Mezőgazdaság, vízgazdálkodás, éghajlatváltozás

Mégegyszer, bármelyik mondom bármelyik szakmai szervezetet kérték fel arra, hogy ugyan milyen környezeti hatásai lesznek a megépült víztározó rendszernek, pontosan ugyanarra jutott.
Nem furcsa?
Nem furcsa. Az rendeli a zenét aki fizeti. Ha nem olyan szakvéleményt adsz, amit a megrendelő elvár, akkor legközelebb nem lesz munkád.

A legtöbb dolog amivel riogattak, nem valósult meg, annak ellenére hogy Bős megépült.
 
Nem furcsa. Az rendeli a zenét aki fizeti. Ha nem olyan szakvéleményt adsz, amit a megrendelő elvár, akkor legközelebb nem lesz munkád.

A legtöbb dolog amivel riogattak, nem valósult meg, annak ellenére hogy Bős megépült.
Ezert is egy orszag legnagyobb belso ellensege a korrupcio. Mert mindent tonkretesz meghazudtol elcsal. Mindent! En drakoi szigort vezetnek be korrupcio teruleten. Sajnos meg a kutya sem kerdezet engem eddig.
 
Pedig úgy működött volna, csúcserőműnek szánták.

És, hogy lett volna egy Run of the river típusú vízerőmű csúcserőmű? o_O
Tudod, hogy egyáltalán mi az a csúcserőmű és 1 átlagos nap mennyi ideig dolgoznak? o_O
Betettem a turbina számokat amivel számoltak.... Egy alacsony esésű de folyamatosan nagy vízáramlású folyón, hogy a akartok ti napi 1 órában működő csúcserőművet csinálni?
Szerintem itt valaki valamit rohadtul nem tudot értelmezni közületek....
De mondok jobbat. Ott áll a Bősi vízerőmű. Létezik, megépült.
Működött-e valaha csúcserőmű üzemben? o_O
Várom a válaszokat ezzel kapcsolatban. Ahogyan az is érdekelne, hogy nem lesz a duzzasztástól ivóvízed....
Elképesztő miket letoltok. :(
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Luthero
Csak a tisztázás véget:
Alap erőmű : Általában nagy hő vagy vízerőmű, amely folyamatosan termel a legnagyobb kapacitáskihasználási tényezővel. Pl.: Paks I atomerőmű.
Menetrend tartó erőmű: Általában közepes teljesítményű hőerőmű, vagy vízerőmű. Feladata az előre tervezett napi/heti hálózati igény tartása, folyamatos üzemben. Ilyen pl. a Bősi vízerőmű is.
Csúcserőmű: Általában kisméretű gázturbinás vagy szivattyús víztározós erőmű (vagy hegyi nagy esésű vízerőmű) amely képes a hálózat pillanatnyi energia ingadozására reagálni és kiszolgálja a rövid csúcsidőszakokat. Elvárás, hogy 5-10 perc alatt 100% vagy 0% teljesítményt adjon ki, ahogyan igény van rá.
Ilyen pl. az Ajkai RR gázturbina.
 
https://www.portfolio.hu/global/202...bb-orszagaban-bevetettek-a-katonasagot-765101
"Kanada katonai repülőgépeket és helikoptereket vet be Manitoba tartományban, a gyorsan terjedő erdőtüzek elől menekülő lakosok evakuálására - számolt be a BBC. Az országban már több ezren kényszerültek elhagyni az otthonukat, a hatóságok szerint pedig a következő napok időjárása sem kedvez a tűz megfékezésének."
 
Megbillenhet a Balaton ökoszisztémája, nőhetnek az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és a melegkedvelő, inváziós növényfajok is megjelenhetnek a Balatonban, melynek a vize folyamatosan melegszik. A Másfélfok cikke szerint az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak tanulmánya azt találta, hogy a Balaton vize most már átlagosan 1,7 °C-kal magasabb, mint 2000-ben, és a változás egyre gyorsabb. Az 1980-as évekig az éves középhőmérséklet lassan változott, onnantól viszont ez felgyorsult, a 21. században évi 0,07 °C-os átlagos növekedést mértek.

