A veszteségekről újra…
2025. 05. 28.
Egy olyan méretű felőrlő háborúban, mint amilyen jelenleg a szemünk előtt zajlik valós időben, a veszteségekről mindig érdemes beszélni és írni, még akkor is, ha a felek államtitokként kezelik ezeket az adatokat. Különösen fontos ezen adatokkal foglalkozni azért is, mert a számokkal való bűvészkedés az információs csatatér részévé is vált. Elemzőink nagy része vagy nem foglalkozik mélyrehatóan a kérdéssel, vagy egyszerűen nem akarja látni azt a borzalmat, amit az ukrajnai csatamezők mégis elárulnak. Azokat az elemzőket meg különösen „kedvelem”, akik nemes egyszerűséggel a világba kiáltják, hogy nem is akkora nagyok a veszteségek, mint amilyeneknek egyesek – mint például én is – beállítják, és egyszerűen orosz propagandának minősítik az egészet.
Ebben az évben már írtam egy posztot az ukrán veszteségekről. Azért foglalkozok első helyen az ukrán fél veszteségeivel, mivel az oroszok veszteségtűrő képessége és emberi, valamint anyagi tartalékai nagyságrenddel nagyobbak, mint Ukrajnáé. Az imént említett posztomban részleteiben is bemutattam, hogy milyen utakon és módszerekkel, milyen számítások alapján jutottam el az ukrán veszteség KIA és WIA számaihoz. A számítási modelljeim egymástól teljesen függetlenek voltak, és ami a lényeg, orosz adatokat egyáltalán nem használtam fel, kizárólag csak ukrán és ukrán barát nyugati elemzők, veszteségszámítók adataira támaszkodtam.
Most az egyik számítási módomhoz, nevezetesen az ukrán fél által összesen mozgósított katona és a jelenleg még rendelkezésre álló haderőlétszám közötti különbség finomításához kaptam egy kis ösztönzést egyik olvasómtól.
Az alapinformáció forrása az ukrán politikai vezetéssel is jó kapcsolatokat ápoló és Oroszország felosztásáról rendszeresen álmodozó (nemzetközi konferenciákat is rendező) Jamestown Foundation 2023. július 26-i cikke . Különböző ukrán forrásokat említve a cikk azt állítja, hogy 2022 végére Ukrajna egymillió főt mozgósított, 2023. júliusáig pedig összesen már kétmillió főt. Vannak források tovább részadatokra, pl. arra, hogy 2022 októberéig az ukrán fél 700 000 főt tudott csatasorba állítani, illetve elszórt információk vannak az önkéntesek számáról is. Tekintve, hogy 2022-ben az ukrán fél sikeres mozgósítást hajtott végre és annak az évnek az őszén eredményes támadó műveleteket folytatott Herszon és Harkov megyékben, valamint 2023 nyarán nagyszabású támadó műveletet szervezett és kezdeményezett a Krím irányába, az információvédelem nem volt olyan szigorú, mint később, így lényegesen több információnk van 2022 és 2023 mozgósítási és létszámadatairól. Ismert például az is (a Rada védelmi bizottságának alelnöke hozta nyilvánosságra), hogy milyen létszámviszonyai voltak 2022 februárjában az ukrán haderőnek, valamint vannak részleges havi átlag mozgósítási híradások is.
A fentiek figyelembevételével az alábbiakat állapíthatjuk meg elég nagy bizonyosággal:
- Az ukrán haderő létszámviszonyai (szerződéses katonák, a Nemzeti Gárda létszáma, határőrség) 2022 február-márciusában: 348 000 fő,
- Önként jelentkezők létszáma 2022-2025 között: 165 000 – 185 000 fő; (2022-re vonatkozóan 100 000 főre van adat, az önkéntes jelentkezők száma 2023 ősze után drámai mértékben lecsökkent).
- Mozgósított katonák létszáma 2022-2025 között: 2 440 000 – 2 660 000 fő; (annyi megjegyzéssel, hogy a nagyarányú és nagylétszámú mozgósításra a háború első másfél évében került sor. Az élőerő elpazarlását a 2023-as nyári ukrán ellentámadás jelentette, aminek következtében 2023 végére az akkori vezérkari főnök 500 000 fő mozgósítására jelentette be igényét veszteségpótlásra).
- Mindösszesen fegyveres szolgálatot teljesítők létszáma 2022-2025 között: 2 953 000 – 3 193 000 fő.
