[HUN] Légvédelmi eszközök beszerzése

A lézer eléggé felejtős drónok ellen, de pont olyan mint a mikrohullám meg a rail gun; senki nem bír leszakadni róla, amíg lehet pénzt kisajtolni belőle.

A kisebb fpv, meg hasonló drónok ellen mondjuk jó lenne a lézer 1-2 km-en belül, ha sikerülne egy kb. 100 kW-os lézert olyan méretben megcsinálni, hogy mondjuk egy IFV, tank, stb. RCWS-ébe be lehet szerelni a lézer"fejet" és a hűtőrendszer, meg az akkummulátor, vagy a kondenzátorok is elférnének úgy a járműben, hogy a jármű eredeti funkciója is megmarad. Szerintem ez azért megvalósítható lehet egy-két évtizeden belül. És a lézer esetén az a jó, hogy amikor annyira szarok az időjárási körülmények (sűrű köd, szakadó eső, vagy hó, homokvihar), hogy a lézer nem igazán működik, akkor az optikai érzékelőkkel szerelt drónok sem működnek.
Persze az ára, meg a lézerfej sérülékenysége gond lehet akkor is.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ezt miért nekem mondod?! Nem én akarok THAADot!
Mi a tököm az a MIC?
Elnézést, lehet rossz posztra válaszoltam. MIC = Military Industrial Complex.
A THAAD ABM rendszer, horror áron, könnyen túlterhelhető, inkább pont mint területvédelem. Erre pénzt elkölteni.... értelmetlen. Ha már ilyen rakéták repkednénenk, régen rossz mindenkinek. De sebaj, nincs Európa elég nagy kulimászban gazdaságilag.
 
A kisebb fpv, meg hasonló drónok ellen mondjuk jó lenne a lézer 1-2 km-en belül, ha sikerülne egy kb. 100 kW-os lézert olyan méretben megcsinálni, hogy mondjuk egy IFV, tank, stb. RCWS-ébe be lehet szerelni a lézer"fejet" és a hűtőrendszer, meg az akkummulátor, vagy a kondenzátorok is elférnének úgy a járműben, hogy a jármű eredeti funkciója is megmarad. Szerintem ez azért megvalósítható lehet egy-két évtizeden belül. És a lézer esetén az a jó, hogy amikor annyira szarok az időjárási körülmények (sűrű köd, szakadó eső, vagy hó, homokvihar), hogy a lézer nem igazán működik, akkor az optikai érzékelőkkel szerelt drónok sem működnek.
Persze az ára, meg a lézerfej sérülékenysége gond lehet akkor is.
Lézer ellen védekezhetsz számtalan módon (ez már az ABM rendszereknél is felmerült); bevonat, pörgetés, hűtés. Egyszerre egy célt tud támadni, manőverező cél ellen nehezen működik (mondjuk egy Oerlikon rendszerhez képest). Kompakt méretben nem létezik; iraglmatlan energia kell hozzá (zsíros nagy célpont zsíros nagy hőképpel).
A drónok simán tudnak repülni olyan viszonyok közt, ahol már nudli a használhatósága (ráadásul nagyon alacsonyan).
És a drónoknál szerintem nem okos azt feltételezni, hogy egyesével vagy épp az ég felől fognak támadni, amikor már látjuk az ellenkezőjét is Ukrajnában. Alvó módban felpattan a földről és szevasz-tavasz.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ami Patriot/SAMPT szint felett van arra be kell sírjuk magunkat valami közös EUs/NATOs programba, mert ön erőből sosem lesz.

Na igen. És jó lenne, ha az EU az egyes országok szívatása helyett, meg mindenféle rózsaszíneszöld ködös baromságok kitalálása helyett végre össze tudna fogni kicsit jobban, a józan ész mentén.

Most olvasom hogy egyetlen THAAD rakéta több mint 12 millió dodo...:confused:

PAC-3 MSE meg talán 6 milla körül van, ha jól rémlik. Mintha valaki ezt az árat találta volna, amikor utánanézett. Szóval az is rohadt drága. De az ilyesmit mindig a védendő célpontok értékéhez érdemes mérni.


Azt olvastam hogy egy SAMP/T indító 20 km-es kört tud SRBM-ek ellen védeni.
Ha központtól 10 km-re teszed le az indítókat (elvileg ez max rádiós adat kapcsolattal) akkor elvben lefedsz egy 20+10+10+20 vagyis 60 km-es kört, ami kb. 11300 km2 terület. Ez azért nem kevés: a lakosság nagyobb rész "be is férne" 4-5 üteg alá.
https://www.mbda-systems.com/media/20611/download

Ballisztikus rakétánál ez szinte mindegy mert a leszálló ágban kapják el őket. Tök mindegy hogy 50km az Iskander pályájának a csúcsa, mert majd úgy is le jön onnét. Aztán 20-25 km-en találkozhat az ASTER-rel.

Lejön, persze, de csak a célpont közelében. Az Iszkander, meg a hasonló újabb cuccok már nem tisztán ballisztikusak. Ez csökkenti az elhárítórendszerek hatósugarát az ilyen fenyegetések ellen.


Nehéz biztosat tudni, de állítólag lőttek le vele ballisztikus rakétákat. Eleinte voltak problémák leginkább szoftverrel meg a nem túl korszerű ARABEL radarral, de elvileg megoldották ezeket és azóta szeretik az ukránok - állítólag.
Francia vezérkari főnök nyilatkozta:
„Amikor nemrég azt mondták nekem, hogy a SAMP/T rendszerünk olyan rakétákat fogott el, amelyeket a Patriot rakéták nem tudtak, az ukránok megköszönik nekünk."

