Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

[Kim Philby]

Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?

Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.

[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]





Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?

Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]

Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]

Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.

Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].

_____

Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.

______


És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést: [Szívből jön, nem bérből. De elsősorban a gondolatmenet primitívsége végett, nem lényednek szólóan, ennél értékesebbnek tartalak. Bocs. Egyszerűen ez most nagyon gyenge Tőled. Részigazság. Túlpolitizáltság -még az is egybites szinten, holott azért nézzük már meg, hogy honnan ered és kik hajszolják/ták az elektromos autózást, elektromobilitást. Vagy, hogy is lett ez kigondolva, hogy honnan lesz akku, meg delej, meg ilyesmik amik szükségesek hozzá.]


Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.

Jó hogy visszatértél...
Elszaporodtak errefelé a mélyenszántó, filózófikus, Ficus Elastica nevelő agrognómusok, könyv és ruhamolyszaporítók...

 

[Kim Philby]

Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?

Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.

[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]





Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?

Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]

Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]

Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.

Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].

_____

Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.

______


És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést: [Szívből jön, nem bérből. De elsősorban a gondolatmenet primitívsége végett, nem lényednek szólóan, ennél értékesebbnek tartalak. Bocs. Egyszerűen ez most nagyon gyenge Tőled. Részigazság. Túlpolitizáltság -még az is egybites szinten, holott azért nézzük már meg, hogy honnan ered és kik hajszolják/ták az elektromos autózást, elektromobilitást. Vagy, hogy is lett ez kigondolva, hogy honnan lesz akku, meg delej, meg ilyesmik amik szükségesek hozzá.]


Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.

Szik-szikkad...gondolom...
Amúgy a felsorolt víztározók közül a Bélesit át is úsztam, ahogy a tárnicait is, fiatalabb koromban(keresztbe)..Ezek jórészt amúgy az energiatermelést voltak hivatottak a Csau idején megtámasztani, napi 2-3 órás lakossági áramszünet mellett. De jellemzó amúgy a síkságon kialakított víztározók, erőművek is...kérdéses haszon mellett...viszont a tájat legalább szétcseszték velük. A Szamos, a Maros...tele van.

Újabb erőművet építene a Dunán Románia és Szerbia

Az elképzelések szerint a Vaskapu III. a már létező két másik vaskapui erőmű közelében lenne.

maszol.ro

 

[SirHiggins]

Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?

Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.

[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]





Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?

Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]

Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]

Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.

Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].

_____

Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.

______


És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést: [Szívből jön, nem bérből. De elsősorban a gondolatmenet primitívsége végett, nem lényednek szólóan, ennél értékesebbnek tartalak. Bocs. Egyszerűen ez most nagyon gyenge Tőled. Részigazság. Túlpolitizáltság -még az is egybites szinten, holott azért nézzük már meg, hogy honnan ered és kik hajszolják/ták az elektromos autózást, elektromobilitást. Vagy, hogy is lett ez kigondolva, hogy honnan lesz akku, meg delej, meg ilyesmik amik szükségesek hozzá.]


Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.

Ja, hát akkor minden rendben van, ezekhez az extrém melegekhez sem szükséges semmi módon sem alkalmazkodni.
Kár, hogy nem bérből csinálod, mert akkor legalább lenne vmi mentséged.
Az a baromság meg, hogy nem kell kuuurva sok víz az akkugyártáshoz nettó hazugság.

 

[Blitz97]

És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést: [Szívből jön, nem bérből. De elsősorban a gondolatmenet primitívsége végett, nem lényednek szólóan, ennél értékesebbnek tartalak. Bocs. Egyszerűen ez most nagyon gyenge Tőled. Részigazság. Túlpolitizáltság -még az is egybites szinten, holott azért nézzük már meg, hogy honnan ered és kik hajszolják/ták az elektromos autózást, elektromobilitást. Vagy, hogy is lett ez kigondolva, hogy honnan lesz akku, meg delej, meg ilyesmik amik szükségesek hozzá.]

Üdv újra köztünk!

