Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

És ezt meg is veszik? El lehet adni? Van rá fogyasztói igény?
Kérdezz meg egy felvásárlót. Az amaránt egészséges kenyérgabona, szerintem van rá fogyasztói igény. A hajdina dettó, plusz gyógyszeralapanyag is lehet.

Szójából bármennyit el lehet adni, mivel a magyar szója garantáltan GMO-mentes, így szinte az összeset viszik ki tőlünk nyugatabbra.
A szója termésterülete 50-60.000 ha kb. Erre még fehérjenövény támogatást is lehet igényelni (tavaly ~93.000 Ft/ha).
Szóval mennyire van fizetőképes kereslet a legeltetett állatra? Konkrétan, nem ilyen ködös rébuszokban.
Az egy dolog, hogy mennyit termelsz ki adott területen legeltetve (pláne, hogy ugye vannak akik rínak, hogy ne legyen támogatás), másik kérdés, hogy miként oldod meg a legeltetést.
Közvetlenül értékesítve van rá kereslet. Követek több olyan családi gazdaságot, ahol legeltett állatok (bivaly, szarvasmarha) húsát, tejét dolgozzák fel/adják el, és mindig versenyezni kell a heti elérhető mennyiségért.
(Az ész nélküli, “a támogatás 80%-át adjuk a >500 hektáros gazdáknak” támogatási rendszernek szerintem nincs értelme.)
Próbáltam eladni a legeltett juhokat. Feketén esetleg lenne, aki megvenné, de 800 Ft alatti felvásárlási árral talán szóba álltak volna. Sőt, ha az ország másik felére még el is szállítanám... Aki hivatalosan megvette volna, az kerek-perec megmondta, hogy neki olyan bárány kell, ami napfényt és füvet nem látott, azaz tápolt, faggyús, arra van piac.
Hát nézd én 3 termelő gazdaságot ismerek (200-1000 anyajuh), mindhárom legeltetett birkákat értékesít.
 
Kérdezz meg egy felvásárlót. Az amaránt egészséges kenyérgabona, szerintem van rá fogyasztói igény. A hajdina dettó, plusz gyógyszeralapanyag is lehet.

Szójából bármennyit el lehet adni, mivel a magyar szója garantáltan GMO-mentes, így szinte az összeset viszik ki tőlünk nyugatabbra.
A szója termésterülete 50-60.000 ha kb. Erre még fehérjenövény támogatást is lehet igényelni (tavaly ~93.000 Ft/ha).
Sajnos, vagy szerencsére; nem vagyok érintett. Amit termelek, azt feletetem. Igazából a kérdéseim is kicsit provokatívak voltak, mert marha egyszerű a legtöbb embernek az, hogy felmondja a pár betanult panelt, de alternatívákat nem tud a többség mondani.
Én lucernát, kukoricát, búzát és szudáni füvet termesztek. Cirkon, vagy bármi alternatíván folyamatosan gondolkodom, de nincs több helyem. És nem, nem szeretnék megválni a kukoricától sem, ennek több oka is van; például egy sokrétűen használható növény, ha nem csak a szemtermesztést nézzük és erre viszonylag egyszerűen lehet bérmunkát is találni, ugyanis még sok eszköz hiányzik. Aki tudna pl. cirkot aratni az kicsi területet nem vállal, aki meg vállal, az meg a fejét vakarja (és másban sem érnek oda, én meg szívhatom a fogam a veszteségek miatt).
Közvetlenül értékesítve van rá kereslet.
Igen, tudom; de ha jól tudom, akkor házi vágást nem lehet értékesíteni, illetve ahhoz talán olyan körülmény kellene (Ausztriában néztem ilyen gazdaságot). Én meg legálisan szeretnék lehetőleg a legtöbb dolgot, amit lehet csinálni.
Meg sajnos ahhoz idő is kellene, hogy feldolgozza az ember. De vélhetően ez fog maradni.

mindig versenyezni kell a heti elérhető mennyiségért.
Azt látom, hogy piaca főleg a BP környéki, vagy turisztikailag érintett környékeknek van. Itt helyben meg nem azt nézik, hogy milyen minőség, hanem legyen olcsóbb, mint a teszkó alsópolcos. Tisztelet a kivételnek, mert persze olyan is van.

