• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 284
15 229
113
Csak amolyan hirtelen gondolat, de szerintetek mennyiben járul hozzá az aszályhoz, hogy egyre kevesebbet tüzelünk? Évezredekig adott egy ütemes együttlélegzést a földdel rettegő üvegházhatástalanul a napi tüzelés az egész lakott területen eloszolva ami így a szálló részecskéket is eloszlatta ugyanezen terület felett a szél által mozgatva, amire kicsapódhatott a pára esőt generálva. Lehet, hogy ennek a hiánya részben hozzájárul az eső hiányához?
Nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásoló tényező lenne.
Az éves csapadék mennyisége az most is megvan a korabbi átlagnak, csak az eloszlás lett random.
Ha már van minek párologni, akkor nagyobb esély van ott az esőre is. Lásd folyók, nagyobb állóvizek környéke.
Felületüket tekintve a folyók/tavak korántsem akkora párologtatók mint a növényzet. És önmagában a csapadék képzést érdemben akkor befolyásolják ha már eleve magas a légkör páratartalma.

Pl. tegnapi műhold felvételek is szemléletesek. A ciklonokat nem számitva pont itt közép európában ahol most nincs még érdemi legmozgás, elég jól kirajzolódik hol van felhő képződés.
20240904-194308.jpg

20240904-194311.jpg

Nem a vizek közelében.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 284
15 229
113
Pont ez a randomitás lehet a következménye.
Jó, hát mondjuk az tényleg érdekes, hogy lett a január a legszárazabb hónap, de nem csak azért mert nem tüzelnek már fával/szénnel az emberek. Már elég jól tudják mérni a légköri páratartalmat, azaz nem a kicsapodás és azt azt segítő részecske hiányzik olyankor hanem azok a legtömegek amik behozták a légköri "vizet".
Változott az eloszlás. Nem a legköri korom szemcseszám miatt.
Nézd meg most is pl nyugat európát ott meg szinte ez ment egész nyáron. Állandó esőzések. Nem azért mert ott hirtelen elkezdték égetni..
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
15 432
22 016
113
Jó, hát mondjuk az tényleg érdekes, hogy lett a január a legszárazabb hónap, de nem csak azért mert nem tüzelnek már fával/szénnel az emberek. Már elég jól tudják mérni a légköri páratartalmat, azaz nem a kicsapodás és azt azt segítő részecske hiányzik olyankor hanem azok a legtömegek amik behozták a légköri "vizet".
Változott az eloszlás. Nem a legköri korom szemcseszám miatt.
Nézd meg most is pl nyugat európát ott meg szinte ez ment egész nyáron. Állandó esőzések. Nem azért mert ott hirtelen elkezdték égetni..
Vagy a Szahara.
 

phaidros

Well-Known Member
2014. augusztus 9.
11 219
30 271
113
Jó hogy visszatértél...:D
Sokáig ne örülj.

Ja, hát akkor minden rendben van, ezekhez az extrém melegekhez sem szükséges semmi módon sem alkalmazkodni.
Kár, hogy nem bérből csinálod, mert akkor legalább lenne vmi mentséged.
Az a baromság meg, hogy nem kell kuuurva sok víz az akkugyártáshoz nettó hazugság.
Nem tudom, hogy mire válaszoltál, mert ilyeneket senki nem írt.

Kár, hogy nem bérből csinálod, mert akkor legalább lenne vmi mentséged.
Ezek szerint még ez az értelmi szint.