Sajnos ebből nem sok minden derül ki. A rakéta alatt érthetett akár a H-101-eshez hasonló cirkálórakétát is, amit az alacsony repülési magassága és a csökkentett észlelhetősége miatt talán a Patriot üteg radarja nem tudott befogni.

Szóval nagyon úgy fest, hogy vagy SAMP/T lesz az ABM légvédelmünk vagy semmi.

Hát, meglátjuk. Bár szerintem a semminek a legnagyobb az esélye.
 
Elnézést, lehet rossz posztra válaszoltam. MIC = Military Industrial Complex.
A THAAD ABM rendszer, horror áron, könnyen túlterhelhető, inkább pont mint területvédelem. Erre pénzt elkölteni.... értelmetlen. Ha már ilyen rakéták repkednénenk, régen rossz mindenkinek. De sebaj, nincs Európa elég nagy kulimászban gazdaságilag.

Minden olyan rendszer, ami képes ballisztikus rakétákat lelőni, az horror árú. Az ilyen rendszerek túlterhelése meg az ellenség rakétamennyiségétől függ. Minden ilyen rendszer túlterhelhető és nem is lehet minden bejövő rakétát lelőni. És, hogy a THAAD mennyire pont, avagy területvédelmi rendszer, ez függ az elhárítandó rakéta kategóriájától. IRBM ellen pontvédelmi, de SRBM ellen már területvédelmi is lehet. A Patriot/Aster meg SRBM ellen is csak pontvédelmet tud.
És SRBM-ek bőven repkednek Ukrajnában is. MRBM-eket meg Izrael kapott nemrég kéretlenül, jó sokat. A románoknak van ATACMS a HIMARS-aikhoz. Szóval a ballisztikus rakéták errefelé sem számítanak ritkaságnak.
 
Minden olyan rendszer, ami képes ballisztikus rakétákat lelőni, az horror árú. Az ilyen rendszerek túlterhelése meg az ellenség rakétamennyiségétől függ. Minden ilyen rendszer túlterhelhető és nem is lehet minden bejövő rakétát lelőni. És, hogy a THAAD mennyire pont, avagy területvédelmi rendszer, ez függ az elhárítandó rakéta kategóriájától. IRBM ellen pontvédelmi, de SRBM ellen már területvédelmi is lehet. A Patriot/Aster meg SRBM ellen is csak pontvédelmet tud.
És SRBM-ek bőven repkednek Ukrajnában is. MRBM-eket meg Izrael kapott nemrég, jó sokat. A románoknak van ATACMS a HIMARS-aikhoz. Szóval a ballisztikus rakéták errefelé sem számítanak ritkaságnak.
Amikor már ilyenekkel kell lőni, akkor régen rossz. Nem véletlen lettek leállítva ezek a hidegháború végén: nem tudod megvédeni magad peer ellenfél ellen. Akkor meg felesleges elcseszni rá a pénzt. Igazi védelmet nem ad, horror ár és bármikor túlterhelhető.

Szóval a MIC számolgatja a cash-t ezerrel, miközben rajtunk röhög.
Szerintem.
 
Amikor már ilyenekkel kell lőni, akkor régen rossz. Nem véletlen lettek leállítva ezek a hidegháború végén: nem tudod megvédeni magad peer ellenfél ellen. Akkor meg felesleges elcseszni rá a pénzt. Igazi védelmet nem ad, horror ár és bármikor túlterhelhető.

Szóval a MIC számolgatja a cash-t ezerrel, miközben rajtunk röhög.
Szerintem.

Nézd, afelől nekem sincs kétségem, hogy csörög arrafelé a kassza. A fegyverkezés üzlet is, nem is kicsi.
De a fegyverkezési verseny már vagy 5000 éve így megy az emberiség történetében. A közismert pajzs és kard. A golyóálló mellény kerámiabetéttel sem tudja kivédeni az összes lövedéket, amit kilőhetnek a katonára, mégis hordják a katonák. Mert ad valamennyi védelmet.
Ez is ilyen. Ha nem lesz háború, akkor pénzkidobás. Ha lesz, akkor érhet valamennyit. 100%-os védelem viszont nem létezik. Az ár-érték arány más kérdés, az elég sok tényezős egy ilyen esetben. De, egy hipotetikus helyzetben, pl. a jelenleg 54 darab román ATACMS ellen mivel tudnánk védekezni, ha mondjuk kitörne egy fegyveres konfliktus? Valamilyen ABM-rendszerrel. Persze megtehetjük, hogy időben megpróbáljuk megsemmisíteni az indítóikat a saját ballisztikus rakétáinkkal (ugye mi is akarunk venni HIMARS-t, valószínűleg szintén ATACMS és talán PrSM rakétákkal is), vagy a légierőnkkel, a különleges erőkkel, stb. De az összes indítójukat nem fogjuk tudni megsemmisíteni. Szóval pár rakétát biztosan kilőnének ránk. Kérdés, hogy megérne-e 12 millió dollárt az elhárítása/elhárítására tett kísérlet THAAD-dal, vagy 6 milliót egy PAC-3 MSE-vel (és szerintem az Aster sem olcsóbb, vagy legalábbis nem nagyságrendekkel)?
 
