[BIZTPOL] Irán

Olvasgass:
"The REST set guarantees an increase in range to 120 km"
https://bulgarianmilitary.com/2022/...t-extends-asms-range-and-warheads-capability/

"With pinpoint “fire and forget” capability, the device can assist warheads in striking targets up to 120 kilometers (74.6 miles) away, even in adverse weather conditions."
https://thedefensepost.com/2022/06/20/elbit-range-extension/

Más egyebet esetleg?
Akkor most döntsd el, hogy miről beszélsz. JDAM vagy sem?
 
Iráni izraeliták az iráni hadseregben ..







Londonban is felkereste pár otodox rabbi az iráni nagykövetséget ,és tiltakozását fejezte ki a cionista rezsim agressziója ellen. (akifigyel az tudja hogy vannak kint izraeliták Iránban, szabadon gyakorolhatják a vallásukat több zsinagógában is, illetve azt is tudja hogy vannak ortodox csoportok akik elutasítják Izraelt,mint államot ! )

 


A Khorasan újság arról számolt be, hogy Irán ismét fontolgatja a J-10C vadászgép exportváltozatának beszerzését – egy többcélú, közepes hatótávolságú vadászgépet, amelynek 4++ generációját Kína fejlesztette ki.

Ezzel összefüggésben helyi elemzők Aziz Nasirzadeh dandártábornok és iráni védelmi miniszter látogatását a kínai Csingtaóban megrendezett Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján is hasonló kontextusban értékelték.

Irán régóta érdeklődik a repülőgépek iránt. 2015-ben arról számoltak be, hogy akár 150 vadászgépre vonatkozó megállapodást készítenek elő, de a két fél nem tudott megegyezni a fizetési módban.

Kína, amely akkoriban bőséges energiakészletekkel rendelkezett, ellenezte az olaj- és gázcserét, míg Irán súlyos devizahiánnyal küzdött, és nem tudott készpénzzel fizetni.

A helyzetet súlyosbították az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2010 óta érvényben lévő szankciói az Iránnak történő fegyvereladásokra vonatkozóan.

Miután ezeket a korlátozásokat 2020 októberében feloldották, a tárgyalások újraindultak, de ezúttal, bár a kérdés csak 36 repülőgép megvásárlásáról szólt, hasonló okokból leállították azokat.

A J-10CE egy egymotoros, többcélú vadászgép. A kínai gyártók a nyugati vadászgépekhez, például az F-16V-höz és a Gripen E-hez képest olcsóbb alternatívaként mutatták be.

Ezen gépek ára egyenként 60 millió dollártól (alapmodell) 90 millió dollárig terjed (beleértve az alkatrészeket, a garanciát, a fegyvereket és a pilótaképzést), a konfigurációtól függően.

A Military Balance 2025 szerint az iráni légierőnek akár 150 működőképes vadászgépe is volt az izraeli háború előtt.

Ezeknek a repülőgépeknek a túlnyomó többsége régebbi amerikai modell volt, vagy Mohammad Reza Pahlavi korszakából maradtak fenn, vagy a forradalom utáni korai időszakban vásárolták őket.

A flotta a következőket tartalmazta:

64 F-4 Phantom II

35 F-5E/F Tiger II

41 F-14A Tomcat


Ezen vadászgépek karbantartása nagyon nehézkes a szankciók miatt. Irán 18 darab MiG-29A/UB repülőgéppel is rendelkezik, amelyeket az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején szállítottak le,
de ezek többsége az alkatrészek hiánya és a javítás nehézségei miatt kivonták a forgalomból.

Irán 2016-os kísérlete a flotta modernizálására egy 24 Szu-30SK oroszországi vásárlásáról szóló megállapodás révén szintén kudarcot vallott, és soha nem valósult meg, mivel a szankciók megakadályozták a végrehajtását.

Az iráni légiflotta modernizálásának szükségessége sokkal komolyabbá vált.

Eközben, miután az Egyesült Államok június 24-én hivatalosan is engedélyezte Kínának, hogy szankciók fenyegetése nélkül vásároljon olajat Irántól, Teherán új alkualappal rendelkezik: olajexporttal vadászgépekért cserébe.

Kína jelenleg az iráni olaj legnagyobb nem hivatalos importőre; a Kpler adatfeldolgozó cég adatai szerint a kis magánkézben lévő kínai finomítók az iráni export 77 százalékát teszik ki (napi körülbelül 1,27 millió hordó).

Az iráni légierőhöz legújabb külföldi vadászgépek az orosz Szu-35-ös kétmotoros nehézvadászgépek (4++ generáció).

A 2023-as szerződés értelmében maximum 4 repülőgépet szállítottak le. Az ukrajnai orosz különleges műveletek és az orosz katonai-ipari kapacitások hazai igényekre való átruházása miatt azonban nem valószínű,
hogy az iráni pilóták a következő egy-két évben megkapják a fennmaradó 50 megrendelt repülőgépet.

