Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
14 855
41 318
113
Az EU a hajózás miatt létrehozatja ezeket a tározókat akár akarjuk akár nem..
A probléma lényege az, hogy a nyeu létrehozhatja ugyan, de sosem fogja. Maga az nyeu léte és jövōje is kérdéses...nemhogy olyan pénzt folyasson, csatornázzon ki a felügyelete alól, amit maga is zsebre rakhatna...vagy olyan cégre méretezik a beruházást, amelyikből csak nekik van hasznuk...
Nos itt egy olyan irány ami követendő lehetne...a múltból kellene kiindulva a jövőt fejleszteni, valaha a Magyar Királyság vízimalom nagyhatalom volt...Nyilván azóta mások a körülmények, de egy ötletes energiatermelés láncolattal lehetne alkotni...némi energiát...csak ugye holisztikusan kellene nézni az energiatermelést és felhasználást(igényeket, illetve a rendelkezésre álló hálózat lehetőségeit, áteresztőképességét, nem pedig fejest ugrani a ződccségbe.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 013
23 663
113
A folyamkilométerek szerintem a rendeletből vannak. Csak nem duzzasztóról írnak, hanem vízszintről.
A hajózás megvalósításához azokon a helyszineken v környékén kell duzzasztásról gondoskodni . Most a magyar Vízügy erősen lendületben van, az egyre jobban fenyegető, főleg talajvíz süllyedés okozta aszály végleges megoldására, mielőtt a magyar mezőgazdaság - állattenyésztés emiatt dobná fel a talpát.
Amit eddig nyilvánosan tudni lehet:
  • Átfogó keret és projektszám
    A fejlesztési ciklusban mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízgazdálkodási beruházásokra, és a tárca értékelése szerint a „tízből hat projekt hamarosan a megvalósítás szakaszába lép”
  • Dunaújváros és Dunaföldvár
    Ezeken a helyszíneken már elvégezték a megvalósíthatósági tanulmányokat, és előkészülnek az előzetes környezeti vizsgálatra (EIA-előzetes konzultáció), de a formális környezeti hatásvizsgálati eljárás megindítása még várat magára
  • Baja és Mohács
    A magyar köztudatban eddig emlegetett két helyszín (Baja, Mohács) esetében még csak elvi, koncepcionális tanulmányok készültek. Konkrét tervezői szerződések, előzetes vizsgálatok vagy EIA-előzetes kérelmek egyiknél sem indultak el, így a végleges nyomvonal és ütemezés egyelőre nem kijelölt
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
5 666
16 776
113
"Áram nélkül maradt péntek délelőtt Csehország jelentős része – közölte az országos villamos hálózatot felügyelő vállalat (CEPS).

A CEPS rövid közleménye szerint péntek délben áram nélkül volt Prága egy része, továbbá a közép-csehországi, az ústecky-i, a liberecky-i a královohradecky-i, valamint az olomoucky-i régió.

A magasfeszültségű országos hálózat egy jelentős része nem üzemel, a probléma oka egyelőre ismeretlen
– írta a CEPS.

A cseh rendőrség közölte, nincsenek értesülései arról, hogy a helyzetet esetleg kibertámadás idézte volna elő. Vít Rakusan belügyminiszter a X-en bejelentette: kezdeményezésére az Országos Válságstáb készenléti helyzetben van. Áram nélkül maradt Prága jelentős része is.

A több mint egymillió lakosú cseh fővárosban leállt a villamosközlekedés, és nem jár metró sem – közölte a honlapján a prágai közlekedési vállalat. A Prága áramellátását biztosító PRE társaság közleménye szerint a jelentős áramkiesés a város déli részén, Chodovban lévő elosztó meghibásodásának a következménye.

Tény azonban, hogy nem kapunk áramot a magasabb szintű vezetékekből sem
– olvasható a közleményben. A közszolgálati televízió értesülése szerint lakások, vállalatok, üzletek tízezrei voltak áram nélkül. Sok ember rekedt felvonókban, őket a tűzoltók igyekeznek kiszabadítani. A Seznam.cz hírportál azt jelentette, hogy délben leállt az áramszolgáltatás a Prágától északra fekvő Mladá Boleslavban is, ahol a Skoda autógyár működik.