Nézd, afelől nekem sincs kétségem, hogy csörög arrafelé a kassza. A fegyverkezés üzlet is, nem is kicsi.
De a fegyverkezési verseny már vagy 5000 éve így megy az emberiség történetében. A közismert pajzs és kard. A golyóálló mellény kerámiabetéttel sem tudja kivédeni az összes lövedéket, amit kilőhetnek a katonára, mégis hordják a katonák. Mert ad valamennyi védelmet.
Ez is ilyen. Ha nem lesz háború, akkor pénzkidobás. Ha lesz, akkor érhet valamennyit. 100%-os védelem viszont nem létezik. Az ár-érték arány más kérdés, az elég sok tényezős egy ilyen esetben. De, egy hipotetikus helyzetben, pl. a jelenleg 54 darab román ATACMS ellen mivel tudnánk védekezni, ha mondjuk kitörne egy fegyveres konfliktus? Valamilyen ABM-rendszerrel. Persze megtehetjük, hogy időben megpróbáljuk megsemmisíteni az indítóikat a saját ballisztikus rakétáinkkal (ugye mi is akarunk venni HIMARS-t, valószínűleg szintén ATACMS és talán PrSM rakétákkal is), vagy a légierőnkkel, a különleges erőkkel, stb. De az összes indítójukat nem fogjuk tudni megsemmisíteni. Szóval pár rakétát biztosan kilőnének ránk. Kérdés, hogy megérne-e 12 millió dollárt az elhárítása/elhárítására tett kísérlet THAAD-dal, vagy 6 milliót egy PAC-3 MSE-vel (és szerintem az Aster sem olcsóbb, vagy legalábbis nem nagyságrendekkel)?

Ez más történet mint a kard vs pajzs. Ugyanarra a fenyegetésre többféle válasz adható. Szerintem a hatékony válasz erősen értékcentrikus, így a jó diplomáciával kezdődik. A románok semmilyen fenyegetést nem jelentenek ránk, kezdjük ezzel. Aki ma nálunk fenyegetés az Ukrajna, de miattuk sem vennék semmit, mert minek. Ha segít a NATO, akkor felesleges, ha meg nem, akkor úgy jönnek át rajtunk mint kés a vajon.

Kis országok nagy országok ellen jó diplomáciával (akkor nincs háború) és a lakosság minél komolyabb kiképzésével tud védekezni. Nem megsemmisíteni akarja a betolakodót, hanem fenntarthatatlanná tenni a megszállást, hogy ne érje meg.

Az ABM rendszerek meg a HIMARS is azért felesleges, mert igazából értelmetlen. A ruszkik nem támadják meg Európát, mert értelmetlen, nincs mit nyerniük vele. Ha meg nekiszaladnának, akkor azt nem konvencionálisan tennék (mert az is értelmetlen, kivitelezhetetlen), hanem nukikkal; na az is értelmetlen (mert használhatatlan lenne a terület, amire pont semmi szükségük). Szóval a semmi ellen fegyverkezünk a fegyvergyárak örömére.

Ott, ahol százával tudnak repkedni BM-ek, a THAAD és hasonlók vastagon értelmetlenek. Ez volt a hidegháború egyik tanulsága is. Izrael a pöcsnyi területével letérdelt az Iron Dome-mal, nem kevés légierő segített és számolatlan pénzt toltak beléjük.

Ha van tisztességes drónos képzés, honvédelmi képzés, civil fegyvertartás, akkor megoldottad, hogy ne érje meg idejönni. Fillérekből. Mi meg úgysem megyünk senki ellen, mert minek.
 
  • Tetszik
Reactions: Tumpek and imike
Lézer ellen védekezhetsz számtalan módon (ez már az ABM rendszereknél is felmerült); bevonat, pörgetés, hűtés. Egyszerre egy célt tud támadni, manőverező cél ellen nehezen működik (mondjuk egy Oerlikon rendszerhez képest). Kompakt méretben nem létezik; iraglmatlan energia kell hozzá (zsíros nagy célpont zsíros nagy hőképpel).
A drónok simán tudnak repülni olyan viszonyok közt, ahol már nudli a használhatósága (ráadásul nagyon alacsonyan).
És a drónoknál szerintem nem okos azt feltételezni, hogy egyesével vagy épp az ég felől fognak támadni, amikor már látjuk az ellenkezőjét is Ukrajnában. Alvó módban felpattan a földről és szevasz-tavasz.

A kis drónok esetén a bevonatok, hűtés, stb. ami ilyen méretben megvalósítható, nem sokat érnének egy 100 kW-os lézer ellen.

Ez egy csupán 2 kW-os lézer:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Az ABM lézerek esetén az a gond, hogy ott többszáz km-es távolságra kellett "lőni", olyan távolságban meg a lézernyaláb divergenciája és, ha a légkörön belül van a lézer, mint a YAL-1 esetén volt, akkor a szóródás már jelentős. De 1-2 km-en ez nem akkora tényező.
A kompakt méret szerintem megoldható lehet.
Manőverező cél ellen az kell, hogy a fej valamilyen gimbal-rendszerbe legyen építve. Ez önmagában nem nagy dolog ma már, a normális RCWS-ek, szenzortornyok is így működnek, szóval, ha a lézerfej nem túl nagy, akkor nem lenne probléma.
Hát, én nem hinném, hogy egy kicsi, kamerákon keresztül irányított drón tud olyan viszonyok között repülni (és célt találni), amilyen viszonyok között egy 100, de akár egy 50 kW-os lézer vesztesége akkora lenne, hogy ne tudná mondjuk 20-30 méterről lelőni.

És a drónoknál szerintem nem okos azt feltételezni, hogy egyesével vagy épp az ég felől fognak támadni, amikor már látjuk az ellenkezőjét is Ukrajnában. Alvó módban felpattan a földről és szevasz-tavasz.

Ha nagyon közelről, <10 métrről, a földről felpattanva, vagy közeli takarásból előtűnve sok drón támad egyszere, akkor csak valamilyen, a StrikeShield-hez hasonló APS tudna eséllyel védekezni ellenük, semmi más.
 