Hát nézd én 3 termelő gazdaságot ismerek (200-1000 anyajuh), mindhárom legeltetett birkákat értékesít.
Nem is tudom már, hogy hány emberrel beszéltem, meg ezen felül ismerösökön keresztül.
Az ország legnagyobb felvásárló cégének képviselője mondta, hogy nekik tápos kell. De egyébként tök segítőkész volt.
Akkor volt olyan, hogy ha elviszem 150 km-re akkor papírok nélkül átveszi.
Illetve másnak is az volt a fő gondja, hogy én hivatalosan akartam eladni, fülszámmal. Pl. volt hentes aki feketén, selejt birkát bármennyit vett volna ... olyan 700ft-ért. Hát na, "nagy segítség a magyar családoknak."
Ez az első tanuló évem az eladásban. Majd tavasszal agyontápozom, aztán megy a Hunlandnak külföldre. A magyar meg egye az öreg anyabirkát, ha azt igényli. :)
De, hogy nem csak én vagyok ennyira balfasz: ismerős mondta, hogy a hajdúságba kellett elvinnie, de ott is a fülszámmal kellett okoskodni; másik ismerős meg a megyében vitte (szintén fülszámmal okoskodás ment) és még a felvásárló egy részét haza is vitette, hogy majd legközelebb vigye.
 
Sajnos, vagy szerencsére; nem vagyok érintett. Amit termelek, azt feletetem. Igazából a kérdéseim is kicsit provokatívak voltak, mert marha egyszerű a legtöbb embernek az, hogy felmondja a pár betanult panelt, de alternatívákat nem tud a többség mondani.
Én lucernát, kukoricát, búzát és szudáni füvet termesztek. Cirkon, vagy bármi alternatíván folyamatosan gondolkodom, de nincs több helyem. És nem, nem szeretnék megválni a kukoricától sem, ennek több oka is van; például egy sokrétűen használható növény, ha nem csak a szemtermesztést nézzük és erre viszonylag egyszerűen lehet bérmunkát is találni, ugyanis még sok eszköz hiányzik. Aki tudna pl. cirkot aratni az kicsi területet nem vállal, aki meg vállal, az meg a fejét vakarja (és másban sem érnek oda, én meg szívhatom a fogam a veszteségek miatt).
Mondok még egy példát: máriatövis. Mediterrán növény, jól bírja a szárazságot. Gyógyszeripari alapanyagként mindig van rá kereslet.

Gondolom nálad a kukorica kóró "szálastakarmányként" is funkcionál a birkáknál.
Igen, tudom; de ha jól tudom, akkor házi vágást nem lehet értékesíteni, illetve ahhoz talán olyan körülmény kellene (Ausztriában néztem ilyen gazdaságot). Én meg legálisan szeretnék lehetőleg a legtöbb dolgot, amit lehet csinálni.
Meg sajnos ahhoz idő is kellene, hogy feldolgozza az ember. De vélhetően ez fog maradni.
Ehhez egy hivatalos vágópontot kell létrehozni a lakhelyeden. Erről bővebb infót vagy a NÉBIH-től vagy a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörben eljáró járási hivataltól tudsz kérni.
Azt látom, hogy piaca főleg a BP környéki, vagy turisztikailag érintett környékeknek van. Itt helyben meg nem azt nézik, hogy milyen minőség, hanem legyen olcsóbb, mint a teszkó alsópolcos. Tisztelet a kivételnek, mert persze olyan is van.
Ebben sajnos van valami.
Nem is tudom már, hogy hány emberrel beszéltem, meg ezen felül ismerösökön keresztül.
Az ország legnagyobb felvásárló cégének képviselője mondta, hogy nekik tápos kell. De egyébként tök segítőkész volt.
Akkor volt olyan, hogy ha elviszem 150 km-re akkor papírok nélkül átveszi.
Illetve másnak is az volt a fő gondja, hogy én hivatalosan akartam eladni, fülszámmal. Pl. volt hentes aki feketén, selejt birkát bármennyit vett volna ... olyan 700ft-ért. Hát na, "nagy segítség a magyar családoknak."
Ez az első tanuló évem az eladásban. Majd tavasszal agyontápozom, aztán megy a Hunlandnak külföldre. A magyar meg egye az öreg anyabirkát, ha azt igényli. :)
De, hogy nem csak én vagyok ennyira balfasz: ismerős mondta, hogy a hajdúságba kellett elvinnie, de ott is a fülszámmal kellett okoskodni; másik ismerős meg a megyében vitte (szintén fülszámmal okoskodás ment) és még a felvásárló egy részét haza is vitette, hogy majd legközelebb vigye.
Akkor a "termőföldtől az asztalig" szlogen jegyében több célzott ellenőrzést kéne végeznie a NÉBIH hatósági ellenőreinek. Utána a felvásárló nem szarozna annyit az ENAR azonosítókkal.
 