Egyelőre pontosan nem tudjuk, mi történt. Igyekszünk feltérképezni a helyzetet. Nekünk, a rendőrségnek is problémái vannak
– válaszolta Kristyna Zelinková, rendőrségi szóvivő a CTK cseh közszolgálati hírügynökség kérdésére. Az áramszolgáltatás kisebb-nagyobb kiesései Prágában nem megszokottak, de nem is ismeretlenek – mutatott rá a CTK. A mostani áramkiesés mértéke a jelek szerint nagyobb méretű, mint a korábbiak, s város Moldva jobb oldalán lévő részeit érinti."

 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 013
23 663
113
A probléma lényege az, hogy a nyeu létrehozhatja ugyan, de sosem fogja. Maga az nyeu léte és jövōje is kérdéses...nemhogy olyan pénzt folyasson, csatornázzon ki a felügyelete alól, amit maga is zsebre rakhatna...vagy olyan cégre méretezik a beruházást, amelyikből csak nekik van hasznuk...
Nos itt egy olyan irány ami követendő lehetne...a múltból kellene kiindulva a jövőt fejleszteni, valaha a Magyar Királyság vízimalom nagyhatalom volt...Nyilván azóta mások a körülmények, de egy ötletes energiatermelés láncolattal lehetne alkotni...némi energiát...csak ugye holisztikusan kellene nézni az energiatermelést és felhasználást(igényeket, illetve a rendelkezésre álló hálózat lehetőségeit, áteresztőképességét, nem pedig fejest ugrani a ződccségbe.
A fejlődés , az emberek jóléte nagyon jól mérhető a lakossági villamos energia felhasználást szintjével - és annak költségeivel. Ha például megnézzük a norvégokat :
Norvégiában a legfrissebb (2023-as) Ember-statisztikák szerint az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás
  • Norvégia: 24,58 MWh/fő/év
  • Magyarország: 4,81 MWh/fő/év
    Ez azt jelenti, hogy Norvégiában kb. 5,1-szer annyi villamos energiát fogyasztanak fejenként, mint Magyarországon
A háztartási villamosenergia-egységár Norvégiában (2024. decemberi adat):
  • Adó nélkül: 0,1462 €/kWh
  • Adókkal együtt: 0,1902 €/kWh
Mivel ott nem segélyt kapnak fizetés helyett - a teljes árú rezsimentes villanyszámlákat könnyen ki tudják fizetni.

A jólét alapja a gázmezőkön kívül - a vizienergia döntő többsége..
 
  • Hűha
Reactions: Kim Philby

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
14 855
41 318
113
A fejlődés , az emberek jóléte nagyon jól mérhető a lakossági villamos energia felhasználást szintjével - és annak költségeivel. Ha például megnézzük a norvégokat :
Norvégiában a legfrissebb (2023-as) Ember-statisztikák szerint az egy főre jutó villamosenergia-fogyasztás
  • Norvégia: 24,58 MWh/fő/év
  • Magyarország: 4,81 MWh/fő/év
    Ez azt jelenti, hogy Norvégiában kb. 5,1-szer annyi villamos energiát fogyasztanak fejenként, mint Magyarországon
A háztartási villamosenergia-egységár Norvégiában (2024. decemberi adat):
  • Adó nélkül: 0,1462 €/kWh
  • Adókkal együtt: 0,1902 €/kWh
Mivel ott nem segélyt kapnak fizetés helyett - a teljes árú rezsimentes villanyszámlákat könnyen ki tudják fizetni.