  • Tetszik
Reactions: Tumpek and sisimoto
A kis drónok esetén a bevonatok, hűtés, stb. ami ilyen méretben megvalósítható, nem sokat érnének egy 100 kW-os lézer ellen.

Ez egy csupán 2 kW-os lézer:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Az ABM lézerek esetén az a gond, hogy ott többszáz km-es távolságra kellett "lőni", olyan távolságban meg a lézernyaláb divergenciája és, ha a légkörön belül van a lézer, mint a YAL-1 esetén volt, akkor a szóródás már jelentős. De 1-2 km-en ez nem akkora tényező.
A kompakt méret szerintem megoldható lehet.
Manőverező cél ellen az kell, hogy a fej valamilyen gimbal-rendszerbe legyen építve. Ez önmagában nem nagy dolog ma már, a normális RCWS-ek, szenzortornyok is így működnek, szóval, ha a lézerfej nem túl nagy, akkor nem lenne probléma.
Hát, én nem hinném, hogy egy kicsi, kamerákon keresztül irányított drón tud olyan viszonyok között repülni (és célt találni), amilyen viszonyok között egy 100, de akár egy 50 kW-os lézer vesztesége akkora lenne, hogy ne tudná mondjuk 20-30 méterről lelőni.



Ha nagyon közelről, <10 métrről, a földről felpattanva, vagy közeli takarásból előtűnve sok drón támad egyszere, akkor csak valamilyen, a StrikeShield-hez hasonló APS tudna eséllyel védekezni ellenük, semmi más.
Hát ha megnézed az Iron beam-et, az is nudli távolságot tud. Cserébe meg akkora mint egy ház. Kis drón kis célpont; megtalálni is nehéz és nem abból kell kiindulni, hogy egyetlen DJI Mavic támad ideális körülmények között ideális irányból.

Gyenge eső, köd már elég ahhoz, hogy az Iron Beam elvérezzen. Abban még bőven tud repülni egy kisebb dróncsapat (nyilván kompromisszumosan), de nem is kell operátornak vezetnie, ha egyébként ismert a cél lokációja, csak a végleges megközelítéskor. Ott meg lemehet minimál sebességre és magasságra vagy akár a földre is letehető, amíg odaér az ellen. Egy repeszrobbantás elég, hogy kiüsse a lézert/szenzort, utána szabad a préda.

Szerintem a StrykeShield is erősen túl van misztifikálva. Az a helyzet, hogy most nagyot lépett a kard a pajzs ellenében szerintem; szimplán fizikai korlátok vannak (lézer méret, környezeti változók/elfogótöltetek végessége/sérülékenység/elektronikus jelkibocsátás kockázata és az ár-arány.
Lesz rá válasz valószínűleg, de nem tudom, hogy mikor.
Szerintem (nem területem, csak terveztem korábban egy-két megoldást vagy húsz éve, amik most visszaköszönnek a valóságban, engem is meglepve).
 
Ez más történet mint a kard vs pajzs. Ugyanarra a fenyegetésre többféle válasz adható. Szerintem a hatékony válasz erősen értékcentrikus, így a jó diplomáciával kezdődik.
Természetesen.


A románok semmilyen fenyegetést nem jelentenek ránk, kezdjük ezzel. Aki ma nálunk fenyegetés az Ukrajna, de miattuk sem vennék semmit, mert minek.

Jelenleg valóban Ukrajna lehet a legnagyobb fenyegetés. Akár állami, akár az ukrán állam esetleges összeomlása után, szabadcsapati szinten.
Na de hogy mondjuk öt év múlva, vagy 10 év múlva, egy hipotetikus EU-szakadás, egy ultrasoviniszta román politikai formáció hatalomra jutása után (amelyik esetleg "el akarna jönni a Tiszáig", vagy mondjuk "csak" elkezdené az ottani magyar kisebbséggel azt, amit a szerbek csináltak Boszniában...), stb. mi lenne a helyzet, az már más kérdés. Te is tudod, a komolyabb haditechnikai eszközök beszerzése, a kiképzés rá, a rendszerbeállítás, ezek évekig tartanak. Már, ha valóban hatékonyan akarjuk használni az adott technikát.
Nem lehet akkor elkezdeni a beszerzést, amikor egy konfliktus kitörése már itt lóg a nyakunkban.

Ha segít a NATO, akkor felesleges, ha meg nem, akkor úgy jönnek át rajtunk mint kés a vajon.

A NATO-segítség az nem jelentene azonnali segítséget egy ilyen esetben. Egy kis tanácskozás, egyeztetés, miegymás. Könnyen lehet egy pár nap, egy-két hét, mire ideérne a lényegi segítség. Ha persze nem állomásoznának itt nagyobb létszámban NATO/amerikai csapatok már idejekorán. Na de ez utóbbitól meg itt jónéhány ember heveny lábrázást kapna, ugye.

Kis országok nagy országok ellen jó diplomáciával (akkor nincs háború) és a lakosság minél komolyabb kiképzésével tud védekezni. Nem megsemmisíteni akarja a betolakodót, hanem fenntarthatatlanná tenni a megszállást, hogy ne érje meg.

Igen, ez is igaz, de van, amikor a diplomácia sajnos csődöt mond. Akkor jön a ki az erősebb a harctéren-rész... Mint az Örményország-Azerbajdzsán meccsen is.

