Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ZRÍNYI 20!026

Well-Known Member
2017. szeptember 20.
2 516
5 459
113
Talaj alatt kellene tárolni főleg, most lecsapolt szántók árvízi időszakban elárasztásával, és azon kívül más módon hasznosításával (árvízi gyümölcsös,. ártéri erdő, legelő).

A tározók párolgása is jelentős, de a nem csepegtetéses/elárasztásos öntözés párolgási vesztesége pedig főleg az.

Erről ezzel foglalkozó szakemberek sok előadást tartottak, amit a fórumon sokan linkeltek.
Ha már van minek párologni, akkor nagyobb esély van ott az esőre is. Lásd folyók, nagyobb állóvizek környéke.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
Ismered a Kádárék által elkezdett munkát? De beza az megoldás.
Nem Kádárék kezdték. Már a 30-as években konkrét tervek születtek az öntözés fejlesztésére. A Duna-Tisza csatornát például 1947-ben elkezdték építeni, de csak 10km-ig jutottak. Sajnos amikor van pár jó év, akkor mindig elfelejtik hogy fejleszteni kellene, aztán amikor meg menetrendszerűen jön az aszály, akkor megy a siránkozás.
 

Martin15

Well-Known Member
2021. március 12.
77
518
83
Sajnos főleg a Tisza szabályozása tette be a kaput az Alföldnek. Jót akartak, de hosszú távon károsodik a vízháztartás. Előtte 1400 km volt a Tisza, most 960 km. Sebessége kétszerese.
Borzasztó bonyolult megfordítani vagy akár részben visszaállítani a helyzetet. Hogy lehetne visszaállítani az árasztást? Kb 1,5 mill ha érintene... Gazdákkal hogy számolsz el? Mezőgazdasági munkák közben vetés, szántás alatt elárasztani. Vetés forgónak is annyi. Ez sehogy. Egyedül ami lehetséges, hogy csatornahálózat kiépítése mint pl Szarvas környéke. Itt a kisajátítás problémás. Nyerészkedő gazdák, vagy elég, ha egy valaki nem hajlandó eladni, bukik a projekt. + biztos menne a szomszédos országokból a visítás, hogy lopjuk a vizet - jöhet a brüsszeli bírság, szankció.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 449
20 689
113
Sajnos főleg a Tisza szabályozása tette be a kaput az Alföldnek. Jót akartak, de hosszú távon károsodik a vízháztartás. Előtte 1400 km volt a Tisza, most 960 km. Sebessége kétszerese.
Borzasztó bonyolult megfordítani vagy akár részben visszaállítani a helyzetet. Hogy lehetne visszaállítani az árasztást? Kb 1,5 mill ha érintene... Gazdákkal hogy számolsz el? Mezőgazdasági munkák közben vetés, szántás alatt elárasztani. Vetés forgónak is annyi. Ez sehogy. Egyedül ami lehetséges, hogy csatornahálózat kiépítése mint pl Szarvas környéke. Itt a kisajátítás problémás. Nyerészkedő gazdák, vagy elég, ha egy valaki nem hajlandó eladni, bukik a projekt. + biztos menne a szomszédos országokból a visítás, hogy lopjuk a vizet - jöhet a brüsszeli bírság, szankció.
Jogos, nem kell elszámolni velük, majd elszámol a természet és a sivatagosodás.

Ha mondjuk elkezdődne egy program, és irodaház vásárlás helyett erre menne a pénz, hogy 50-100 év múlva is legyen még mezőgazdaság...

