Szu-25 , -28, -39 / Su-25 , -28, -39 Frogfoot (Szuhoj, Szovjetunió)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Ezzel állítólag Lazarenko őrnagy leszállt a találatok után.
t.me
Воевода Вещает
Смотрю, опять в массы пошло это видео. Это самое начало войны. Борт Лазаренко, тогда еще майора, замкомески. Получил попадание ракеты в воздухе, сел на одном из аэродромов подскока. А после добит нашей авиацией на земле.
t.me
Egy Szu-25-ös lelőtte a saját kísérőjét irányítatlan rakétával. 
A pilóta katapultált.
A pilóta katapultált.
A mai Szu-25-ost Szoledarnál véletlenul a saját kiserogépe szedte le rakétázás kozben:
Hát én megnéztem vagy tízszer, és szerintem nem a kísérő lőtte le. Egy magasságban, és kb. 50 m oldalsó elkülönítéssel közelednek. Vagyis a vezér nagyjából 2 géphosszal a kísérője előtt repül, de tőle jobbra. A vezér indít, majd kiborít jobbra, kb. akkor, amikor a kísérő is lő. Vagyis nem keresztezték egymás repülési pályáját, úgy pedig elé nehéz lenne eltalálni a másikat.
Az, hogy az angol nyelvű kommentárban mit mondanak nem számít, ők sem láthatnak többet. Csak az időbeni egybeesés miatt gondolják, hogy a kísérő szúrta el.
Azt, hogy mitől robbant le a vezér jobb szárnyának külső része, természetesen én sem tudom, de valószínűbb, hogy egy hibás 80 mm-es NIR robbant fel az indítóban, mint az, hogy a kísérő találta el.
Fighterbomber sem azt írja, hogy a kísérő lőtte le, csak a veszteség tényét erősíti meg, és azt, hogy a pilóta katapultált, és kimentették.
Az lehet, hogy te ezt látod, de amit te sem látsz és senki sem, az légvédelmi rakéta vagy légvédelmi gépágyú lövedék. Az pedig egyértelmű, hogy eltalálta valami a gépet. Gondolom nem csupán a véletlen számlájára írod, hogy pont azután találja el valami az elöl repülőt, hogy a mögötte lévő rakétákat indított.
Az orosz légierőakadémia oldalán már tegnap előtt kint volt ez a videó. Ott azt írták, hogy nem történt lelövés, hanem a gép szárnya a rendkívül intenzív használat miatt fáradásos törést szenvedett. Ezért esett le a gép.
Nagyon érdekes ez az ukrán front. Néhány hónapja pont akkor került elő a semmiből 3 ukrán katona miután kilőttek egy Leopardot, akik természetesen nem a harckocsi személyzete voltak, csak pont akkor nőttek ki a földből, most meg itt ez az eset a fáradásos töréssel, ami abban a pillanatban következett be amikor a hátsó gép rakétát indított (intenzív manőver a videón meg nincs, épp ki akar fordulni a hatsó gép, de még a forduló megkezdése előtt elkapja a hatsó egyik rakétája).
Én nem látok a rakéták indítása közben becsapódásra utaló jelet. Azért, ha egy 122mm es rakéta eltalálja a szárnyat, az egyértelműen látszódna ilyen közelről, ha nem robban fel még akkor is.
Amikor letörik a szárny, akkor a rakéták már régen úton vannak, az a 10 rakéta egy pillanat alatt kimegy, ezek nem hosszú sorozatok.
Amúgy egy fáradásos törés sokkal nagyobb baj az oroszoknak, mintha a hülye kisérő lelőtte volna.... Az egy egyedi eset lenne, itt viszont akkor felmerül a kérdés, a többi gép hogyan bírja a strapát...
Ez a folyamatosan kis magasságon nagy sebességgel előadott csapatás nagyon nagy igénybevételt jelent, 120-al földúton kategória.
A kis nyilazási szög szárny + viszonylag alacsony felületi terhelés nem segít ebben.
Amikor letörik a szárny, akkor a rakéták már régen úton vannak, az a 10 rakéta egy pillanat alatt kimegy, ezek nem hosszú sorozatok.
Amúgy egy fáradásos törés sokkal nagyobb baj az oroszoknak, mintha a hülye kisérő lelőtte volna.... Az egy egyedi eset lenne, itt viszont akkor felmerül a kérdés, a többi gép hogyan bírja a strapát...
