Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

Vízlépcső/fenékküszöb helyett valami értelmes megoldási javaslat.

Ahha, a KARD-os Timár teszi a megoldási javaslatot. Nem ezen vannak tizenéve sokan mások az Andrássfalvy-Balogh nevekkel rokonítható közegben. A Dongér-Kelőér Egyesület sem végzett komoly területen "próbaüzemet"...
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Vízlépcső/fenékküszöb helyett valami értelmes megoldási javaslat.


Nem lesz belőle semmi. Anno a Bős-Nagymarosi őrületre is adott megoldást a magyar szupraindividuális tudomány. Itt olvashatod, hogy még azt is tagadja a jónép, ami minden víztározónál megjelent...

Ahha, a KARD-os Timár teszi a megoldási javaslatot. Nem ezen vannak tizenéve sokan mások az Andrássfalvy-Balogh nevekkel rokonítható közegben. A Dongér-Kelőér Egyesület sem végzett komoly területen "próbaüzemet"...
A nem régiben hatályba lépett EU-s természet-helyreállítási törvény kimondja, hogy 2030-ig 25.000 km hosszan meg kell szüntetni a gátakat, hogy szabad áramlású folyószakaszok jöhessenek létre.

Szóval nem teljesen reménytelen szerintem a helyzet.
 
1725278963-temp-GjIpEo_cikktorzs.jpg
1725278967-temp-BfAhnI_cikktorzs.jpg


 
Ha még nem volt. Homokhátság, kisajátítás, mutyizás mind EU-s és állami programok fedőneve alatt.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Sajnos főleg a Tisza szabályozása tette be a kaput az Alföldnek. Jót akartak, de hosszú távon károsodik a vízháztartás. Előtte 1400 km volt a Tisza, most 960 km. Sebessége kétszerese.
Borzasztó bonyolult megfordítani vagy akár részben visszaállítani a helyzetet. Hogy lehetne visszaállítani az árasztást? Kb 1,5 mill ha érintene... Gazdákkal hogy számolsz el? Mezőgazdasági munkák közben vetés, szántás alatt elárasztani. Vetés forgónak is annyi. Ez sehogy. Egyedül ami lehetséges, hogy csatornahálózat kiépítése mint pl Szarvas környéke. Itt a kisajátítás problémás. Nyerészkedő gazdák, vagy elég, ha egy valaki nem hajlandó eladni, bukik a projekt. + biztos menne a szomszédos országokból a visítás, hogy lopjuk a vizet - jöhet a brüsszeli bírság, szankció.

Igen, a folyószabályozás korában nem sejthették, hogy milyen következményekkel fog járni a dolog. Illetve lehet hogy voltak páran akik fejében megfordult, hogy akkor kevesebb lesz a víz a talajban, de ők se nagyon gondolhatták hogy mekkora lesz végül is a probléma. Viszont maga a szabályozás sok addig komoly problémát megoldott és sok földhöz is jutottak.

Úgy tudom amúgy hogy vannak tervek a - legalább részbeni - visszacsinálására. Tehát nem elvetendő ötlet. És mindenképpen érdemes lenne megfontolni. Már érdemes lett volna megfontolni 10-20 évvel ezelőtt. Termőföldet ugyan veszítenénk, de saját célra mindig lenne elég. Meg ugye nem termőföldre kellett volna telepíteni ipari parkokat. Pláne nem erősen vízigényeset.

Mellesleg nem árt a visszacsinálás mellé némi hadsereg is, hátha a szerbeknek és románoknak túlságosan nem tetszene a kevesebb víz a Tiszában - és emiatt Dunába.

A mesterséges megoldások - csatornák, öntözés - meg csak kiegészítő megoldás kéne hogy legyen. Túl nagy területen kell pótolni a vizet, mesterséges módon ez túl drága lenne és nem természetes.
 
Ökológiai vízpótlás zajlik a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán – tájékoztatott Facebook-oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG).


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Debrecen új napelem park:
Az idén októberre elkészülő napelempark területe 50 hektár, ami nagyobb, mint 70 focipálya, 71 ezer panelből áll majd, teljesítménye meghaladja a 85 gigawattot.
A park az egy év múlva a futószalagokról legördülő tisztán elektromos Neue Klasse modellek gyártásához szükséges energiának több mint negyedét adja majd.
Az eredmények a Holdról is látszanak

Debrecen gazdasági eredményei a Holdról is látszanak, de a műholdakról egészen biztosan

1725278963-temp-GjIpEo_cikktorzs.jpg

1725278967-temp-BfAhnI_cikktorzs.jpg
 

A tarvágások az ivóvízforrások közelében veszélyeztethetik a vízellátást Oregonban. A fák kivágása növeli a talajerózió és a vízszennyezés kockázatát, ami hosszú távon kevesebb tiszta ivóvízhez vezethet. A klímaváltozás tovább súlyosbíthatja ezt a helyzetet. Jobban kellene védeni ezeket a területeket, hogy megőrizzük a jövő ivóvízkészleteit.

Itthon persze nincs ilyen gond, gondolom.
 
Ökológiai vízpótlás zajlik a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán – tájékoztatott Facebook-oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG).


To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Eszerint a videó szerint vízelvezetés volt a homokhátságon március 28.ig. (48. percben, és igen, az odébb van azért)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A nagykép: elvezetjük amikor van, majd szivattyúzzuk a kevésből a nincsbe, amikor nincs.
 
Gondolkoztam, hogy Magyar ipar vagy Környezetvédelem:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Nagyon jó amiket mond, csak annyi a baj, hogy megint feltaláljuk a melegvizet.
Talaj alatt kellene tárolni főleg, most lecsapolt szántók árvízi időszakban elárasztásával, és azon kívül más módon hasznosításával (árvízi gyümölcsös,. ártéri erdő, legelő).

A tározók párolgása is jelentős, de a nem csepegtetéses/elárasztásos öntözés párolgási vesztesége pedig főleg az.

Erről ezzel foglalkozó szakemberek sok előadást tartottak, amit a fórumon sokan linkeltek.
Mint fentebb...elő kellene venni egy XVI. szi. "fényképet, és azt látnánk, hogy a földeket erdősávok veszik körbe, és az utakat folyókat. patakokat is...csakhát egy divatos GPS vezérelt klímás "fundeer claas"
5fd8eda45efba45ef2c3bfb4a2b06b26.jpg

trakesz nem tud egy ilyen szeparált 10 hektár alatti területen gazdaságosan működni...persze a hitel miatt nem is lehet...Ezt az egész monokultúra központú, eredményhajhász-nyereségérdekelt-statisztikahívő valamit. amit ma mezőgazdaságnsk hívunk, be kellene "szántani". Csak és kizárólag a közösség erején-összefogásán alapuló "elavult" lovas-tehenes-csirkeszaros-trágyaszagú családi gazdaságok előtt van jövő...(szerintem)
Talaj alatt kellene tárolni főleg, most lecsapolt szántók árvízi időszakban elárasztásával, és azon kívül más módon hasznosításával (árvízi gyümölcsös,. ártéri erdő, legelő).
Régen ez így volt...csak ma már ósan, meg tecskó, lídli, aldimeola...
Mondjuk a hűvös parlament irodámból nekem is vannak ötleteim...
1725278963-temp-GjIpEo_cikktorzs.jpg
1725278967-temp-BfAhnI_cikktorzs.jpg


Kezd hasonlítani...
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?

Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.

[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]

A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét.


Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?

Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]

Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]
egy nyár alatt kb az egész ország sivatag és/vagy szavanna lesz
Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.
Viszont maga a szabályozás sok addig komoly problémát megoldott és sok földhöz is jutottak.
Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].

_____

Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.

______

És akkor ide akar az ország egyetlen géniusza vízigényes ipart telepíteni…

(Az elvakult, csökött agyú fideszes bérröhögők jöhetnek nyugodtan. ;) )
És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést: :D [Szívből jön, nem bérből. De elsősorban a gondolatmenet primitívsége végett, nem lényednek szólóan, ennél értékesebbnek tartalak. Bocs. Egyszerűen ez most nagyon gyenge Tőled. Részigazság. Túlpolitizáltság -még az is egybites szinten, holott azért nézzük már meg, hogy honnan ered és kik hajszolják/ták az elektromos autózást, elektromobilitást. Vagy, hogy is lett ez kigondolva, hogy honnan lesz akku, meg delej, meg ilyesmik amik szükségesek hozzá.]

rre menne a pénz, hogy 50-100 év múlva is legyen még mezőgazdaság...
Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.