A jólét alapja a gázmezőkön kívül - a vizienergia döntő többsége..
Bocsáss. meg de szerintem ez egy fals következtetés, ugyanis éppenhogy a fejlettséget az energia tudatos és kíméletes felhasználása mutatná, nem pedig a pazarlása. Egy környezettudatos tárdsadalom nem arra büszke, hogy mennyi energiát pazarol el, hanem arra, hogy képes tudatosan korlátozni azt, különválasztani a léthez szükséges és feleslegesen elpazarolt energiát...
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 341
104 416
113
Na jó de ott az autók nagy része villanyos. Add hozzá a magyarhoz a benzinben lévő energiát is
Ezt egyébként nagyon érdekes.
Ugye a norvég hidegben a villanyautók hatótávja jó 25-30%-ot visszaesik, így 100-150km-el kevesebbet képesek megtenni. Ez itt csak azért nem lehet probléma,mert az utak a városokon kívül járhatatlanok. ;)
Norvégia, olyan rendszert vezetett be.hogy olcsóbb volt a villanyautó, mint a hagyományos.
Így a hülyének is megérte második autónak villanyautó venni,
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 077
6 710
113
A hajózás megvalósításához azokon a helyszineken v környékén kell duzzasztásról gondoskodni . Most a magyar Vízügy erősen lendületben van, az egyre jobban fenyegető, főleg talajvíz süllyedés okozta aszály végleges megoldására, mielőtt a magyar mezőgazdaság - állattenyésztés emiatt dobná fel a talpát.
Amit eddig nyilvánosan tudni lehet:
  • Átfogó keret és projektszám
    A fejlesztési ciklusban mintegy 180 milliárd forint áll rendelkezésre a vízgazdálkodási beruházásokra, és a tárca értékelése szerint a „tízből hat projekt hamarosan a megvalósítás szakaszába lép”
  • Dunaújváros és Dunaföldvár
    Ezeken a helyszíneken már elvégezték a megvalósíthatósági tanulmányokat, és előkészülnek az előzetes környezeti vizsgálatra (EIA-előzetes konzultáció), de a formális környezeti hatásvizsgálati eljárás megindítása még várat magára
  • Baja és Mohács
    A magyar köztudatban eddig emlegetett két helyszín (Baja, Mohács) esetében még csak elvi, koncepcionális tanulmányok készültek. Konkrét tervezői szerződések, előzetes vizsgálatok vagy EIA-előzetes kérelmek egyiknél sem indultak el, így a végleges nyomvonal és ütemezés egyelőre nem kijelölt
Tudomásom szerint évtizedekkel korábban már elég konkrét tervek készültek. Adonynál és Fajsznál terveztek duzzasztást. A térképet megnézve még egy Mohács környéki helyszín is esélyes.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 077
6 710
113
Ezt egyébként nagyon érdekes.
Ugye a norvég hidegben a villanyautók hatótávja jó 25-30%-ot visszaesik, így 100-150km-el kevesebbet képesek megtenni. Ez itt csak azért nem lehet probléma,mert az utak a városokon kívül járhatatlanok. ;)
Norvégia, olyan rendszert vezetett be.hogy olcsóbb volt a villanyautó, mint a hagyományos.
Így a hülyének is megérte második autónak villanyautó venni,
Norvégiában annyival nőtt az autók össz száma, amennyi villany autót eladtak. Vagyis nem a benzines helyett vették, hanem mellé.
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 013
23 663
113
Bocsáss. meg de szerintem ez egy fals következtetés, ugyanis éppenhogy a fejlettséget az energia tudatos és kíméletes felhasználása mutatná, nem pedig a pazarlása. Egy környezettudatos tárdsadalom nem arra büszke, hogy mennyi energiát pazarol el, hanem arra, hogy képes tudatosan korlátozni azt, különválasztani a léthez szükséges és feleslegesen elpazarolt energiát...
Igazából amilyen felhasználási példákat említettem, - azt megtehetik a járda és feljáró környezetterhelő sózása helyett - tiszta energiával az olcsósága miatt.
Az olcsó energia bőség miatt használhatnak hőszivattyúkat és villanyautókat - amire a többi európai országban most pont a magas villanyszámlák miatt nehézkes átállni.