Az ABM rendszerek meg a HIMARS is azért felesleges, mert igazából értelmetlen. A ruszkik nem támadják meg Európát, mert értelmetlen, nincs mit nyerniük vele. Ha meg nekiszaladnának, akkor azt nem konvencionálisan tennék (mert az is értelmetlen, kivitelezhetetlen), hanem nukikkal; na az is értelmetlen (mert használhatatlan lenne a terület, amire pont semmi szükségük). Szóval a semmi ellen fegyverkezünk a fegyvergyárak örömére.

Nem az oroszok az elsődleges veszély jelenleg, ez is igaz, de ott is kerülhet hatalomra olyan vezetés bármikor, amelyik, ha kellő gyengeséget érez Európa felől, ha úgy látja, hogy az EU/NATO nem fogna össze, ha az érintett államok fegyveres ereje kellően gyenge, akkor bepróbálkozhat, akár a régebbi valós/vélt sérelmeket kicsit megtorolni, vagy mondjuk Kalinyingrád exklávé-jellegének megszüntetése és akár egy "biztonsági zóna" (vagyis a balti államok bekebelezése) létrehozása miatt a Balti-tenger mentén.


Ott, ahol százával tudnak repkedni BM-ek, a THAAD és hasonlók vastagon értelmetlenek. Ez volt a hidegháború egyik tanulsága is. Izrael a pöcsnyi területével letérdelt az Iron Dome-mal, nem kevés légierő segített és számolatlan pénzt toltak beléjük.

Hát, ez már szerintem nézőpont, meg személyes habitus kérdése is. Ha 200 bejövő BM-ből akár 100-at le tud lőni valaki, az nekem már egy nem rossz eredmény. Izrael bekapott jópár iráni ballisztikus rakétát, de hányat sikerült lelőnie? Nem tudom a pontos számokat, de szerintem minimum az 50%-ukat. Már azoknak, amik elérték Izrael légterét. Mi lenne, ha azokat nem tudta volna mivel lelőni? Ha mind célt ért volna? Mekkora lenne ott az anyagi, az emberéletbeli és morális kár?

Ha van tisztességes drónos képzés, honvédelmi képzés, civil fegyvertartás, akkor megoldottad, hogy ne érje meg idejönni. Fillérekből. Mi meg úgysem megyünk senki ellen, mert minek.

Igen ez lenne az alap. De ettől még gondolhatja valaki úgy, hogy neki mégis megérheti. Nem mindig a józan ész szerint mennek a dolgok sajnos.
 
Hát ha megnézed az Iron beam-et, az is nudli távolságot tud. Cserébe meg akkora mint egy ház. Kis drón kis célpont; megtalálni is nehéz és nem abból kell kiindulni, hogy egyetlen DJI Mavic támad ideális körülmények között ideális irányból.
Hát, 10 km-t tud. Az nekem reális kb. akkora méretben és a jelenlegi technológiával.
Nos, ha nem észleled a drónt/drónokat, vagy nem időben észleled (vagyis a védekező rendszered), akkor nem is nagyon tudsz védekezni, ez nyilvánvaló. Szóval kell a megfelelő 360 fokos szenzorcsomag, optikai és radar.

Gyenge eső, köd már elég ahhoz, hogy az Iron Beam elvérezzen.

Erről vannak adataid? Mert persze akár gyenge eső, akár köd is elég ahhoz, hogy kilométerekről ne tudjon lelőni valamit.
Meg az Iron Beam elsősorban az olcsó és tömeges Hamasz-rakéták ellen készült, azoknak azért kicsit ellenállóbb is a fémfelülete, mint a műanyag drónoknak.
De az fpv drónok ellen nem kilométerekről fognak védekezni, hiszen olyan távolságból, pláne ha földközelben, tereptárgyakat kerülgetve repülnek, nem is fogják észlelni azokat. Pár száz méter a max, ahonnan érzékelni lehet ezeket, ha alacsonyan repülnek.

Abban még bőven tud repülni egy kisebb dróncsapat (nyilván kompromisszumosan), de nem is kell operátornak vezetnie, ha egyébként ismert a cél lokációja, csak a végleges megközelítéskor. Ott meg lemehet minimál sebességre és magasságra vagy akár a földre is letehető, amíg odaér az ellen. Egy repeszrobbantás elég, hogy kiüsse a lézert/szenzort, utána szabad a préda.


A szenzorok eléggé sérülésérzékenyek. Lehet persze kerámia védőréteget tenni az AESA radarokra, meg az optikára zafír, vagy AlON védőlencsét (látható tartományú/NIR/SWIR/MWIR-re igen, de az LWIR kamerára nem, mert LWIR-tartományban a zafír/AlON nem átlátszó), ami növeli a sérülésállóságot valamelyest. Na de ha kiütődnek a szenzorok, akkor az a jármű védekezés- és harcképtelenné válik, nem csak a drónok ellen. És itt már lényegtelené is válik, hogy amúgy az adott járműnek lézeres védekező eszköze van-e, vagy másmilyen, vagy semmilyen.
És nyilván van az a drónmennyiség, amelyik bármilyen védekező rendszeren át tudna jutni túlterheléssel, na de szerintem, itt sem mindegy, hogy milyen távolságból és mennyi drón kell ehhez.
És egy 50-100 kW-os lézernél, mondjuk 200-300 méteren belül, szerintem a nyalábot úgy 1 másodpercig kellene a drónon tartani ahhoz (nyilván ez függ a nyalábátmérőtől/teljesítménysűrűségtől), hogy megsemmisítse, aztán mehet a következő drónra. A rendszer hatékonysága több drón ellen, amik több irányból támadnak, pedig attól függ, hogy mennyire stabilan tudná a nyalábot a célon tartani és hogy mennyi ideig tartana utána a lézertorony elfordulása és a következő cél befogása.