Példának okáért a gödi akkugyárba egy természetvédelmi és Natura 2000 területet szétbarmolva viszik a Duna vizét. Ennek az üzemnek a napi vízigénye 27.000 m3. Ez Kecskemét napi vízigénye egy meleg nyári napon.

A komáromi akkugyár számára a tatai karszt vizét tervezik megcsapolni, ezzel szintén természetvédelmi területet veszélyeztetve. Nem is beszélve a környék hosszútávú ivóvíz ellátásáról.

A debreceni CATL üzem napi vízigénye, amely a szépen kiszáradó Alföldön terül el, az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint naponta 42.500, de esetenként akár 60.000 m3 lesz.

A szürke víz jó dolog, ha használják, azzal nagyban lehetne csökkenteni egy-egy üzemi környezeti lábnyomát. Kérdés, hogy akarnak-e vele vesződni. (Mivel bár tisztított víz, a tisztától azért nagyon távol van.)

Kell az elektromos autózás, ezen kár lenne vitázni. A probléma azzal van, amikor átgondolatlanul terveznek ipari beruházásokat egyesek megalomániája miatt (vö. szocializmus túltolt iparosítása vagy mezőgazdasági furcsaságai).

 

[Zaphod Beeblebrox]

Csak amolyan hirtelen gondolat, de szerintetek mennyiben járul hozzá az aszályhoz, hogy egyre kevesebbet tüzelünk? Évezredekig adott egy ütemes együttlélegzést a földdel rettegő üvegházhatástalanul a napi tüzelés az egész lakott területen eloszolva ami így a szálló részecskéket is eloszlatta ugyanezen terület felett a szél által mozgatva, amire kicsapódhatott a pára esőt generálva. Lehet, hogy ennek a hiánya részben hozzájárul az eső hiányához?

Nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásoló tényező lenne.
Az éves csapadék mennyisége az most is megvan a korabbi átlagnak, csak az eloszlás lett random.

Ha már van minek párologni, akkor nagyobb esély van ott az esőre is. Lásd folyók, nagyobb állóvizek környéke.

Felületüket tekintve a folyók/tavak korántsem akkora párologtatók mint a növényzet. És önmagában a csapadék képzést érdemben akkor befolyásolják ha már eleve magas a légkör páratartalma.

Pl. tegnapi műhold felvételek is szemléletesek. A ciklonokat nem számitva pont itt közép európában ahol most nincs még érdemi legmozgás, elég jól kirajzolódik hol van felhő képződés.

Nem a vizek közelében.

 

[Pogány]

Nem hiszem, hogy ez érdemben befolyásoló tényező lenne.
Az éves csapadék mennyisége az most is megvan a korabbi átlagnak, csak az eloszlás lett random

Pont ez a randomitás lehet a következménye.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Pont ez a randomitás lehet a következménye.

Jó, hát mondjuk az tényleg érdekes, hogy lett a január a legszárazabb hónap, de nem csak azért mert nem tüzelnek már fával/szénnel az emberek. Már elég jól tudják mérni a légköri páratartalmat, azaz nem a kicsapodás és azt azt segítő részecske hiányzik olyankor hanem azok a legtömegek amik behozták a légköri "vizet".
Változott az eloszlás. Nem a legköri korom szemcseszám miatt.
Nézd meg most is pl nyugat európát ott meg szinte ez ment egész nyáron. Állandó esőzések. Nem azért mert ott hirtelen elkezdték égetni..

 

[SirHiggins]

Jó, hát mondjuk az tényleg érdekes, hogy lett a január a legszárazabb hónap, de nem csak azért mert nem tüzelnek már fával/szénnel az emberek. Már elég jól tudják mérni a légköri páratartalmat, azaz nem a kicsapodás és azt azt segítő részecske hiányzik olyankor hanem azok a legtömegek amik behozták a légköri "vizet".
Változott az eloszlás. Nem a legköri korom szemcseszám miatt.
Nézd meg most is pl nyugat európát ott meg szinte ez ment egész nyáron. Állandó esőzések. Nem azért mert ott hirtelen elkezdték égetni..

Vagy a Szahara.

Hatalmas esőzések a Szahara területén - Köpönyeg

Köpönyeg - időjárás

koponyeg.hu

 

[phaidros]

Jó hogy visszatértél...

Sokáig ne örülj.

Ja, hát akkor minden rendben van, ezekhez az extrém melegekhez sem szükséges semmi módon sem alkalmazkodni.
Kár, hogy nem bérből csinálod, mert akkor legalább lenne vmi mentséged.
Az a baromság meg, hogy nem kell kuuurva sok víz az akkugyártáshoz nettó hazugság.

Nem tudom, hogy mire válaszoltál, mert ilyeneket senki nem írt.

Kár, hogy nem bérből csinálod, mert akkor legalább lenne vmi mentséged.

Ezek szerint még ez az értelmi szint.

A debreceni CATL üzem napi vízigénye, amely a szépen kiszáradó Alföldön terül el, az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint naponta 42.500, de esetenként akár 60.000 m3 lesz.

Nem jó, ha környezetvédelmi károk keletkeznek. Ez tényszerű. Azonban azt is látni kell, hogy sajnos áldozatokat hozni kell ha ez az irány lett európai szinten megjelölve.
A három említett példából egy valósult meg, a másik kettő meg még terv ill. építés alatt és ha a karsztvíz megcsapolása annyira egyértelmű mint a debreceni hozott számok, akkor az se áll erős lábakon. Ugyanis Debrecenben ez a legpesszimistább számítás, amit nem is lehet egyértelműen tudni, hogy miként is jött ki, mert pl. vannak más számok is. És még ha ezt a legpesszimistábbat is vesszük figyelembe akkor is ez a tervezett üzemméret teljes kapacitására vonatkozik és ugye tudjuk, hogy több ütemben indul be a termelés. Tegyük hozzá, hogy volt itt ennél jelentősebb kisebb adat is. A G7-en azért ezt eléggé körüljárták.
Vízmű vezetője szerint "rendszereik tervezésekor azzal számolnak, hogy a teljes déli gazdasági övezet, tehát a CATL és az összes odatelepülő üzem együttesen legfeljebb napi 24 ezer köbméter vizet fogyaszt majd." [forrás]
A szürke víz témája ugye nem annyira definiált. Meg, hogy ennek mekkora aránya milyen forrásból és milyen formán tisztított. De ami keveset hangzik el, hogy a felhasznált víznek nagy része hűtővíz lesz "a napi 3 ezer köbméternyi vízigény 85 százaléka a hűtésre kell és mindössze 125 köbméternyi víz érintkezik nehézfémekkel a gyártás során."[forrás] És a hűtővizen túl a víz egy másik jelentős része pont olyan szinten lesz szennyezett, mint ha otthon tojna bele a Jóskapista. Tehát egyértelmű, hogy nem fogják a kínaiak a szájukban kihordani az országból.
Szóval csak annyit akartam ezzel mondani, hogy nem biztos, hogy az a legjobb ha tőmondatokban bedobjuk a legnegatívabb lehetőséget és mint egyetlen ismert adatként kezeljük [mert ez áll a véleményünkhöz legközelebb].

Kell az elektromos autózás, ezen kár lenne vitázni.

Nem lenne kár és... nem, nem kell az elektromos autózás. Röviden. Hosszabban meg igen, lehetnek olyan felhasználási területek, ahol nem rossz alternatíva, de koránt sem akkora mértékben és abban a formában, ahogy ez bürokratikusan erőltetve van. És az meg egy álságos hazugság, hogy ez környezetkímélő.

A probléma azzal van, amikor átgondolatlanul terveznek ipari beruházásokat egyesek megalomániája miatt

Légyszíves akkor mutasd be, vezesd le, hogy miként lehet Európában elektromos autózni környezetbarát módon, valamint milyen módon lehet nem környezetszennyező módon elektromos autókat gyártani Európában. [feltételezve annak környezetszennyező mivoltát] Illetve mennyivel etikusabb a szennyezést kitolni az európai szemlélet szerinti peremterületekre, harmadik világbeli országokba. Mert ha kell az elektromos autózás, akkor azt valahol le kell gyártani az egyes részeit, meg össze is kell szerelni [de egyeseknek már a se jó, ha it történik]. Valamint ha költségcsökkentés véget kerülnek meg környezetvédelmi szabályokat, költségcsökkentés végett nem tisztítják "annyira" a vizet, akkor ki tudja megfizetni a plusz költségeket és ki tudná és akarná a plusz költségeket megfizetni [főleg ha az egész termelési és előállítási láncra rájönne plusz kiadás ezen etika mentén]. Mert akkor kell az elektromos autózás, de kinek?

Üdv újra köztünk!

"...már mész is?"

 

[ZRÍNYI 20!026]

Felületüket tekintve a folyók/tavak korántsem akkora párologtatók mint a növényzet. És önmagában a csapadék képzést érdemben akkor befolyásolják ha már eleve magas a légkör páratartalma.

Dél-Alföldön lakom. Sajnos tapasztalatból mondom, hogy az esetek túlnyomó többségében, a Duna megfogja az esőfelhőket.
Persze ehhez az kell, hogy magas páratartalmú légtömegek érkezzenek, amik a folyók, tavak környékén történő párolgás hatására túltelítődnek, és kicsapódnak.

 

[SirHiggins]

Sokáig ne örülj.


Nem tudom, hogy mire válaszoltál, mert ilyeneket senki nem írt.


Ezek szerint még ez az értelmi szint.


Nem jó, ha környezetvédelmi károk keletkeznek. Ez tényszerű. Azonban azt is látni kell, hogy sajnos áldozatokat hozni kell ha ez az irány lett európai szinten megjelölve.
A három említett példából egy valósult meg, a másik kettő meg még terv ill. építés alatt és ha a karsztvíz megcsapolása annyira egyértelmű mint a debreceni hozott számok, akkor az se áll erős lábakon. Ugyanis Debrecenben ez a legpesszimistább számítás, amit nem is lehet egyértelműen tudni, hogy miként is jött ki, mert pl. vannak más számok is. És még ha ezt a legpesszimistábbat is vesszük figyelembe akkor is ez a tervezett üzemméret teljes kapacitására vonatkozik és ugye tudjuk, hogy több ütemben indul be a termelés. Tegyük hozzá, hogy volt itt ennél jelentősebb kisebb adat is. A G7-en azért ezt eléggé körüljárták.
Vízmű vezetője szerint "rendszereik tervezésekor azzal számolnak, hogy a teljes déli gazdasági övezet, tehát a CATL és az összes odatelepülő üzem együttesen legfeljebb napi 24 ezer köbméter vizet fogyaszt majd." [forrás]
A szürke víz témája ugye nem annyira definiált. Meg, hogy ennek mekkora aránya milyen forrásból és milyen formán tisztított. De ami keveset hangzik el, hogy a felhasznált víznek nagy része hűtővíz lesz "a napi 3 ezer köbméternyi vízigény 85 százaléka a hűtésre kell és mindössze 125 köbméternyi víz érintkezik nehézfémekkel a gyártás során."[forrás] És a hűtővizen túl a víz egy másik jelentős része pont olyan szinten lesz szennyezett, mint ha otthon tojna bele a Jóskapista. Tehát egyértelmű, hogy nem fogják a kínaiak a szájukban kihordani az országból.
Szóval csak annyit akartam ezzel mondani, hogy nem biztos, hogy az a legjobb ha tőmondatokban bedobjuk a legnegatívabb lehetőséget és mint egyetlen ismert adatként kezeljük [mert ez áll a véleményünkhöz legközelebb].


Nem lenne kár és... nem, nem kell az elektromos autózás. Röviden. Hosszabban meg igen, lehetnek olyan felhasználási területek, ahol nem rossz alternatíva, de koránt sem akkora mértékben és abban a formában, ahogy ez bürokratikusan erőltetve van. És az meg egy álságos hazugság, hogy ez környezetkímélő.


Légyszíves akkor mutasd be, vezesd le, hogy miként lehet Európában elektromos autózni környezetbarát módon, valamint milyen módon lehet nem környezetszennyező módon elektromos autókat gyártani Európában. [feltételezve annak környezetszennyező mivoltát] Illetve mennyivel etikusabb a szennyezést kitolni az európai szemlélet szerinti peremterületekre, harmadik világbeli országokba. Mert ha kell az elektromos autózás, akkor azt valahol le kell gyártani az egyes részeit, meg össze is kell szerelni [de egyeseknek már a se jó, ha it történik]. Valamint ha költségcsökkentés véget kerülnek meg környezetvédelmi szabályokat, költségcsökkentés végett nem tisztítják "annyira" a vizet, akkor ki tudja megfizetni a plusz költségeket és ki tudná és akarná a plusz költségeket megfizetni [főleg ha az egész termelési és előállítási láncra rájönne plusz kiadás ezen etika mentén]. Mert akkor kell az elektromos autózás, de kinek?


"...már mész is?"

És szerinted pont az a megoldás, hogy ezt a viszonylag jó vízkészletet (bár már szerintem ez se annyira valid) így elherdáljuk?
Attól el is tekintve, hogy a melóból megint a legalját fogja Mo csinálni.
Ha ilyen aszályos idők jönnek és ilyenek fognak, akkor nem talán a víz megőrzésére és pl a mezőgazdaság segítésére,
meg úgy általában a környezet lehető legkisebb változására kellene törekedni?

 

[Zaphod Beeblebrox]

Dél-Alföldön lakom. Sajnos tapasztalatból mondom, hogy az esetek túlnyomó többségében, a Duna megfogja az esőfelhőket.
Persze ehhez az kell, hogy magas páratartalmú légtömegek érkezzenek, amik a folyók, tavak környékén történő párolgás hatására túltelítődnek, és kicsapódnak.

Oké, én nem azt mondom, hogy nincs időjárás befolyásoló szerepük, csupán azt, hogy a légköri páratartalmat nem ezek a vizek párolgasa képzi érdemben.

Közhely, de nagyon igaz, hogy az időjárás globális rendszer. A Kárpát medence csapadek ellátásáért felelős felhő tömegek döntő részben nem itt kepződnek.

 

[Zaphod Beeblebrox]

@ZRÍNYI 20!026
Íme egy mai lehívott mikrohullámú tartományban készült felvétel Micro-Wave Humidity Sounder-II (MWHS-II) a Fengyun 3E-ről ami a legkör nedvesség tartalmát mutatja pirossal a nagyobb nedvességű legtömeg van jelölve.

Referencia kép ugyanakkor a látható tartományban;

Szerintem jól vissza adja mekkora komplex rendszerről beszélünk. Nézd meg pl a Balti tengert ami méretet tekintve Magyarországnál nagyobb vízfelület, látszik is a párolgása okán a felette keletkező magasabb nedvesség tartalom, de még egy ekkora terület hatása is önmagában nem tényező. Nincs a térségben felhőkepződés. Akkor gondold el, hogy pár arányait tekinte cérna vékonysagú folyó meg "lavór" méretű tó párolgása ugyan mekkora mértékben járul hozzá a légköri nedvesség tartalomhoz?!

 

[ZRÍNYI 20!026]

@ZRÍNYI 20!026
Íme egy mai lehívott mikrohullámú tartományban készült felvétel Micro-Wave Humidity Sounder-II (MWHS-II) a Fengyun 3E-ről ami a legkör nedvesség tartalmát mutatja pirossal a nagyobb nedvességű legtömeg van jelölve.

Referencia kép ugyanakkor a látható tartományban;

Szerintem jól vissza adja mekkora komplex rendszerről beszélünk. Nézd meg pl a Balti tengert ami méretet tekintve Magyarországnál nagyobb vízfelület, látszik is a párolgása okán a felette keletkező magasabb nedvesség tartalom, de még egy ekkora terület hatása is önmagában nem tényező. Nincs a térségben felhőkepződés. Akkor gondold el, hogy pár arányait tekinte cérna vékonysagú folyó meg "lavór" méretű tó párolgása ugyan mekkora mértékben járul hozzá a légköri nedvesség tartalomhoz?!