Gondolom nálad a kukorica kóró "szálastakarmányként" is funkcionál a birkáknál.
Sajnos nem, mert nem sikerült bebáláztatni. Ez meg már egy külön érdekes, hogy már úgy kell lassan könyörögni, hogy az ember mezőgazdasági szolgáltatásra költhesse a pénzét. Hiába, ekkora a szegénység.

Amúgy ha nem csak a szemestermény értékét nézzük, akkor a kukorica talán a legsokoldalúbb. A szemét megeszi a disznó (és ember), levelét lerágja a kérődző, a csutka és az ízik (és régen még a töve is) fűtőanyag volt. A tupla szárat, meg miután kitörték zölden etették. És még ott a hamu és a trágya is, ami a jószágtól adódik.
Azóta veszteséges termeszteni, mióta csak egy hasznát vesszük.

Ehhez egy hivatalos vágópontot kell létrehozni a lakhelyeden.
Igen, csak hát még hány fajta dolgot csináljon az ember? És mindenre legyen forrása. Ha meg van forrása, akkor meg már minek?
Nekem nincs bajom, hogy más is keres a dolgon, csak ne kelljen cigánykodni és ne érezze már magát átverve az ember.

Akkor a "termőföldtől az asztalig" szlogen jegyében több célzott ellenőrzést kéne végeznie a NÉBIH hatósági ellenőreinek. Utána a felvásárló nem szarozna annyit az ENAR azonosítókkal.
Hát ettől túl sokat nem várok. (Tudva, hogy ki volt korábban a területért felelős államtitkár.)

Igazából sokszor az az ember érzése, hogy az van szopatva, aki törekszik hivatalosan tevékenykedni. Egyszerűen az szem előtt van, benne van a rendszerben, hamarabb szem elé kerül; aki keres, az meg talál. (De legalább eszi az ideg, hogy mit fognak...) (Engem az első évben két hivatal ellenőrzött, aki nincs benne az ENARban, azt hányszor?) Aki meg feketén csinálja, az meg éli világát; egy életben ha egyszer megtalálják az már jó eredmény. Befizeti azt az összeget, amit pár hónap alatt a járulékok és adók be nem fizetésén megspóról, vagy azon, hogy nem teljesíti az előírásokat.
 
Sajnos nem, mert nem sikerült bebáláztatni. Ez meg már egy külön érdekes, hogy már úgy kell lassan könyörögni, hogy az ember mezőgazdasági szolgáltatásra költhesse a pénzét. Hiába, ekkora a szegénység.

