Uniós viszonylatban Magyarország a geotermikus energiahasznosítás terén az első öt ország között helyezkedik el. E pozícióját tovább erősítheti a termelési technológiák és a földkéregre vonatkozó adatbázis fejlesztése révén. Utóbbiban kulcsszereppel bír a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti...
magyarepitok.hu
A cikkből:
"A bolygónk belső rétegeiből származó hő fúrások révén kinyerhető és villamos energiává alakítható."
Ez így van, jelenleg a bolygónkon két ilyen , villamos energia termelésre hasznosítható , geotermikus terület található:
Izland:
Izland a világ egyik legnagyobb geotermikus energiatermelője. A szigetország természeti adottságai miatt rendkívül jól ki tudja használni a geotermikus energiát.
- Fúrások mélysége: Izlandon a geotermikus erőművek fúrásai általában 1,000 és 2,500 méter közötti mélységűek. Az országban folynak kísérletek mélyebb fúrásokkal is, mint például az Izlandi Mély Fúrási Projekt (IDDP), amely a 4,500 méteres mélységet is elérte.
- Hőmérséklet: A geotermikus gőz hőmérséklete a fúrásoknál jellemzően 250–300°C körül mozog. A mélyebb fúrások esetében ez akár 400–500°C-ot is elérhet. Az ilyen forró gőz a turbinákat közvetlenül hajtja.
Új-Zéland:
Új-Zélandon a geotermikus energia szintén fontos szerepet játszik, különösen a Taupo vulkáni zónában, amely a világ egyik legaktívabb geotermikus területe.
- Fúrások mélysége: Új-Zélandon a geotermikus erőművek fúrásai általában 1,500 és 3,000 méter mélyek. Az új-zélandi geotermikus kutatások célja a mélyebb, nagyobb hőmérsékletű geotermikus források kiaknázása.
- Hőmérséklet: A felszínre törő gőz hőmérséklete Új-Zélandon jellemzően 200–320°C között mozog. Ez a hőmérséklet ideális a geotermikus turbinák meghajtására.
Ezzel szemben Magyarországon:
Magyarországon a geotermikus energia potenciálja viszonylag nagy, mivel az ország a Pannon-medencében fekszik, ahol a földkéreg vékonyabb, és a geotermikus gradiens magasabb, mint az átlag. Az ország több geotermikus létesítménnyel rendelkezik, és a fúrások mélysége általában 1,500 és 3,000 méter közötti, hasonlóan más geotermikus energiahasznosító országokhoz.
A geotermikus energia hasznosításakor Magyarországon a fúrások során elért mélységekhez tartozó hőmérsékletek általában az alábbiak szerint alakulnak:
- 1,000–2,000 méter mélység: A visszatérő víz (vagy gőz) hőmérséklete általában 80-120°C között van. Ez a hőmérséklet elsősorban távfűtésre és közvetlen használatra alkalmas.
- 2,000–3,000 méter mélység: A hőmérséklet már elérheti a 120-160°C-ot is. Ez a hőmérséklet néhány kisebb geotermikus erőműben már elegendő a villamosenergia-termeléshez is, bár jellemzően nem a legjobb a hatásfok az alacsony gőzhőmérséglet miatt...
Magyarországon azonban a geotermikus rendszerek többsége inkább alacsonyabb hőmérsékletű vízzel dolgozik, ami alkalmas távfűtésre és ipari hőellátásra, nem pedig villamosenergia-termelésre, mint például Izlandon vagy Új-Zélandon.
A 120 fokos vízhez kb 2 bar, a 160 fokoshoz 6,3 bar tartozik. Megjegyzem, a 424-es magyar gőzmozdony 15 bar nyomáson dolgozott, 1,6 MW teljesítménnyel. Nekünk meg sok ezer MW hiányzik a boldoguláshoz.. Mekkora méretű geotermikus erőművek és milyen vastag fúrások tömege kellene ilyen teljesítményhez?
Ha ezt vizsgáljuk kiderül hogy még
a melegvíz előállítása is sok problémába üzközik. Nagyon magasak a fúrási, kútépítési költségek, villamos energiát használó termálvíz víz visszasajtolás kell egy másik csövön, a korrodáló termálviz szétrágja a csöveket, vagy ha nem - a sókiválásos eldugulás miatt időnként újra kell fúrni... stb.
Egy blogtárs erről a pénztemető projectelési lehetőségről már régebben írt, részletességgel.. Ez egy fokkal jobb csak a vízzel hajtott autó fantazmagórájánál..
www.portfolio.hu
24.hu
kronikaonline.ro
infostart.hu
t.me
www.vg.hu
