Magyarország ipara

De nem baj, milyen jó, hogy nem annak kell már örülni, hogy jönnek a jó minőségű élelmiszerek és boltok az országba, hanem jön az orosz Basket Plus, ami raklapon bassza eléd az ismeretlen valamiket.
Vagy bemehetsz az ex-francia, immár magyar többségi tulajdonú magyarországi Auchan áruházakba, ahol a zöldség kategóriában a II. osztály általában a teteje...

Takarmány az állatoknak, ezt kapja már a magyar. Amit kiharcolt magának.

Valami valami Blackrock Brüsszel...
 
Nem teljesen pontos az az állítás, hogy Magyarországon alacsonyak a béreket terhelő adók. Az SZJA valóban 15%, de a nemzetközi összehasonlítás (OECD) nem az SZJA-kulcsot nézi, hanem a teljes terhelést (SZJA + munkavállalói járulék + munkáltatói teher). Ezt hívják tax wedge-nek, és ez mutatja meg, mennyi marad a bérből összességében.

A legfrissebb OECD-adat szerint Magyarországon a tax wedge 41,2% 2023–2024-ben, míg az OECD-átlag 34,9%. Ezzel Magyarország a 11. legmagasabb elvonású ország az OECD-ben.

Konkrét számokkal:

Magyarország
  • Bruttó mediánbér: ~562 300 Ft
  • Munkáltató teljes költsége (szuperbruttó): ~635 000 Ft
  • A dolgozónál marad: ~371 000 Ft
Vagyis a szuperbruttóból 58% marad a dolgozónál, 42% az állami elvonás.
Abból indultál ki, hogy magasak Magyarországon a béreket terhelő adók, mer a kormány...meg Nagy hülye.
Nézhetünk nemzetközi kitekintést is, de a legjobb mi volt anno, mi van most és mi lehet itthon.
Ennek a szuperbruttónak becselezése az adóterhek közé érdekes, mert ez nem a munkavállalókat terhelő adó, hanem a cégeket. Persze lehet abból kiindulni, ha a cégeket nem terheli a bérek után olyan magas munkáltatói járulék, akkor biztos odaadnák a munkavállalóknak, de ez azért ingoványos talaj. Ez olyan mint a bolti Áfacsökkentés, aminek a gyakorlata az volt, 2-3 hónapig hakniztak vele a boltok, olcsóbb lett egy termék, aztán szépen beépítették az árba és nagyobb haszonkulccsal dolgoztak az adott terméken. Azaz te nem veszed olcsóbban, az állam bevételtöl esik el, csak a cégek haszna nőtt. Így nem segít az embereknek, de legalább fentarthatatlan intézkedés ha jó kiterjedten csinálják. Volt is anno ilyen választási Áfacsökkentés 2006ban, élt 1 évig....(az árrésstop ami a haszon maximumát szabályozza, pont ez ellen jött létre és jóval hatékonyabb)

Nah, de vissza béreket terhelő adókhoz. Ez a mai gazdaságpolitika alapja, bevált és sikeres. Ez a 3szoros újrázás egyik alapja. Nemcsak lakossági bér, hanem gazdpol.szempontból.

1 misi bruttóval számoltam az egyszerűség kedvéért.

Mi van most.
2022es kalkulátor, de ebből a szempontból lényegtelen. Semmilyen kedvezményt nem vettem figyelembe. Sem 25 éveb aluliak, sem a 2+gyermekes anyukák, sem a 30 év alatti 1 gyermekes anyukák 0%-os SZJA-ját, sem egyéb gyerek utáni adókedvezményt.
Szal ennél még nagyon sokan jobban járnak és a bruttó bérük akár 80+%-át is megkapják.

Így kedvezmények nélkül 66.5%.




Mi volt 2009ben
Kedvezémenyek nélkül a béred 52%-át kaptad meg.

De volt ez rosszabb is, amikor a felső kulcs nem 34% SZJA volt, hanem 40% körül. Csak annyi ideje egykulcsos alacsony a mai, hogy ez már mki elfeljti. (ha jövőre visszajönne a progresszív többkulcsos adó, jó kis emlékeztető lenne)


Betettem egy alacsonyabb bért is. Bár tudom szinte nem nőtt az utóbbi években senkinek a bére, de hátha mégis.

Bruttó 400.000el is kiszámoltattam.
Tehát a béred 53%-át kaptad meg.



Tehát a 30as gyerektelen szinglik, akiket a propi szerint legjobban súlyt a kormány, azok is jobban járnak a mai adórendszerrel.


Szuperbruttó, munkáltatói járulék.
Amit behoztál mint adóprés a kormány részéről. Bár ugye a dolgozókat nem érinti, de ha indirekten mégis.

Nézzük.
Ma 13%, 2010 előtt 28-35% volt.
Tehát ez is jóval alacsonyabb.
Sakk-matt:cool:

OECD összehasonlítás
Nem ismerem az összes állam adózását és természetesen a múltból sincsenek emlékeim, milyen volt anno és milyen most. Viszont a statisztikád mögött valószínűsítem az a stikli (mert azért dolgoztam,adóztam pár helyen külfölfön), hogy Nyugaton a munkavállalói többkulcsos adóterhek átlagosan jóval magasabbak mint a magyar (ezt tapasztaltam), míg a munkáltatói adóterhek lehet meg alacsonyabbak??? Ezzel lehet átlagolni, de ezzel ugye a melós kevésbé jár jól, mint a cégek....