Amúgy ha nem csak a szemestermény értékét nézzük, akkor a kukorica talán a legsokoldalúbb. A szemét megeszi a disznó (és ember), levelét lerágja a kérődző, a csutka és az ízik (és régen még a töve is) fűtőanyag volt. A tupla szárat, meg miután kitörték zölden etették. És még ott a hamu és a trágya is, ami a jószágtól adódik.
Azóta veszteséges termeszteni, mióta csak egy hasznát vesszük.
A biofinomító megközelítés (pl. Hungarana - Szabadegyháza, Kall Ingridients - Tiszapüspöki) igencsak nyereségessé teszi, ha nem toxinos.
Kukorica -> bioetanol (üzemanyag + gyógyszerészeti), natív keményítő, keményítőtej (papíripari felhasználás), izocukor, dextróz, glükóz, kukoricacsíra (olajgyártás), kukoricaglutén, majd mindezek melléktermékeként CGF vagy DDGS takarmány. A bálát az üzem biomassza erőműve eltüzeli, így kiváltva a gázt és az áramot, cserébe még a hamut is eladják talajjavítóként.
Igen, csak hát még hány fajta dolgot csináljon az ember? És mindenre legyen forrása. Ha meg van forrása, akkor meg már minek?
Nekem nincs bajom, hogy más is keres a dolgon, csak ne kelljen cigánykodni és ne érezze már magát átverve az ember.
Kistermelőként nem olyan extra a dolog, viszonylag kis büdzséből megoldható.
Igazából sokszor az az ember érzése, hogy az van szopatva, aki törekszik hivatalosan tevékenykedni. Egyszerűen az szem előtt van, benne van a rendszerben, hamarabb szem elé kerül; aki keres, az meg talál. (De legalább eszi az ideg, hogy mit fognak...) (Engem az első évben két hivatal ellenőrzött, aki nincs benne az ENARban, azt hányszor?) Aki meg feketén csinálja, az meg éli világát; egy életben ha egyszer megtalálják az már jó eredmény. Befizeti azt az összeget, amit pár hónap alatt a járulékok és adók be nem fizetésén megspóról, vagy azon, hogy nem teljesíti az előírásokat.
Ezt aláírom. Most kezdek egy takarmányos vállalkozást, jojózott az agyam, mire az összes jogszabályt átnyálaztam...
 
Kistermelőként nem olyan extra a dolog, viszonylag kis büdzséből megoldható.
Ja, csak eddig is milliókba van a sok "kis büdzsé". Sok kis büdzséből úgy 5-10 milliót úgy el lehet költeni, hogy abból még egy nm földet sem vett az ember. Mikorra térül meg?
Meg még plusz tudás, utána járás úgy, hogy nem ez a megélhetés. Legnagyobb haszon a teljes felszámoláson lenne. :S
Voltam Ausztriában ilyen gazdaságban; de ott a turizmus és a lokálpatriotizmus miatt könnyebb értékesíteni és vélhetően olyan hitel volt rá, amit könnyen kitermelt -elmondása alapján.
Most kezdek egy takarmányos vállalkozást
Akkor neki kezdtél? Örülök, sok sikert! :)
 
Ha nem kellene mindenkinek egyenként összeszedni ezt a tudást, akkor sokkal könnyebb lenne! Ez lenne a dolga a szakmai kamaráknak, ha azokat a korábban "beépytett2 politikai szereplők miatt --részben indokoltan-- nem kellett volna szétverni!
Az más kérdés, hogy kicsinyes politikai érdekek miatt ezek nem lettek rendesen, feladatuk ellására képesen újjáépítve, mert bizonyos szempontból minden ilyen szervezet politikai centrum, a maga kicsi és részleges módján is és mint ilyen egy új politikusi generáció "keltetője" is lehet!
A másik --általam évtizede is észlelt-- jelenség, az ilyen kamarákba beépülő külföldi piaci szereplők, akik "szponzorálás", képzés, egyéb "lobby" módokon saját érdekeikre használják ezeket az eredti szándék szerint hazai, termelői, gazdálkodó célcsoportos szakmai szervezeteket.

A megoldás --talán-- egy saját kezdeményezésben megszervezett gazdálkodói, szakmai együttműködő, tapasztalat-cserélő/-megosztó szerveződés lenne, szigorúan kizárva az ilyenek gyakorlatilag azonnal rámozduló mindegyik politika oldalt!
Meglátásom szerint is egyébként hosszú távon az ilyen politikailag "veszélyes" --részben hatalmi-- gazdasági csoportot a regnáló politikai vezetés el szokta lehetetleníteni! Erre Én egyetlen jó megoldást látok --rengeteg más szempontból is-- optimálisnak: EU-s piaci értékesítést! Az ottani szereplőknek ez az így elérhető piaci rész "morzsa", nem fognak szankcionálni --ami egy bizonyos milliárd €-szint felett kb. automatikusan szokott jönni egyébként" :oops: -- a piaci-hatalmi evolúciós törvények alapján !

