[HÍREK] Ukrajnai fegyveres konfliktus

[Öregtankos]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Cyberspec News

Yesterday, after the arrival of Iskander, the RER center in the Odessa region burned for a very long time. According to some data, after 1995, SBU officers were stationed there. During the Soviet era, the 245th ORPU of the Kruh system was located there.

t.me

 

[Roni]

 

[zolkas]

Szabó József Facebook

Más farkával a csalánosban...
Úgy tűnik, ma ilyen vulgáris hangulatban vagyok. Másként viszont ennél tömörebben nem lehet szavakban kifejezni azt, amit az USA művel, bár időnként maga is visszaretten saját döntéseitől. Washington ma számos szövetségese sorsát tartja vasmarkában, miközben egyre sűrűbb a geopolitikai csalános, amibe másokat hajt be.
Az ukránok jártak a legrosszabbul – az USA geopolitikai proxyháborúját vívják. Ők véreznek, miközben az amerikai politikai elit időnként el is ismeri, milyen olcsón sikerült saját érdekeiket érvényesíteniük. Most már még kevesebbért, ráadásul profitot is hoz ez számukra. A fegyverekért – immár nyíltan – fizetni kell. Nem Ukrajnának, mert nekik már nincs miből, hanem Európának. Így került az európai NATO-tagállamok és az EU keze az USA csalánosába.
Az EU fizet: fegyverért, lőszerért, hírszerzési adatokért, kommunikációs rendszerekért – mindezt úgy, hogy semmiféle stratégiai nyereséget nem könyvelhet el. Az amerikai hadiipar történelmi léptékű profitot realizál: évtizedekre előre le vannak kötve a kapacitásaik. De Ukrajna nem kerül közelebb a győzelemhez, katonái fogynak, a hadsereg morálja gyengül. Ha elfogynak a harcolók, az USA hátradől, új terepet keres, Ukrajnát és Európát pedig otthagyja a romok között.
Európa ezzel együtt veszíti el versenyképességét, gazdasági forrásait, biztonságát. A polgárai kárára tartja fenn egy másik állam működésképtelen apparátusát – miközben sem erkölcsi, sem szerződéses kötelezettsége nincs erre. Az egymilliós ukrán hadsereg fenntartása nem európai feladat, a becsült ezermilliárd eurós újjáépítési költség nem európai érdek. A háború kockázatával együtt ez súlyos politikai felelősség, amit a kontinens vezetői semmibe vesznek.
Felelőtlen és ostoba uniós politikusok helyett érdemes lenne végiggondolni, mit jelent az, hogy az ukrán elnök – kiszivárgott beszámolók szerint – kész lenne Moszkvát és Szentpétervárt is bombázni. A nyilvánvaló amerikai cél, amit ők nem mernek vállalni, így egy közvetítetten bevetett „ujjal” valósulna meg. Ha Zelenszkij valóban amerikai eszközökkel (pl. F-16-ról indított JASSM vagy Tomahawk rakétával) intézne csapást, az orosz nukleáris válaszlehetőségek aktiválásának küszöbére érkezünk.
Moszkva nem véletlenül tekinti az F-16-ost nukleáris kapacitású hordozónak, és nem véletlenül figyelmeztet: a nukleáris doktrína nemcsak elrettentésről, hanem megtorlásról is szól, még akkor is, ha a támadás nem atomfegyverrel történik. A megtorlás hiánya eddig nem garancia annak jövőbeni elmaradására. A kiszivárgott tervek, amelyek két nagyhatótávolságú rakéta átadásáról szólnak, nem játékszerek. Ezek nemcsak haditechnikai, hanem stratégiai következményekkel is járnak.
A csalános sűrűjében nem csak rakéták vannak: ott vannak Redzikowo és Deveselu bázisai is, és persze az USA gazdasági érdekei. Nevetek azon a naivitáson, ahogy von der Leyen évekkel ezelőtt kijelentette, hogy le kell váltani az orosz energiahordozókat „biztonságos forrásokra”. Most a gáz azoktól jön, akik nyíltan gazdasági háborút vívnak Európa ellen – vámokkal, fenyegetésekkel, árszabályozással. A beígért norvég gáz sehol, az amerikai LNG pedig sem nem olcsóbb, sem nem biztonságosabb. Cserébe viszont elvárják, hogy Európa fizesse meg egy általa nem választott háború teljes költségét.
Az Európai Unió vezetői – akiknek többségét senki nem választotta közvetlenül – saját polgáraik ellen, más érdekei mentén döntenek. Ez több mint hiba: ez politikai bűn. A meggondolatlanság nem vétség, de ha állandósul, az már rendszerszintű kudarc. Európa egy olyan háborúért fizet, amelyhez sem joga, sem eszköze nincs – és még csak azt sem tudja, meddig tart ez az egész. A geopolitikai csalánosban most mi is benne vagyunk. Mélyen. És fájdalmasan.

 

[Öregtankos]

LOSTARMOUR | Carthago delenda est!