Egyre gyakoribbak a tóban a vízhőmérsékleti hullámok is – ide azok az időszakok tartoznak, amikor legalább öt napon keresztül a víz melegebb, mint amit a 19. század végi adatok alapján az adott napok legmelegebb 10 százalékában mértek. Mostanra 100-nál is több hőhullámos nap is előfordulhat. Ezeken a napokon a víz hőmérséklete átlagosan 6 °C-kal is melegebb lehet a korábbi éghajlati normánál.


„Ha a Balaton vizének hőmérséklete továbbra is emelkedik, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő ökológiai viszonyokat teremthet. Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva” – írják a kutatók.

A Másfélfok szerint a vízhőmérséklet növekedésével a Balatonban megjelenhetnek a szúrós levelű vízinövények, melyek az oxigénszegény környezetben is jól érzik magukat. Ilyen lehet például a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár, aminek jelenléte a fürdőzők számára is igen kellemetlen lehet.

Takács Péter, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telexnek 2024-ben is már azt mondta, beláthatatlan következményekkel járhat, ha tovább melegszik a Balaton, az inváziós fajokról már filmet is készítettek:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Megbillenhet a Balaton ökoszisztémája, nőhetnek az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és a melegkedvelő, inváziós növényfajok is megjelenhetnek a Balatonban, melynek a vize folyamatosan melegszik. A Másfélfok cikke szerint az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak tanulmánya azt találta, hogy a Balaton vize most már átlagosan 1,7 °C-kal magasabb, mint 2000-ben, és a változás egyre gyorsabb. Az 1980-as évekig az éves középhőmérséklet lassan változott, onnantól viszont ez felgyorsult, a 21. században évi 0,07 °C-os átlagos növekedést mértek.

Egyre gyakoribbak a tóban a vízhőmérsékleti hullámok is – ide azok az időszakok tartoznak, amikor legalább öt napon keresztül a víz melegebb, mint amit a 19. század végi adatok alapján az adott napok legmelegebb 10 százalékában mértek. Mostanra 100-nál is több hőhullámos nap is előfordulhat. Ezeken a napokon a víz hőmérséklete átlagosan 6 °C-kal is melegebb lehet a korábbi éghajlati normánál.


„Ha a Balaton vizének hőmérséklete továbbra is emelkedik, az egyre inkább mediterrán, sőt szubtrópusi mintázatokat követő ökológiai viszonyokat teremthet. Ebben az új világban a jövő vízinövényei között már nem feltétlenül a ma megszokott fajok lesznek többségben, hanem olyan közösségek alakulhatnak ki, amelyekhez sem az élővilág, sem az emberi használat nincs hozzászokva” – írják a kutatók.

A Másfélfok szerint a vízhőmérséklet növekedésével a Balatonban megjelenhetnek a szúrós levelű vízinövények, melyek az oxigénszegény környezetben is jól érzik magukat. Ilyen lehet például a tócsagaz vagy a nagy tüskéshínár, aminek jelenléte a fürdőzők számára is igen kellemetlen lehet.

Takács Péter, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telexnek 2024-ben is már azt mondta, beláthatatlan következményekkel járhat, ha tovább melegszik a Balaton, az inváziós fajokról már filmet is készítettek:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

A víz melegedés ellen aligha van mit tenni, bár ha jól tudom, volt ennél sokkal sekélyebb is, és eleve csak 15-17ezer éves, vagyis szóval a víz hőfok nyaranta lehetett akár magasabb is.
Viszont az ökoszisztémát alapjaiban a bekerülő tápanyag határozza meg, ami java a közeli műtrágyázás nyomán került be. Az ma már egyáltalán nem olcsó mulatság, szóval gondolom csokkent.

