A Mohács utáni 15 évre céloz, az bizony nagyon elrontott volt.
Mohácsi csata (1526.08.29.)
- Téma indítója szuvorov
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Csak most olvastam, milyen jó értekezést folytattatok itt oldalakon keresztül. Nagyon fontos dolgot említettél, a Duna rendkívül fontos volt a töröknek a hadjáratok idején. Sosem olvastam róla, megpróbálták egyáltalán megakadályozni a törökök dunai utánpótlását 1526-ban? Nándorfehérvár ostroma idején (1456-os) rendkívül fontos esemény volt a török hajóhad szétverése, ugyanis a vizen keresztül ellátták a várat. Talán el is veszítjük azt a csatát, ha nem győzünk először a vizen. Bár ma már kevesen tudják, de Magyarországnak évszázadokon keresztül rendkívül nagy hagyományai voltak a folyami hajózásban és jelentős folyami flottánk is volt. Ha a Dunát tudtuk volna uralni, valószínűleg bármelyik nagy török hadjáratot meg tudtuk volna akasztani (a kisebb portyákat persze nem befolyásolja a Duna, mert nem onnan látták el a sereget). Szóval valószínűleg sokkal többet ért volna ha a zsoldos seregre költött pénzt inkább flottára költjük. A Dunán ráadásul nagy előnyünk lett volna mindig, ugyanis a támadó magyar flottát segíti a sodrás, míg a török flotta mindig felfele kellett evezzen.
Én azt nem tudtam kideríteni, hogy a Duna másik partján mekkora erő kíserte (ha egyáltalán kísérte) a török hajóhadat.
Egyrészt igen,a Duna rendkivűl fontos volt.Nándorfehérvár is ezért volt Magyarország kulcs.
Ugyanakkor a török sereg meg tudta oldani a szárazföldi utánpotlást is.Kevésbé jol,de meg tudta.Köszeghez vagy Szentgotthárdhoz is el tudott jutni.De 1526ban is a Duna-Tisza közén vonult vissza Szulejmán,nem a Duna mentén,a sereg nagyrészével.A nehéz ostromágyúk hosszútávú szállitása volt megoldhatatlan vizi út nélkül.
És az Oszmánok tanultak az 1456os kudarcbol.1521ben nem a néndorfehérvári vár megtámadásával kezdték az ostromot,hanem a környező kisebb várak elfoglalásával egy védelmi gyűrüt vontak az ostromművelet köré.
És eddigre kiépitettek egy a helyi viszonyoknak megfelelő dunai flottát (késöbb ezt kiterjesztették,pl a Tiszán,de a Balatonon is volt oszmán flotta).És ezt megerősitették a tengeri flotta folyami hajózásra alkalmas egységeivel.A Földközi tengeri oszmán flotta ekkoriban a legerősebb flotta a térségben.1538ban megverik az egyesült keresztény flottát Pravezénél.
Szóval 1526ban a török flotta nagyságrenddel nagyobb volt,mint a magyar királyi naszádos hajóhad.Teljesen esélytelen volt,hogy a magyar flotta akár csak feltartsa őket.
A tengeri flottája tényleg a legerősebb volt Európában, de nem is azzal kellett volna kiálljunk, hanem a folyami flottája ellen. Vannak róla adatok, hogy az mennyire volt nekik erős? Mert mint írtam, Magyarországon nagy hagyománya volt a folyami hajózásnak. Az Alföld nagy része akkoriban mocsár volt, mindenhol hajókkal, csónakokkal közlekedtek. És nem csak a Dunán és Tiszán volt jelentős hajózás, az összes folyónkon. Az erdélyi sót, érceket a Maroson, Körösökök szállították. Szóval volt bőven az országban hajó és hozzáértő ember.
1526. augusztus 15-én „a dunai hajóhad katonái, kiket a magyarok naszádosoknak hívnak, eljöttek a királyhoz, átadták zászlóikat, s mert már hónapok óta nem kapták meg zsoldjukat, kijelentették, hogy nem hajlandók tovább szolgálni.”
(Részlet Burgio pápai nuncius jelentéséből.)
