Előljáróban annyit, hogy ugyan direkt nem kerestem, de nagyon nem írnak róla, hogy vannak-e változások a Nap sugárzásának erősségében az utóbbi évtizedekben.
"Ismerjük az emberi tevékenység következményeit, a légkörben felhalmozódó üvegházgázok hatását. Számolni tudunk az El Niñóval, a Hunga Tonga-kitörés és más vulkáni tevékenység utóhatásaival, az erősödő naptevékenységgel, a napsugarakat visszaverő aeroszolok mennyiségének csökkenésével. Mindent egybevetve azonban az említett másfél Celsius-fokos növekedésből mintegy 0,2 fok okát nem ismerjük.
a nagy meleg fennmaradó része annak tudható be, hogy a Föld kevesebb fényt ver vissza. Az intézet és a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja, az ECMWF munkatársai a NASA műholdas adatait és saját adatsoraikat elemezve vizsgálták a Föld energiaháztartását és a felhőtakarók mennyiségét különböző magasságokban.
Azon akadt meg a szemem, hogy 2023-ban volt a legalacsonyabb a bolygó albedója
– jelezte dr. Thomas Rackow, az ECMWF munkatársa.
Az albedó latinul fehérséget jelent és azt jelöli, hogy egy adott felület mennyire veri vissza az elektromágneses sugarakat, mint a fény. A Föld albedója átlagosan 0,3, vagyis a napból érkező energia 30 százalékát visszaveri – a nem visszaverődő energia értelemszerűen elnyelődik, vagyis melegít.
A kutatók azt látták, hogy az esetenként 1940-ig visszamenő adatok alapján soha nem volt ilyen alacsony a Föld albedója. A friss hó albedója 80-90 százalékos, tehát komoly tényező lehet a sarki régiók olvadása és a hóborította terület zsugorodása. Goessling szerint azonban ezen területek csak a teljes visszaverő képesség mintegy 15 százalékát jelentik. A fő gond tehát máshol keresendő.
Árnyékhiány
Az elemzés szerint a 2020 decembere óta csökkenő albedó nélkül 2023 átlaghőmérséklete 0,23 Celsius-fokkal alacsonyabb lett volna. Egy fontos trend látszik kirajzolódni: a trópusok felett és a közepes északi szélességi körök mentén csökkent az alacsonyan képződő felhők mennyisége. Az Atlanti-óceán északi része felett ez szokatlan hőhullámokkal társult, ami nagyban hozzájárult a szélsőséges meleghez. Az alacsony felhők azért fontosak, mert bár a felhők minden magasságban visszaverik a fényt, a magasabb felhők a felszín felől kisugárzó energiát visszatartják a légkörben.
A higanyszál emelkedése gyorsabb, mint amit ismert tényezőkkel meg tudunk magyarázni.
index.hu