A debreceni CATL üzem napi vízigénye, amely a szépen kiszáradó Alföldön terül el, az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint naponta 42.500, de esetenként akár 60.000 m3 lesz.
Nem jó, ha környezetvédelmi károk keletkeznek. Ez tényszerű. Azonban azt is látni kell, hogy sajnos áldozatokat hozni kell ha ez az irány lett európai szinten megjelölve.
A három említett példából egy valósult meg, a másik kettő meg még terv ill. építés alatt és ha a karsztvíz megcsapolása annyira egyértelmű mint a debreceni hozott számok, akkor az se áll erős lábakon. Ugyanis Debrecenben ez a legpesszimistább számítás, amit nem is lehet egyértelműen tudni, hogy miként is jött ki, mert pl. vannak más számok is. És még ha ezt a legpesszimistábbat is vesszük figyelembe akkor is ez a tervezett üzemméret teljes kapacitására vonatkozik és ugye tudjuk, hogy több ütemben indul be a termelés. Tegyük hozzá, hogy volt itt ennél jelentősebb kisebb adat is. A G7-en azért ezt eléggé körüljárták.
Vízmű vezetője szerint "rendszereik tervezésekor azzal számolnak, hogy a teljes déli gazdasági övezet, tehát a CATL és az összes odatelepülő üzem együttesen legfeljebb napi 24 ezer köbméter vizet fogyaszt majd." [forrás]
A szürke víz témája ugye nem annyira definiált. Meg, hogy ennek mekkora aránya milyen forrásból és milyen formán tisztított. De ami keveset hangzik el, hogy a felhasznált víznek nagy része hűtővíz lesz "a napi 3 ezer köbméternyi vízigény 85 százaléka a hűtésre kell és mindössze 125 köbméternyi víz érintkezik nehézfémekkel a gyártás során."[forrás] És a hűtővizen túl a víz egy másik jelentős része pont olyan szinten lesz szennyezett, mint ha otthon tojna bele a Jóskapista. Tehát egyértelmű, hogy nem fogják a kínaiak a szájukban kihordani az országból.
Szóval csak annyit akartam ezzel mondani, hogy nem biztos, hogy az a legjobb ha tőmondatokban bedobjuk a legnegatívabb lehetőséget és mint egyetlen ismert adatként kezeljük [mert ez áll a véleményünkhöz legközelebb].

Kell az elektromos autózás, ezen kár lenne vitázni.
Nem lenne kár és... nem, nem kell az elektromos autózás. Röviden. Hosszabban meg igen, lehetnek olyan felhasználási területek, ahol nem rossz alternatíva, de koránt sem akkora mértékben és abban a formában, ahogy ez bürokratikusan erőltetve van. És az meg egy álságos hazugság, hogy ez környezetkímélő.

A probléma azzal van, amikor átgondolatlanul terveznek ipari beruházásokat egyesek megalomániája miatt
Légyszíves akkor mutasd be, vezesd le, hogy miként lehet Európában elektromos autózni környezetbarát módon, valamint milyen módon lehet nem környezetszennyező módon elektromos autókat gyártani Európában. [feltételezve annak környezetszennyező mivoltát] Illetve mennyivel etikusabb a szennyezést kitolni az európai szemlélet szerinti peremterületekre, harmadik világbeli országokba. Mert ha kell az elektromos autózás, akkor azt valahol le kell gyártani az egyes részeit, meg össze is kell szerelni [de egyeseknek már a se jó, ha it történik]. Valamint ha költségcsökkentés véget kerülnek meg környezetvédelmi szabályokat, költségcsökkentés végett nem tisztítják "annyira" a vizet, akkor ki tudja megfizetni a plusz költségeket és ki tudná és akarná a plusz költségeket megfizetni [főleg ha az egész termelési és előállítási láncra rájönne plusz kiadás ezen etika mentén]. Mert akkor kell az elektromos autózás, de kinek?
Üdv újra köztünk! :)

"...már mész is?"
 

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 229
4 504
113
Felületüket tekintve a folyók/tavak korántsem akkora párologtatók mint a növényzet. És önmagában a csapadék képzést érdemben akkor befolyásolják ha már eleve magas a légkör páratartalma.
Dél-Alföldön lakom. Sajnos tapasztalatból mondom, hogy az esetek túlnyomó többségében, a Duna megfogja az esőfelhőket.
Persze ehhez az kell, hogy magas páratartalmú légtömegek érkezzenek, amik a folyók, tavak környékén történő párolgás hatására túltelítődnek, és kicsapódnak.
 

