Műholdfelvételen, ahogy a forró nyár felperzseli a Kárpát-medencét
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
www.idokep.hu
Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás
- Téma indítója blogen
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
www.idokep.hu
És akkor ide akar az ország egyetlen géniusza vízigényes ipart telepíteni…
Műholdfelvételen, ahogy a forró nyár felperzseli a Kárpát-medencét
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
(Az elvakult, csökött agyú fideszes bérröhögők jöhetnek nyugodtan.
)
Pedig annyiból a Homokhátság gondjait talán meg is lehetne oldani...És akkor ide akar az ország egyetlen géniusza vízigényes ipart telepíteni…
(Az elvakult, csökött agyú fideszes bérröhögők jöhetnek nyugodtan.
Ha még nem volt. Homokhátság, kisajátítás, mutyizás mind EU-s és állami programok fedőneve alatt.
Igen, a folyószabályozás korában nem sejthették, hogy milyen következményekkel fog járni a dolog. Illetve lehet hogy voltak páran akik fejében megfordult, hogy akkor kevesebb lesz a víz a talajban, de ők se nagyon gondolhatták hogy mekkora lesz végül is a probléma. Viszont maga a szabályozás sok addig komoly problémát megoldott és sok földhöz is jutottak.
Úgy tudom amúgy hogy vannak tervek a - legalább részbeni - visszacsinálására. Tehát nem elvetendő ötlet. És mindenképpen érdemes lenne megfontolni. Már érdemes lett volna megfontolni 10-20 évvel ezelőtt. Termőföldet ugyan veszítenénk, de saját célra mindig lenne elég. Meg ugye nem termőföldre kellett volna telepíteni ipari parkokat. Pláne nem erősen vízigényeset.
Mellesleg nem árt a visszacsinálás mellé némi hadsereg is, hátha a szerbeknek és románoknak túlságosan nem tetszene a kevesebb víz a Tiszában - és emiatt Dunába.
A mesterséges megoldások - csatornák, öntözés - meg csak kiegészítő megoldás kéne hogy legyen. Túl nagy területen kell pótolni a vizet, mesterséges módon ez túl drága lenne és nem természetes.
Ökológiai vízpótlás zajlik a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán – tájékoztatott Facebook-oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG).
www.beol.hu
BEOL - Pótolják a vizet a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán
Ökológiai vízpótlás zajlik a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán – tájékoztatott Facebook-oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG).
Eszerint a videó szerint vízelvezetés volt a homokhátságon március 28.ig. (48. percben, és igen, az odébb van azért)Ökológiai vízpótlás zajlik a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán – tájékoztatott Facebook-oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG).
BEOL - Pótolják a vizet a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán
Ökológiai vízpótlás zajlik a Holt-Sebes-Körös-főcsatornán – tájékoztatott Facebook-oldalán a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG).
A nagykép: elvezetjük amikor van, majd szivattyúzzuk a kevésből a nincsbe, amikor nincs.
Nagyon jó amiket mond, csak annyi a baj, hogy megint feltaláljuk a melegvizet.
Mint fentebb...elő kellene venni egy XVI. szi. "fényképet, és azt látnánk, hogy a földeket erdősávok veszik körbe, és az utakat folyókat. patakokat is...csakhát egy divatos GPS vezérelt klímás "fundeer claas"
trakesz nem tud egy ilyen szeparált 10 hektár alatti területen gazdaságosan működni...persze a hitel miatt nem is lehet...Ezt az egész monokultúra központú, eredményhajhász-nyereségérdekelt-statisztikahívő valamit. amit ma mezőgazdaságnsk hívunk, be kellene "szántani". Csak és kizárólag a közösség erején-összefogásán alapuló "elavult" lovas-tehenes-csirkeszaros-trágyaszagú családi gazdaságok előtt van jövő...(szerintem)
Régen ez így volt...csak ma már ósan, meg tecskó, lídli, aldimeola...
Mondjuk a hűvös parlament irodámból nekem is vannak ötleteim...
Kezd hasonlítani...
Műholdfelvételen, ahogy a forró nyár felperzseli a Kárpát-medencét
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
Nem értem teljesen, hogy mit találtál viccesnek azon, hogy egy nyár alatt kb az egész ország sivatag és/vagy szavanna lesz
Műholdfelvételen, ahogy a forró nyár felperzseli a Kárpát-medencét
Felperzselte a Kárpát-medencét forró, száraz nyár, és ez az űrből is jól látszódott.
itten indoklom....
Ezt látom..., azt nem értem hogy mi köze a kettőnek 1máshozitten indoklom....
Semmi gond...lehet, hogy más viszont érti...
Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?
Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.
[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]
Ember alkotta para - a duzzasztók folyógyilkos hatásai - Greenfo
Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú...greenfo.hu
Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?
Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]
Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]
Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.
Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].
_____
Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.
______
És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?És akkor ide akar az ország egyetlen géniusza vízigényes ipart telepíteni…
(Az elvakult, csökött agyú fideszes bérröhögők jöhetnek nyugodtan.
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést:
[Szívből jön, nem bérből. De elsősorban a gondolatmenet primitívsége végett, nem lényednek szólóan, ennél értékesebbnek tartalak. Bocs. Egyszerűen ez most nagyon gyenge Tőled. Részigazság. Túlpolitizáltság -még az is egybites szinten, holott azért nézzük már meg, hogy honnan ered és kik hajszolják/ták az elektromos autózást, elektromobilitást. Vagy, hogy is lett ez kigondolva, hogy honnan lesz akku, meg delej, meg ilyesmik amik szükségesek hozzá.]Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.
Jó hogy visszatértél...Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?
Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.
[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]
Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?
Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]
Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]
Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.
Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].
_____
Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.
______
És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést:
Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.
Elszaporodtak errefelé a mélyenszántó, filózófikus, Ficus Elastica nevelő agrognómusok, könyv és ruhamolyszaporítók...
Szik-szikkad...gondolom...Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?
Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.
[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]
Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?
Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]
Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]
Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.
Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].
_____
Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.
______
És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést:
Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.
Amúgy a felsorolt víztározók közül a Bélesit át is úsztam, ahogy a tárnicait is, fiatalabb koromban(keresztbe)..Ezek jórészt amúgy az energiatermelést voltak hivatottak a Csau idején megtámasztani, napi 2-3 órás lakossági áramszünet mellett. De jellemzó amúgy a síkságon kialakított víztározók, erőművek is...kérdéses haszon mellett...viszont a tájat legalább szétcseszték velük. A Szamos, a Maros...tele van.
Újabb erőművet építene a Dunán Románia és Szerbia
Az elképzelések szerint a Vaskapu III. a már létező két másik vaskapui erőmű közelében lenne.
maszol.ro
Ja, hát akkor minden rendben van, ezekhez az extrém melegekhez sem szükséges semmi módon sem alkalmazkodni.Komolyan? Nahát, egy szikes tó kiszárad? "A szikes tavak életciklusához ugyan hozzátartozik a nyári kiszáradás...". [forrás]
Kakasszék! szék=szik [Hány ilyen földrajzi elnevezésünk van... biztos tök véletlen.]
Cikkben hol szerepel ez a nem elhanyagolható tény? Sehol?
Egy olyan területen számon kérni az aszályt, amely [Tisza-Maros-Körös Köze] nem elhanyagolható méretű területének kvázi legnagyobb víz"folyása" is a Szára-ér nevet viseli. Hááát, minimum elgondolkodtató.
[Persze nem jó, a mai ember nehezebben viseli, gazdasági károk, meg persze egy folyamat része is lehet a ciklikusság gyakorisága... de azon meglepődni, hogy egy sziki tó van, hogy kiszárad augusztus végére... nem tudom hova tenni kategória.]
Talán csak én nem láttam a cikkben olyanokat, hogy az erdélyi, felvidéki, osztrák duzzasztókról esne szó? Valahogy talán kevésbé elő vett téma, hisz már bonyolultabb gondoatmenet, vagy talán csak nem lehet egy kis árnyékbokzoni, hogy erről is a 'mélymucsai' mindenkori Magyar Állam tehet? Nem tudom.
De ha azt a gondolatmenetet követjük, hogy vízRENDSZERben kell gondolkodni; hogy ha a duzzatsztók káros hatással vannak a rendszer működésére akkor... ha a Tisza-tó káros hatású, akkor a Kárpátokban levő kisebb-nagyobb duzzasztóművekkel mi is a helyzet? Ez valamiért nem elő vett téma. Ha nincs, miért nincs, hol a rendszerben gondolkodás, hol a valós okok és megoldás keresésének szándéka?