Továbbá lenne egy ötletem, ami persze lehet hülyeség..
A kb 2milliárd m3 víztömeg úgy felét meg lehetne szűrni, egy szezon alatt amikor a legnagyobb az alga koncentráció.
1 000 000 000 m3 ÷ 3hónapra
333 333 333 m3 / hónap
11 111 111 m3 / nap
463 000 / óra
Vagyis ezt a víz tömeget 4-5 × 100 000 m3/h ipari szivattyú képes lenne ellátni.
Egy ilyen szivattyú darabja kb 7500kw fogyaszt, amit par hektár napelem tábla képes lenne fedezni.

A szűrést ekkora volumenben nem tudom, hogy lehet megoldani..

Nyilván nem egy olcsó beruházás, bàr nem is tűnik megugorhatatlannak es ezzel az oxigén ellátás javulna a kiszűrt algát talán lehetne trágyázàshoz is használni. Amikor meg jó a víz minőség a hálózatba is termelhet a napelem...

Vélemény?
 
A víz melegedés ellen aligha van mit tenni, bár ha jól tudom, volt ennél sokkal sekélyebb is, és eleve csak 15-17ezer éves, vagyis szóval a víz hőfok nyaranta lehetett akár magasabb is.
Viszont az ökoszisztémát alapjaiban a bekerülő tápanyag határozza meg, ami java a közeli műtrágyázás nyomán került be. Az ma már egyáltalán nem olcsó mulatság, szóval gondolom csokkent.

Továbbá lenne egy ötletem, ami persze lehet hülyeség..
A kb 2milliárd m3 víztömeg úgy felét meg lehetne szűrni, egy szezon alatt amikor a legnagyobb az alga koncentráció.
1 000 000 000 m3 ÷ 3hónapra
333 333 333 m3 / hónap
11 111 111 m3 / nap
463 000 / óra
Vagyis ezt a víz tömeget 4-5 × 100 000 m3/h ipari szivattyú képes lenne ellátni.
Egy ilyen szivattyú darabja kb 7500kw fogyaszt, amit par hektár napelem tábla képes lenne fedezni.

A szűrést ekkora volumenben nem tudom, hogy lehet megoldani..

Nyilván nem egy olcsó beruházás, bàr nem is tűnik megugorhatatlannak es ezzel az oxigén ellátás javulna a kiszűrt algát talán lehetne trágyázàshoz is használni. Amikor meg jó a víz minőség a hálózatba is termelhet a napelem...

Vélemény?
Esetleg a nyári napelemtúltermelést le lehetne vezetni íly módon. De alapvetően a vízáramoltatás lenne a megoldás...de amúgy hajókkal is lehetne szűrni, amelyek mint bálnák a sziláikkal, megszűrnék menet közben...esetleg a sétahajókat/kompokat átalakítani ilyenre...így hirtelen...
 
Esetleg a nyári napelemtúltermelést le lehetne vezetni íly módon. De alapvetően a vízáramoltatás lenne a megoldás...de amúgy hajókkal is lehetne szűrni, amelyek mint bálnák a sziláikkal, megszűrnék menet közben...esetleg a sétahajókat/kompokat átalakítani ilyenre...így hirtelen...
Akár.
Mondjuk ilyen volumenben a szűrés hajókkal aligha megoldható, meg macerás is.
Nagy vízmennyiséget gyorsan valami homok + szén esetleg valami porózus mondjuk vulkanikus tufa zúzalekon átengedve lehetne. Legalábbis így képzelem. Több nagy medencékben a cucc rétegelve, hogy bírja az átfolyó mennyiséget..

Illetve ha lehetne valami centrifugás vagy más módon szeparálni és koncentrálni az algát abból nyers olaj is előállítható ami üzemanyaghoz adható..
 
Akár.
Mondjuk ilyen volumenben a szűrés hajókkal aligha megoldható, meg macerás is.
Nagy vízmennyiséget gyorsan valami homok + szén esetleg valami porózus mondjuk vulkanikus tufa zúzalekon átengedve lehetne. Legalábbis így képzelem. Több nagy medencékben a cucc rétegelve, hogy bírja az átfolyó mennyiséget..