Akkora aszály és perzselő forróság esetén, ami június óta éri a földeinket, sokat számít néhány frissítő zápor-zivatar is.
A Dél-Alföldön már a méretes gyümölcsfákat is öntözni kell, hogy ki ne száradjanak.

Szerintem a csapadék térképeken is látszik, hogy számít a folyók, tavak párolgása, és persze a domborzat is.

Csapadéktérkép

24 órás, 3, 7, 15 és 30 napos csapadékösszeg.

www.idokep.hu

Sokszor ettől jóval szembetűnőbb a különbség!

Persze az igazi az lenne, ha nagyobb frontok is jönnének, és nem párologna el a légkörben még az a kis nedvesség tartalom is.

 

[SirHiggins]

ezt így az elbagatellizálás margójára.
És nem csak azért, mert szegény madarak (bár nyilván az is).
Hanem, hogy mennyire könnyen borulhat minden is. Vagy már borult.
Nem majd egyszer, hanem most! történik.

"Miközben folyik a médiából, a "sosem látott jó nyara volt a madaraknak" az MME Laposföld hívő szakosztály jóvoltából, addig a valóságban sosem volt ennyi alulfejlett gólya fióka, a 2022-es aszály a fasorban sincs az ide nyár második felének katasztrófájától.
Hiába volt változékony, csapadékos a nyár eleje, s lett valóban rekord számú gólya fióka - hiszen tényleg gyakori volt az olyan fészek az idén, ahol négy, sőt öt fióka cseperedett -, a kirepülés előtti utolsó pár hétben az addigi jólét olyan éhínségbe fordult át, hogy a kirepült, vagy kínjukban kiugrott gólya fiókák az 1200-1500 grammot is alig érték el.
Kondíciójuk nemhogy vonulásra, de túlélésre sem igazán volt alkalmas, lett is ebből rekord számú áramütés a szeméttelepek körül, ami egyedüli (!!) táplálék forrásuk maradt
Nincs pocok, talán esetleg csak éjjel, nincs giliszta, az összes tocsogó, sekély tó kiszáradt, a szülő gólyáknak már a fiókák itatása is gond volt, hiszen egyre nagyobb távolságról kellett hordani a vizet....., hogy az ennivalóról már ne is beszéljünk.

De ugyanez a szárazság, hőség a többi madarat is érintette, nagyon sok fajt érintett, érint kritikusan, hogy a kvázi sivatagi körülmények miatt a helyi tápláléklánc nagyjából összedőlt

Nincs hernyó, nincs kukac, nincs rovar, nincs elérhető pocok....
Sose láttunk még olyat, mint ami lassan minden napra jut... Éhen haló kvázi "kutya bajuk" madarak.
Pár napja egy felnőtt széncinegét hoztak. Átadás közben köszönt el az élettől. Felnőtt, kifejlett madár volt, ép minden csontja, ép a tollazata.....,csak éppen toll, csont és bőr volt .., éhen halt.

A videón egy idei, nemrégiben kirepült kabasólyom fióka van. Már holtan. Végzetesen kiéhezve, erőtlenül találták a földön Nyergesújfalun. Értesítettek minket, mentünk, átvettük, de már akkor látszott, esélytelen. Annyira gyenge volt, hogy már utálni, védekezni sem volt ereje. Izmot, húst sehol nem tapintottam rajta. Látszott, nagyon nagy a baj.
Azért megpróbáltuk. De emésztése már leállt, így csak annyit tudtunk neki adni, hogy jóllakottan igent le, békésen ment át a túlvilágra .

120 gramm volt.

300-350 helyett..... és hány ilyen lehet most mindenfelé.

Úgyhogy fentiek alapján így döntöttünk - lehet ránk köpködni, hogy "természet rendje", stb - hogy a Bokodi Erőm kéményének bontásakor mentett, tojásból keltetett, kézzel felnevelt vörös vércse ifjoncainkat még nem eresztjük.
Egy ideje "majd holnap mehetnek" kategóriában voltak, de most a kaba gyereket látva el lett az egész eresztés halasztva, míg normálisabb időjárás nem lesz .
Semmi értelme nem lenne az összes beléjük fektetett munkának, időnek, szeretetnek, tudásnak, ha most kitesszük őket éhen halni.
Majd mennek 2-3 hét múlva, ha addig lesz eső, lesz mit enniük kint.
Visszatérve az elejére:
Egy egy katasztrófa.
Mi emberek, az emberiség csináltuk. Erről kéne beszélnünk, nem hozsannázni azon, főleg alaptalanul, hogy hű de rekord év lett.
Hónapokig rekord magas volt a Duna, a Tisza, a folyóink. Hol van most az a víz? Miért nem tettük el, tároltuk el? Pedig várható volt, hogy jön az aszály ...és baj lesz Nagy baj.
De ez egy Don't Look Up ország....a világ legdrágább tűzijátékával

"

261 E megtekintés · 5,8 E reakció | #mi_ezt_csináljuk Miközben folyik a médiából, a "sosem látott jó nyara volt a madaraknak" az MME Laposföld hívő szakosztály jóvoltából, addig a... | By BirdMania - Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont | Face

#mi_ezt_csináljuk Miközben folyik a médiából, a "sosem látott jó nyara volt a madaraknak" az MME Laposföld hívő szakosztály jóvoltából, addig a...

fb.watch

 

[phaidros]

ezt így az elbagatellizálás margójára.
És nem csak azért, mert szegény madarak (bár nyilván az is).
Hanem, hogy mennyire könnyen borulhat minden is. Vagy már borult.
Nem majd egyszer, hanem most! történik.

Igen sajnálatos módon elbagatellizálod, ez a kommentjeid alapján egyértelmű. Mire lehet ezt alapozni?
1; Egy, esetleg egy-két évre vetíted, holott ez egy hosszabb idősoros tendencia, ami a grafikonokból kiolvasható. És nem látjuk, hogy milyen irányba fog hosszú távon változni. Ha csak ilyen nagyon rövid ciklusokban gondolkodunk hamis képet kapunk; régen is volt ilyen, meg még ilyenebb szélsőséges időjárás.
2; Csak és kizárólag az emberi beavatkozásra vezeted vissza, holott nem tudjuk, hogy ebben milyen arányban van szerepe a természet önmaga működésének. Ha csak az emberi beavatkozás lenne, akkor emberileg lehet változtatni, de ha nem, az már az ember legjobb szándékán is túl esik.
3; Harmadsorban pedig csakis Magyarországra koncentrálsz a kérdésben, holott, minimum a medence egész területét érinti, de alapvetően kontinentális és egész világra kiterjedő kérdés.

És szerinted pont az a megoldás, hogy ezt a viszonylag jó vízkészletet (bár már szerintem ez se annyira valid) így elherdáljuk?
Attól el is tekintve, hogy a melóból megint a legalját fogja Mo csinálni.
Ha ilyen aszályos idők jönnek és ilyenek fognak, akkor nem talán a víz megőrzésére és pl a mezőgazdaság segítésére,
meg úgy általában a környezet lehető legkisebb változására kellene törekedni?

• Milyen vízkészlet? Nincs vízkészlet. Nincsenek klasszikus nagy árhullámok, nincsenek rendszeres, klasszikus záporok és zivatarok. Ennyi csapadékkal még tározókat sem tudnál feltölteni. Ennek egyik okát pont korábban írtam, a Kárpátokban levő tározók, ami lokális problémákat megoldott, de vannak negatív hatásai. De szerinted ez elbagatelizálás.
• Milyen legalját? Egyik legmodernebb technika, versenyeztek a nyugati országok a gyárakért. Pont kormánypártinak nehezen nevezhető autós újságírók mondták videóban, hogy a nyugati kollégák ott ácsingóztak körülöttük, hogy Mo.-nak hogyan sikerült elvinni előlük a gyártást, és lobbiznak a kínaiaknál, hogy oda is vigyenek valamit. [Hisz pl. a SEAT is most kakukkolt be.] De mióta Mo.-ra települnek ezek a rendszerek, azóta egyeseknek ez a legalja. Érdekes.
• Lásd első pont. Kérdés, hogy az embernek kell alkalmazkodnia a természethez [és benne a természet soha nem létező állandóságához], vagy a természetet kell idomítani az emberi igényekhez?

 

[gergo55]

Ilyen hülyék nem lehetünk! Nem…? – A szárazság megrendelője ugyanis a monokultúrás mezőgazdaság - PestiSrácok

Noha a sajtóban nem kap akkora teret, mint két éve, idén is jelentős aszály pusztítja az országot, különösen az Alföldet. Az elenyésző termés persze csak a gazdálkodókat érinti közvetlenül, tehát az ország népességének elsöprő többségét nem; legfeljebb az élelmiszerárak emelkedésében. A heteken...

pestisracok.hu

 

[SirHiggins]

Igen sajnálatos módon elbagatellizálod, ez a kommentjeid alapján egyértelmű. Mire lehet ezt alapozni?
1; Egy, esetleg egy-két évre vetíted, holott ez egy hosszabb idősoros tendencia, ami a grafikonokból kiolvasható. És nem látjuk, hogy milyen irányba fog hosszú távon változni. Ha csak ilyen nagyon rövid ciklusokban gondolkodunk hamis képet kapunk; régen is volt ilyen, meg még ilyenebb szélsőséges időjárás.
2; Csak és kizárólag az emberi beavatkozásra vezeted vissza, holott nem tudjuk, hogy ebben milyen arányban van szerepe a természet önmaga működésének. Ha csak az emberi beavatkozás lenne, akkor emberileg lehet változtatni, de ha nem, az már az ember legjobb szándékán is túl esik.
3; Harmadsorban pedig csakis Magyarországra koncentrálsz a kérdésben, holott, minimum a medence egész területét érinti, de alapvetően kontinentális és egész világra kiterjedő kérdés.

Beszélsz, de nem mondasz semmit.
Áruld már el, milyen mundért védesz, vagy mi a bajod?
Nézz már körül. Állatvilág, mezőgazdaság, akármi. Nem egyértelműek neked a jelek?
Nézz már meg egy kukorica v napraforgó táblát. Szinte az egész termés tönkrement.

 

[phaidros]

Beszélsz, de nem mondasz semmit.
Áruld már el, milyen mundért védesz, vagy mi a bajod?
Nézz már körül. Állatvilág, mezőgazdaság, akármi. Nem egyértelműek neked a jelek?
Nézz már meg egy kukorica v napraforgó táblát. Szinte az egész termés tönkrement.

Mondok, de nem értesz, nem tudod, vagy nem akarod; ahogy tetszik. -Akár így is nézhetjük.
Vagy úgy is, hogy érdemben nem válaszolsz, nem vitázol, nem érvelsz, nem hivatkozol. Helyette hitelteleníteni próbálsz; nem, még csak nem is a véleményem, hanem a személyem. Nem egyszer, folyamatosan. Tudom, ez is egy eszköz. Ez is egy toll a tolltartóból.

___

Hát srácok, ezt a ruskó alja stílust meghagyom, akinek van gyomra hozzá és nincs élete. Ilyen szinten, bármilyen témában meddő, környezetkárosító, energiapazarló és szennyező.
Áldás, békesség!

 

[SirHiggins]

Mondok, de nem értesz, nem tudod, vagy nem akarod; ahogy tetszik. -Akár így is nézhetjük.
Vagy úgy is, hogy érdemben nem válaszolsz, nem vitázol, nem érvelsz, nem hivatkozol. Helyette hitelteleníteni próbálsz; nem, még csak nem is a véleményem, hanem a személyem. Nem egyszer, folyamatosan. Tudom, ez is egy eszköz. Ez is egy toll a tolltartóból.

___

Hát srácok, ezt a ruskó alja stílust meghagyom, akinek van gyomra hozzá és nincs élete. Ilyen szinten, bármilyen témában meddő, környezetkárosító, energiapazarló és szennyező.
Áldás, békesség!

Nem kell feltalálni a spanyol viaszt. Aki ért hozzá és benne dolgozik fentebb elmondta a történetet.