Plusz, már bocsánat, de nekem életen át tanulás van, folyamatosan adaptálódjak a megváltozó ipari és munkaerőpiaci körülményekhez, de a gazdák nem kell adaptálódjanak, akár nagyot is? Én konkrétan hivatást váltottam már egyszer az életemben, hogy a felszínen maradjak. Nem ezt várom tőlük, de mondjuk gazdálkodási módot, terményt váltani szükséges lehet... de ezt persze nem várhatjuk el, ugye?
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
Sajnos főleg a Tisza szabályozása tette be a kaput az Alföldnek. Jót akartak, de hosszú távon károsodik a vízháztartás. Előtte 1400 km volt a Tisza, most 960 km. Sebessége kétszerese.
Borzasztó bonyolult megfordítani vagy akár részben visszaállítani a helyzetet. Hogy lehetne visszaállítani az árasztást? Kb 1,5 mill ha érintene... Gazdákkal hogy számolsz el? Mezőgazdasági munkák közben vetés, szántás alatt elárasztani. Vetés forgónak is annyi. Ez sehogy. Egyedül ami lehetséges, hogy csatornahálózat kiépítése mint pl Szarvas környéke. Itt a kisajátítás problémás. Nyerészkedő gazdák, vagy elég, ha egy valaki nem hajlandó eladni, bukik a projekt. + biztos menne a szomszédos országokból a visítás, hogy lopjuk a vizet - jöhet a brüsszeli bírság, szankció.
Az árasztás szerintem sem visszaállítható. Viszont pont azok a területek ahol lehetne öntözni, most is tele vannak csatornával, a belvíz elvezetés miatt. Csak azt kellene megoldani, hogy ezeket a csatornákat lehessen öntözésre is használni. Aztán aki akar öntöz, aki meg nem, az nézi a kiszárad termését.
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
2 867
5 417
113
Úgy tudom a szociban a TSZ-ek idején még volt valamilyen szintű csatornahálózat a földek mentén, de a rendszerváltást követő földújraosztás után a sok kis tulajdonos már nem foglalkozott (pénze sem biztos volt rá) a hálózat karbantartásával és szép lassan feltöltődtek, valahol még rá is segítettek, hogy azt is művelésbe foghassák.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 449
20 689
113
Az árasztás szerintem sem visszaállítható. Viszont pont azok a területek ahol lehetne öntözni, most is tele vannak csatornával, a belvíz elvezetés miatt. Csak azt kellene megoldani, hogy ezeket a csatornákat lehessen öntözésre is használni. Aztán aki akar öntöz, aki meg nem, az nézi a kiszárad termését.
Miből öntözöl, honnan lesz ott víz a csatornában, azt mondd meg! Nem tudjuk árasztás nélkül hova tenni az árvíz időszaki vizet, utána meg már most is több vizet öntözünk el mint ami van. Ezért mondják a szakemberek, hogy elárasztás kell.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
Miből öntözöl, honnan lesz ott víz a csatornában, azt mondd meg! Nem tudjuk árasztás nélkül hova tenni az árvíz időszaki vizet, utána meg már most is több vizet öntözünk el mint ami van. Ezért mondják a szakemberek, hogy elárasztás kell.
Nyilván kellenek víztározók, de ez szerintem nem ugyanaz mint hogy újra elárasztjuk a korábban mentesített 1,5 millió hektárt. A tervezett Csongrádi duzzasztóhoz is terveztek egy "Tisza tó 2" -t. Régebben egyszer utána néztem, a Csongrádi vízlépcső önmagában 180 ezer hektár öntözését tett volna lehetővé.

Ha jól tudom a Duna-Tisza csatornánál is volt olyan verzió, ami azzal számolt, hogy a Dunából engednek vizet a Tiszába. A Duna magasabban van mint a Tisza, elvileg megoldható.
 

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 449
20 689
113
Nyilván kellenek víztározók, de ez szerintem nem ugyanaz mint hogy újra elárasztjuk a korábban mentesített 1,5 millió hektárt. A tervezett Csongrádi duzzasztóhoz is terveztek egy "Tisza tó 2" -t. Régebben egyszer utána néztem, a Csongrádi vízlépcső önmagában 180 ezer hektár öntözését tett volna lehetővé.

Ha jól tudom a Duna-Tisza csatornánál is volt olyan verzió, ami azzal számolt, hogy a Dunából engednek vizet a Tiszába. A Duna magasabban van mint a Tisza, elvileg megoldható.
És a Paks alatti szakaszon a mederben főzzük majd a halászlét!
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
És a Paks alatti szakaszon a mederben főzzük majd a halászlét!
Hagyni kell egy kis vizet a Dunában is. :) Amúgy szerintem kellene vízlépcső a Dunára is. Ahelyett hogy teljesen reménytelenül próbáljuk megállítani a globális felmelegedést, jobb lenne ha felkészülnénk rá. Például úgy, hogy tavasszal nem hagyjuk elfolyni azt a vizet, amire nyáron szükségünk lesz.
 