Ha egy rugalmasan változó/változtató, a szabályokhoz igazított, törvényes kereteken belül "csibész" ;) üzemmódot sikerül kialakítani, akkor milliárdos céget lehet építeni --majd utána jó áron értékesíteni-- fél-egy évtized alatt!

;) + :hadonaszos::hadonaszos::hadonaszos:


.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
A megoldás --talán-- egy saját kezdeményezésben megszervezett gazdálkodói, szakmai együttműködő, tapasztalat-cserélő/-megosztó szerveződés lenne,
Amikor egy bálázást nem lehet 3-4 embernek közösen megszervezni, akkor elég szkeptikus vagyok abban, hogy egy össszetettebb folyamatot lehet bármilyen szerveződésben megoldani.
Az van, hogy amit fentebb írtál, az a kapcsolati tőke. Sok mindent elmondanak, sok minden információ van, de -nem tudom, hogy máshol ez, hogy van- a megoldások annyira egyénre és az egyéni lehetőségekre szabott megoldások, hogy nem lehet egy az egyben a legtöbbet átvenni.
Ha egy rugalmasan változó/változtató, a szabályokhoz igazított, törvényes kereteken belül "csibész" ;) üzemmódot sikerül kialakítani, akkor milliárdos céget lehet építeni --majd utána jó áron értékesíteni-- fél-egy évtized alatt!
Bármilyen nagy számnak is hangzik, és fogalom a "milliárdos" de milliárdos cég az a lószarrugdosó kategória -bárhol, pláne a mezőgazdaságban, vagy feldolgozó iparban.
 
Ja, csak eddig is milliókba van a sok "kis büdzsé". Sok kis büdzséből úgy 5-10 milliót úgy el lehet költeni, hogy abból még egy nm földet sem vett az ember. Mikorra térül meg?
Meg még plusz tudás, utána járás úgy, hogy nem ez a megélhetés. Legnagyobb haszon a teljes felszámoláson lenne. :S
Voltam Ausztriában ilyen gazdaságban; de ott a turizmus és a lokálpatriotizmus miatt könnyebb értékesíteni és vélhetően olyan hitel volt rá, amit könnyen kitermelt -elmondása alapján.
Ausztria teljesen más világ. Ott az “Urlaub am Bauernhof” brand alatt kismillió gazdaságba látogathatsz el és szállhatsz meg. Ha félpanzióra is befizetsz, akkor zömében a saját gazdaságukban előállított portékákat fogyasztod. Sokan ún. Jausenstation-t is üzemeltetnek, ami magyarul kb. valami bisztrónak feleltethető meg, ide a betévedő turistákat, kirándulókat várják egy-két finom házi falattal.
Sok ilyen szálláson lehet vásárolni is a termékekből (lekvártól a sajton át a diólikőrig), van ahol komplett vágóhídon is jártam egy ilyen alpesi gazdaságban.
Akkor neki kezdtél? Örülök, sok sikert! :)
Igen! :)
Köszönöm, bízom a legjobbakban.
 
Előljáróban annyit, hogy ugyan direkt nem kerestem, de nagyon nem írnak róla, hogy vannak-e változások a Nap sugárzásának erősségében az utóbbi évtizedekben.

"Ismerjük az emberi tevékenység következményeit, a légkörben felhalmozódó üvegházgázok hatását. Számolni tudunk az El Niñóval, a Hunga Tonga-kitörés és más vulkáni tevékenység utóhatásaival, az erősödő naptevékenységgel, a napsugarakat visszaverő aeroszolok mennyiségének csökkenésével. Mindent egybevetve azonban az említett másfél Celsius-fokos növekedésből mintegy 0,2 fok okát nem ismerjük.
a nagy meleg fennmaradó része annak tudható be, hogy a Föld kevesebb fényt ver vissza. Az intézet és a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja, az ECMWF munkatársai a NASA műholdas adatait és saját adatsoraikat elemezve vizsgálták a Föld energiaháztartását és a felhőtakarók mennyiségét különböző magasságokban.