Хроника ударов по территории Украины 16 июля - 17 июля 2025 года. Вчера днём и ночью ВКС и ракетные войска наносили удары по целям на Донбассе, в Сумской, Харьковской, Запорожской, Херсонской областях (весь спектр средств поражения), Днепропетровске и Синельниково Днепропетровской области...

t.me

Ukrajna területén végrehajtott csapások krónikája 2025. július 16. és 17. között.

Tegnap, nappal és éjjel a Légierő és a rakétaerők célpontokat támadtak a Donbaszban, a Szumi, Harkiv, Zaporizzsja, Herszon megyében (a teljes fegyverspektrum), Dnyipropetrovszkban és Szinelnyikovóban a Dnyipropetrovszki megyében, valamint a Csernyihivi megyében (muskátlik/gerberák).

2025. július 16.

• 10:20 Harkiv megye - robbanások. UMPK. Izjumi járás.
• 10:15 Szumi megye - robbanások. UMPK. Vorozsba.
• 10:25-10:50 Zaporizzsja megye - robbanások. 2 UMPK csapás. Három régió kereszteződése.
• 13:05 Druzskovka, Donbasz - robbanások. UMPK.
• 15:45 Donbassz és Szumi régió - robbanások. UMPK.
• 17:25 Sosztka - robbanás. Iszkander-M.
• 16:59 Dnyipropetrovszk régió - robbanások. UMPK.
• 18:30 Zaporizzsja régió - robbanások. UMPK. Három régió kereszteződése.
• 19:05 Sosztka - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 20:15 Szumi régió - robbanások. Nehéz MLRS.
• 21:25 Csernyihiv régió - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 21:30-21:50 Harkiv régió - robbanások. UMPK. Kupjanszki járás.
• 21:55 Harkiv és Szumi régió - robbanások. UMPK.
• 22:20 Szumi régió - robbanások. UMPK. Hoten.
• 22:45 Druzskovka, Donbassz - robbanások. UMPK.
• 22:50 Szumi régió - robbanások. UMPK. Hoten.
• 23:10-23:15 Kramatorsk környéke - robbanások. UMPK.
• 23:25 Poltava környéke - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 23:35 Harkiv régió - robbanás. Muskátlik/Gerberák.

2025. július 17.

• 00:05-00:35 Dnyipropetrovszk - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 00:40 Szinelnyikovo, Dnyipropetrovszk régió - robbanások. Muskátlik/Gerberák.
• 02:05 Zaporizzsja régió - robbanás. Muskátlik/Gerberák.
• 02:10-02:20 Sinelnikovo, Dnipropetrovsk régió – robbanások. Muskátlik/gerberák
• 02:30 Dnyipropetrovszki régió – robbanás. Muskátlik/gerberák.
• 03:10 Dnyipropetrovszk és Szinelnikovo, Dnyipropetrovszki régió – robbanások. Muskátlik/gerberák.
• 03:15 Dnyipropetrovszk – robbanások. Muskátlik/gerberák.
• 04:15-04:45 Kharkiv régió – robbanások. 3 UMPK csapás. Lipcsi/Borscsevaja.
• 04:55 Kharkiv régió – robbanások. MLRS.
• 05:00 Kharkiv régió – robbanások. UMPK. Vovchansk.
• 06:15-06:20 Zaporizzsja megye - robbanások. 2 UMPK csapás. Sztyepnogorszk.

A fotó és videó a Geranium pilóta nélküli repülőgép Dnyipropetrovszkban mért csapásait mutatja.

 

[szegcsab]

A tegnapi esti Geran-2 dróntámadásokról ukrajnában:

A drónok fő célpontja a Dnyipropetrovszki terület volt, konkrétan Dnyipro és Szinelnyikove városai.

A Dnyipropetrovszki területen, a nagyobb népsűrűségű központokon kívül, a célpontok egyike a Dnyipropetrovszki területen található Horihove repülőtér (48.201887, 35.019259) volt, ahogy az alább látható.

A repülőteret - amely korábban polgári célpont volt - 2022-ben az ukrán légierő helikoptereinek bázisállomásává alakították át (ahogyan a legfrissebb műholdképeken is látható), később pedig pilóta nélküli repülőgépek indítópontjává. A NASA cégei több becsapódás után egy nagy tüzet észleltek ott.

Ami a többi célpontot illeti, Dnyipropetrovszki területen a Gerans a Dnyipropetrovszki város északi részén található, 48.503703, 35.103109 koordinátájú nagy ipari övezetet érte el. Becsapódásokat regisztráltak Szinelnyikove városában is. Több mint 30 gerán támadt célpontokra a régióban.
Csernyihiv megyében 5 Gerán repült ismeretlen célpont felé.

Donyeck megyében Geránok és KAB siklóbombák támadták Kramatorsk városát.