A folyami flottái is hasonlóan erősek voltak.Plusz a tengeri flottával megerősitették őket igény szerint (kisebb tengeri gályák,fusták alkalmasak voltak folyami harcra).
Kereskedelmi hajók,uszályok nem voltak alkalmasak flottaműveletekre.Jó részt parti vontatással mozogtak.Erdélyi sót pl jórészt tutajokon szállitották,igy a faszállitással volt összekötve.A csonakok ekkoriban bödönt,fatörzsböl kivájt eszközt jelentettek,semmiféle veszélyt nem jelentettek egy hadiegységre.Reállisan csak a naszádok és a gályák alkalmassak harcra (sajka ekkor még nincs,az később jelenik meg a törököknél,kik azt a kozákoktol vették át-tulajdonképpen a sajka a viking/varég hajó egyenes ági leszármazottja)
1526ban több mint 1000 hajóegység kisérte a szultáni sereget.Ezek nagy része ugyan szállitó hajó,de a hadiegységek száma is többszöröse a magyar flottának.
1526ra egész egyszerűen kimerűlt az ország.Az Oszmán Birodalom meg eljutott a csúcspontjára.Egy 300-500ezer forint jövedelmű Magyar Királyság állt szemben egy 7-8millió forint jövedelmű Oszmán Birodalommal.És az van,hogy az oszmán sereg nagyrészét nem ebből a jövedelemböl fizették (timáros szpáhik,aszabok,akindzsik,stb nem a központi kincstár jövedelmeiből éltek-de az részben a magyar bandériumokra is igaz volt,csak joval kisebb arányban).
Lehet csűrni-csavarni a dolgot,de valójában olyan erőfölényben voltak a törökök,hogy magunkban semmiképpen nem győzhettünk volna.
Igazából 1456-ban is tudták a törökök, hogy mit kéne csinálni, csak a szultán nem úgy csinálta. 1456-ot megelőzően a törökök már leírták Nándorfehérvár sikeres ostromának taktikáját, csak a szultán úgy gondolta (valószínűleg), hogy neki senki se mondja meg, mert ő volt az aki bevette Konstantinápolyt...
Így van. A szpáhik maguk szedhették be az adót így ez nem folyt be a szultáni kincstárba, de ettől még a szultán bevétele volt, csak nem bonyolították a dolgot azzal, hogy a szultán beszedi és kiutalja a szpáhiknak, hanem beszedette a szpáhikkal ami nekik járt. Ezekkel a jövedelmekkel együtt egyébként kb 10 millióra teszik a szultáni jövedelmet.
Miközben Lajosnak át kellett engednie a megyéknek a hadiadó felét,hogy azok ki tudják állitani a megyei bandériumokat.
Mi is ugyanígy kezdtük el csinálni. Lajos bevételei ezzel együtt érték csak el az 500.000-et.
Eleve ugyan igy csináltuk.A feudális hadszervezet pénzforgalom hiányában földel fizeti a katonát.Csak a nyugati feudalizmusban ez a szolgálati föld a szolgálattal együtt örökölhető,addig a keleti feudalizmusban ez nem örökölhető (egyébként Szent István országa pont ezért volt keleti feudalizmus valójában,és nem nyugati.És akkoriban még az egyházszakadás sem történt meg,még nincs külön keleti és ortodox nyugati kereszténység hivatalosan).A szpáhi igazábol egy olyan zsoldos,kit földbirtokkal fizetnek.A földbirtoka nem elidegenithetetlen hűbérbirtok,hanem bármikor megvonható szolgálati birtok.
De Mo-on ekkorra már az átlag kisnemes jövedelme nem elég a katonaállitáshoz,vagy minőségi katonai felszerelés beszerzésére.A szpáhik jövedelme ekkor még viszont elég erre.Szpáhi ekkor még igazábol egy jol felszerelt keleti,sztyeppei tipusú nehézlovas
A XVI.század végére már az infláció elszegényiti a szpáhikat,és meredeken csökken a harcértékük,de Mohács idején még az oszmán sereg fő ereje.Harcértékük nagyobb,mint a magyar megyei nemesi bandériumoké.