Nos a fenti számok után a nagy kérdés, hogy hol vannak a katonák, ha a jelenlegi haderőlétszámot 800 000 főre becsülhetjük? Mert a matek valami szőrnyű számot ad ki: 2 153 000 – 2 393 000 fő a különbség. Tekintve, hogy Ukrajnában hadiállapot idején nincs leszerelés, nekem csak egy logikus magyarázatom van: a több mint 2 milliós különbség nagy része KIA és WIA veszteség. Természetesen be kell számolni a nagy különbségbe a hadifoglyokat, az eltűnteket, és a dezertőrőket is (ez utóbbi esetében százezres nagyságrendű adatról olvasni híreket).
Azt már független, sőt ukrán párti elemzők is megállapították, hogy Ukrajna a mozgósítás jelenlegi ütemével már a harctéri veszteségeit sem tudja pótolni. A rendelkezésünkre álló nyílt adathalmazok alapján azt is láthatjuk, hogy Ukrajna valójában már kimerítette a mozgósításba bevonható korosztályok kereteit. Többek között ezért kellett felülvizsgálni a 25-60 éves korosztályokban 900 000 fő orvosi mentességét. (A nagyon elfogult és figyelmetlen olvasóimnak: ez a 900 000 fő nem az egészségügyi fogyatékkal élők halmazából való, azok felülvizsgálata nem történt meg. Ez a 900 000 fő annak a 3,4 millió fős halmaz része, amely UA számára mozgósítás céljára elérhető volt 2024 elején). Ismereteim szerint 250 000 fő esetében visszavonták a felmentést – nagyjából, ennyi mozgósítási tartaléka maradt Kijevnek.
(A KIA és a WIA egymáshoz viszonyított arányára most nem térnék ki – én továbbra is tartom azt, hogy az arány 1:1, max. 1:1,5).
Nézzük inkább, hogy mit jelentenek a fenti számok! Vannak történelmi tapasztalatok arra vonatkozóan, hogy mit idéz elé egy társadalomban a lakosság összlétszámához viszonyított mozgósítási létszám és veszteség.
Németország az I. világháborúban lakosságának 19,5%-át mozgósította és KIA+WIA vesztesége megközelítette a 10,5%-ot. Ezek az arányok hozzájárultak Németország vereségéhez és társadalmi-gazdasági összeomlásához.
A második világháborúban Németország lakosságának egynegyedét mozgósította, KIA+WIA vesztesége 12,6% volt. A magas mozgósítási arány a gazdaság és a társadalom teljes kimerüléséhez vezetett.
Oroszország az első világháborúban lakosságának 9%-át mozgósította, ám logisztikailag nem tudta ellátni ezt a hatalmas hadsereget. Veszteségrátája 4,2% volt. A logisztika elégtelen volta, a vereség és a forradalom (1917) a mozgósítás fenntarthatatlanságát mutatta.
Japán a második világháborúban a lakosság 10,1%-át mozgósította, veszteségrátája 3,7% volt. A katonai vereség a mozgósítás fenntarthatatlanságát és a gazdasági összeomlást tükrözte.
Milyen mintázatot adnak a fenti számok?
- A vesztes országok (pl. Németország, Japán, Orosz Birodalom) esetében a mozgósítási arány általában 9–25% között mozgott a XX. században, attól függően, hogy mennyire volt totális a háború. A magas arányok (pl. Németország: 25,8%) gyakran gazdasági és társadalmi összeomláshoz vezettek.
- A KIA + WIA veszteségek az összlakosság 3–12%-át tették ki a vesztes országokban.
Mi vetíthető mindebből Ukrajnára?
- Először is UA lakosságának a számára lenne szükségünk. Nincs hivatalos adat, így azt csak becsülhetjük, ráadásul nem is a nemzetközileg elismert határokon belüli területek teljes népességével tudunk számolni. Azt viszont hivatalos adatokból tudjuk, hogy a háború kitörése után UA munkaerőpiaca 40%-kal visszaesett. Ez alapján az egyik becsült értékem 24,6 millió fő (ez egy optimista és maximális becslés). Kiindulhatok az élveszületések számából is, összevetve más európai országokéval az adatot: így a 2024-es 176 679 élveszületés egy kb. 20 milliós lakosságú ország adatával vethető össze (pl. Románia). Az európai átlag születési ráta 9-12 újszülött/1000 fő. Ukrajnára vetítve az már rendkívül alacsony populációt jelentene: 15-20 millió főt.
- 3 millió fő katonával és 24,6 milliós populációval számolva 12,2%-os mozgósítási arányt kapunk.
- 2 millió KIA+WIA-t véve 8,13%-os veszteséget kapunk.
- A történelmi tapasztalatok és mintázatok alapján katonai vereség, gazdasági-társadalmi összeomlás prognosztizálható Kijev számára.