Ez a folyamatosan kis magasságon nagy sebességgel előadott csapatás nagyon nagy igénybevételt jelent, 120-al földúton kategória.
A kis nyilazási szög szárny + viszonylag alacsony felületi terhelés nem segít ebben.
Pontosan, én is az orosz légierő akadémiájának hiszek.
Annyi történhetett, hogy a végkimerülésig használt flotta egyik gépe eddig bírta, mert ezeket vagy lelövésig, vagy széthullásig használják. Neki az utóbbi jutott.
így ránézésre ahogy ellőtte a raksikat, a szárny terhelése sok száz kilóval csökkent, amire instant ráhúzta a fordulón, vagyis az "n" terhelési többszörös megint csak megnövekedett az Fy felhajtóerővel együtt - ezek együttesen hirtelen, dinamikusan hatalmas függőleges irányú hajlító/nyíró igénybevételt adtak a szárny hossztartóinak. Az öreg szerkezet meg ezzel már nem birkózott meg.
Simán lelőhette, de nekem sem egyértelmű. Inkáb olyan, mint ha pl. egy NIR a blokkban kiforduláskor elrobbant volna a szárnyon az inditóban.
Az első gép már inditott (kék nyil jelzi a füstcsikot), hátulról érkeznek a géppár másik tagjának rakétái (narancs nyilakkal jelölve):
Az első gép kifordul, a második gép újra indit (narancs nyilak), láthatóan teljesen más vonalon...:
Úgyhogy inkább valami műszaki problémát tartok valószinűnek, (vagy csőves légvédelmet, amit nem feltétlenül látunk meg a rossz minőségű felvételről)
Én olyat olvastam nemrégen a vietnami háború kapcsán, hogy a jenki gépeket azért kellett idő előtt selejtezni, mert túl sok NIR-t indítottak, és annak a hőterhelése meggyengítette a szárnyszerkezeteket.
Igaz lehet ez?
Oldalsó elkülönítés van köztük. Ezen kívül az első gép indít először, ő is fordul ki elsőnek. Nem a hátsó, mert annak nem lenne értelme. Ahogy annak sem, ha géppárban leszállásnál az első gép nyitna először fékernyőt, a hátsó pedig szépen belefutna.
Viszont nem is ez a lényeg. Én csak vitorlázórepültem, de azért elméletet oktattak rendesen, és mivel repülésről van szó, nem autóvezetésről, így minden évben kötelező volt újra is vizsgázni elméletből. Aki nem vett részt a vizsgán, vagy másodikra sem sikerült neki, annak az adott évben csak oktatóval történő repülésre volt lehetősége. Egyedül, sikeres elméleti vizsga nélkül nem repülhet. Ott bizony tanultunk a túlterhelésről is rendesen. Az egyik oktató (B 737-esen volt oktató kapitány a Malévnál) készített egy nagyon jó táblázatot a bedöntés és a túltherhelés kapcsolatáról. A különböző bedöntés értékekhez fel volt írva az annak során maximálisan elérhető túlterhelés. A legnagyobb túlterhelés a 90 fokos bedöntéssel érhető el. Alatta mindegyiknél volt valami felső korlát. Nem véletlenül a vadászbombázók is 90 fokos bedöntéssel repülik a húzott fordulót( a kormányszerepcsere miatt hívják húzottnak, mert a magassági kormány húzásával ennél nem emelkedni fogsz, hanem szűkíted a fordulót, és növeled a túlterhelést) a bemutatókon. A Szu-25-ösök is jellemzően, 90-105 fokig döntve szoktak kifordulni. A g-ruhát nem dísznek hordják. Húzzák, ahogy tudják a fordulóban, ameddig csak engedi a rendszer. Ezzel baromi komoly túlterheléssel jár mindig, de a lehető leghamarabb akarnak "sarkon fordulni". A gép kis magasságban dolgozik, sűrű levegőben, nagyon nagy igénybevételt kapva. Tehát egyáltalán nem lehetetlen az a fáradásos törés, még egy ilyen masszív gép esetében sem. Persze értem, hogy mivel orosz hivatalos szerv félhivatalos oldala hozta le ezt a magyarázatot, ezért kötelességednek érezted, hogy beleköss.
Miért kell robbanásnak lennie a fáradásos törés pillanatában? Tudod túl sok itt a véletlen egybeesés.