Csak érdekességképpen:
Tisza-tó:
" megközelítőleg 127,2 millió köbméterre – nőtt a Tisza-tóba betározott víz mennyisége." [forrás]
"A tározó jelenlegi térfogata 253 millió m3, melyből 132 millió m3 hasznosítható." [forrás]
Nézzünk találomra pár víztárolót a Kárpátokban, a wikipédiából:
Bélesi-víztározó "225 millió köbméter víz tárolására képes."
Vidra-tó "térfogata 340 millió köbméter"
Szurdok-tó "51 millió köbméteres víztömeg"
Árvai-víztározó: 0,35 km3
Szentmáriai-víztározó: 0,36 km3
[adatokwikipeiás szócikkekból]
Ha csak a képeket nézzük, kb. ugyan ezt lehet látni korábbi felvételeken is, pl.: 2012. aug 30; 2013-ban, 2017-ben, stb.
Szóval ezt az "egy nyár alatt..." kifejezést elég sok sebből vérző kijelentésnek érzem, még a képek alapján is, meg úgy összességében.
Rácz Lajos egyik youtube-s előadásában elhangzik [nem keresem elő most pontos hivatkozásként], hogy igazából nagyon sok föld csak pénzügyi-machinációk végett került ármentesítésre. [röviden: az állam finanszírozta a föld értékének növekedését az ármentesítéssel] Főleg ezek és az általános túlteljesítés okozott sok probémát rövidtávú előnyökért [pl.: hajózhatóság].
_____
Mellesleg mindenkinek ajánlom, akit érdekel a téma: a fent említett Rácz Lajos videóin túl az általa fordított Klíma és társadalom Európában - Az utolsó ezer év című könyvet.
______
És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést:
Sokat gondolkodtam már azon az elméleti kérdésen, hogy valójában mennyire kell EU-s mezőgazdaság. Mert oké, én azt mondom, hogy kell, sőt csinálgatom is magam szerény mértékében, de összességében ha belegondolunk, hogy ha valóban szükség lenne rá, akkor nem egy ilyen Patyomkin mezőgazdaság lenne, ami nagy vonalakban azért működik, mert jön rá a támogatás, a segély meg az adókedvezmények. Történelmileg el van szarva az egész EU szintű mezőgazdasági és vidékfejlesztési struktúra, benne a hazai is.
Kár, hogy nem bérből csinálod, mert akkor legalább lenne vmi mentséged.
Az a baromság meg, hogy nem kell kuuurva sok víz az akkugyártáshoz nettó hazugság.
Üdv újra köztünk!És milyen arányban lesznek használva a természetes vizek és milyen arányban a szürke víz?
[Még vízpótlási szakanyagban is találkoztam a kommunális tisztított víz használatával más területen, ami tudtommal ezen gyáraknál is nem feltétlen kis mértékben hasznosítandóak. Fúj gyárak, fúj akkugyárak, de nem biztos, hogy elsősorban ezért.]
Tőlem kapsz egy röhögést:
Példának okáért a gödi akkugyárba egy természetvédelmi és Natura 2000 területet szétbarmolva viszik a Duna vizét. Ennek az üzemnek a napi vízigénye 27.000 m3. Ez Kecskemét napi vízigénye egy meleg nyári napon.
A komáromi akkugyár számára a tatai karszt vizét tervezik megcsapolni, ezzel szintén természetvédelmi területet veszélyeztetve. Nem is beszélve a környék hosszútávú ivóvíz ellátásáról.
A debreceni CATL üzem napi vízigénye, amely a szépen kiszáradó Alföldön terül el, az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint naponta 42.500, de esetenként akár 60.000 m3 lesz.
A szürke víz jó dolog, ha használják, azzal nagyban lehetne csökkenteni egy-egy üzemi környezeti lábnyomát. Kérdés, hogy akarnak-e vele vesződni. (Mivel bár tisztított víz, a tisztától azért nagyon távol van.)
Kell az elektromos autózás, ezen kár lenne vitázni. A probléma azzal van, amikor átgondolatlanul terveznek ipari beruházásokat egyesek megalomániája miatt (vö. szocializmus túltolt iparosítása vagy mezőgazdasági furcsaságai).