Oroszország együttműködést javasolt Indiával a Szu-57E (a Szu-57 ötödik generációs vadászgép exportváltozata) gyártására.

„Még az orosz nehéz vadászgépeket is figyelembe véve, Iránnak továbbra is szüksége van egy nagy, körülbelül 400 repülőgépből álló flottára, és a kínai J-10C betölthetné ezt az űrt” – mondta Ilja Kramnyik,
az Orosz Tudományos Akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének Stratégiai Tervezési Tanulmányok Központjának kutatója.

„A Szu-35-öst magas ára miatt nem lehet nagy mennyiségben megvásárolni, míg a J-10C-t nagy mennyiségben lehet gyártani.”

Hozzáteszi, hogy az orosz MiG-35 könnyű vadászgép – a MiG-29M/M2 mélyreható modernizációja – jó választás lehet, de a repülőgép még nem került tömeggyártásba.

(pont tegnap írtam,hogy kóolaj és földgáz az van bőven Iránban ,Kínának meg nincs az a mennyiség amit ne tudna felhasználni .. )
 

Szemnyitó: Az igazság arról, hogyan támadta Izrael Iránt​

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
ez egy régebbi videó, remixelve
de kb megmutatja mi is van Iránban ...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Vicces
Reactions: Veér Ispán
az ai tracker szerint nem :)
Minek ekkora lyukat bejáratnak használni? Egyáltalán hol az ajtaja? Hol az L alakú bejáratkialakítás? Nézegess már földalatti bunkerekről készült képeket, melyikbe vezet egy poros út, amelyik ennyi teherautót és rakétát ki tud szolgálni?
 
  • Tetszik
Reactions: Start3

Narratíva váltás: Az izraeli-amerikai csapások erősítik Irán elszántságát​

 
Talán tisztázzák, hogy ki hol ál, ki kivel, hol, mit és miért...
 
Az iráni média jelentése szerint Teherán már megkapta Kínától az első 4. generációs J-10C vadászgépet, valamint a PL-15 nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétákat. Összesen 40 darab ilyen típusú repülőgépet fognak leszállítani.

bueo_wmg0p6bEcMgGEtnpvUIQLTlAquBYd0dwDtEIkEAoitUrgBsHaQIP4HVP4vv4Tvp3UcvMPc-p-eezaOOMhao.jpg

A kép illusztráció(le kell írni a gyengébbeknek )
 
Minek ekkora lyukat bejáratnak használni? Egyáltalán hol az ajtaja? Hol az L alakú bejáratkialakítás? Nézegess már földalatti bunkerekről készült képeket, melyikbe vezet egy poros út, amelyik ennyi teherautót és rakétát ki tud szolgálni?
löffögnek nyeklenek izegnek mozognak a rakéták.
 
  • Tetszik
Reactions: dudi
Irán új elnöke, Maszúd Pezeskjan találkozik Ilham Alijev azerbajdzsáni vezetővel Susában – Azerbajdzsán kulturális fővárosában, amelyet 2020-ban foglaltak vissza Örményországtól. Azerbajdzsániul beszélnek. Pezeskjan apja azerbajdzsáni, anyja kurd volt. Mahábádban született, egy rövid életű kurd köztársaság fővárosában, amelyet Sztálin alapított 1946-ban – Moszkva Észak-Irán megszállására és etnikai vonalak mentén történő feldarabolására irányuló kampányának részeként. Sztálin egy „Azerbajdzsán Népköztársaságot” is támogatta Észak-Iránban. Abban az időben Ilham Alijev apja, Hejdar Alijev, fiatal KGB-tiszt volt. Nem világos, hogy volt-e szerepe a szovjet politikában, de minden bizonnyal mélyen ismerte Moszkva stratégiáját, amely az azerbajdzsáni etnikai kártyát használta fel Irán védekező pozícióba helyezésére. Az Iszlám Köztársaság évek óta fenyegeti északi szomszédját. Most megfordult a helyzet. Pezeskjan megérkezik egy olyan városba, amelyet Irán megpróbált örmény ellenőrzés alatt tartani. Bakuban beszédet mond, amelyben „dicsőséges győzelmet aratott Izrael felett” – egy olyan fantáziavilágot, amin az azerbajdzsánok kuncogni kezdenek. Izrael hűséges szövetségesei, ők tudják, ki nyerte valójában a háborút. Alijev udvariasan meghallgatta Pezeskjan fecsegéseit. Aztán Susában vendégül látta. De ez több, mint diplomáciai udvariasság. Teherán fél saját kisebbségeinek felemelkedésétől. Az iráni azerbajdzsánok – a lakosság közel egyharmada – nézték végig, ahogy Baku megnyeri a háborút Örményország ellen, miközben saját kormányuk a vesztes oldalt támogatta. Pezeskjan egyik feladata, hogy megnyugtassa őket. Azzal, hogy azerbajdzsániul beszél a felszabadult Susában, azt próbálja jelezni, hogy Teherán nem ellenséges a törekvéseikkel szemben. Ez színház. De a környezet elárulja. Pezeskjan a könyörgőt játssza. Alijev megrendezi a jelenetet. Az igazi üzenet világos: Irán nem irányít.
 