Azon akadt meg a szemem, hogy 2023-ban volt a legalacsonyabb a bolygó albedója

– jelezte dr. Thomas Rackow, az ECMWF munkatársa.

Az albedó latinul fehérséget jelent és azt jelöli, hogy egy adott felület mennyire veri vissza az elektromágneses sugarakat, mint a fény. A Föld albedója átlagosan 0,3, vagyis a napból érkező energia 30 százalékát visszaveri – a nem visszaverődő energia értelemszerűen elnyelődik, vagyis melegít.

A kutatók azt látták, hogy az esetenként 1940-ig visszamenő adatok alapján soha nem volt ilyen alacsony a Föld albedója. A friss hó albedója 80-90 százalékos, tehát komoly tényező lehet a sarki régiók olvadása és a hóborította terület zsugorodása. Goessling szerint azonban ezen területek csak a teljes visszaverő képesség mintegy 15 százalékát jelentik. A fő gond tehát máshol keresendő.

Árnyékhiány
Az elemzés szerint a 2020 decembere óta csökkenő albedó nélkül 2023 átlaghőmérséklete 0,23 Celsius-fokkal alacsonyabb lett volna. Egy fontos trend látszik kirajzolódni: a trópusok felett és a közepes északi szélességi körök mentén csökkent az alacsonyan képződő felhők mennyisége. Az Atlanti-óceán északi része felett ez szokatlan hőhullámokkal társult, ami nagyban hozzájárult a szélsőséges meleghez. Az alacsony felhők azért fontosak, mert bár a felhők minden magasságban visszaverik a fényt, a magasabb felhők a felszín felől kisugárzó energiát visszatartják a légkörben.

 
Ausztria teljesen más világ. Ott az “Urlaub am Bauernhof” brand alatt kismillió gazdaságba látogathatsz el és szállhatsz meg. Ha félpanzióra is befizetsz, akkor zömében a saját gazdaságukban előállított portékákat fogyasztod. Sokan ún. Jausenstation-t is üzemeltetnek, ami magyarul kb. valami bisztrónak feleltethető meg, ide a betévedő turistákat, kirándulókat várják egy-két finom házi falattal.
Sok ilyen szálláson lehet vásárolni is a termékekből (lekvártól a sajton át a diólikőrig), van ahol komplett vágóhídon is jártam egy ilyen alpesi gazdaságban.

Igen! :)
Köszönöm, bízom a legjobbakban.
Ők épp nem panzióztak és amúgy se a legjódlisabb térség, igazából ott pont a legszegényebbnek számító; magyar határtól nem messze levő vidék. Igazából sok mindenben már akkor rosszabb volt a helyzet az ottani kisfaluban, mint itthon -pl.: szolgáltatások terén, ám sajnos ilyen téren utolértük az osztrák szintet.
Nagyon tanulságos a több lábon állásra jónak tűnő példa. Amúgy is híve vagyok a több lábon állásnak.

A gazdaság egyik pillére az alma volt, amiből a szépet leadták, a kevésbé piacosat meg maguk, a ház alatti sütödében linzernek feldolgozták. Összesen kb 20 ha-n gazdálkodnak, ennek -ha jól értettem- egy része bérelt terület, és jelentős részén alma van, alatta legelnek a juhok, olyan 180, de nem emlékszem, hogy anyával, vagy szaporulattal. Van valamennyi kaszáló is, nem tudom mennyi, de annyiszor kaszálja a füvet, mint mi a lucernát. Régen teheneztek, aztán a srác városba költözött, a szülők abba hagyták, aztán hazament gazdálkodni -így a gazdasági épületek, a többgenerációs ház, meg valamennyi felszerelés és föld adott volt. Vett némely újabb gépet, meg minden gépesítve van.
A bárányokat feldolgozza teljesen, a saját vágópontján, erre volt hitel, de 1-2 év alatt kitörlesztette; mindent feldolgoz egymaga, akkor már volt 1-2 bolt, ahova közvetlenül szállított be.

