feléltük azt a jól megkonstruált rendszert, amit a külföldi nagytulajdonosok a kilencvenes évek második felében és 2000-es években felépítettek idehaza.”

-írja. Szerinte a napenergia hirtelen megtolása mögött az van, hogy ezzel is jelentős támogatást lehet adni annak a társadalmi rétegnek, amit egyébként is szívesen támogat az Orbán-kormány. De közben nem épült ki a szükséges kiegyenlítő, és időjárástól független – elsősorban alaperőművi – konvencionális kapacitás, de a zsinóráram kapacitása sem, amely az ipari felhasználáshoz szükséges. Pletser szerint a rezsicsökkentős reflexek miatt ráadásul a lakosság egyáltalán nincs ösztönözve, hogy ne este tegye maximumra a klímát, amikor a szolgáltatónak tízszer annyiba kerül az áram, mint napközben.



“Tulajdonképpen feléltük azt a jól megkonstruált rendszert, amit a külföldi nagytulajdonosok a kilencvenes évek második felében és 2000-es években felépítettek idehaza.”

Azért itt egy pár dolgot megjegyeznék. A villamos energiarendszerünket az egyre nagyobb import szükséglet magyar hálózatba való rácsatlakoztatása irányában fejlesztettük, míg az általános hálózati fejlesztések rekonstrukciók üteme csak a szükséges üzemtartási méretekben bővült, és inkább hibalehárítási munkák kerültek csak végrehajtásra. A jól megkonstruált rendszer alapjai az atomerőművel együtt - még 1990 előtti munka eredménye volt.

Már 1986 körül láttam olyan terveket, amelyek szükségesnek látták volna a 120 kV-os rendszerünk egy részének 400 kV-os szintre való felbővítését, de ez elmaradt pont a gazdasági válság és az 1990 es "váltás" miatt..Még ma sincsenek ezek a mostani tervekben sem előirányozva.
A külföldi tulajdonú áramszolgáltató rendszerünkben a rövidtávú profitszivattyúzási rendszer üzemeltetése lett az elsőrendű szempont, erre rásegített a kötelező, min 8 % os szerződéses nyereség kipótlás az államkasszából.

A különböző offshore és tanulmány készítő mesterséges költség növelő pénzszivattyúzási ötletekről tudnák azért mesélni..

Most hogy a Zöld termelés minden hálózat bővítési rekonstrukciós munka nélkül rászakadt országunkra, az egyre több probléma hatására nekiugrottak az elmúlt 30 év lemaradásainak bepótlására is. Ebben az évben ha járjátok az országot, nagyon sok helyen találkoztok most ilyen építő munkákkal.. Ennek összege a ... inkább nem is mondom h mi várható, majd az emelkedő áramdíjakon is észre fogjuk venni. Több Zöld energiát pont emiatt nem lehet már ide felpakolni mert a tele lévő, egyensúlyban lévő energia bilit - borítja..

Azért a fogyasztóinkat sem lehet a helyzetért felelőssé tenni hiszen jelenleg az egy főre jutó villamos energiafogyasztás tekintetében valahol az EU középmezőnyében járhatunk.
A Zöld politika jegyében pont mi ösztönözzük a fogyasztóinkat , hogy az olcsó orosz gáz helyett villannyal fűtsünk (hűtsünk) és főzzünk a háztartásban, valamint EV járgányokkal közlekedjünk..
Vagyis fosszilis helyett villany.
Ez alapjában jó ötlet viszont a megvalósítása - egyenlőre EU szerte katasztrofális.
 
Kb annál a politikailag vezérelt döntésnél szúrtuk el, hogy Paks II-őt vagy magyar - szovjet (ukrán) 750 kV-os távvezetéket építsünk-e az akkor növekedő energiaigény kielégítésére - és a politika győzött, a szovjetek felé kiépített köldökzsinórral. Alig hogy elkészült ez a távvezeték, a tesztelések után nem sokkal kiderült h feleslegesen áll fesz alatt, mint egy f@szent, mert ott nincs elég energia..

Mikor kiderült, a nagy üresjárási veszteség miatt (mérések szerint kb 24 MW sugárzási - szivárgási) visszavették 400 KV-ra és az sem volt rendesen kihasználva..
Ennek ellenére 1990 utáni kormányok nem gondolták ezt újra - hogy ha onnan nem jön villany - akkor feltétlenül új erőmű építésbe kell kezdeni, mert mire az kész lesz - pont kell annak termelése is.
Tehát az elhibázott energiapolitikát kb az ukrán vezeték használhatatlansága óta számolhatjuk jó 30 éve..


“Tulajdonképpen feléltük azt a jól megkonstruált rendszert, amit a külföldi nagytulajdonosok a kilencvenes évek második felében és 2000-es években felépítettek idehaza.”

Azért itt egy pár dolgot megjegyeznék. A villamos energiarendszerünket az egyre nagyobb import szükséglet magyar hálózatba való rácsatlakoztatása irányában fejlesztettük, míg az általános hálózati fejlesztések rekonstrukciók üteme csak a szükséges üzemtartási méretekben bővült, és inkább hibalehárítási munkák kerültek csak végrehajtásra. A jól megkonstruált rendszer alapjai az atomerőművel együtt - még 1990 előtti munka eredménye volt.

Már 1986 körül láttam olyan terveket, amelyek szükségesnek látták volna a 120 kV-os rendszerünk egy részének 400 kV-os szintre való felbővítését, de ez elmaradt pont a gazdasági válság és az 1990 es "váltás" miatt..Még ma sincsenek ezek a mostani tervekben sem előirányozva.
A külföldi tulajdonú áramszolgáltató rendszerünkben a rövidtávú profitszivattyúzási rendszer üzemeltetése lett az elsőrendű szempont, erre rásegített a kötelező, min 8 % os szerződéses nyereség kipótlás az államkasszából.

A különböző offshore és tanulmány készítő mesterséges költség növelő pénzszivattyúzási ötletekről tudnák azért mesélni..

Most hogy a Zöld termelés minden hálózat bővítési rekonstrukciós munka nélkül rászakadt országunkra, az egyre több probléma hatására nekiugrottak az elmúlt 30 év lemaradásainak bepótlására is. Ebben az évben ha járjátok az országot, nagyon sok helyen találkoztok most ilyen építő munkákkal.. Ennek összege a ... inkább nem is mondom h mi várható, majd az emelkedő áramdíjakon is észre fogjuk venni. Több Zöld energiát pont emiatt nem lehet már ide felpakolni mert a tele lévő, egyensúlyban lévő energia bilit - borítja..

Azért a fogyasztóinkat sem lehet a helyzetért felelőssé tenni hiszen jelenleg az egy főre jutó villamos energiafogyasztás tekintetében valahol az EU középmezőnyében járhatunk.
A Zöld politika jegyében pont mi ösztönözzük a fogyasztóinkat , hogy az olcsó orosz gáz helyett villannyal fűtsünk (hűtsünk) és főzzünk a háztartásban, valamint EV járgányokkal közlekedjünk..
Vagyis fosszilis helyett villany.
Ez alapjában jó ötlet viszont a megvalósítása - egyenlőre EU szerte katasztrofális.
A 90-es években elég sok kombinált ciklusú erőmű épült. Ha jól tudom az utolsó valamire való erőmű amit üzembe helyeztek a Gönyüi volt 2012-ben.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Mosmonták a híradóban, hogy elzárjuk a villanyot, ha nem adnak olajat az ukrik... ez hogy menne végbe??
van Pakson a sarokban egy gép oda ül az egyik palimadár aztán ezt csinálja: ra kattint arra az ikonra hogy áram hálózat export le állítása—>kivant ország—>igen/nem—>igen—>biztos—>igen/talan—>igen—kesz.
 
Elkéstek vele legalább 10 évet!
"Elkéstek vele legalább 10 évet!"

Még valamikor 1984-85-ben kiküldetés során a szállodai szobában szobatársként kaptam egy paksi erőművel érintett emberkét és az már akkor azt nyilatkozta, hogy már a Paks II alapozásánál kellene tartani 1984-ben. Tehát az illetékesek már akkor úgy gondolták, hogy késésben vagyunk.

Ugyebár jöttek a 90-es "forradalmi" évek és senki nem mert ilyen volumenű beruházásba kezdeni.

Amikor meg már a körmünkre égett a dolog, akkor meg már a zöldektől kezdve az únióig mindenki versenyzett abban, ki tud jobban keresztbe tenni a tervezésnek. kivitelezésnek.
 
A 90-es években elég sok kombinált ciklusú erőmű épült. Ha jól tudom az utolsó valamire való erőmű amit üzembe helyeztek a Gönyüi volt 2012-ben.
Amit eddig írtam az általánosságban az átviteli hálózatra és az annak rekonstrukció igényéről szólt. 2000- 2023 között mintegy 16% al nött a magyar fogyasztás , az utóbbi években visszaesés van.

A 6 db gázturbinás erőművünk egy része régi erőművek rekonstrukciója , ami jobb összhatásfokot eredményez energia felhasználás szempontjából,valamint igen gyorsan felfűthető és szabályozható .Ezek egy része régi erőmű rekonstrukció, amely már 1990 előtt is üzemelt (pld a debreceni Erőmű). Ezek most is besegítenek a napi kiegyenlítő energia termelésébe, jelenleg most júliusban is 14,3 % az energia mérlegben való részarányuk. Összes beépített teljesítményük most 1400 MW, a legnagyobb 433 MW-os gönyüi..

Ehhez most még hozzá fog jönni 3 db 500 MW os erőmű (nem tudom hol jár a tender kivitelezése) ami nagyon szükséges az este 7 és 9 óra közti energia fogyasztási és árcsúcs leküzdésében.
Kérdés az hogy ezek gázellátása hogyan lesz és mennyiért biztosítva? Az egyértelmű hogy sokkal gyorsabb a telepítésük mint egy atomerőművé emitt a magasabb üzemeltetési költségük sem számít majd.

Viszont a termelés most kisebb mint 2007-ben hiába lett annyi napelem felpakolva..

litM8Cl.png


A villamosenergetikai gáz fogyasztásunk viszont a felére csökkent 2007 óta..