Összehasonlításként:
Ausztria
  • Bruttó medián: ~€3 800–4 000
  • Hasonló adóék mellett a nettó ~€2 200–2 400 (kb. 900–960 ezer Ft)
És itt jön be a lényeges különbség a vásárlóerőnél:

ÁFA / fogyasztási adók:
  • Magyarország: 27% általános ÁFA — EU-rekord, az alapvető termékek döntő többsége ezen adózik.
  • Ausztria: 20% általános, 10% csökkentett kulcs (élelmiszer, gyógyszer, lakhatás stb.)
  • Németország: 19% általános, 7% csökkentett kulcs (élelmiszer, könyv, tömegközlekedés stb.)
Nyugat-Európában tehát a mindennapi kiadások nem a magas kulccsal adóznak, sokszor 7–10%, bizonyos termékeknél akár 0%.
Mégegyszer itthon 2010 előtt 25% volt az Áfakulcs!! Ma 27%! 2% emelés volt. Lófax esti fénynél, ami bérek adócsökkentése mellett nagyon jó kompromisszum, hogy az állami bevételek is szinten maradjanak.

Volt egy átcsoportosítás a béreket terhelő és a fogyasztási adók közt. Ami egy folyton eladosodó, a költségvetési hiánnyal állandóan küszködő (csak 2010 és 2020 közt egyedül ez a kormány tudta tartani a költségvetési hiányt 3% alatt) folyamatos ciklusos megszoritásokkal, évi 10-20%-os resziemelkedéssel (több mint 10 éve a 2013as árakat fizetjük!) tűzdelt és durva ciklusos reálbércsökkenéssel járó gazdaságpolitika volt.

Ebből a végtelen sehova sem vezető körből segített kitörni ez az adórendszer is(nem kizárólagosan csak ez).

Vissza lehet lépni csökkenteni a fogyasztási adót, növelni, többkulcsossá tenni a bérek utáni adót, de az nem kifejtve most, lyukat üt az állami bevételeken és erősíti a feketegazdaságot, hisz csak egy alacsonyabb éves jövedelem mellett éri majd meg bejelentett leadózott munkát vállalni. Ez nem riogatás, ez volt a gyakorlati tapasztalat anno.


Egyébként lehet alacsonyabb a német, osztrák áfa, de az árak nem. Biztos van néhány termék, akció és fel lehet mutatni, de igen. Csak több évig éltem kint és nem. Általában minden drágább, vmi sokkal.
+ az utolsó mondatod meg azért vicces, mert jelenleg a magyar átlagbérek az EU átlag felét sem éri el, miközben a boltokban meg vagy megegyező vagy a nyugatot meghaladó árak vannak. De nem baj, milyen jó, hogy nem annak kell már örülni, hogy jönnek a jó minőségű élelmiszerek és boltok az országba, hanem jön az orosz Basket Plus, ami raklapon bassza eléd az ismeretlen valamiket.
És persze a drágább nyugati árakhoz képest a bérek jobbak. Jobb életszínvonalon megél kint az átlag, mint itthon. Ezt én nem vitatom.(azt már igen, ha innen kimész, akkor nem lehet jól beszopni, ha csak a nyugati fizut nézed és az albérletet, reszit nem, vagy elégge a magyar alá kell adni a lakhatási szintet) Tehát itt nem létező rémekkel vitatkozol. A faxom se akar vmi tré orosz xarban vásárolni gagyi, xar minőségű kaját. De amikor felmutatja más, hogy németben, vagy osztrákban az akciós kaja a kinti Nettóban milyen olcsó, itthon meg milyen drága az Aldiban. Akkor kb.az orosz diszkont szemetét hasonlítja össze a magyar árakhoz. Ha bejön az orosz mindenképpen fejlődés lesz, nyílik lefelé a kínálat, ami Nyugaton is megvan.

Márcsak felfelé kellene nyílnia a magyar élelmiszerszínvonalnak, főleg zöldségek és húsok. Mert itthon sokszor, nem mindig szerencsére, csak jól szét kell nézni, gagyi minőségű a friss termék. Kint van minden, csak ami faxa, annak el is kérik az árát
 
Nem teljesen pontos az az állítás, hogy Magyarországon alacsonyak a béreket terhelő adók. Az SZJA valóban 15%, de a nemzetközi összehasonlítás (OECD) nem az SZJA-kulcsot nézi, hanem a teljes terhelést (SZJA + munkavállalói járulék + munkáltatói teher). Ezt hívják tax wedge-nek, és ez mutatja meg, mennyi marad a bérből összességében.

A legfrissebb OECD-adat szerint Magyarországon a tax wedge 41,2% 2023–2024-ben, míg az OECD-átlag 34,9%. Ezzel Magyarország a 11. legmagasabb elvonású ország az OECD-ben.

Konkrét számokkal:

Magyarország
  • Bruttó mediánbér: ~562 300 Ft
  • Munkáltató teljes költsége (szuperbruttó): ~635 000 Ft
  • A dolgozónál marad: ~371 000 Ft
Vagyis a szuperbruttóból 58% marad a dolgozónál, 42% az állami elvonás.

Összehasonlításként:
Ausztria
  • Bruttó medián: ~€3 800–4 000
  • Hasonló adóék mellett a nettó ~€2 200–2 400 (kb. 900–960 ezer Ft)
És itt jön be a lényeges különbség a vásárlóerőnél:

ÁFA / fogyasztási adók:
  • Magyarország: 27% általános ÁFA — EU-rekord, az alapvető termékek döntő többsége ezen adózik.
  • Ausztria: 20% általános, 10% csökkentett kulcs (élelmiszer, gyógyszer, lakhatás stb.)
  • Németország: 19% általános, 7% csökkentett kulcs (élelmiszer, könyv, tömegközlekedés stb.)
Nyugat-Európában tehát a mindennapi kiadások nem a magas kulccsal adóznak, sokszor 7–10%, bizonyos termékeknél akár 0%.


