Az 1654-es perejeszlavi szerződéstől (ami a kozák-lengyel háború végén született) 1917-ig Ukrajna, illetve a mai Ukrajna nagyobb része Oroszország része volt (a többi Lengyelországé, pontosabban akkor a lengyel-litván Rzeszpospolitáé), 1917-19-ben alakult meg, illetve szűnt meg több "ukrán állam" is, amelyek közül az Ukrán Szovjet Köztársaság a SZU tagköztársasága lett (előtte Szovjet-Oroszországé). A "polgári" (nem kommunista) erők Ukrán Népköztársaság néven kiáltottak ki kormányt Kijevben 1917-ben (Petljura), majd a német bevonulás után valamivel több, mint fél évig élt egy németbarát (báb)kormány, az Ukrán Állam, Szkoropadszkij hetman vezetése alatt, amit a németek távozása után elkergettek és egy időre visszatért az Ukrán Népköztársaság Kijevbe, amíg a vörösök el nem foglalták. Ezek voltak az első "Ukrajna" néven ismert államalakulatok (a Zaporozsjei Szicst vagy a Kijevi Ruszt, a Halicsi Fejedelemséget stb. történelmietlen ukránnak nevezni). Közben 1918-19-ben egy Nyugat-Ukrán Népköztársaság is fennállt Lembergben, ami 1919-ben egyesült a kijevi népköztársasággal.