Szumi megyében legalább 5 Gerán támadta Sosztka városát. Korábban Tornado-S MLRS rakétákkal hajtottak végre csapásokat az ukrán csapatok rotációjára a város külterületén.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Tegnap egy orosz FAB-500-as siklóbomba, amely UMPK modullal volt felszerelve, célba vette Dobropillja város központi piacát. A piac a támadás idején nem volt használatban, bár két civil meghalt és további 28 megsérült a környező lakóházakhoz való közelsége miatt.

Ezt követően nagy tűz ütött ki, amelyet a mentőszolgálatok később eloltottak. Zelenszkij beszédet mondott a támadásról, azt állítva, hogy a támadás célja "minél több ember életét akarták elvenni", bár sok helyi dobropilljai lakos nem reagált pozitívan a videójára (ahogy a Media 4-ben is látható).

Emlékezhetnek, hogy Dobropillja egy másik piacát is találat érte 2025. március 8-án. A várost az AFU aktívan használja gyűjtőhelyként és elsődleges logisztikai központként az egész front számára Udachnétól Kostyantynivka nyugati szárnyáig.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[ZeiG]

De amúgy visszakérdezek, szerinted mi értelme van annak orosz szempontból, ha 1-2 hét alatt megcsinálhatták volna, hogy óriási emberáldozat, rengeteg elvesztett haditechnika, elsüllyedt fél Fekete tengeri flotta, lerombolt kurszki régió, iparuk ellen szankciók, stb, stb, stb árán és nagy presztizsveszteséget is elszenvedve, a világ normálisabb felét maguk ellen forditják, és olyanokkal kell szövetségbe kerülniük, mint Irán vagy Észak Korea? Mit értek el, amire büszkének kéne lenniük?

Azzal és ahogyan a Szovjetunió szétesett, az orosz-ukrán háború lehetősége automatikusan realitássá vált.
A két állam közötti kapcsolatot öt, önmagában is súlyos probléma terhelte:
1. A Krím és a fekete-tengeri flottabázis kérdése,
2. Az ukrán atomfegyverek kérdése,
3. A közel 10 milliós, Ukrajnához került orosz kisebbség ügye,
4. Az, hogy Moszkva a maga érdekszférájába tartozónak tekinti Ukrajnát (ahogyan mondjuk az USA Panamát),
5. És az, hogy Kelet-Ukrajna és maga Kijev sokkal inkább az orosz-, mint a XVI. századig nem is létező ukrán múlt bölcsője.

A 90-es évekre csődbe ment, kis híján anarchiába süllyedő Oroszországnak és a hasonló gondokkal küszködő vadonatúj Ukrajnának nagyon nem hiányzott egy háború, kiváltképpen úgy, hogy ekkor még Ukrajna is tömve volt szovjet atomfegyverekkel és az afganisztáni fiaskó után amúgy sem volt népszerű a háború gondolata, bár ahol meglocsolták egy kis nacionalizmussal (pl. Kaukázus), ott azért összejött, Moszkva is megkapta a magáét Csecsenföldön - és az első háborúban látványosan le is szerepelt.

Az ezredfordulóra hosszabb távon még Oroszország nyugati integrációja tűnt opciónak (különösen, hogy úgy látszott, az iszlám az egész Nyugatnak üzent hadat). Ezért is nyelte le Moszkva a balti államok NATO-csatlakozását és az ott ragadt orosz kisebbségek vegzálását is - vélhetően nem akarta ezzel terhelni a hosszabb távú együttműködést.

A 2010-es évekre Oroszország rendezte sorait, az iszlám veszély globális mértékben is csökkent, Nyugaton pedig kezdett beindulni a szélső-liberális woke-vonal, Washington pedig eleve nem is volt érdekelt Oroszország nyugati integrációjában.
Utána jött 2014, az ukrán soviniszta fordulat, Kijevben pedig ismét felmerült az ukrán atomfegyver iránti igény - és ott vagyunk, ahol indultunk.

A háború helyett, ami 2014-ben már házon belül kitört, Moszkvának egyetlen opciója volt: Teljesen kivonul Ukrajnából, feladni Szevasztopolt, lemondani 7-8 millió orosz bármiféle támogatásáról és elfogadni, hogy Ukrajnába idővel olyan atomfegyverek kerülhetnek, amiket esetleg horogkeresztekkel fognak díszíteni az oroszgyűlölő ukrán nácik.
Inkább a háborút választották.
Szerintem teljesen érthető módon.

 

[dudi]

Azzal és ahogyan a Szovjetunió szétesett, az orosz-ukrán háború lehetősége automatikusan realitássá vált.
A két állam közötti kapcsolatot öt, önmagában is súlyos probléma terhelte:
1. A Krím és a fekete-tengeri flottabázis kérdése,
2. Az ukrán atomfegyverek kérdése,
3. A közel 10 milliós, Ukrajnához került orosz kisebbség ügye,
4. Az, hogy Moszkva a maga érdekszférájába tartozónak tekinti Ukrajnát (ahogyan mondjuk az USA Panamát),
5. És az, hogy Kelet-Ukrajna és maga Kijev sokkal inkább az orosz-, mint a XVI. századig nem is létező ukrán múlt bölcsője.

A 90-es évekre csődbe ment, kis híján anarchiába süllyedő Oroszországnak és a hasonló gondokkal küszködő vadonatúj Ukrajnának nagyon nem hiányzott egy háború, kiváltképpen úgy, hogy ekkor még Ukrajna is tömve volt szovjet atomfegyverekkel és az afganisztáni fiaskó után amúgy sem volt népszerű a háború gondolata, bár ahol meglocsolták egy kis nacionalizmussal (pl. Kaukázus), ott azért összejött, Moszkva is megkapta a magáét Csecsenföldön - és az első háborúban látványosan le is szerepelt.

Az ezredfordulóra hosszabb távon még Oroszország nyugati integrációja tűnt opciónak (különösen, hogy úgy látszott, az iszlám az egész Nyugatnak üzent hadat). Ezért is nyelte le Moszkva a balti államok NATO-csatlakozását és az ott ragadt orosz kisebbségek vegzálását is - vélhetően nem akarta ezzel terhelni a hosszabb távú együttműködést.

A 2010-es évekre Oroszország rendezte sorait, az iszlám veszély globális mértékben is csökkent, Nyugaton pedig kezdett beindulni a szélső-liberális woke-vonal, Washington pedig eleve nem is volt érdekelt Oroszország nyugati integrációjában.
Utána jött 2014, az ukrán soviniszta fordulat, Kijevben pedig ismét felmerült az ukrán atomfegyver iránti igény - és ott vagyunk, ahol indultunk.

A háború helyett, ami 2014-ben már házon belül kitört, Moszkvának egyetlen opciója volt: Teljesen kivonul Ukrajnából, feladni Szevasztopolt, lemondani 7-8 millió orosz bármiféle támogatásáról és elfogadni, hogy Ukrajnába idővel olyan atomfegyverek kerülhetnek, amiket esetleg horogkeresztekkel fognak díszíteni az oroszgyűlölő ukrán nácik.
Inkább a háborút választották.
Szerintem teljesen érthető módon.

Ukrán atomfegyver? Ezt nem komolyan írod ugye?

 

[rappali_]

Azzal és ahogyan a Szovjetunió szétesett, az orosz-ukrán háború lehetősége automatikusan realitássá vált.
A két állam közötti kapcsolatot öt, önmagában is súlyos probléma terhelte:
1. A Krím és a fekete-tengeri flottabázis kérdése,
2. Az ukrán atomfegyverek kérdése,
3. A közel 10 milliós, Ukrajnához került orosz kisebbség ügye,
4. Az, hogy Moszkva a maga érdekszférájába tartozónak tekinti Ukrajnát (ahogyan mondjuk az USA Panamát),
5. És az, hogy Kelet-Ukrajna és maga Kijev sokkal inkább az orosz-, mint a XVI. századig nem is létező ukrán múlt bölcsője.

A 90-es évekre csődbe ment, kis híján anarchiába süllyedő Oroszországnak és a hasonló gondokkal küszködő vadonatúj Ukrajnának nagyon nem hiányzott egy háború, kiváltképpen úgy, hogy ekkor még Ukrajna is tömve volt szovjet atomfegyverekkel és az afganisztáni fiaskó után amúgy sem volt népszerű a háború gondolata, bár ahol meglocsolták egy kis nacionalizmussal (pl. Kaukázus), ott azért összejött, Moszkva is megkapta a magáét Csecsenföldön - és az első háborúban látványosan le is szerepelt.

Az ezredfordulóra hosszabb távon még Oroszország nyugati integrációja tűnt opciónak (különösen, hogy úgy látszott, az iszlám az egész Nyugatnak üzent hadat). Ezért is nyelte le Moszkva a balti államok NATO-csatlakozását és az ott ragadt orosz kisebbségek vegzálását is - vélhetően nem akarta ezzel terhelni a hosszabb távú együttműködést.

A 2010-es évekre Oroszország rendezte sorait, az iszlám veszély globális mértékben is csökkent, Nyugaton pedig kezdett beindulni a szélső-liberális woke-vonal, Washington pedig eleve nem is volt érdekelt Oroszország nyugati integrációjában.
Utána jött 2014, az ukrán soviniszta fordulat, Kijevben pedig ismét felmerült az ukrán atomfegyver iránti igény - és ott vagyunk, ahol indultunk.

A háború helyett, ami 2014-ben már házon belül kitört, Moszkvának egyetlen opciója volt: Teljesen kivonul Ukrajnából, feladni Szevasztopolt, lemondani 7-8 millió orosz bármiféle támogatásáról és elfogadni, hogy Ukrajnába idővel olyan atomfegyverek kerülhetnek, amiket esetleg horogkeresztekkel fognak díszíteni az oroszgyűlölő ukrán nácik.
Inkább a háborút választották.
Szerintem teljesen érthető módon.

Ha egy ország a kisebbségeit irtja, ez érthető reakció az anyaország részéről. Nekünk nincs erre erőnk, az oroszoknak van.

 

[ZeiG]

Ukrán atomfegyver? Ezt nem komolyan írod ugye?

A szovjet arzenálból kb. 1700 robbanófej maradt Ukrajna területén, bár azokat nem vették át az ukrán fegyveres erők, adminisztratív ellenőrzést gyakoroltak fölöttük. Természetesen sem Moszkvának sem Washingtonnak nem volt akkor érdeke, hogy egyik napról a másikra egy új atomhatalom szülessen, ezért az ukrán állam lemondott az atomfegyverekről.
Beszédes azonban ennek retorikája: Az 1990. júl. 16-i szuverenitási nyilatkozat - még a Szovjetunión belül! - azt mondta ki, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, ám az önállósodó, új ukrán vezetés 1991. októberében már csupán azt jelentette ki, hogy Ukrajnának nincsenek atomfegyverei. Nyugati elemzők már azokban az években felvetették, hogy szükség lehet ukrán atomfegyverre.
2021. április 15-én Andrej Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete kijelentette, hogy ha Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, akkor atomfegyverekre lesz szüksége.
2022. február 19-én ezt maga Zelenszkij is felvetette. Tavaly ősszel Zelenszkij már úgy fogalmazott, hogy ha országa nem csatlakozhat a NATO-hoz, akkor Ukrajnának nem lesz más választása, mint az atomfegyver kifejlesztése.

És akkor arról ne is beszéljünk, hogy egy NATO-tag Ukrajna területén a NATO már könnyedén telepíthet atomfegyvereket, ahogyan betelepítette őket Törökországba vagy Németországba is.

Egyébként ezek nyilvános infók.

 

[Ashtar]

A szovjet arzenálból kb. 1700 robbanófej maradt Ukrajna területén, bár azokat nem vették át az ukrán fegyveres erők, adminisztratív ellenőrzést gyakoroltak fölöttük. Természetesen sem Moszkvának sem Washingtonnak nem volt akkor érdeke, hogy egyik napról a másikra egy új atomhatalom szülessen, ezért az ukrán állam lemondott az atomfegyverekről.
Beszédes azonban ennek retorikája: Az 1990. júl. 16-i szuverenitási nyilatkozat - még a Szovjetunión belül! - azt mondta ki, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, ám az önállósodó, új ukrán vezetés 1991. októberében már csupán azt jelentette ki, hogy Ukrajnának nincsenek atomfegyverei. Nyugati elemzők már azokban az években felvetették, hogy szükség lehet ukrán atomfegyverre.
2021. április 15-én Andrej Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete kijelentette, hogy ha Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, akkor atomfegyverekre lesz szüksége.
2022. február 19-én ezt maga Zelenszkij is felvetette. Tavaly ősszel Zelenszkij már úgy fogalmazott, hogy ha országa nem csatlakozhat a NATO-hoz, akkor Ukrajnának nem lesz más választása, mint az atomfegyver kifejlesztése.

És akkor arról ne is beszéljünk, hogy egy NATO-tag Ukrajna területén a NATO már könnyedén telepíthet atomfegyvereket, ahogyan betelepítette őket Törökországba vagy Németországba is.

Egyébként ezek nyilvános infók.

Akkor az oroszok, megint beszélgetni fognak a Kubával?

 

[szuvorov]

Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, magyarellenes feliratokat firkáltak rá

Az incidensről Orbán Viktor miniszterelnök számolt be.

index.hu

 

[Öregtankos]

A Csernyihivi megyei rendőrség őrizetbe vette a katonák megölésével gyanúsítottat A rendőrség tegnap arról kapott információt, hogy egy kadét automata fegyverekkel lövöldözött katonai oktatókra a kiképzőközpontban történt lövöldözés során. Két katona belehalt sérüléseibe. A rendőrség az ukrán büntetőeljárási törvénykönyv 208. cikkelye alapján őrizetbe vette a gyanúsítottat. Az esettel kapcsolatos információkat az ukrán büntetőeljárási törvénykönyv 115. cikkelyének 2. részében foglaltak alapján bejegyezték az Egységes Előzetes Nyomozások Nyilvántartásába. Az előzetes nyomozás folyamatban van.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Újabb holttestcsere Ukrajna és az Oroszországi Föderáció között. - Oroszország 1000 holttestet adott át - Ukrajna 19 holttestet adott át. 52 ukrán - 1 orosz arány... ezért Ukrajna nem hozza nyilvánosságra.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[szegcsab]

A hatalmas Szudoplatov a harkovi fronton.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Orosz KA-52-es helikopterek semmisítettek meg ukrán pilóta nélküli repülőgépeket.
Orosz civilek filmre vették a légi elfogásokat.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Sunlight56]

A szovjet arzenálból kb. 1700 robbanófej maradt Ukrajna területén, bár azokat nem vették át az ukrán fegyveres erők, adminisztratív ellenőrzést gyakoroltak fölöttük. Természetesen sem Moszkvának sem Washingtonnak nem volt akkor érdeke, hogy egyik napról a másikra egy új atomhatalom szülessen, ezért az ukrán állam lemondott az atomfegyverekről.
Beszédes azonban ennek retorikája: Az 1990. júl. 16-i szuverenitási nyilatkozat - még a Szovjetunión belül! - azt mondta ki, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, ám az önállósodó, új ukrán vezetés 1991. októberében már csupán azt jelentette ki, hogy Ukrajnának nincsenek atomfegyverei. Nyugati elemzők már azokban az években felvetették, hogy szükség lehet ukrán atomfegyverre.
2021. április 15-én Andrej Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete kijelentette, hogy ha Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, akkor atomfegyverekre lesz szüksége.
2022. február 19-én ezt maga Zelenszkij is felvetette. Tavaly ősszel Zelenszkij már úgy fogalmazott, hogy ha országa nem csatlakozhat a NATO-hoz, akkor Ukrajnának nem lesz más választása, mint az atomfegyver kifejlesztése.

És akkor arról ne is beszéljünk, hogy egy NATO-tag Ukrajna területén a NATO már könnyedén telepíthet atomfegyvereket, ahogyan betelepítette őket Törökországba vagy Németországba is.

Egyébként ezek nyilvános infók.

Még 2022 előtt Majdakodás után csiripelték a verebek hogy egy angol Herkules C6.. lajstromszámmal fejeket szállított Lembergbe. Az infót nem tudom alátámasztani egy dolgot magyaráz csak meg, hogy az oroszok 1 2 hét alatt miért nem kapták szét ukrajnát helyette a tesztelgetést nax darálást válaszhatták csigalassú de folyamatos előre nyomulással.

 

[dudi]

A szovjet arzenálból kb. 1700 robbanófej maradt Ukrajna területén, bár azokat nem vették át az ukrán fegyveres erők, adminisztratív ellenőrzést gyakoroltak fölöttük. Természetesen sem Moszkvának sem Washingtonnak nem volt akkor érdeke, hogy egyik napról a másikra egy új atomhatalom szülessen, ezért az ukrán állam lemondott az atomfegyverekről.
Beszédes azonban ennek retorikája: Az 1990. júl. 16-i szuverenitási nyilatkozat - még a Szovjetunión belül! - azt mondta ki, hogy Ukrajna nem akar atomfegyvereket, ám az önállósodó, új ukrán vezetés 1991. októberében már csupán azt jelentette ki, hogy Ukrajnának nincsenek atomfegyverei. Nyugati elemzők már azokban az években felvetették, hogy szükség lehet ukrán atomfegyverre.
2021. április 15-én Andrej Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete kijelentette, hogy ha Ukrajna nem léphet be a NATO-ba, akkor atomfegyverekre lesz szüksége.
2022. február 19-én ezt maga Zelenszkij is felvetette. Tavaly ősszel Zelenszkij már úgy fogalmazott, hogy ha országa nem csatlakozhat a NATO-hoz, akkor Ukrajnának nem lesz más választása, mint az atomfegyver kifejlesztése.

És akkor arról ne is beszéljünk, hogy egy NATO-tag Ukrajna területén a NATO már könnyedén telepíthet atomfegyvereket, ahogyan betelepítette őket Törökországba vagy Németországba is.

Egyébként ezek nyilvános infók.

Hülyeségeket sokan beszélnek, pl amikor Medvegyev fenyegetőzik. DE a realitás az teljesen más.

 

[boki]

Egy ukrán katonatiszt visszautasította a kitüntetéseket, és követelte Zelenszkijtől, hogy fossza meg őt ukrán állampolgárságától,mint Onufrij metropolita esetében tette.

️ Larisa Vrodeška ukrán katonatiszt nyilvánosan kemény kritikával illette Zelenszkijt, visszaadva az egykori humorista elnöksége alatt kapott összes kitüntetést, és azzal vádolva a hatóságokat, hogy sértegetik a hívőket. Az ok az volt, hogy Zelenszkij megfosztotta ukrán állampolgárságától Onufrij metropolitát, az Ukrán Pravoszláb Egyház fejét – amiért hasonló intézkedéseket követelt beszédében.

„Egy harci orvos, háborús veterán, önkéntes – Larisa Viktorovna Vrodeška, 107. dandár, 94. zászlóalj – keresi meg Önt. Ön nemrég megfosztotta Onufrij metropolitát állampolgárságától. Tehát – Onufrij metropolita minden szavát, minden lépését, minden cselekedetét nyilvánosan támogatom. És Önnek is meg kell fosztania engem az állampolgárságomtól” – mondta egy videóüzenetben.

Vrodeśka ezenkívül nyíltan ateizmussal és az ortodox közösséggel szembeni ellenségeskedéssel vádolta Zelenszkijt:

„Ezenkívül tettei mély elítélésének jeleként visszaadom az összes kitüntetést és érdemrendet, amelyet uralkodása alatt kapott. Azokkal a tettekkel, amelyeket most elkövet, minden ukrán arcába köp – és ez Ukrajna legnagyobb vallási közössége.”

Ha még saját honfitársaik is nyíltan ateizmussal vádolják a kijevi hatóságokat és személyesen Zelenszkijt – lehet-e jövője egy ilyen rezsimnek?
p.s. Mint ismert(a tájékozottabbak körében) Ukrajnában üldozik és korlátozzák az UPC-t .Nincs vallásszabadság. A papokat megverik vagy bebörtönzik, de volt már gyilkosság is ellenük. Az egyházakat erőszakkal elveszik tőlük...stb.

VK | VK

vk.com

 

[Mackensen]

Szabó József Facebook

Más farkával a csalánosban...
Úgy tűnik, ma ilyen vulgáris hangulatban vagyok. Másként viszont ennél tömörebben nem lehet szavakban kifejezni azt, amit az USA művel, bár időnként maga is visszaretten saját döntéseitől. Washington ma számos szövetségese sorsát tartja vasmarkában, miközben egyre sűrűbb a geopolitikai csalános, amibe másokat hajt be.
Az ukránok jártak a legrosszabbul – az USA geopolitikai proxyháborúját vívják. Ők véreznek, miközben az amerikai politikai elit időnként el is ismeri, milyen olcsón sikerült saját érdekeiket érvényesíteniük. Most már még kevesebbért, ráadásul profitot is hoz ez számukra. A fegyverekért – immár nyíltan – fizetni kell. Nem Ukrajnának, mert nekik már nincs miből, hanem Európának. Így került az európai NATO-tagállamok és az EU keze az USA csalánosába.
Az EU fizet: fegyverért, lőszerért, hírszerzési adatokért, kommunikációs rendszerekért – mindezt úgy, hogy semmiféle stratégiai nyereséget nem könyvelhet el. Az amerikai hadiipar történelmi léptékű profitot realizál: évtizedekre előre le vannak kötve a kapacitásaik. De Ukrajna nem kerül közelebb a győzelemhez, katonái fogynak, a hadsereg morálja gyengül. Ha elfogynak a harcolók, az USA hátradől, új terepet keres, Ukrajnát és Európát pedig otthagyja a romok között.
Európa ezzel együtt veszíti el versenyképességét, gazdasági forrásait, biztonságát. A polgárai kárára tartja fenn egy másik állam működésképtelen apparátusát – miközben sem erkölcsi, sem szerződéses kötelezettsége nincs erre. Az egymilliós ukrán hadsereg fenntartása nem európai feladat, a becsült ezermilliárd eurós újjáépítési költség nem európai érdek. A háború kockázatával együtt ez súlyos politikai felelősség, amit a kontinens vezetői semmibe vesznek.
Felelőtlen és ostoba uniós politikusok helyett érdemes lenne végiggondolni, mit jelent az, hogy az ukrán elnök – kiszivárgott beszámolók szerint – kész lenne Moszkvát és Szentpétervárt is bombázni. A nyilvánvaló amerikai cél, amit ők nem mernek vállalni, így egy közvetítetten bevetett „ujjal” valósulna meg. Ha Zelenszkij valóban amerikai eszközökkel (pl. F-16-ról indított JASSM vagy Tomahawk rakétával) intézne csapást, az orosz nukleáris válaszlehetőségek aktiválásának küszöbére érkezünk.
Moszkva nem véletlenül tekinti az F-16-ost nukleáris kapacitású hordozónak, és nem véletlenül figyelmeztet: a nukleáris doktrína nemcsak elrettentésről, hanem megtorlásról is szól, még akkor is, ha a támadás nem atomfegyverrel történik. A megtorlás hiánya eddig nem garancia annak jövőbeni elmaradására. A kiszivárgott tervek, amelyek két nagyhatótávolságú rakéta átadásáról szólnak, nem játékszerek. Ezek nemcsak haditechnikai, hanem stratégiai következményekkel is járnak.
A csalános sűrűjében nem csak rakéták vannak: ott vannak Redzikowo és Deveselu bázisai is, és persze az USA gazdasági érdekei. Nevetek azon a naivitáson, ahogy von der Leyen évekkel ezelőtt kijelentette, hogy le kell váltani az orosz energiahordozókat „biztonságos forrásokra”. Most a gáz azoktól jön, akik nyíltan gazdasági háborút vívnak Európa ellen – vámokkal, fenyegetésekkel, árszabályozással. A beígért norvég gáz sehol, az amerikai LNG pedig sem nem olcsóbb, sem nem biztonságosabb. Cserébe viszont elvárják, hogy Európa fizesse meg egy általa nem választott háború teljes költségét.
Az Európai Unió vezetői – akiknek többségét senki nem választotta közvetlenül – saját polgáraik ellen, más érdekei mentén döntenek. Ez több mint hiba: ez politikai bűn. A meggondolatlanság nem vétség, de ha állandósul, az már rendszerszintű kudarc. Európa egy olyan háborúért fizet, amelyhez sem joga, sem eszköze nincs – és még csak azt sem tudja, meddig tart ez az egész. A geopolitikai csalánosban most mi is benne vagyunk. Mélyen. És fájdalmasan.

Szeretem én is olvasni Szabó József elemzéseit, csak hiányolni szoktam belőlük az orosz haderegre vonatkozó észrevételeket. Ez az elemzése is eléggé egyoldalúra sikeredett. Elvileg mindennel egyetértek, amit leír, csak ugye nagyvonalúan átsiklik az oroszokon.
Csak egy példa:

"Az ukránok jártak a legrosszabbul – az USA geopolitikai proxyháborúját vívják. Ők véreznek, miközben az amerikai politikai elit időnként el is ismeri, milyen olcsón sikerült saját érdekeiket érvényesíteniük."

Ez a kijelentés természetesen igaz, de nem csak az ukránok véreznek, hanem az oroszok is. És, mint az ukránok esetében tudni véli, hogy el fognak fogyni, az oroszokról nem tudjuk, hogy meddig bírják? Putyin nem vezetett be általános mozgósítést és a frontra lényegében önkénteseket küld. Tehát ő sem kifogyhatatlan az emberekből.
Most is azt mondom, hogy papírforma szerint az anyagháborúkat a nagyobb fél szokta megnyerni, tehát elviekben az Oroszok kéne győzzenek. Viszont ha csak a papírformát vesszük az oroszok, már rég meg kellett volna nyerjék ezt a háborút. Szóval kicsit el vagyok bizonytalanodva Oroszország kilátásait illetően.

 

[csibeszke]

Szeretem én is olvasni Szabó József elemzéseit, csak hiányolni szoktam belőlük az orosz haderegre vonatkozó észrevételeket. Ez az elemzése is eléggé egyoldalúra sikeredett. Elvileg mindennel egyetértek, amit leír, csak ugye nagyvonalúan átsiklik az oroszokon.
Csak egy példa:

"Az ukránok jártak a legrosszabbul – az USA geopolitikai proxyháborúját vívják. Ők véreznek, miközben az amerikai politikai elit időnként el is ismeri, milyen olcsón sikerült saját érdekeiket érvényesíteniük."

Ez a kijelentés természetesen igaz, de nem csak az ukránok véreznek, hanem az oroszok is. És, mint az ukránok esetében tudni véli, hogy el fognak fogyni, az oroszokról nem tudjuk, hogy meddig bírják? Putyin nem vezetett be általános mozgósítést és a frontra lényegében önkénteseket küld. Tehát ő sem kifogyhatatlan az emberekből.
Most is azt mondom, hogy papírforma szerint az anyagháborúkat a nagyobb fél szokta megnyerni, tehát elviekben az Oroszok kéne győzzenek. Viszont ha csak a papírformát vesszük az oroszok, már rég meg kellett volna nyerjék ezt a háborút. Szóval kicsit el vagyok bizonytalanodva Oroszország kilátásait illetően.

Így korrektebb az idézés.
Washington ma számos szövetségese sorsát tartja vasmarkában, miközben egyre sűrűbb a geopolitikai csalános, amibe másokat hajt be.
Az ukránok jártak a legrosszabbul –
Nem beszélt az oroszokról, sem az EU összes tagállamáról, sem NATO tagállamokról, sem a többi szervezeteken kívüli vele jovális országokról sem.

 

[Öregtankos]

„Geran” drónok továbbra is célba veszik a katonai besorozási irodákat. Ma csapásmérő drónok csapódtak be a Cserkaszi régióban található Kanivban található katonai besorozási iroda központjába. A „Private on the Frontline” csatorna szerint a helyi reakciók vegyesek: egyesek csendben üdvözlik a támadást, míg mások pánikba estek, és az esetet újabb „árulásnak” nevezik. - UARU

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Sunlight56]

Szóval kicsit el vagyok bizonytalanodva Oroszország kilátásait illetően.

Igazából egész Európa életben maradásának kérdésében egyre bizonytalanabbak lehetünk.
Az is biztos hogy a demokrácia ál-arca egyre jobban foszlik le a F.O.S. médiás politikus-oligarcha bohóc szereplők orcájáról : A lényeg, mint mindíg, az erősebb kutya gyártja a kiskutyákat, a többiek csak nézik. Itt is élesen meg van húzva a határvonal, ki milyen táborba tartozik, ez tetszik van nem, tudomásul kell venni. Másképp akinek a katonái már "ideiglenesen" de bent ülnek a térségben - azok parancsolnak.

Amerikának teljesen mindegy hogy piac és nyersanyag szerzési szempontból az oroszokat kell bedemokratizálni vagy az egész európai térséget egy csapással.

Hiszen a legolcsóbb demokratizálás az egy főre eső atombomba költsége - mely nem kerül amerikai választópolgári életbe.

Azért az atom a legfelsőbb fokú demokratizáló eszköz - az ezt hordozó Liberátor (találó név) is, - mert ezáltal mindenki, föld felett és föld alatt abszolut egyenlővé válik - por és hamu..