Ez is bizonyítja, ami egyre inkább igaz, hogy nagyon nem mindegy úgy nekikezdeni, hogy abszolút nulláról, vagy már egy maglevő gazdasági alapokkal, generációról-generációra apródonként hozzátéve. Nálunk ez sajnos két emberöltővel hamarabb szét lett verve, de ehhez meg ép nyugaton zárkóznak fel.

Talán először abba kellene hagyni esztelen vizelvezetést!
Addig is, még évtizedek alatt regenerálódik a táj élni és gazdálkodni kellene valamit és minden problémát, komplex helyzeteket és világtendenciákat akkor sem old meg önmagában.
 
Ők épp nem panzióztak és amúgy se a legjódlisabb térség, igazából ott pont a legszegényebbnek számító; magyar határtól nem messze levő vidék. Igazából sok mindenben már akkor rosszabb volt a helyzet az ottani kisfaluban, mint itthon -pl.: szolgáltatások terén, ám sajnos ilyen téren utolértük az osztrák szintet.
Nagyon tanulságos a több lábon állásra jónak tűnő példa. Amúgy is híve vagyok a több lábon állásnak.

A gazdaság egyik pillére az alma volt, amiből a szépet leadták, a kevésbé piacosat meg maguk, a ház alatti sütödében linzernek feldolgozták. Összesen kb 20 ha-n gazdálkodnak, ennek -ha jól értettem- egy része bérelt terület, és jelentős részén alma van, alatta legelnek a juhok, olyan 180, de nem emlékszem, hogy anyával, vagy szaporulattal. Van valamennyi kaszáló is, nem tudom mennyi, de annyiszor kaszálja a füvet, mint mi a lucernát. Régen teheneztek, aztán a srác városba költözött, a szülők abba hagyták, aztán hazament gazdálkodni -így a gazdasági épületek, a többgenerációs ház, meg valamennyi felszerelés és föld adott volt. Vett némely újabb gépet, meg minden gépesítve van.
A bárányokat feldolgozza teljesen, a saját vágópontján, erre volt hitel, de 1-2 év alatt kitörlesztette; mindent feldolgoz egymaga, akkor már volt 1-2 bolt, ahova közvetlenül szállított be.

Ez is bizonyítja, ami egyre inkább igaz, hogy nagyon nem mindegy úgy nekikezdeni, hogy abszolút nulláról, vagy már egy maglevő gazdasági alapokkal, generációról-generációra apródonként hozzátéve. Nálunk ez sajnos két emberöltővel hamarabb szét lett verve, de ehhez meg ép nyugaton zárkóznak fel.


Addig is, még évtizedek alatt regenerálódik a táj élni és gazdálkodni kellene valamit és minden problémát, komplex helyzeteket és világtendenciákat akkor sem old meg önmagában.
Ha ott marad a viz ahol a helye van rögtön kivirul a táj!

Nem biztos, hogy mindenütt a szántóföldi búzabányászatot kell erőltetni!
 
Ha ott marad a viz ahol a helye van rögtön kivirul a táj!

Nem biztos, hogy mindenütt a szántóföldi búzabányászatot kell erőltetni!
Értelemszerűen nem kell, nem is mondtam.
Igen, kivirul a táj; de nem két év* alatt rehabilitálódik sem maga egy-egy parcella, pláne nem egy ökoszisztéma -egy rendszer.

*Évtizedek alatt sok értelemben, sok téren szétcseszett rendszernek évtizedek kellhetnek, hogy újjáépüljön, az legalább egy fél emberöltő.
 
  • Tetszik
Reactions: Filter and Blitz97
Jó nagyban kezdted. :D

Amúgy volt Szolnok környékén egy idősebb ember, az kukacokat állított elő takarmány célra (Németországba is), állatkertek vitték fehérjepótlásnak, mert valami plusz beltartalmi értéke is volt. a kukactrágyát meg külön lehetett értékesíteni. Nem tudom, hogy az megvan-e még, csak egy képzésen mesélte jó pár éve.