SirHiggins

Well-Known Member
2018. november 13.
15 432
22 016
113
Sokáig ne örülj.


Nem tudom, hogy mire válaszoltál, mert ilyeneket senki nem írt.


Ezek szerint még ez az értelmi szint.


Nem jó, ha környezetvédelmi károk keletkeznek. Ez tényszerű. Azonban azt is látni kell, hogy sajnos áldozatokat hozni kell ha ez az irány lett európai szinten megjelölve.
A három említett példából egy valósult meg, a másik kettő meg még terv ill. építés alatt és ha a karsztvíz megcsapolása annyira egyértelmű mint a debreceni hozott számok, akkor az se áll erős lábakon. Ugyanis Debrecenben ez a legpesszimistább számítás, amit nem is lehet egyértelműen tudni, hogy miként is jött ki, mert pl. vannak más számok is. És még ha ezt a legpesszimistábbat is vesszük figyelembe akkor is ez a tervezett üzemméret teljes kapacitására vonatkozik és ugye tudjuk, hogy több ütemben indul be a termelés. Tegyük hozzá, hogy volt itt ennél jelentősebb kisebb adat is. A G7-en azért ezt eléggé körüljárták.
Vízmű vezetője szerint "rendszereik tervezésekor azzal számolnak, hogy a teljes déli gazdasági övezet, tehát a CATL és az összes odatelepülő üzem együttesen legfeljebb napi 24 ezer köbméter vizet fogyaszt majd." [forrás]
A szürke víz témája ugye nem annyira definiált. Meg, hogy ennek mekkora aránya milyen forrásból és milyen formán tisztított. De ami keveset hangzik el, hogy a felhasznált víznek nagy része hűtővíz lesz "a napi 3 ezer köbméternyi vízigény 85 százaléka a hűtésre kell és mindössze 125 köbméternyi víz érintkezik nehézfémekkel a gyártás során."[forrás] És a hűtővizen túl a víz egy másik jelentős része pont olyan szinten lesz szennyezett, mint ha otthon tojna bele a Jóskapista. Tehát egyértelmű, hogy nem fogják a kínaiak a szájukban kihordani az országból.
Szóval csak annyit akartam ezzel mondani, hogy nem biztos, hogy az a legjobb ha tőmondatokban bedobjuk a legnegatívabb lehetőséget és mint egyetlen ismert adatként kezeljük [mert ez áll a véleményünkhöz legközelebb].


Nem lenne kár és... nem, nem kell az elektromos autózás. Röviden. Hosszabban meg igen, lehetnek olyan felhasználási területek, ahol nem rossz alternatíva, de koránt sem akkora mértékben és abban a formában, ahogy ez bürokratikusan erőltetve van. És az meg egy álságos hazugság, hogy ez környezetkímélő.


Légyszíves akkor mutasd be, vezesd le, hogy miként lehet Európában elektromos autózni környezetbarát módon, valamint milyen módon lehet nem környezetszennyező módon elektromos autókat gyártani Európában. [feltételezve annak környezetszennyező mivoltát] Illetve mennyivel etikusabb a szennyezést kitolni az európai szemlélet szerinti peremterületekre, harmadik világbeli országokba. Mert ha kell az elektromos autózás, akkor azt valahol le kell gyártani az egyes részeit, meg össze is kell szerelni [de egyeseknek már a se jó, ha it történik]. Valamint ha költségcsökkentés véget kerülnek meg környezetvédelmi szabályokat, költségcsökkentés végett nem tisztítják "annyira" a vizet, akkor ki tudja megfizetni a plusz költségeket és ki tudná és akarná a plusz költségeket megfizetni [főleg ha az egész termelési és előállítási láncra rájönne plusz kiadás ezen etika mentén]. Mert akkor kell az elektromos autózás, de kinek?


"...már mész is?"
És szerinted pont az a megoldás, hogy ezt a viszonylag jó vízkészletet (bár már szerintem ez se annyira valid) így elherdáljuk?
Attól el is tekintve, hogy a melóból megint a legalját fogja Mo csinálni.
Ha ilyen aszályos idők jönnek és ilyenek fognak, akkor nem talán a víz megőrzésére és pl a mezőgazdaság segítésére,
meg úgy általában a környezet lehető legkisebb változására kellene törekedni?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 284
15 229
113
Dél-Alföldön lakom. Sajnos tapasztalatból mondom, hogy az esetek túlnyomó többségében, a Duna megfogja az esőfelhőket.
Persze ehhez az kell, hogy magas páratartalmú légtömegek érkezzenek, amik a folyók, tavak környékén történő párolgás hatására túltelítődnek, és kicsapódnak.
Oké, én nem azt mondom, hogy nincs időjárás befolyásoló szerepük, csupán azt, hogy a légköri páratartalmat nem ezek a vizek párolgasa képzi érdemben.

Közhely, de nagyon igaz, hogy az időjárás globális rendszer. A Kárpát medence csapadek ellátásáért felelős felhő tömegek döntő részben nem itt kepződnek.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 284
15 229
113
@ZRÍNYI 20!026
Íme egy mai lehívott mikrohullámú tartományban készült felvétel Micro-Wave Humidity Sounder-II (MWHS-II) a Fengyun 3E-ről ami a legkör nedvesség tartalmát mutatja pirossal a nagyobb nedvességű legtömeg van jelölve.
20240904-220114.jpg

Referencia kép ugyanakkor a látható tartományban;
20240904-220141.jpg

Szerintem jól vissza adja mekkora komplex rendszerről beszélünk. Nézd meg pl a Balti tengert ami méretet tekintve Magyarországnál nagyobb vízfelület, látszik is a párolgása okán a felette keletkező magasabb nedvesség tartalom, de még egy ekkora terület hatása is önmagában nem tényező. Nincs a térségben felhőkepződés. Akkor gondold el, hogy pár arányait tekinte cérna vékonysagú folyó meg "lavór" méretű tó párolgása ugyan mekkora mértékben járul hozzá a légköri nedvesség tartalomhoz?!
 
  • Tetszik
Reactions: endre

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 229
4 504
113
@ZRÍNYI 20!026
Íme egy mai lehívott mikrohullámú tartományban készült felvétel Micro-Wave Humidity Sounder-II (MWHS-II) a Fengyun 3E-ről ami a legkör nedvesség tartalmát mutatja pirossal a nagyobb nedvességű legtömeg van jelölve.
20240904-220114.jpg

Referencia kép ugyanakkor a látható tartományban;
20240904-220141.jpg

Szerintem jól vissza adja mekkora komplex rendszerről beszélünk. Nézd meg pl a Balti tengert ami méretet tekintve Magyarországnál nagyobb vízfelület, látszik is a párolgása okán a felette keletkező magasabb nedvesség tartalom, de még egy ekkora terület hatása is önmagában nem tényező. Nincs a térségben felhőkepződés. Akkor gondold el, hogy pár arányait tekinte cérna vékonysagú folyó meg "lavór" méretű tó párolgása ugyan mekkora mértékben járul hozzá a légköri nedvesség tartalomhoz?!
Akkora aszály és perzselő forróság esetén, ami június óta éri a földeinket, sokat számít néhány frissítő zápor-zivatar is.
A Dél-Alföldön már a méretes gyümölcsfákat is öntözni kell, hogy ki ne száradjanak.

Szerintem a csapadék térképeken is látszik, hogy számít a folyók, tavak párolgása, és persze a domborzat is.


Sokszor ettől jóval szembetűnőbb a különbség!

Persze az igazi az lenne, ha nagyobb frontok is jönnének, és nem párologna el a légkörben még az a kis nedvesség tartalom is.