Érdekes vita folyik, ami értékes is lehet.
A haderő tartalékát minden esetben a civil életből mozgósított emberanyag jelenti.
Az nem mindegy, ez az emberanyag milyen állapotban van, mentálisan, erőnlétben, ami pedig a legfontosabb, katonai előképzettségben.
Ma két féle tartalékos rendszer dívik.
Az egyik, a territoriális, területvédelmi erők koncepciója, önkéntes alapon.
A másik, a haderők leszerelt egykori aktív katonáinak tartalékban tartása törvény erővel, egyaránt mindenkire való érvényességgel bizonyos életkorig, aki katonaként szolgált.
Nálunk egyenlőre a katonai költségvetés szegénysége és a kellő akarat hiánya szabja meg haderőnk méretét és felszereltségét. Aktív állományban és tartalékát tekintve egyaránt. Tarkítva még a szegényes lehetőségek közt is elkövetett szakmai hibákkal.
Kiindulva az ország méretéből, földrajzából, településszerkezetéből, azzal kellene tisztában lenni, mekkora erőre van szükség ennek megvédéséhez, egy szomszédos országgal kialakult fegyveres konfliktus esetén.
Egyenlőre, a hivatalos katonai és politikai vezetés részéről, ilyen elképzelésekről nem hallhatunk, noha országvédelmi tervek, elméletileg megvannak.
Megítélésem szerint, hazánk esetében ,egy vegyes aktív haderő lenne reális alternatíva, az ország önálló katonai védelmére.
Hivatásos, szerződéses, sorozott állománnyal, aktív erőként.
Tartalékát adná, az aktív állományt elhagyó hivatásos, szerződéses, leszerelt sorozott katonák jelentős tömege, adott életkoráig.
Kizárólag hivatásos és szerződéses katonákkal, valamint az őket kiegészítő önkéntes tartalékosokkal, az országot önállóan megvédeni nem lehet, mert ehhez a szükséges létszám soha nem fog a rendelkezésre állni.
Reálisan,a sorozott haderőre való visszatérés minden feltétele megszűnt sajnos.
Nincsenek laktanyák, alakulatok, megfelelő létszámú, csapatoknál szolgáló aktív tiszti és altiszti kar.
Marad a hivatásos és szerződéses katonákból álló aktív haderő. Ebből főzhetünk jelenleg.
Amennyiben komolyan vesszük és nem csak kommunikáció a haderő tartalékának megteremtése, akkor megítélésem szerint egy járható út van.
Ez, a jelenleg aktív hivatásos és szerződéses katonák, törvényi erővel történő tartalékban tartása, meghatározott életkorig, amennyiben elhagyják a megadott életkor előtt a haderőt. Mindezt, már a Honvédségbe történő belépéskor szerződésben határoznák meg, a törvény szellemében.
A tartalékerőt megyénként, minimum zászlóalj szervezetű erőbe kell koncentrálni.
A szakma határozná meg, milyen jellegű zászlóaljakra, osztályokra lenne szükség és mennyire, mozgósítás elrendelése esetén.
Tartalékként, olyan személyekre, akik katonai szolgálatot nem folytattak, nem számítanék.
A jelenleg, médiának szóló, 2-3 hetes gyorstalpalóra behívott, lelkes, önkéntes, de katona még sosem volt ifjak tudása, katonai képzettsége, ilyen kis és rövid kiképzéssel, gyakorlatilag nulla.
Ők harctéri szolgálatra alkalmatlanok.
Az általam leírtakkal nem szükségszerű egyetérteni, nem várom el senkitől, egy vélemény csak.
Álláspontomat, az általam ismert tényekből és egykori saját katonai tapasztalataim alapján alakítottam ki.
Aggódunk itt a hon védelméért, miközben olyan erős haderőnk van hogy, a Blikk szerint, már 150.000 katonánk van Irakban. 