Illetve ha lehetne valami centrifugás vagy más módon szeparálni és koncentrálni az algát abból nyers olaj is előállítható ami üzemanyaghoz adható..

Az a baj, hogy a víz nagy felületen terül el, szóval sok kis szivattyú kellene (több száz) nem pedig pár nagy.
Ezeket karban tartani, őrzini, hiszen nálunk mindennek lába kél, megküzdeni a sötétzöld munkacsoportokkal stb....
Az is sokat segítene ha nem tisztítás nélkül menne be a szennyvíz a tóba.
Vagy ha nem vágnának ki minden nádast, mert német stílusú fekete kocka házat építenek a helyére, a tájvédelmi körzetbe.... Szerintem ezen problémák megoldása is sokat segítene.
 
A víz melegedés ellen aligha van mit tenni, bár ha jól tudom, volt ennél sokkal sekélyebb is, és eleve csak 15-17ezer éves, vagyis szóval a víz hőfok nyaranta lehetett akár magasabb is.
Viszont az ökoszisztémát alapjaiban a bekerülő tápanyag határozza meg, ami java a közeli műtrágyázás nyomán került be. Az ma már egyáltalán nem olcsó mulatság, szóval gondolom csokkent.

Továbbá lenne egy ötletem, ami persze lehet hülyeség..
A kb 2milliárd m3 víztömeg úgy felét meg lehetne szűrni, egy szezon alatt amikor a legnagyobb az alga koncentráció.
1 000 000 000 m3 ÷ 3hónapra
333 333 333 m3 / hónap
11 111 111 m3 / nap
463 000 / óra
Vagyis ezt a víz tömeget 4-5 × 100 000 m3/h ipari szivattyú képes lenne ellátni.
Egy ilyen szivattyú darabja kb 7500kw fogyaszt, amit par hektár napelem tábla képes lenne fedezni.

A szűrést ekkora volumenben nem tudom, hogy lehet megoldani..

Nyilván nem egy olcsó beruházás, bàr nem is tűnik megugorhatatlannak es ezzel az oxigén ellátás javulna a kiszűrt algát talán lehetne trágyázàshoz is használni. Amikor meg jó a víz minőség a hálózatba is termelhet a napelem...

Vélemény?
A szándék jó, a megoldás tipikus technokrata.
A melegedés - amennyire én látom - a lelassult áramlás, vizcserélődés miatt -is- következhetett be.
A Balaton felvidéken a csapadékot és a szürkevizet helyben szikkasztani, a talajvíz pótlására, így a tó vizellátása is javulhatna.
Csak ehhez a fekete -ürülékes- vizet külön kellene választani a szürkeviztől a szelektív hulladékgyűjtés mintájára.

/Országh József A vizgazda tudományának I. főtétele/

A műtrágya kb. 5-25%-ban hasznosul, a többit viszi a víz mindenhova.
Hiába megy fel az ára, a "gazdák" előre menekülnek. még többet szórnak ki, abban hitben, hogy az így növekvő hozamok fedezik a költségnövekedést.
Tehát gyorsitják az amúgy is rohamos talajpusztulást....
 
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...riseg-legnagyobb-kihivasanak-megoldasa-766525
"A klímaváltozással szembeni fellépés területén is közelebb hozhatja egymáshoz az Európai Uniót és Kínát Donald Trump amerikai elnök politikája. A júliusi pekingi Kína-EU csúcsra készülő Unió célja, hogy Brüsszel és Peking közösen vállalja a nemzetközi klímaügyi vezető szerepet, illetve hogy együtt álljon ki a kulcsfontosságú Párizsi Klímaegyezmény mellett. Ez a szakértők szerint is kívánatos lenne, de több tényező is nehezíti a szorosabb együttműködés kialakítását."
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby