Admiral Kuznyecov / Kuznetsov / Project 11435 (Szovjetunió)

A dailymail-en (most sem rohog! :)) az egyik hozzaszolo szerint ezeknek a a koteleknek teljesen mas a csillapito mechanizmusa mint a nyugatiaknak. Ott van valamilyen mechanikai csillapito szerkezet, az oroszoknal meg a kotel nyulasaval is szamolnak (es folyton ujra kell fonni oket) vagy valami ilyesmi. @boki talan tobbet tud ezekrol.
Annyit nem tud nyúlni az acél önmagában, kell lenni más energia elnyelőnek. Minden teherviselő elem a dinamikus erőhatásokra megnyúlik. Egy része rugalmas, a többi nem annyira. :)
 
3:20-nál lemennek az „amortizátorhoz”, ott látszik, hogy a sodrony be van fűzve egy nagy-nagy hidraulikus dempfer dugattyúrúdjának végéhez. Úgy tűnik, hogy az energia felvétele itt is döntően a dempfer dolga, mint az amerikai hordozókon.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Nem tudom, hogy hol készült.

A fékező kötél jól látszik. Komoly mechanizmus lehet a fedélzet alatt. Gondolom, hogy a nem könnyű kötelet kicserélni, nem 1 egyszerű eset lehet. Van súlya az anyagnak, meg befűzni? Hogy a MiG-et miért nem küldték el időben a szárazföldre? Ha, csak már akkor sem volt elég üza.
Az 1322es hsz videóban 36,07nél látszik a fék. Nem olyan nagy. Katapultot meg csak a Gránitok kiszerelése után lehetne tenni, mert az pont a közepe alatt van.
 
  • Tetszik
Reactions: jani22 and vilmoci
Remèlem nem untatok senkit:
A wikipedia-n angolul "arresting gear" alatt részletesen le van irva a hidralikus fekrendszer.A jutubon vannak filmek, ahol elszakad a kötél (Aircraft carrier arresting cable breaks).
Pàr èrdekesseg:
A kötelek nem egy darabból vannak, mert az a rész, amibe a gèp kampója beakad, nagyon kopik. Au us navy ezt a részt 125 "fogàs" utàn cseréli, ami 2-3 perc alatt megvan, mert ez a kötèl a két végèn gyorskapcsokkal van azokhoz kötve, amelyek a hidralikus fèkcilinderekhez vezetnek. A fogókötél vastagsàga 25-35mm. A hidralikus cilinderben a nyomàst a repülögèp sulyàhoz lehet àllitani, hogy mindegyik gép ugyanott àlljon meg.
Ha a kötél szakad, visszacsap mint egy ostor, elkapva mindenkit, akit elèr. Van, hogy felugorva, a kötél csapàsàt ki lehet kerülni. A fenti jutub filmen ez egynek sikerült, 7 ember súlyosan megsebesült és azonnal a szàrazföldre kellett öket kórhàzba szàllítani.
Sajnos nem tudok linkeket kapcsolni erról a tabletről. ( nem merem màr mondani, hogy ipad, mert joker leba.... :) )
 
A hidralikus fékrendszer önsúlya 43 tonna, tehàt nem kicsi. Nekem ugy tünik a dzövegből, hogy az amiknàl a kötél mindkét végén van egy fékrendszer, eltérően a fenti orosz modelltől. Tehàt a 4 fogókötélhez 8 hidralikus rendszer tartozik (ca172 tonna...).
 
3:20-nál lemennek az „amortizátorhoz”, ott látszik, hogy a sodrony be van fűzve egy nagy-nagy hidraulikus dempfer dugattyúrúdjának végéhez. Úgy tűnik, hogy az energia felvétele itt is döntően a dempfer dolga, mint az amerikai hordozókon.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
És többször látszik a régi Szu-27KUB. :D
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
A hidralikus fékrendszer önsúlya 43 tonna, tehàt nem kicsi. Nekem ugy tünik a dzövegből, hogy az amiknàl a kötél mindkét végén van egy fékrendszer, eltérően a fenti orosz modelltől. Tehàt a 4 fogókötélhez 8 hidralikus rendszer tartozik (ca172 tonna...).
Szokàs szerint eltúlloztam a dolgot: Az ami hordozókon hasznàlt Mk7 megàllitórendszernèl is a fogókötél vège egy cilinderen dolgozik. Az ilyen kötelek 1400 landolàst birnak ki. Nem talàltam forràst, hogy mennyi ideig tart a csere.
 