Redgreg

Well-Known Member
2022. április 22.
1 133
4 972
113
A vízlépcső hosszú távon egy nagyon helytelen megközelítés.
Pl anno az itt nagyon imádott Bős-Nagymarost az siklatta ki végleg (neeem, nem népi ellenállás, az csak az indok volt), hogy az időhúzásnak készítetett tanulmány azt mondotta, hogy valami jelentéktelen falu, valami Budapest vízellátásának középtávon kampeca, ha megépül. De ezzel ma nem foglalkozunk.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 955
72 823
113
Hagyni kell egy kis vizet a Dunában is. :) Amúgy szerintem kellene vízlépcső a Dunára is. Ahelyett hogy teljesen reménytelenül próbáljuk megállítani a globális felmelegedést, jobb lenne ha felkészülnénk rá. Például úgy, hogy tavasszal nem hagyjuk elfolyni azt a vizet, amire nyáron szükségünk lesz.
Nemhogy hagyjuk, siettetjük.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
Pl anno az itt nagyon imádott Bős-Nagymarost az siklatta ki végleg (neeem, nem népi ellenállás, az csak az indok volt), hogy az időhúzásnak készítetett tanulmány azt mondotta, hogy valami jelentéktelen falu, valami Budapest vízellátásának középtávon kampeca, ha megépül. De ezzel ma nem foglalkozunk.
Amikor eldőlt hogy nem akarjuk megépíteni, mindenféle tanulmányok készültek. Kezdve onnan, hogy nem tudják megépíteni a C variánst, felhalmozódnak a méreganyagok a duzzasztóban stb. Ezekből semmi nem igazolódott be.

Két valós érv volt a megépítése ellen. 1. a nagymarosi duzzasztó az ország egyik legszebb helyén épült volna. 2. a régi Dunába kevesebb víz jut, emiatt megváltozik. Minden mást azóta a valóság megcáfolt.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 449
20 689
113
Amikor eldőlt hogy nem akarjuk megépíteni, mindenféle tanulmányok készültek. Kezdve onnan, hogy nem tudják megépíteni a C variánst, felhalmozódnak a méreganyagok a duzzasztóban stb. Ezekből semmi nem igazolódott be.

Két valós érv volt a megépítése ellen. 1. a nagymarosi duzzasztó az ország egyik legszebb helyén épült volna. 2. a régi Dunába kevesebb víz jut, emiatt megváltozik. Minden mást azóta a valóság megcáfolt.
A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, hiszen látszólag épp a víz „elfolyásának” lelassítása a duzzasztások célja. Ám a felgyorsult (és persze egyenesre szabályozott) alvíz megbontja a saját aljzatát, hiszen kanyarok híján az oldalirányú mozgás energiáját lefelé történő mederrágássá változtatja. Ezt nevezzük mederesésnek: folyóink medrei a szabályozás óta egyre mélyebbre kopnak, a hordalék eltűnik, a vízszintek egyre alacsonyabbak, és ez a környezet talajvizére is drámai elszívó hatást gyakorol. A duzzasztás miatt nem érkezik újabb hordalék, ez pedig tovább gyorsítja a
mederesés folyamatát és a talajvíz csökkenését a duzzasztó alatti szakaszokon. A felette lévő részek pedig a hordaléklerakódások miatt folyamatosan töltődnek, iszapolódnak fel: a Tisza-tó is hatalmas hordalékcsapdaként működik.

 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 834
5 969
113
A duzzasztók a vízhiányra és a klímaváltozásra is csak rövid távú megoldást jelentenek, ugyanakkor hosszabb távon inkább elősegítik a negatív folyamatokat: egy folyón a duzzasztók láncolata képes kiszárítani a környezetét. Ez elsőre abszurdnak tűnhet, hiszen látszólag épp a víz „elfolyásának” lelassítása a duzzasztások célja. Ám a felgyorsult (és persze egyenesre szabályozott) alvíz megbontja a saját aljzatát, hiszen kanyarok híján az oldalirányú mozgás energiáját lefelé történő mederrágássá változtatja. Ezt nevezzük mederesésnek: folyóink medrei a szabályozás óta egyre mélyebbre kopnak, a hordalék eltűnik, a vízszintek egyre alacsonyabbak, és ez a környezet talajvizére is drámai elszívó hatást gyakorol. A duzzasztás miatt nem érkezik újabb hordalék, ez pedig tovább gyorsítja a
mederesés folyamatát és a talajvíz csökkenését a duzzasztó alatti szakaszokon. A felette lévő részek pedig a hordaléklerakódások miatt folyamatosan töltődnek, iszapolódnak fel: a Tisza-tó is hatalmas hordalékcsapdaként működik.

Azért süllyed a vízszint, mert a feljebb épült duzzasztók megállítják a hordalékot miközben nálunk továbbra is mossa le a víz. De mivel ezek már megépültek, ezt adottságnak kell tekinteni. Nem igazán van más megoldás, mind hogy mi is építünk duzzasztót.
 

Törppapa

Well-Known Member
2022. január 29.
959
1 987
93
A gyümölcsös legeltetést jelent ami birka.... És így tovább.
Pontosan! Ám kormányunk annak idején a Nyírségben az összes almafát kivágatták! Nem kellettek, majd hozzuk be jó pénzért! Ne a honi gazdák járjanak jól, frászt! A honi gazdák adják el a főldjeiket, legyenek földönfutók! Szőlészetek kellenek! Meg az urak majd megveszik a földeket, az EU dotálja ha nem csinál rajta semmit! Nincs konkurencia!

Napelemes szivattyú telepek napelem fölös energiájának kihasználásával megoldott lenne az öntözés nem kell ide hegyi puffertarozo amivel a napenergia fölösleges eltároljuk.
Igen ám nem csak napelem kellene hanem szélkerekek is! Mivel sokkal könnyebben átlehetne emelni velük a folyók vizét az öntöző csatornákba! Ugyanakkor zsilip rendszereket kellene építeni hogy lehessen szabályozni a víz átfolyását az országon, illetve feltartóztatni!
Mivel a folyóinkat is úgy reguláztuk meg hogy a víz átsuhanjon rajtunk! Semmi tárolási lehetőséggel. Ugyanakkor a hajózást is megszüntettük, azaz újra lehetne indítani a folyókon.
- A Dunát s a Tiszát össze kellene kötni É-on s D-en, ezáltal lehetne a vízhozamot szabályozni zsilipeken keresztül. Ugyanakkor ha az esőzés miatt áradás lép fel s veszélyezteti a vízhozam a gátakat akkor lelehetne szabályozottan vezetni a többlet vízmennyiséget. Nem kellene homokzsákozni sem! S hatalmas költséggel terhelni az államkasszát!
Na de itt az a jó ha csak a kopasz föld van az ország egész területén! Had fújjon végig a szellő!

- Gondolom számodra is ismerős a vetésforgó, mit nagyapáink alkalmaztak! S mindjárt elkerülik a vegyszerezést! Nekik nem volt ismert a vegyszeres védekezés!
- Nekem az a borzasztó ironikus ebben az öntözéses gazdálkodásban, hogy a vízügy magas pénzért szolgáltatja a gazdáknak a vizet! Ugyanakkor ha árvízveszély van a gazdáknak nem téríti meg vízkárt. Tehát ha víz gyün akkor gyün oszt oszd be, ha kől a víz akkor meg fizess!
Na ez nem vízgazdálkodás! Ez gazdaleszívás! Ha kutat fúrsz a földeden meg úgy megmázsálnak hogy csak lesel! Lehet gazdálkodni uraim, kormányunk jóvoltából!
 

Redgreg

Well-Known Member
2022. április 22.
1 133
4 972
113
Vízlépcső/fenékküszöb helyett valami értelmes megoldási javaslat.

Nem lesz belőle semmi. Anno a Bős-Nagymarosi őrületre is adott megoldást a magyar szupraindividuális tudomány. Itt olvashatod, hogy még azt is tagadja a jónép, ami minden víztározónál megjelent...