+ az utolsó mondatod meg azért vicces, mert jelenleg a magyar átlagbérek az EU átlag felét sem éri el, miközben a boltokban meg vagy megegyező vagy a nyugatot meghaladó árak vannak. De nem baj, milyen jó, hogy nem annak kell már örülni, hogy jönnek a jó minőségű élelmiszerek és boltok az országba, hanem jön az orosz Basket Plus, ami raklapon bassza eléd az ismeretlen valamiket.
A fogyasztási adók közt a 27% ÁFA csak egy a sok közül!
Ehhez jön még kiskereskedelmi különadó (max.4,5%), a NETA (4-5%) , a tranzakciós illeték (0,9+0,45%), az EPR, az energetikai különadó, a rendszerhasználati díj jelentős emelése, a távközlési adó, a bankadó, a gyógyszerek jelentős adóemelése, légiközlekedési adó.......................
 
Vagy bemehetsz az ex-francia, immár magyar többségi tulajdonú magyarországi Auchan áruházakba, ahol a zöldség kategóriában a II. osztály általában a teteje...

Takarmány az állatoknak, ezt kapja már a magyar. Amit kiharcolt magának.

Valami valami Blackrock Brüsszel...
Általában ha egy korábbi multi magyar tulajdonba kerül, azzal mi mint fogyasztók nem járunk jól. A Digi előfizetésem díja például 7-8 évig változatlan volt, magyar tulajdonba került és 3 év alatt megduplázódott.

Azok akiknek van pénzük ezeket a cégeket megvásárolni, általában nem piaci versenyben szerezték a pénzüket, hanem a jó kapcsolataiknak. És ezután is erre építenek.
 
Abból indultál ki, hogy magasak Magyarországon a béreket terhelő adók, mer a kormány...meg Nagy hülye.
Nézhetünk nemzetközi kitekintést is, de a legjobb mi volt anno, mi van most és mi lehet itthon.
Ennek a szuperbruttónak becselezése az adóterhek közé érdekes, mert ez nem a munkavállalókat terhelő adó, hanem a cégeket. Persze lehet abból kiindulni, ha a cégeket nem terheli a bérek után olyan magas munkáltatói járulék, akkor biztos odaadnák a munkavállalóknak, de ez azért ingoványos talaj. Ez olyan mint a bolti Áfacsökkentés, aminek a gyakorlata az volt, 2-3 hónapig hakniztak vele a boltok, olcsóbb lett egy termék, aztán szépen beépítették az árba és nagyobb haszonkulccsal dolgoztak az adott terméken. Azaz te nem veszed olcsóbban, az állam bevételtöl esik el, csak a cégek haszna nőtt. Így nem segít az embereknek, de legalább fentarthatatlan intézkedés ha jó kiterjedten csinálják. Volt is anno ilyen választási Áfacsökkentés 2006ban, élt 1 évig....(az árrésstop ami a haszon maximumát szabályozza, pont ez ellen jött létre és jóval hatékonyabb)

Nah, de vissza béreket terhelő adókhoz. Ez a mai gazdaságpolitika alapja, bevált és sikeres. Ez a 3szoros újrázás egyik alapja. Nemcsak lakossági bér, hanem gazdpol.szempontból.

1 misi bruttóval számoltam az egyszerűség kedvéért.

Mi van most.
2022es kalkulátor, de ebből a szempontból lényegtelen. Semmilyen kedvezményt nem vettem figyelembe. Sem 25 éveb aluliak, sem a 2+gyermekes anyukák, sem a 30 év alatti 1 gyermekes anyukák 0%-os SZJA-ját, sem egyéb gyerek utáni adókedvezményt.
Szal ennél még nagyon sokan jobban járnak és a bruttó bérük akár 80+%-át is megkapják.

Így kedvezmények nélkül 66.5%.




Mi volt 2009ben
Kedvezémenyek nélkül a béred 52%-át kaptad meg.

De volt ez rosszabb is, amikor a felső kulcs nem 34% SZJA volt, hanem 40% körül. Csak annyi ideje egykulcsos alacsony a mai, hogy ez már mki elfeljti. (ha jövőre visszajönne a progresszív többkulcsos adó, jó kis emlékeztető lenne)


Betettem egy alacsonyabb bért is. Bár tudom szinte nem nőtt az utóbbi években senkinek a bére, de hátha mégis.

Bruttó 400.000el is kiszámoltattam.
Tehát a béred 53%-át kaptad meg.



Tehát a 30as gyerektelen szinglik, akiket a propi szerint legjobban súlyt a kormány, azok is jobban járnak a mai adórendszerrel.


Szuperbruttó, munkáltatói járulék.
Amit behoztál mint adóprés a kormány részéről. Bár ugye a dolgozókat nem érinti, de ha indirekten mégis.

Nézzük.
Ma 13%, 2010 előtt 28-35% volt.
Tehát ez is jóval alacsonyabb.
Sakk-matt:cool:

OECD összehasonlítás
Nem ismerem az összes állam adózását és természetesen a múltból sincsenek emlékeim, milyen volt anno és milyen most. Viszont a statisztikád mögött valószínűsítem az a stikli (mert azért dolgoztam,adóztam pár helyen külfölfön), hogy Nyugaton a munkavállalói többkulcsos adóterhek átlagosan jóval magasabbak mint a magyar (ezt tapasztaltam), míg a munkáltatói adóterhek lehet meg alacsonyabbak??? Ezzel lehet átlagolni, de ezzel ugye a melós kevésbé jár jól, mint a cégek....