A pocsék történelemoktatás miatt Mohács körül is rengeteg a sztereotipia,amik többnyire hülyeségek,naiv mesék jobb esetben.
Mohácsott europai viszonylatban egy rendkivűl erős,jol felszerelt,igazábol a kor technikai szinvonalának élvonalát képviselő magyar sereg állt ki.A gyalogság ugyan más jellegű,mint a nyugat,pl tercio jellegű gyalogság,de ez nem az elavultság,hanem a különböző helyi viszonyok miatt van.Az 1530as,40es években a Habsburg birodalmi haderő szine java,köztük a kor legjobb gyalogságának tekintett terciok sem tudtak eredményt elérni az oszmán sereg ellen.(Mohács idején a terciok 20-30%ka volt lőfegyveres-a magyar gyalogság 80-90%ka.....).Tüzérsége is élvonalbeli volt.Érdekes módon pont a nehézlovasság volt az,ami nem érte el a nyugati szinvonalat.Ennek elsősorban anyagi okai voltak,de a helyi viszonyok különbbsége is szerepet játszott.
De az oszmán hadszervezet is ekkor érte el a csúcsát.Nyugati tipusú nehézlovassága ugyan nem volt,de keleti tipusú szpáhi nehézlovasságának létszáma ezt bőven ellensúlyozta-igazábol fölénybe helyezte.Tüzérsége a kor legjobbja,és főleg legnagyobb méretű,ráadásul állandó szervezetű,lényegében fegyvernemként létező tüzérsége.A haderő jol szervezett,fegyelmezett és tapasztalt.
És egy olyan,jol működő logisztikai rendszer támogatta,amihez hasonló csak az angol királyságban van.De az is jóval kisebb teljesitményű,mint az oszmánoké.
Mohácsnál valójában egy a kor europai szinvonalán mérve igenis erős ország,erős hadserege állt ki.
De amivel szembekerültek,az a kor legerősebb birodalma volt.
Jurisics árulása (Ez új volt nekem):
"Szintén a mai napon jelentették a Speyerben tartózkodó Habsburg Ferdinánd osztrák főhercegnek, hogy a törökök Jurisics Miklós főkapitánnyal akarnak egyezkedni, a szultán fegyverszünetet akar kötni a horvátokkal, és Jurisics Miklóst tárgyalásra hívta. A horvát főkapitány azonban nem tett eleget a kérésnek, és kitartásra, ellenállásra bátorította a horvát rendeket.
Jurisics felszólítja az Alsó-ausztriai Kamara bevételeiből fizetett horvát zsoldossereg katonáit, hogy Horvátország védelmét tartsák szem előtt, és ne tegyenek eleget II. Lajos parancsának, aki a királyi táborba rendelte őket.
Ferdinánd utasítása az elsődleges, és amíg nem érkezik más parancs az osztrák főhercegtől, addig a zsoldosok kötelessége Horvátország védelme. (Forrás: Thallóczy – Hodinka, 1903. 561–562. oldal)"
"Szintén a mai napon jelentették a Speyerben tartózkodó Habsburg Ferdinánd osztrák főhercegnek, hogy a törökök Jurisics Miklós főkapitánnyal akarnak egyezkedni, a szultán fegyverszünetet akar kötni a horvátokkal, és Jurisics Miklóst tárgyalásra hívta. A horvát főkapitány azonban nem tett eleget a kérésnek, és kitartásra, ellenállásra bátorította a horvát rendeket.
Jurisics felszólítja az Alsó-ausztriai Kamara bevételeiből fizetett horvát zsoldossereg katonáit, hogy Horvátország védelmét tartsák szem előtt, és ne tegyenek eleget II. Lajos parancsának, aki a királyi táborba rendelte őket.
Ferdinánd utasítása az elsődleges, és amíg nem érkezik más parancs az osztrák főhercegtől, addig a zsoldosok kötelessége Horvátország védelme. (Forrás: Thallóczy – Hodinka, 1903. 561–562. oldal)"