Ma Kommerszant orosz folyóirat közzé tett pár infót az utolsó repeseményről Kuznyecovon. Szu-33 piros 67-es volt az. Vizsgáló bizottság egyik tagja arról nyilatkozott, hogy nagy valószínűséggel emberi hibáról van szó. Röviden: pilóta nem középen tette le a gépet ezzel kritikusan megterhelve kábelrendszert.
0_10b092_b1d5b435_orig
 
Kézzel nyitjàk ki a szànyat ?
Ezt a " nem középen kapta el a kötelet" és azért szakadt el, nekem kicsit furcsa.
De kötélszakadàs rendszeresen van az a us- navy-nél is.
Rettenetesen veszelyes minden munka egy hordozó fedélzetén, pilótàtól a "kàbelesek"-ig.
A köteleket àllandóan zsirozzàk, ugy is néznek ki a zöldruhàs "kàbelesek".
Legvidàmabb a fickó, akinek feladata, hogy odarohanjon leszedni a kàbelt a fogókampóról, ha sz nem jönne le magàtól, miutàn megàllt a gép. Rohan minden gép utàn, jetblast stb ....
Kell is, mert 40mp-kènt tudnak gépeket fogadni. Hihetetlen !!!! Ugy kell müködjön a fedélzeten minden, mind a svàjci óra !
 
Szokàs szerint eltúlloztam a dolgot: Az ami hordozókon hasznàlt Mk7 megàllitórendszernèl is a fogókötél vège egy cilinderen dolgozik. Az ilyen kötelek 1400 landolàst birnak ki. Nem talàltam forràst, hogy mennyi ideig tart a csere.
Szerintem nem az amerikai rendszer leírásánál túloztál, hanem az orosz rendszer ábrázolását hitted el egy az egyben, pedig az a hibás! A wiki leírása szerint is az elfogókötél mindkét végére gyors-zárral csatlakozó egy-egy toldalék-kötél végein egy-egy fékező-munkahengerhez csatlakoznak, és fékezéskor mindkét kifutó toldalék-kötelet azonos módon fékezik. Ugyanilyen az orosz fékrendszer felépítése is, csak a mozgó animáción már nem ábrázolják mindkét fékező munkahenger működését. Ez vagy lustaság, vagy egyszerűen tudatlanság. Ha jól belegondolunk, nem lehet a kötelet csak az egyik végén fékezve kiengedni a másik végén meg fixen rögzíteni, mert akkor a kifutáskor a kampón oldalra is elcsúszna, vagy ami még rosszabb lenne, oldalra elrántaná a kifutó gépet!! A fékezett gép tehát nemcsak húzásra terhelné a fékezőkötelet hanem az oldalra elcsúszás miatt durván koptatná is - egy kb. 250-el leszálló 15-20 tonnás gép energiájával!! A lényeg: a kötél mindkét vége fékezett mind az amerikai, mind az orosz hordozókon.
 
Szerintem nem az amerikai rendszer leírásánál túloztál, hanem az orosz rendszer ábrázolását hitted el egy az egyben, pedig az a hibás! A wiki leírása szerint is az elfogókötél mindkét végére gyors-zárral csatlakozó egy-egy toldalék-kötél végein egy-egy fékező-munkahengerhez csatlakoznak, és fékezéskor mindkét kifutó toldalék-kötelet azonos módon fékezik. Ugyanilyen az orosz fékrendszer felépítése is, csak a mozgó animáción már nem ábrázolják mindkét fékező munkahenger működését. Ez vagy lustaság, vagy egyszerűen tudatlanság. Ha jól belegondolunk, nem lehet a kötelet csak az egyik végén fékezve kiengedni a másik végén meg fixen rögzíteni, mert akkor a kifutáskor a kampón oldalra is elcsúszna, vagy ami még rosszabb lenne, oldalra elrántaná a kifutó gépet!! A fékezett gép tehát nemcsak húzásra terhelné a fékezőkötelet hanem az oldalra elcsúszás miatt durván koptatná is - egy kb. 250-el leszálló 15-20 tonnás gép energiájával!! A lényeg: a kötél mindkét vége fékezett mind az amerikai, mind az orosz hordozókon.
Emel:
Közben uànanéztemaz interneten (Mk7 arresting gear), van rajz stb... ott is egy cilinderre dolgozik a 2 kötél elég komoly àttétekkel. Van több jutub film is mindenről, kötèlszakadàs, kötélcsere stb. Nem az a helyzet, hogy egyik kötèlvèg fix lenne. Nézd meg, ha van alkalmad, mert a rajzból én nem igazodok ki egèszen :)
 
Emel:
Közben uànanéztemaz interneten (Mk7 arresting gear), van rajz stb... ott is egy cilinderre dolgozik a 2 kötél elég komoly àttétekkel. Van több jutub film is mindenről, kötèlszakadàs, kötélcsere stb. Nem az a helyzet, hogy egyik kötèlvèg fix lenne. Nézd meg, ha van alkalmad, mert a rajzból én nem igazodok ki egèszen :)
Igazad van, a térbeli rajz alapján én is kicsit mellélőttem (jó hogy van kiterített ábra is), mert mindkét fékezett kötél ugyanarra a munkahengerre csatlakozik, ahonnan a folyadék-elvezetés van a leszálló gép súlyának megfelelően szabályozva/szűkítve. Az elvezetett folyadék meg egy hidro-akkumulátorra dolgozik, ahol minél kisebbre nyomja össze a folyadék a gázteret (a kötél-kifutás vége felé) annál erősebben fog fékezni. A sok kötél-áttételezés a csigákon azért van, hogy legyen elég hossz a gép "kifutásához".