Szerintem a StrykeShield is erősen túl van misztifikálva. Az a helyzet, hogy most nagyot lépett a kard a pajzs ellenében szerintem; szimplán fizikai korlátok vannak (lézer méret, környezeti változók/elfogótöltetek végessége/sérülékenység/elektronikus jelkibocsátás kockázata és az ár-arány.
Lesz rá válasz valószínűleg, de nem tudom, hogy mikor.
Szerintem (nem területem, csak terveztem korábban egy-két megoldást vagy húsz éve, amik most visszaköszönnek a valóságban, engem is meglepve).

A StrikeShield-ben az a jó, hogy 360 fokos is lehet, és elvileg nagyon kicsi a reakcióideje, tehát a nagyon közelről "felpattanó" drónokat is le tudná szedni. Amennyiben megfelelően tudja a javarészt műanyagból készült drónokat érzékelni, akkor szerintem hatékony lenne.
A lézert meglátjuk majd. Szerintem beválhat (nyilván a korlátain belül, tehát nagyon közelről felbukkanó és/vagy igen nagy rajban támadó drónok ellen már nem), ha tudnak faragni a méreten és az áron annyit, hogy ne kelljen hozzá dedikált jármű.
 
Hát, ez már szerintem nézőpont, meg személyes habitus kérdése is. Ha 200 bejövő BM-ből akár 100-at le tud lőni valaki, az nekem már egy nem rossz eredmény. Izrael bekapott jópár iráni ballisztikus rakétát, de hányat sikerült lelőnie? Nem tudom a pontos számokat, de szerintem minimum az 50%-ukat. Már azoknak, amik elérték Izrael légterét. Mi lenne, ha azokat nem tudta volna mivel lelőni? Ha mind célt ért volna? Mekkora lenne ott az anyagi, az emberéletbeli és morális kár?

200-ból 100-at kvázi esélytelen szerintem. meg mit, milyet. nem adja ki a gazdasági matek sehogy; Izraelnél védettebb terület a világon nincs, három-négy ország légiereje takarított pluszban ott és még így is bekaptak egypár találatot egy Irán ellen, ami azért nem a ruszkik. És még Irán SEM tárazott ki erőből, sőt konkrétan előre jelezte, mikor támad.
Nem tudod ABM rendszerekkel megvédeni magad komoly ellenfél ellen, de még középhatalom ellen sem.
Olyan szintű és költségű layered rendszer kellene, amit ember nem tud megfizetni, ezért halt meg az ötlet korábban. Mostanra meg még rosszabb a helyzet.

A Patriot 9%-ot teljesített a Sivatagi Viharban (a propi 90% helyett), most Ukrajnában kicsit megkendácsolták a ruszkik a cuccaikat, 10% alatti elfogás az ukránok szerint.

Igen ez lenne az alap. De ettől még gondolhatja valaki úgy, hogy neki mégis megérheti. Nem mindig a józan ész szerint mennek a dolgok sajnos.
Mivel nem egyszemélyes kormányok vannak körülöttünk, így ezek nem előzmény nélkül történnek.
Lehet készülni idegen-invázióra is drága pénzen, de a legjobb béketeremtő még mindig a jólét. Ahol az van, ott ritkán akarnak háborúzni. Ezért is tartom f.szságnak a mostani "nincs pénzünkből' hitel-alapú európai fegyverkezést, pláne, hogy - ahogyan jósoltam korábban - amcsi fegyverrendszerekre köhögünk ki irdatlan lóvékat, a maradék szuverenitásunkat is elveszítve, miközben senki nem fenyeget minket, csak a sz.r külpolitikánk és a saját áruló USA-vazallus politikusaink.
 
200-ból 100-at kvázi esélytelen szerintem. meg mit, milyet. nem adja ki a gazdasági matek sehogy; Izraelnél védettebb terület a világon nincs, három-négy ország légiereje takarított pluszban ott és még így is bekaptak egypár találatot egy Irán ellen, ami azért nem a ruszkik. És még Irán SEM tárazott ki erőből, sőt konkrétan előre jelezte, mikor támad.

Hát én nem tudom, hogy ebből a "nem tárazott ki erőből" dologban mennyi volt akkor a propaganda és mennyi a valóság. Szerintem annyi rakétát indítottak alkalmanként, amennyit csak tudtak éppen.
Én úgy tudom, hogy a korábbi, 2024-es rakétázásnál jelentették be előre, hogy mikor támadnak. A 2025-ös, "12 napos háborúban" már csak lőttek, amikor kedvük tartotta..

Nem tudod ABM rendszerekkel megvédeni magad komoly ellenfél ellen, de még középhatalom ellen sem.
Olyan szintű és költségű layered rendszer kellene, amit ember nem tud megfizetni, ezért halt meg az ötlet korábban. Mostanra meg még rosszabb a helyzet.

A Patriot 9%-ot teljesített a Sivatagi Viharban (a propi 90% helyett), most Ukrajnában kicsit megkendácsolták a ruszkik a cuccaikat, 10% alatti elfogás az ukránok szerint.

A sivatagi viharos Patriot-generáció nem igazán volt alkalmas ballisztikus rakéták elfogására. A PAC-3 lett az, ami már tényleg alkalmas erre.
A 10%-os ukrán elfogás mit jelent? Az öszes beérkező ballisztikus rakéta közül ennyit tudtak lelőni Patriottal? Vagy az összes olyan ballisztikus rakétából, amelyikre Patriotot indítottak, ennyit tudtak sikeresen elfogni? Esetleg az összes cél közül, legyen az BM, CM, drón, akármi, ennyit tudott lelőlni?