Tehát minden jólét , és ipari termelés alapja - az olcsó villamos energia - lenne Nálunk is.

Norvégiában megvalósítható lenne, hogy az ottani földgáz jó részét a vegyiparban és nem fűtésre, erőművek hajtására használnák fel
 

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 688
12 610
113
A bajok eredete:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 646
11 885
113
Mik
Időhiány miatt most röviden reflektálok a duzzasztók és vizierőművek létesítéséi kérdésre.

Ha helyesek, igazak lettek volna a hágai Bíróságra általunk benyújtott vizes "vádiratok" nem tartanánk most itt, igaz? Az meg ne állítsa senki hogy a hágai Bíróság "elfogult döntést hozott - mert ez nem lehet vita tárgya.. (szalonképesség...)

Hogy lehet, hogy az osztrák környezetvédelem a Natura 2000 parkba nemrég rakott , dunai folyami erőműre olyan hatástanulmányt fogadott el, mely még ennek hatását pozitívra értékelte környezetvédelem szempontjából? Ez az erőmű külalakra, paraméterekkel a rajta lévő közúttal testvére lehetett volna Bősi erőműnek..
Persze pár éves üzemeltetés után végzett vizsgálatok már nem támasztották alá ezt a osztrák kincstári kötelező környezetvédelmi optimizmust - a világon semmi sem fekete - vagy fehér.. És ami frankó az osztrák vizierőmű esetében, a 101 km távolságra lejjebb lévő Bősi, tök olyan erőműnél már környezetvédelem miatt meg nem építhető?

Furcsa - tehát valamelyik környetvédelem politikailag manipulált, ferdít.. (vagy mindkettő...)

A Északi és Fekete tenger közötti hajózó csatorna terve régi időkre nyúlnak vissza.

Magyarország nemzetközi megállapodásokat, kötelezettségvállalásokat írt írt alá az elmúlt évtizedekben, csak ez úgy látszik nem volt (eléggé?) publikus mert szembemegy az eddigi (hivatalos?) álláspontokkal. Ennek alapján most tök mindegy mit mond, állít a környezetvédelem , ezt ki fogják taposni belőlünk (EU). Eddig tartott a sz@r elkenegetése, lépni kell.

Nézzük a tényeket:

Az egységes, Északi-tenger–Fekete-tenger víziút tervét az “Európai Megállapodás a nemzetközi jelentőségű vízi utakról” (AGN) testesíti meg, amelyet Genfben, 1996. január 19-én fogadtak el és írtak alá Magyarország részéről is. Most ebben a viziútban Magyarország a kihuzandó dugó..

Az AGN-ben (illetve a TEN-T „befejezett hálózat” víziúti követelményei között is) a minimális hajózható merülési mélység 2,50 m. Ez azt jelenti, hogy a víziutak olyan járművek közlekedését biztosítják, melyeknek maximális merülése 2,50 m (CEMT IV. osztályú hajók)

Ennek alapján kötelezően meg kell építenünk 85 X 9,5 m zsilipkamrákkal:
- Bős ügyét szerződésileg rendezni kell
-Meg kell építenünk a Nagymarosi duzzasztót - (erőművet)

A magyar vízügy, (17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet alapján)szerint Budapest alatt ez csak az alábbi duzzasztókkal valósítható meg:

Dunaújvárosi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 580,60 fkm
Dunaföldvári duzzasztómű – folyamszelvény: 1 560,60 fkm
Bajai duzzasztómű – folyamszelvény: 1 478,70 fkm
Mohácsi duzzasztómű – folyamszelvény: 1 446,90 fkm

Tehát, mivel mi vagyunk jelenleg a dugó hajózás útjában, ezt az akadályt fogja az EU elhárítani különböző eszközökkel.
Ráadásul alá is írtuk ezt már 1996-ban (tudatában annak hogy mit kell tennünk?) már le sem tagadhatjuk. Ezzel viszont megkérdőjelezzük az eddig a vizes ügyekben elkövetett környezetvédelemi , vizes építéseket akadályozó politikánkat. Az elveszett Paks II beruházási összegeken felül még mennyi a közvetlen és közvetett kár?
A Budapest alatti szakaszon szerintem mindenképpen meg kellene építeni a duzzasztókat. Nem annyira a hajózás, inkább a víz megtartása miatt. A másik lehetőség, hogy elfogadjuk hogy félsivatagi az éghajlatunk, és nem termelünk olyan vízigényes növényeket mint a kukorica.
Mik ezek a duzzasztok?
Én vízépítő mérnökként még sosem hallottam róluk, csak a fajszi és adonyi duzzasztokrol.
A hajózással meg bekaphatja az EU, ha újabb és újabb kisvizek jonnek nem kell elvárni hogy meglegyen a hajók 2.5 méteres merulese. És az előírás szerint is az év hát százalékában lehet kisebb a víz.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
3 077
6 710
113
Mik ezek a duzzasztok?
Én vízépítő mérnökként még sosem hallottam róluk, csak a fajszi és adonyi duzzasztokrol.
Szerintem félreértések. :) Én is Adonyról és Fajsz -ról hallottam. Plusz Fajsz alatt még vagy 70-80 km-en magyar területen folyik a Duna, ezért ott még elképzelhető egy harmadik duzzasztó.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

Redgreg

Well-Known Member
2022. április 22.
1 162
5 009
113
Gyakorlatilag minden kisebb nagyobb folyónk jó magas töltések között folyik. Pl. A Berettyó fölött amikor elmegyek, mindig csak bámulom, hogy egy ilyen kicsi pataknak mekkora töltést építettek. Ráadásul sok helyen még az eredeti medernél is lejjebb folyik a folyó, mert kimosta a medert. Persze értem a lényeget, 10-20 évente van egy nagyobb árvíz, olyankor azt is meg kell fogja. Viszont az év 99%-ban meg csak egy apró patak folyik ott. Ha már ott vannak a nagy töltések, miért nem építenek kisebb duzzasztó gátakat vagy akár fenék küszöböket? Minimális befektetéssel 1-2 métert lehetne duzzasztani a folyókat, így növelve a talajvíz szintet, és mint írtad a párolgást, vízi életteret.
A duzzasztó amúgy csökkenti a talajvizet ;)
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 646
11 885
113
A duzzasztó amúgy csökkenti a talajvizet ;)
Amúgy ennél sokkal-sokkal bonyolultabb, például megtámasztja a talajvíz tükröt, és parologtat ami helyi esőket hozhat (és vizet visz el), lehetővé tesz gravitációs utánpótlást csatornákon át.
Ami egyértelműen csökkenti a táj vizet jelenleg az az Alföldön kavicsbánya tavak nyitása.
A Dunán tározók meg egyértelműen növelnék. Nálunk, a szerbeknek és románoknak meg kevesebb víz jutna.
 

32karakter

Well-Known Member
2011. február 21.
2 213
4 575
113
Amúgy ennél sokkal-sokkal bonyolultabb, például megtámasztja a talajvíz tükröt, és parologtat ami helyi esőket hozhat (és vizet visz el), lehetővé tesz gravitációs utánpótlást csatornákon át.
Ami egyértelműen csökkenti a táj vizet jelenleg az az Alföldön kavicsbánya tavak nyitása.
A Dunán tározók meg egyértelműen növelnék. Nálunk, a szerbeknek és románoknak meg kevesebb víz jutna.
Már építsünk. Kettőt.
 

Loken

Well-Known Member
2016. november 24.
3 755
7 335
113
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...rorszag-mutatja-az-utat-nemetorszagnak-772417
"Németországban gomba módjára szaporodnak a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási kérelmei, ami egyre nagyobb kihívást jelent a rendszerüzemeltetők számára. Egyes energetikai szakemberek már a vészharangot kongatják, mivel attól tartanak, hogy a rekordmennyiségű igény olyan kulcsszereplőket is kiszoríthat a hálózatról, mint az adatközpontok vagy a tervezett gázerőművek. Mindeközben Magyarország most vezetett be egy olyan csatlakozási rendszert, amely többek között azokat a kihívásokat kívánja kezelni, amelyek Németországban már rendszerszintű kockázattal fenyegetnek."
 