Mégegyszer itthon 2010 előtt 25% volt az Áfakulcs!! Ma 27%! 2% emelés volt. Lófax esti fénynél, ami bérek adócsökkentése mellett nagyon jó kompromisszum, hogy az állami bevételek is szinten maradjanak.

Volt egy átcsoportosítás a béreket terhelő és a fogyasztási adók közt. Ami egy folyton eladosodó, a költségvetési hiánnyal állandóan küszködő (csak 2010 és 2020 közt egyedül ez a kormány tudta tartani a költségvetési hiányt 3% alatt) folyamatos ciklusos megszoritásokkal, évi 10-20%-os resziemelkedéssel (több mint 10 éve a 2013as árakat fizetjük!) tűzdelt és durva ciklusos reálbércsökkenéssel járó gazdaságpolitika volt.

Ebből a végtelen sehova sem vezető körből segített kitörni ez az adórendszer is(nem kizárólagosan csak ez).

Vissza lehet lépni csökkenteni a fogyasztási adót, növelni, többkulcsossá tenni a bérek utáni adót, de az nem kifejtve most, lyukat üt az állami bevételeken és erősíti a feketegazdaságot, hisz csak egy alacsonyabb éves jövedelem mellett éri majd meg bejelentett leadózott munkát vállalni. Ez nem riogatás, ez volt a gyakorlati tapasztalat anno.


Egyébként lehet alacsonyabb a német, osztrák áfa, de az árak nem. Biztos van néhány termék, akció és fel lehet mutatni, de igen. Csak több évig éltem kint és nem. Általában minden drágább, vmi sokkal.

És persze a drágább nyugati árakhoz képest a bérek jobbak. Jobb életszínvonalon megél kint az átlag, mint itthon. Ezt én nem vitatom.(azt már igen, ha innen kimész, akkor nem lehet jól beszopni, ha csak a nyugati fizut nézed és az albérletet, reszit nem, vagy elégge a magyar alá kell adni a lakhatási szintet) Tehát itt nem létező rémekkel vitatkozol. A faxom se akar vmi tré orosz xarban vásárolni gagyi, xar minőségű kaját. De amikor felmutatja más, hogy németben, vagy osztrákban az akciós kaja a kinti Nettóban milyen olcsó, itthon meg milyen drága az Aldiban. Akkor kb.az orosz diszkont szemetét hasonlítja össze a magyar árakhoz. Ha bejön az orosz mindenképpen fejlődés lesz, nyílik lefelé a kínálat, ami Nyugaton is megvan.

Márcsak felfelé kellene nyílnia a magyar élelmiszerszínvonalnak, főleg zöldségek és húsok. Mert itthon sokszor, nem mindig szerencsére, csak jól szét kell nézni, gagyi minőségű a friss termék. Kint van minden, csak ami faxa, annak el is kérik az árát
A Nyugaton vásárolt áruk minősége rendszerint jobb, mint az itthoni, legyen az üdítő, Nutella, mosópor, és még rengeteg minden!
Nem beszélve a zöldség-gyümölcsről!
És itt meg kell említenem, hogy a külföldi multik egy része itthon mégis sokkal emberibb, mint a hazai multik, vagy kis boltok. Ami gyümölcs-zöldség náluk már nem olyan friss, azt töredék áron, vagy ingyen lehet megkapni. A hazaiaknál, főleg falun ezeket még a friss árán kínálják!
A különadók árát, ezért sokszor a gyengébb minőségű termékekben fizetjük meg.
 
A Nyugaton vásárolt áruk minősége rendszerint jobb, mint az itthoni, legyen az üdítő, Nutella, mosópor, és még rengeteg minden!
Nem beszélve a zöldség-gyümölcsről!
És itt meg kell említenem, hogy a külföldi multik egy része itthon mégis sokkal emberibb, mint a hazai multik, vagy kis boltok. Ami gyümölcs-zöldség náluk már nem olyan friss, azt töredék áron, vagy ingyen lehet megkapni. A hazaiaknál, főleg falun ezeket még a friss árán kínálják!
A különadók árát, ezért sokszor a gyengébb minőségű termékekben fizetjük meg.
Az áruk minőségében és a kisker adókban sztem nincs összefüggés. Minőségibb tőlünk Nyugatra sok minden, de ugyanúgy a cseh és szlovák fanta vagy nutella is magyar minöségű szemben az osztrák, olasszal.

Egyébként sztem régen ez a színvonal itthon xarabb volt, csak lassú a közeledés. (Most egy hülye példa, de anno a magyar cola kinyitásához kellett külön nyitóeszköz, annyira rávolt tekerve a kupak.Mondjuk ma meg ott fityeg rajta, de ez Uniós fejlesztés ;))

De mint írtam kint is van alacsonyabb árfekvésü gagyi. És ez sztem az általános vásárlóerővel is összefügg. Azért is, mert itthon is vannak pékségek, húsboltok, zöldségesek amik első osztályú árut kínálnak. De az átlagban van különbség

És igen sokszor a külföldi multi legalább abban példát mutat, hogy nem retkes kocsit kell betolnod a boltba és abba vásárolni, hanem tisztát. De ez a helyi üzletvezetőkkel is összefügghet.
 