Irán új elnöke, Maszúd Pezeskjan találkozik Ilham Alijev azerbajdzsáni vezetővel Susában – Azerbajdzsán kulturális fővárosában, amelyet 2020-ban foglaltak vissza Örményországtól. Azerbajdzsániul beszélnek. Pezeskjan apja azerbajdzsáni, anyja kurd volt. Mahábádban született, egy rövid életű kurd köztársaság fővárosában, amelyet Sztálin alapított 1946-ban – Moszkva Észak-Irán megszállására és etnikai vonalak mentén történő feldarabolására irányuló kampányának részeként. Sztálin egy „Azerbajdzsán Népköztársaságot” is támogatta Észak-Iránban. Abban az időben Ilham Alijev apja, Hejdar Alijev, fiatal KGB-tiszt volt. Nem világos, hogy volt-e szerepe a szovjet politikában, de minden bizonnyal mélyen ismerte Moszkva stratégiáját, amely az azerbajdzsáni etnikai kártyát használta fel Irán védekező pozícióba helyezésére. Az Iszlám Köztársaság évek óta fenyegeti északi szomszédját. Most megfordult a helyzet. Pezeskjan megérkezik egy olyan városba, amelyet Irán megpróbált örmény ellenőrzés alatt tartani. Bakuban beszédet mond, amelyben „dicsőséges győzelmet aratott Izrael felett” – egy olyan fantáziavilágot, amin az azerbajdzsánok kuncogni kezdenek. Izrael hűséges szövetségesei, ők tudják, ki nyerte valójában a háborút. Alijev udvariasan meghallgatta Pezeskjan fecsegéseit. Aztán Susában vendégül látta. De ez több, mint diplomáciai udvariasság. Teherán fél saját kisebbségeinek felemelkedésétől. Az iráni azerbajdzsánok – a lakosság közel egyharmada – nézték végig, ahogy Baku megnyeri a háborút Örményország ellen, miközben saját kormányuk a vesztes oldalt támogatta. Pezeskjan egyik feladata, hogy megnyugtassa őket. Azzal, hogy azerbajdzsániul beszél a felszabadult Susában, azt próbálja jelezni, hogy Teherán nem ellenséges a törekvéseikkel szemben. Ez színház. De a környezet elárulja. Pezeskjan a könyörgőt játssza. Alijev megrendezi a jelenetet. Az igazi üzenet világos: Irán nem irányít.
Nem tudom. Ha perzsa lennék akkor engem irritálna, hogy az azeri-kurd kisebbségi származású elnök Azerbajdzsánban azeriül egyeztet, nem is érteném, szó szerint, de képletesen sem.

Nem lehet, hogy neki a betolása az elnöki poziba, már eleve az azeri befolyás hatása volt. Ha jól tudom Ahmadinezsád is azeri volt. Feltűnően sok a befolyásuk Iránban. És amíg Azerbajdzsán erősödik, Irán nem tud kitörni az elszigeteltségből, pluszban kaptak egy erős bombázásat.
 
  • Hűha
  • Vicces
Reactions: fip7 and Kim Philby
Kiderül mindig a turpisság...
Nem tudom. Ha perzsa lennék akkor engem irritálna, hogy az azeri-kurd kisebbségi származású elnök Azerbajdzsánban azeriül egyeztet, nem is érteném, szó szerint, de képletesen sem.

Nem lehet, hogy neki a betolása az elnöki poziba, már eleve az azeri befolyás hatása volt. Ha jól tudom Ahmadinezsád is azeri volt. Feltűnően sok a befolyásuk Iránban. És amíg Azerbajdzsán erősödik, Irán nem tud kitörni az elszigeteltségből, pluszban kaptak egy erős bombázásat.
Korábban már idéztem, az iráni azeriek nem önazonosak az azeri azeriekkel. Siíta vallásúak, és nem mutatnak hajlandóságot Irán megosztására...
Példa erre:
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Mahmud_Ahmadinezsád
Aki állítólag zsidó gyökerekkel rendelkezik, de az egyik legkonzervatívabb iráni politikus....
 
A luxemburgi járat...
Nem veszélytelen manőver...
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Csak a tisztánlátás végett...