Szu-25 , -28, -39 / Su-25 , -28, -39 Frogfoot (Szuhoj, Szovjetunió)

[angelsoul]

Miért kell robbanásnak lennie a fáradásos törés pillanatában? Tudod túl sok itt a véletlen egybeesés.

Ahogy törik a szárny, szétnyílik az üzemanyagtartály, az a légáramlás hatására végigfolyik hátra a hajtóműhöz, ami begyújtja...

 

[dudi]

Ahogy törik a szárny, szétnyílik az üzemanyagtartály, az a légáramlás hatására végigfolyik hátra a hajtóműhöz, ami begyújtja...

Az üzemanyag jóval később robban be, akkor már a kanyarba sincs a lerobbant szekció.

 

[Foxbat]

Oldalsó elkülönítés van köztük. Ezen kívül az első gép indít először, ő is fordul ki elsőnek. Nem a hátsó, mert annak nem lenne értelme. Ahogy annak sem, ha géppárban leszállásnál az első gép nyitna először fékernyőt, a hátsó pedig szépen belefutna.
Viszont nem is ez a lényeg. Én csak vitorlázórepültem, de azért elméletet oktattak rendesen, és mivel repülésről van szó, nem autóvezetésről, így minden évben kötelező volt újra is vizsgázni elméletből. Aki nem vett részt a vizsgán, vagy másodikra sem sikerült neki, annak az adott évben csak oktatóval történő repülésre volt lehetősége. Egyedül, sikeres elméleti vizsga nélkül nem repülhet. Ott bizony tanultunk a túlterhelésről is rendesen. Az egyik oktató (B 737-esen volt oktató kapitány a Malévnál) készített egy nagyon jó táblázatot a bedöntés és a túltherhelés kapcsolatáról. A különböző bedöntés értékekhez fel volt írva az annak során maximálisan elérhető túlterhelés. A legnagyobb túlterhelés a 90 fokos bedöntéssel érhető el. Alatta mindegyiknél volt valami felső korlát. Nem véletlenül a vadászbombázók is 90 fokos bedöntéssel repülik a húzott fordulót( a kormányszerepcsere miatt hívják húzottnak, mert a magassági kormány húzásával ennél nem emelkedni fogsz, hanem szűkíted a fordulót, és növeled a túlterhelést) a bemutatókon. A Szu-25-ösök is jellemzően, 90-105 fokig döntve szoktak kifordulni. A g-ruhát nem dísznek hordják. Húzzák, ahogy tudják a fordulóban, ameddig csak engedi a rendszer. Ezzel baromi komoly túlterheléssel jár mindig, de a lehető leghamarabb akarnak "sarkon fordulni". A gép kis magasságban dolgozik, sűrű levegőben, nagyon nagy igénybevételt kapva. Tehát egyáltalán nem lehetetlen az a fáradásos törés, még egy ilyen masszív gép esetében sem. Persze értem, hogy mivel orosz hivatalos szerv félhivatalos oldala hozta le ezt a magyarázatot, ezért kötelességednek érezted, hogy beleköss.

A bedöntés és a túlterhelés csak akkor van közvetlen kapcsolatban, ha vízszintes repülésről van szó, magasságvesztés nélkül akarod a fordulót végrehajtani.
Egyszerű trigonometria, hogy ahogy bedöntjük a gépet és ezzel a felhajtóerő vektort is bedöntjük, mekkorára kell növelnünk azt, hogy a függőleges komponens egyensúlyban maradjon a súlyerővel.

Ez adja ki, hogy pl. egy 60 fokos bedöntésű vízszintes fordulóhoz 2 g tartozik, de ez csak annyit jelent, hogy ha kevesebb a g akkor a magasság csökkenni fog, ha több akkor pedig elindul a gép felfelé.

Szerintem 6g körül lehetnek azok a kifordulások, amiket csinálnak, de valószínűleg nem ez eszi igazán a gépet, hanem a kis magasságon, turbulens levegőben nagy sebességen történő folyamatos repülés.

 

[angelsoul]

Az üzemanyag jóval később robban be, akkor már a kanyarba sincs a lerobbant szekció.

Molni szerintem rajtad gyakorolta az apaságot, már biztos vagyok

Segítek, a tartályban lévő kerozin ekkora sebességnél azonnal aeroszolizálódik, vagyis elemi cseppecskékre szakad és elkeveredik a levegővel pontosan úgy, mint az örvényes üzemi fúvókában. Vagyis egy nagyszerűen égő elegyfelhő jön létre, ami beteríti a gép hátulját - kvázi egy aeroszolos légibomba köde veszi körül azt. És azt gyújtja be detonátorként a jetblast.

Levezessem a robbanás folyamatának hatását a gép szerkezeti elemeire és azok az aerodinamikai hatásokkal együtt elszenvedett alakváltozásait is?

 

[aquarell]

Molni szerintem rajtad gyakorolta az apaságot, már biztos vagyok

Segítek, a tartályban lévő kerozin ekkora sebességnél azonnal aeroszolizálódik, vagyis elemi cseppecskékre szakad és elkeveredik a levegővel pontosan úgy, mint az örvényes üzemi fúvókában. Vagyis egy nagyszerűen égő elegyfelhő jön létre, ami beteríti a gép hátulját - kvázi egy aeroszolos légibomba köde veszi körül azt. És azt gyújtja be detonátorként a jetblast.

Levezessem a robbanás folyamatának hatását a gép szerkezeti elemeire és azok az aerodinamikai hatásokkal együtt elszenvedett alakváltozásait is?

Elélveztem!
Dudi, te jössz. Bizyos ehhez is értesz.

 

[dudi]

Molni szerintem rajtad gyakorolta az apaságot, már biztos vagyok

Segítek, a tartályban lévő kerozin ekkora sebességnél azonnal aeroszolizálódik, vagyis elemi cseppecskékre szakad és elkeveredik a levegővel pontosan úgy, mint az örvényes üzemi fúvókában. Vagyis egy nagyszerűen égő elegyfelhő jön létre, ami beteríti a gép hátulját - kvázi egy aeroszolos légibomba köde veszi körül azt. És azt gyújtja be detonátorként a jetblast.

Levezessem a robbanás folyamatának hatását a gép szerkezeti elemeire és azok az aerodinamikai hatásokkal együtt elszenvedett alakváltozásait is?

Ha a robbanás előbb van, minthogy leszakad a szárny, akkor hogy jöhet létre az amiről beszelsz? Előbb egy kis robbanás miatt leszakadt a szárny, az üzemanyagos dolog utána jött.