Titkos magyar-amerikai-orosz tárgyalások indulnak el, óriási delegáció megy Moszkvába: most kötik meg a háború utáni első üzleteket



A kormányfő kiemelte, hogy szakmai munkacsoportok már dolgoznak a választás utáni időszak tervein, és azt is megvizsgálják, hogy mi mehetett félre az elmúlt 15 évben a nagyhatalmak között.

Egyezkedünk az amerikaiakkal és az oroszokkal is arról, milyen gazdasági együttműködés lehet 2026 után

– mondta. Jelezte, hogy a kormány a jelenlegi szankciós térben mozog, de a megállapodások révén a világ lehetőségei kitágulhatnak Magyarország számára. Decemberben egy hatalmas magyar üzleti delegáció megy majd Moszkvába, kifejezetten üzleti kérdésekről tárgyalni
 
A fogyasztási adók közt a 27% ÁFA csak egy a sok közül!
Ehhez jön még kiskereskedelmi különadó (max.4,5%), a NETA (4-5%) , a tranzakciós illeték (0,9+0,45%), az EPR, az energetikai különadó, a rendszerhasználati díj jelentős emelése, a távközlési adó, a bankadó, a gyógyszerek jelentős adóemelése, légiközlekedési adó.......................
Ja, és az egyik legnagyobb "adóról", az inflációról meg is feledkeztem!
Abban is kiugróan jól teljesítünk évek óta.
Élelmiszer, lakhatás, egészségügy a leginkább érintettek. Utóbbi ráadásul többnyire feketén zajlik. Számlát egyszer nem kaptam még magánrendelésen.
És ha a forint romlást is nézzük, az is egy nagy tétel, még ha most éppen javult is valamicskét.
 
Ja, és az egyik legnagyobb "adóról", az inflációról meg is feledkeztem!
Abban is kiugróan jól teljesítünk évek óta.
Élelmiszer, lakhatás, egészségügy a leginkább érintettek. Utóbbi ráadásul többnyire feketén zajlik. Számlát egyszer nem kaptam még magánrendelésen.
És ha a forint romlást is nézzük, az is egy nagy tétel, még ha most éppen javult is valamicskét.
2 év volt extrém magas infla, de a kitörö háborútól talán nem független.Előtte a legalacsonyabb inflációs évek mind ehhez a rezsimhez kötődnek.
Azóta szerencsére visszajött egy barátobb 4-5%os sávva.


inflacio24134243.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: Nber and Kim Philby
A fogyasztási adók közt a 27% ÁFA csak egy a sok közül!
Ehhez jön még kiskereskedelmi különadó (max.4,5%), a NETA (4-5%) , a tranzakciós illeték (0,9+0,45%), az EPR, az energetikai különadó, a rendszerhasználati díj jelentős emelése, a távközlési adó, a bankadó, a gyógyszerek jelentős adóemelése, légiközlekedési adó.......................
Ezek nem mind, sőt többségük nem fogyasztási adó. Van olyan is ami sztem nem létezik.

Csak szemezgetve, mert random bedobáltad.
Szted ha kivezetik a bankadót, nő a fogyasztás? Csak az OTP-nek 1 mrd dollár negyedévente a nyeresége, 1 év alatt 1200+mrd HUF. Ha kell abból akasztanak le 100 mrd-ot az állami bevétel növelése érdekében. Nem tűnik tragikusnak amit a bankrendszer nem visel el. Ráadásul van egy csomó állami program hitelprogram, ahol milliárdokat akasztanak le, most nem is nézve a külföldi terjeszkedéseik állami, politikai támogatását.

Vagy az energetikai cégek adója, amivel a MOL ruszki enrgiabehozatalának extraprofitját szedi be az állam. Amihez a mozgásteret maga harcolta ki. Ha nem jönne, drágább pl.LNG-t fizetnék és az extra energetikai adó utáni bevételtől is elesne az állam, amit más módon kellene beszednie.

Chipsekre, piára, csokira van extra NETA, azért ezek nem alapvető fogyasztási cikkek.

Ezt a gyógyszerek adóemelését sem értem 5% áfával futnak, semmi adóemelésük nem volt, rengeteg gyógyszer extra tb támogatással kapható.

A légiközlejedési adó a kedvencem. Fogyasztási adó, de a nagy többségét külföldiek fizetik a magyar államnak.

Ez olyan mint a teherjármüvek autópályahasznalati díja. 80%-át külföldiek fizetik ennek a 800 mrd-os bevételnek.
 
2 év volt extrém magas infla, de a kitörö háborútól talán nem független.Előtte a legalacsonyabb inflációs évek mind ehhez a rezsimhez kötődnek.
Azóta szerencsére visszajött egy barátobb 4-5%os sávva.


inflacio24134243.jpg
Ez azért elég csalóka.
Egy átlag, főleg az alatt kereső embernek magasabb az inflája, főleg mert az általam kiemelt 3 tétel, őket jobban érinti.
 
Amit behoztál mint adóprés a kormány részéről. Bár ugye a dolgozókat nem érinti, de ha indirekten mégis.
Hogy a fenébe ne érintené, ha nem tudja a munkáltató a versenképest bért kigazdálkodni a nyugattal szemben, akkor majd megy a dolgozó. Minden bérrel arányos adóteher a dolgozó bérét fogja csökkenteni, ha kényelmesen azt is lehet mondani, hogy nem is a bére, mert azt könyvelésileg azon felül kell számolni. Közben azért heherésszünk a románokon, ahol hasonló könyvelési duplagonodlokkal tornászták papíron feljebb a béreket kb tíz éve, csak ott nem a munkáltató oldalára tették a benchmarkhoz képesti extra sápot, hanem lenyomták a dolgozó által fizetendővé.
Vissza lehet lépni csökkenteni a fogyasztási adót, növelni, többkulcsossá tenni a bérek utáni adót, de az nem kifejtve most, lyukat üt az állami bevételeken és erősíti a feketegazdaságot, hisz csak egy alacsonyabb éves jövedelem mellett éri majd meg bejelentett leadózott munkát vállalni. Ez nem riogatás, ez volt a gyakorlati tapasztalat anno.
Kihagytad, hogy a rezsit is megnövelné, és a 14. havi nyudíjról is elfeledkeztél!
Márcsak felfelé kellene nyílnia a magyar élelmiszerszínvonalnak, főleg zöldségek és húsok.
Mondjuk az Auchanban pl. a kötelező akciózás óta árulnak takarmányt... élelmiszer áron. (a magyar tudajdonos nem tudom, hogy akkortájt került-e be) De legalább az inflációs kosárban jól mutat az alacsony ár.
Minőségibb tőlünk Nyugatra sok minden, de ugyanúgy a cseh és szlovák fanta vagy nutella is magyar minöségű szemben az osztrák, olasszal.
Ezeket a műanyag-aszpartám-cukor mérgeket a minőség szóval együtt említeni mondjuk felesleges, de a friss zöldség, vagy a hús az amiben itthon sokkal nehezebb jót kapni, és ez a fó gond.
A piacon talán akad, ott általában szép áru van, bár nem tudom milyen minőségbiztosításon esett át (pl. vegyszerek szabályos kezelése, egy LIDL bevizsgáltatja a zöldségeket szúrópróbaszerűen a laborjában tudtommal, beszállító ismerős ezt mondta a termékükről), de a piac nyitvatartása... dolgozó ember max hétvégén tud ott vásárolni felénk. A piac zárása előtt egy órával a kofák már elpakoltak.

De ez a helyi üzletvezetőkkel is összefügghet.
Vagy a távolival, aki felé a helyinek meg kell felelni. Számokat kell-e hozni, vagy elég a seggnyalás?
2 év volt extrém magas infla, de a kitörö háborútól talán nem független.Előtte a legalacsonyabb inflációs évek mind ehhez a rezsimhez kötődnek.
Globálisan 0% inflációs környezet volt.
 
Végre beindult Trieszt. 100 évvel Fiume után

A magyar állam tulajdonában lévő észak-olaszországi területen hatalmas partfalszakasz-építéssel, egy ötvenezer köbméteres feltöltéssel kezdődik a magyar kikötő építése, amely tervek szerint 2028-ban már teljes kapacitással működik majd, és kiszolgálja a magyar áruexportot – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára.

aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzBlNTNkYmFiMTgwOTQ4MzFiNzQxODg3N2U5NDM3MTU5.jpg


Részletezte, hogy első körben egy 250 méteres partfalszakaszt építenek, mintegy 50 ezer köbméternyi területet a tengerben, ezt viszik tovább tovább mintegy 400 méterrel, így összesen 650 méternyi partszakasza lesz Magyarországnak az Adrián. Ezenkívül 30 hektár terület áll rendelkezésre fejlesztésre, ahol egy nagy logisztikai központot építenek, itt húzzák fel a tengeri operációhoz szükséges létesítményeket is.

Magyar Levente beszámolt arról is, hogy fontos tárgyalásokat folytatott az olasz kormány képviselőivel, köztük Edoardo Rixi infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszterhelyettessel, aki végig partner volt a kikötő létesítésének folyamatában, és segíti, hogy néhány éven belül a magyar exportőrök, a magyar cégek ezáltal hatékonyabban tudjanak érvényesülni a világpiacon.

A KKM államtitkára hangsúlyozta:

Magyarország évente mintegy hatvan ezer milliárd forint értékben exportál fizikai javakat, az árucikkek nagy része tengeren hagyja el Európát.

Ha nincs az országnak saját tengeri kijárata, saját tengeri kikötői kapacitása, akkor mindig másoknak lesz kiszolgáltatva.

Ezt az állapotot szeretnék megváltoztatni, hiszen Magyarországnak a világ 34. legnagyobb exportőreként rendelkeznie kell olyan csatornákkal, amelyekkel a leghatékonyabban tud a globális ellátási láncokba bekapcsolódni, munkahelyeket tud teremteni, hatékonyabbá teszi a magyar exportot, segíti a magyar cégek működését
– mondta Magyar Levente.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Nber and Kim Philby
Én gyakorlati oldalról nézem:

Meg tudok fizetni pesti albérletet ma?
Nem. Pedig húsz évig sikerült.

Ugyanolyan minőségű kajákat veszek mint öt éve?
Nem, annyira elszálltak az árak.

Tudnék értelmezhetően félretenni?
Nem.

Megengedhem ma a magán orvosi ellátást, amit öt éve megengedhettem, mert két hónapot kell várni egy tetves vérvételre is az államiban?
Nem.

Ennyi.
A külföldi béreket, adókat, stb. lesz.rom. Az a lényeg, hogy a minimál megélhetés után mi marad a zsebedben meg mit kasz az adódért/járulékodért cserébe.
Na az csúnyán elfogyott.

Megjegyzés: ez sok összetevős dolog; az egészségügy kormányhiba, a többi megosztott (Covid, multik ge.cisége, EU-szopatások, háború, szar válságkezelés az EUban és itthon is).
 
Hogy a fenébe ne érintené, ha nem tudja a munkáltató a versenképest bért kigazdálkodni a nyugattal szemben, akkor majd megy a dolgozó. Minden bérrel arányos adóteher a dolgozó bérét fogja csökkenteni, ha kényelmesen azt is lehet mondani, hogy nem is a bére, mert azt könyvelésileg azon felül kell számolni. Közben azért heherésszünk a románokon, ahol hasonló könyvelési duplagonodlokkal tornászták papíron feljebb a béreket kb tíz éve, csak ott nem a munkáltató oldalára tették a benchmarkhoz képesti extra sápot, hanem lenyomták a dolgozó által fizetendővé.
Két sorral lejjebb is mehettél volna. 28-34% volt az Orbán rezsim előtt, most 13,5% a munkáltatói járulék. Én értem, hogy vki ezt sem tudja kitermelni, annak ellenére, hogy pont bérekben van elmaradás a Nyugathoz, de 15-20%-ot csökkent ez az adó is.

2010 előtt xarrá voltak adóztatva a bérek, azóta pont nem.
 
"Apró" különbség, hogy a spanyol üzem közös vállalat egy Eu autógyártóval.
Azért nem érzed a pofátlanság mértékét? Ott megtolja Brüsszel 100+ mrd HUF-al a kínai akksigyártó üzemet, a magyart meg akadályozza, nem hagyja jóvá az állami támogatását, nemhogy EU pénzt engedne ra adni, így felmerül a gyanu, hogy az ide tervezett gyártási kapacitásokat oda szeretné átcsoportodítani. Tehát a haszon marad Nyugaton.

A Stellantis meg EU autógyártó, de gyakorlatilag a tulajdoni szerkezetének harmada ismert, a többi a szokott módon Blackrock , Vanguard és tovabbi elaprózott befektetési alapok tulajdonában van. Aminek a vége valószínűleg 10-15 észak- amerikai család kezében van elrejtve.

Egyébként meg.

A projekt várhatóan mintegy 3000 helyi munkahelyet teremt, középtávon akár 4000-re is növelve ezt a számot. A fejlett gyártósorok üzembe helyezéséhez a CATL körülbelül 2000 tapasztalt kínai mérnököt és technikust tervez a helyszínre hozni. Ezek a szakemberek képzik majd a helyi spanyol munkaerőt, hogy végül átvegyék a műveletek irányítását.
Ez a spanyolországi létesítmény a CATL harmadik gyára Európában, a már működő németországi és a készülő magyarországi üzemek után.


Tudom ez ott nem probléma, csak itthon lesz belőle 10-15 lejárató cikk a telexen, amikor ez történik pepitában.Néha olyan mintha ez a sajtó azért dolgozna, hogy ne ide, hanem odamenjenek a befektetések szinkronban az Unióval. Ami aztán ott termel pénzt nem itt.
 
Lassan ideér

Délnyugat-kínai Csungking fix menetrend szerinti tehervonatot indít Budapestre
692c337ca310d68600f33ea0.jpeg


Egy drónfotó egy Kína-Európa tehervonatot mutat, amely Budapest felé tart, mielőtt elindulna a délnyugat-kínai Csungkingban található Tuanjiecun állomásról, 2025. november 30-án.

Vasárnap elindult egy Budapestre tartó tehervonat Délnyugat-Kína Csungking városából, ezzel elindítva egy új, fix menetrendű Kína-Európa tehervonat-szolgáltatást, más néven China Railway Express-t.

A vonat, amely autó- és motorkerékpár-alkatrészeket, elektronikai termékeket és egyéb fogyasztási cikkeket szállít, várhatóan körülbelül 11 nap alatt éri el Budapestet, Közép- és Kelet-Európát kiszolgáló jelentős közlekedési csomópontot. A vonat Kínából az északnyugati Hszincsiang-Ujgur autonóm területen található Alataw-hágón keresztül indul, és olyan országokon halad át, mint Kazahsztán, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, mielőtt megérkezik Magyarországra.

Az új útvonal Csungking második fix menetrendű Kína-Európa tehervonati szolgáltatása – a települést a németországi Duisburggal összekötő útvonalat követve.

A hagyományos tehervonatokkal összehasonlítva a fix menetrendű vonatok meghatározott menetrendet és útvonalakat követnek, ami jelentősen javítja a hatékonyságot és a megbízhatóságot. A China Railway Chengdu Group Co., Ltd. szerint a Csungking–Budapest útvonal körülbelül 30 százalékkal csökkenti az utazási időt.

„A fix menetrendű szolgáltatás nagyobb kiszámíthatóságot kínál a termeléstervezés, a logisztika és a tőkeforgalom szempontjából, és hatékonyabb, határokon átnyúló logisztikai lehetőséget biztosít Csungking elektronikai, autóipari, motorkerékpár- és berendezésgyártó iparágai számára” – mondta Yang Lianchen, a China Railway Chengdu Group Co., Ltd. csungkingi vasúti logisztikai központjának munkatársa.

A China State Railway Group Co., Ltd. által a hét elején közzétett adatok szerint a Kína-Európa tehervonatok összesen 120 000 utat tettek meg, és több mint 490 milliárd dollár értékű árut szállítottak.

Az Övezet, egy Út Kezdeményezés zászlóshajó projektjeként és mérföldkőnek számító márkájaként a China Railway Express átfogó logisztikai hálózatot hozott létre Eurázsia-szerte – amely mára 26 európai ország 232 városát és 11 ázsiai ország több mint 100 városát érinti.
 
  • Tetszik
Reactions: Nber
Lassan ideér

Délnyugat-kínai Csungking fix menetrend szerinti tehervonatot indít Budapestre
692c337ca310d68600f33ea0.jpeg


Egy drónfotó egy Kína-Európa tehervonatot mutat, amely Budapest felé tart, mielőtt elindulna a délnyugat-kínai Csungkingban található Tuanjiecun állomásról, 2025. november 30-án.

Vasárnap elindult egy Budapestre tartó tehervonat Délnyugat-Kína Csungking városából, ezzel elindítva egy új, fix menetrendű Kína-Európa tehervonat-szolgáltatást, más néven China Railway Express-t.

A vonat, amely autó- és motorkerékpár-alkatrészeket, elektronikai termékeket és egyéb fogyasztási cikkeket szállít, várhatóan körülbelül 11 nap alatt éri el Budapestet, Közép- és Kelet-Európát kiszolgáló jelentős közlekedési csomópontot. A vonat Kínából az északnyugati Hszincsiang-Ujgur autonóm területen található Alataw-hágón keresztül indul, és olyan országokon halad át, mint Kazahsztán, Lengyelország, Csehország és Szlovákia, mielőtt megérkezik Magyarországra.

Az új útvonal Csungking második fix menetrendű Kína-Európa tehervonati szolgáltatása – a települést a németországi Duisburggal összekötő útvonalat követve.

A hagyományos tehervonatokkal összehasonlítva a fix menetrendű vonatok meghatározott menetrendet és útvonalakat követnek, ami jelentősen javítja a hatékonyságot és a megbízhatóságot. A China Railway Chengdu Group Co., Ltd. szerint a Csungking–Budapest útvonal körülbelül 30 százalékkal csökkenti az utazási időt.

„A fix menetrendű szolgáltatás nagyobb kiszámíthatóságot kínál a termeléstervezés, a logisztika és a tőkeforgalom szempontjából, és hatékonyabb, határokon átnyúló logisztikai lehetőséget biztosít Csungking elektronikai, autóipari, motorkerékpár- és berendezésgyártó iparágai számára” – mondta Yang Lianchen, a China Railway Chengdu Group Co., Ltd. csungkingi vasúti logisztikai központjának munkatársa.

A China State Railway Group Co., Ltd. által a hét elején közzétett adatok szerint a Kína-Európa tehervonatok összesen 120 000 utat tettek meg, és több mint 490 milliárd dollár értékű árut szállítottak.

Az Övezet, egy Út Kezdeményezés zászlóshajó projektjeként és mérföldkőnek számító márkájaként a China Railway Express átfogó logisztikai hálózatot hozott létre Eurázsia-szerte – amely mára 26 európai ország 232 városát és 11 ázsiai ország több mint 100 városát érinti.

Kazahsztánból áttereportál Lengyelországba?
 
Azért nem érzed a pofátlanság mértékét? Ott megtolja Brüsszel 100+ mrd HUF-al a kínai akksigyártó üzemet, a magyart meg akadályozza, nem hagyja jóvá az állami támogatását, nemhogy EU pénzt engedne ra adni, így felmerül a gyanu, hogy az ide tervezett gyártási kapacitásokat oda szeretné átcsoportodítani. Tehát a haszon marad Nyugaton.

A Stellantis meg EU autógyártó, de gyakorlatilag a tulajdoni szerkezetének harmada ismert, a többi a szokott módon Blackrock , Vanguard és tovabbi elaprózott befektetési alapok tulajdonában van. Aminek a vége valószínűleg 10-15 észak- amerikai család kezében van elrejtve.

Egyébként meg.

A projekt várhatóan mintegy 3000 helyi munkahelyet teremt, középtávon akár 4000-re is növelve ezt a számot. A fejlett gyártósorok üzembe helyezéséhez a CATL körülbelül 2000 tapasztalt kínai mérnököt és technikust tervez a helyszínre hozni. Ezek a szakemberek képzik majd a helyi spanyol munkaerőt, hogy végül átvegyék a műveletek irányítását.
Ez a spanyolországi létesítmény a CATL harmadik gyára Európában, a már működő németországi és a készülő magyarországi üzemek után.


Tudom ez ott nem probléma, csak itthon lesz belőle 10-15 lejárató cikk a telexen, amikor ez történik pepitában.Néha olyan mintha ez a sajtó azért dolgozna, hogy ne ide, hanem odamenjenek a befektetések szinkronban az Unióval. Ami aztán ott termel pénzt nem itt.
Mit vársz amikor a magyar kormány 10 éve az Eu ellen kampanyol? Meglepődsz hogy ezután keresztbe tesznek ahol tudnak? A barátodnak segítesz jófejségből is, az ellenségeddel legfeljebb üzletelsz ha neked előnyös.
 
Kazahsztánból áttereportál Lengyelországba?
Nagyvonalúan kihagytak pár lépcsőt.
Mit vársz amikor a magyar kormány 10 éve az Eu ellen kampanyol? Meglepődsz hogy ezután keresztbe tesznek ahol tudnak? A barátodnak segítesz jófejségből is, az ellenségeddel legfeljebb üzletelsz ha neked előnyös.
Ettől az Uniótól én semmit.
Ki, ki ellen kampányol az se kérdés. De elvileg a Bizottság a mi alkalmazottunk is és minimum az azonos elbánás elvárható lenne. Persze ha szted ez így rendben, azt is megértem, nem akarlak meggyőzni.