  • Dühítő
Reactions: blitzkrieg

aamen

Well-Known Member
2015. november 28.
1 922
10 232
113
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...rorszag-mutatja-az-utat-nemetorszagnak-772417
"Németországban gomba módjára szaporodnak a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási kérelmei, ami egyre nagyobb kihívást jelent a rendszerüzemeltetők számára. Egyes energetikai szakemberek már a vészharangot kongatják, mivel attól tartanak, hogy a rekordmennyiségű igény olyan kulcsszereplőket is kiszoríthat a hálózatról, mint az adatközpontok vagy a tervezett gázerőművek. Mindeközben Magyarország most vezetett be egy olyan csatlakozási rendszert, amely többek között azokat a kihívásokat kívánja kezelni, amelyek Németországban már rendszerszintű kockázattal fenyegetnek."
a zöldmaffia rátelepedése a politikára igen nyomasztó jelenség
a politika láthatóan képtelen védekezni a zöldpropaganda -ld. ezt a czikket is a portfólión - ellen, és az egyik orbitális elqúrást - időjárásfüggő megújulók túltolása - egy másik orbitális elqúrással - akkus tárolók telepítése - próbál kezelni
az alternatíva ugyanis annak kimondása lenne hogy az elmúlt húsz év teljes német politikai vezetése bíróság elé állítandó bűnöző, a teljes német média szélbalos propagandagépezet, és a többmillió német napelemes polgár villanyszámláját a napelemtelenek fizetik, mindezek eredménye pedig lecsapódik a gazdasági helyzetben a gazdasági helyzet pedig a társadalom mindennapjaiban..
 

Sunlight56

Well-Known Member
2022. március 1.
3 013
23 663
113
Mik


Mik ezek a duzzasztok?
Én vízépítő mérnökként még sosem hallottam róluk, csak a fajszi és adonyi duzzasztokrol.
A hajózással meg bekaphatja az EU, ha újabb és újabb kisvizek jonnek nem kell elvárni hogy meglegyen a hajók 2.5 méteres merulese. És az előírás szerint is az év hát százalékában lehet kisebb a víz.
Hmm ez a része az EU-s terveknek még szó szerint erősen "cseppfolyós" konkrét +2 erőmű helyszinről nem találtam adatot csak annyit hogy a megadott folyamkilométereknél kell biztosítani a hajózhatósági vízmélységet, amit csak duzzasztók telepítésével lehetne biztosítani - tán. Ez az egész terv elképzelés a Dunai vízrendszerre még szó szerint cseppfolyós állapotban van.

A Szent Vásárhelyi elképzelés hatásainak visszafordításán már 1938-ban morfondíroztak, mikor elkészítették Magyarország eredeti vízrajzi térképét -a kiszárítási munkálatok elkezdése előtti, eredeti vízrajzi állapotot ábrázolva:

Gl9PNm6.jpg
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
29 341
104 416
113

Így értünk el a mostani helyzetig, amivel kapcsolatban Lantos kiemelte: jó esély van rá, hogy lezárják a vitákat.

A legfontosabb, hogy Szlovákia rábólint arra, hogy Magyarország nem építi meg az erőművet. Cserébe Magyarország elfogadja a dunacsúnyi duzzasztó létét.

A harmadik pont, hogy többletvizet kap Magyarország a korábbi megállapodáshoz képest. A negyedik pedig az, hogy nem veszi Magyarország tulajdonba a bősi műtárgyat, hanem helyette áramot kap, kedvező áron.

A megállapodás várhatóan hamarosan megszületik, ezután jöhet a miniszterek közötti szerződésaláírás, majd a parlamenti jóváhagyás mindkét fél részéről.