Lehet készülni idegen-invázióra is drága pénzen, de a legjobb béketeremtő még mindig a jólét. Ahol az van, ott ritkán akarnak háborúzni.

Egyetértek, általában a szegénység, a vallási fanatizmus és a tanulatlanság, ami miatt rá lehet venni az embereket a háborúra, vagy csoportok legyilkolászására.

Ezért is tartom f.szságnak a mostani "nincs pénzünkből' hitel-alapú európai fegyverkezést, pláne, hogy - ahogyan jósoltam korábban - amcsi fegyverrendszerekre köhögünk ki irdatlan lóvékat, a maradék szuverenitásunkat is elveszítve, miközben senki nem fenyeget minket, csak a sz.r külpolitikánk és a saját áruló USA-vazallus politikusaink.
Hát ja, de az EU-ban 3 ország négyfelé húz. Nézd meg az MGCS-programot, az FCAS-programot, etc. Nem haladnak, csak a veszekedés megy. Az USA meg fél körrel vezet legalább, ezen a pályán. Naná, hogy így bőven terem babér az amcsi fegyveriparnak is itt. Az EU nem igazán működik. Nem tud valódi szövetség lenni. Túl sok a részrehajlás, túl sok a megosztás. És ez baj. Ez nagyon nagy baj lesz így az USA, Kína és lassan már Oroszország árnyékában is. Szerintem.
 
  • Tetszik
Reactions: Halfdan and imike
Ha nem lesz háború, akkor pénzkidobás. Ha lesz, akkor érhet valamennyit. 100%-os védelem viszont nem létezik.
Speciel szerintem - úgy általában - nem pénzkidobás (ésszerűen) a honvédelemre költeni. Erre a legjobb példa (bár nem a mi súlycsoportunk) Oroszország, akit a rengeteg atomfegyvere miatt (amire rengeteget költöttek) senki nem meri létében igazán fenyegetni.
Na de hogy mondjuk öt év múlva, vagy 10 év múlva, egy hipotetikus EU-szakadás, egy ultrasoviniszta román politikai formáció hatalomra jutása után (amelyik esetleg "el akarna jönni a Tiszáig", vagy mondjuk "csak" elkezdené az ottani magyar kisebbséggel azt, amit a szerbek csináltak Boszniában...), stb. mi lenne a helyzet, az már más kérdés. Te is tudod, a komolyabb haditechnikai eszközök beszerzése, a kiképzés rá, a rendszerbeállítás, ezek évekig tartanak. Már, ha valóban hatékonyan akarjuk használni az adott technikát.
Nem lehet akkor elkezdeni a beszerzést, amikor egy konfliktus kitörése már itt lóg a nyakunkban.
.
 
  • Tetszik
Reactions: Tumpek and Giskard
Hát én nem tudom, hogy ebből a "nem tárazott ki erőből" dologban mennyi volt akkor a propaganda és mennyi a valóság. Szerintem annyi rakétát indítottak alkalmanként, amennyit csak tudtak éppen.
Én úgy tudom, hogy a korábbi, 2024-es rakétázásnál jelentették be előre, hogy mikor támadnak. A 2025-ös, "12 napos háborúban" már csak lőttek, amikor kedvük tartotta..
Szerintem ismerték a saját helyzetüket és kifejezetten visszafogottak voltak (csinálhattak volna ronda dolgokat). Viszont itt én is feltételezek.


A sivatagi viharos Patriot-generáció nem igazán volt alkalmas ballisztikus rakéták elfogására. A PAC-3 lett az, ami már tényleg alkalmas erre.
A 10%-os ukrán elfogás mit jelent? Az öszes beérkező ballisztikus rakéta közül ennyit tudtak lelőni Patriottal? Vagy az összes olyan ballisztikus rakétából, amelyikre Patriotot indítottak, ennyit tudtak sikeresen elfogni? Esetleg az összes cél közül, legyen az BM, CM, drón, akármi, ennyit tudott lelőlni?

Így van, viszont akkor 90%-ról ömlengett a sajtó. És még későbbi Patriotok is buktak pl. a Szaudiaknál.

A 10% alatti elfogás a ruszki BM-ek kapcsán volt, ukrán forrásból, miután a ruszkik kicsit machináltak.


Egyetértek, általában a szegénység, a vallási fanatizmus és a tanulatlanság, ami miatt rá lehet venni az embereket a háborúra, vagy csoportok legyilkolászására.

A vallási fanatizmus mindenképp, a tanulatlanság sajnos nem oszt és nem szoroz, nem játszik szerepet az emberek gondolkodásában ilyen témákban, zsigeri döntéshozatal van. Tényleg meglepő, hogy amúgy tanult ismerősök itthon és Nyugaton mekkora hülyeségeket bírnak mondani és amikor szembesíted őket adatokkal, akkor az lesz a vége, hogy "tökmindegy, akkor is maradok a véleményemnél".


Hát ja, de az EU-ban 3 ország négyfelé húz. Nézd meg az MGCS-programot, az FCAS-programot, etc. Nem haladnak, csak a veszekedés megy. Az USA meg fél körrel vezet legalább, ezen a pályán. Naná, hogy így bőven terem babér az amcsi fegyveriparnak is itt. Az EU nem igazán működik. Nem tud valódi szövetség lenni. Túl sok a részrehajlás, túl sok a megosztás. És ez baj. Ez nagyon nagy baj lesz így az USA, Kína és lassan már Oroszország árnyékában is. Szerintem.

Ez a 2. VH óta megy, USA rá is erősít nagy örömmel, mivel érdeke a gyenge és amcsi fegyverrendszerekkel kontrollálható Európa. A Nyugat ruszki erőforrásokról leválasztásán a hidegháború idején/óta (Druzsba) dolgoztak; egyik legnagyobb félelmük egy szoros Európai-Orosz masszív közeledés volt. amivel veszthettek volna hosszútávon. Európa és Oroszország együtt felemelkedhetett volna, valós katonai/gazdasági erőként, paritásban Kínával is.
Ehelyett lehúztuk magunkat a klotyón és kimaxoltuk az USA vazallus játékteret mint a britek.
 
  • Tetszik
Reactions: Tumpek
Egyébként erre is van esély.
Mert elég rövid határidőt szabott a Bizottság. Majd a tagállamok elkezdenek nyüsszögni és szépen kitolják. Igazából a Bizottság a tagállamok alkalmazottja, mégha néha úgyis viselkedik, mintha fordítva lenne.
Már tutira beindul a lobby!

Pl. a SAFE egyik biztos best sellere a SAMP/T lesz. Az MBDA bővíti az ASTER-30 gyártó kapacitást: 2028-re fogják elérni az évi 300 rakétát! Jelenleg csak év 220-250-et gyártanak. :D
Ezzel baromira nem tudnák kiszolgálni az igények felét sem 2030-ig!
Egy üteg 4-6 indító. Egy töltés tehát 32-48 rakéta...
 
Szerintem ismerték a saját helyzetüket és kifejezetten visszafogottak voltak (csinálhattak volna ronda dolgokat). Viszont itt én is feltételezek.

Az iráni vezetés állandóan Izrael elpusztításáról beszél. Oké, hogy ez jelentős részben csak az iráni népnek szánt show, de mivel akkor, a 12 napos háborúban volt egy ugyancsak jó ok (a június 13-ai izraeli légitámadás az iráni létesítmények ellen), ezért szerintem kimaxolták, amennyire tudták. Már csak azért is, hogy ne égjenek le az iráni nép azon része előtt, akik vevők erre a "pusztuljon Izrael, meg az USA" szövegre.


Így van, viszont akkor 90%-ról ömlengett a sajtó. És még későbbi Patriotok is buktak pl. a Szaudiaknál.

Hát a médiát kb. ennyire lehet komolyan venni, pláne a nagyközönségnek szóló részét. Viszont 2003-ban már jól szerepelt ott a Patriot.
A szaúdiaknál azért egy kissé bonyolultabb volt a szitu. Anno Hpasp (ő azért eléggé képben van a légvédelmi rakétarendszerekkel kapcsolatban, mivel az a szakterülete, és itt a fórumon egyértelműen ő volt a leghozzáértőbb ebben) írt a szaúdi esetről:

A 10% alatti elfogás a ruszki BM-ek kapcsán volt, ukrán forrásból, miután a ruszkik kicsit machináltak.

Na, közben utánanéztem, hát ja, ez egy ilyen műfaj. Az orosz fegyverfejlesztők nem hülyék, nagyon nem, és most találtak valamit, ami miatt bezuhant a Patriot hatékonysága. Nyilván a másik oldal sem tétlenkedik, valószínűleg hamarosan jönni fog egy frissítés a Patriotok vezérlőszoftveréhez, amivel próbálják majd lekövetni az új helyzetet.

A vallási fanatizmus mindenképp, a tanulatlanság sajnos nem oszt és nem szoroz, nem játszik szerepet az emberek gondolkodásában ilyen témákban, zsigeri döntéshozatal van. Tényleg meglepő, hogy amúgy tanult ismerősök itthon és Nyugaton mekkora hülyeségeket bírnak mondani és amikor szembesíted őket adatokkal, akkor az lesz a vége, hogy "tökmindegy, akkor is maradok a véleményemnél".

Igen, de ez azért szintén valahol a vallási fanatizmushoz tartozik. Amikor valakik az adatok ellenére is ragaszkodnak a hitükhöz. Szóval lehet valaki tanult, de valláskárosult is egyszerre.

Ez a 2. VH óta megy, USA rá is erősít nagy örömmel, mivel érdeke a gyenge és amcsi fegyverrendszerekkel kontrollálható Európa. A Nyugat ruszki erőforrásokról leválasztásán a hidegháború idején/óta (Druzsba) dolgoztak; egyik legnagyobb félelmük egy szoros Európai-Orosz masszív közeledés volt. amivel veszthettek volna hosszútávon. Európa és Oroszország együtt felemelkedhetett volna, valós katonai/gazdasági erőként, paritásban Kínával is.
Ehelyett lehúztuk magunkat a klotyón és kimaxoltuk az USA vazallus játékteret mint a britek.

Ez nem csak a 2. vh óta megy, hanem már vagy 2000 éve itt....
Az USA-nak nem érdeke egy túl erős Európa, mert az gazdasági fenyegetés rájuk nézve. És nem érdeke egy túl gyenge Európa sem, mert akkor nincs piac, nincs fizetőképes vásárlóerő. Szerintem.
A befolyása meg azért lehet ennyire erős itt, mert nem volt és most sincs valódi összefogás az európai országok között. És ezt a széthúzást, az ellentéteket a meglévő törésvonalak mentén bármikor ki is tudja használni. Sajnos ez így nem fog menni, kéne az az európai egyesült államok, közös nyelv (vagyis az összes EU-országban ugyanaz a nyelv lenne oktatva elsődleges idegennyelvként), közös értékrend (de nem ez a woke-álzöld baromság, ami most dominál az EU nyugati részén) ahhoz, hogy Európa valódi hatalmi tényező legyen, valódi érdekérvényesítő képességgel. Talán akkor működhetne.