Strv 103 / Stridsvagn 103 (Svédország)

[fip7]

Ha már roham lövegek, bár ezt papíron a svédek valamiért tanknak hívják:

A becsületes neve eme "modern" rohamlövegnek a "stridsvagn 103" .

 

[Pocok75]

Randa kis jószág. Láttam Bovingtonban.

 

[aquarell]

...és elég haszontalan, szerintem. Ha olyan jò ötlet lenne, mindenki ilyet gyàrtana.
Nem kell mindig "eredeti", majdnem bizarr ötleteket keresni. Harcàszilag.
Müszakilag viszont nagyon èrdekes.

 

[yangwenli]

...és elég haszontalan, szerintem. Ha olyan jò ötlet lenne, mindenki ilyet gyàrtana.
Nem kell mindig "eredeti", majdnem bizarr ötleteket keresni. Harcàszilag.
Müszakilag viszont nagyon èrdekes.

Attol fugg mi a cel. Kicsi, alacsony, 2 ember a szemelyzet. Ember, anyaghiany eseten sokat nyomhat a latban. Sajnos nincs infom voltak-e vele gondok, gyartasi hibak. Ha jol tudom mar kivontak a szolgalatbol, vagy tevedek?

 

[molnibalage]

...és elég haszontalan, szerintem. Ha olyan jò ötlet lenne, mindenki ilyet gyàrtana.
Nem kell mindig "eredeti", majdnem bizarr ötleteket keresni. Harcàszilag.
Müszakilag viszont nagyon èrdekes.

Az fenti harkocsi egy egyedi úttörési kísérlet volt torony nélküli létével. Mivel a svédek védekező háborúra készültek, ezért ebben látták az üvdösséget. Baromi kis sziluttje volt és a döntött páncélzaza egészen a '80-as évekig a T-72B1-ig kellően védetté tették. Automata töltő volt már ebben is. Védekező pozícióban a terep adottásgait kihasználva lényegében úgy tudott tüzelni, hogy 20 cm látszott ki belőle. Izé...

Ne feledd, ez a '60-as évek hk-ja.

Érdekes módon a TVC-nél a bizzar ötletet nem szólod le...

 

[dudi]

Nem rohamlöveg hanem inkább páncélvadász a svéd csoda.
A rohamlöveg az tüzérségi eszköz a pedig a páncélos fegyvernemhez tartozik.

A T-80 előbb volt mint a B1 és emlékeim szerint a T-80 jobb löveggel rendelkezett bár lehet,hogy a B1 már megkapta az új löveget is.

 

[fip7]

Erre a járműre valóban azért nem igaz a rohamlöveg elnevezés , mert sehova sem akartak vele rohamozni.
Ez inkább egy önjáró/önbeásó,páncélozott,automata töltős, páncéltörő ágyú. Annak meg elég jó.
Ha ezek a jószágok beásták volna magukat a svéd vidéken, nem tudom elképzelni azt, hogy mivel lehetett volna kilőni őket onnan. Akkoriban precíziós bombázás/tüzérség nem volt, beásva meg elég jól bírhatta a repeszeket. Igazából megkerülni lehetett volna őket, de ha körültekintően állítják fel őket akkor ez sem játszik.
Meg hát gondolom volt mellettük gyalogsági támogatás is az ellenséges gyalogság ellen.
Amennyire én tudom a Leopárd 2-vel váltották a típust.

 

[fip7]

Kicsit utána olvasva azért volt egy-két hibája szerintem a konstrukciónak:
1. Egyszerre volt benne gázturbina+dízel motor. Szerintem sokkal többre mentek volna egy normális dízel motorral+egy kis APU-val.
2. Az ágyú úgy tűnik teljesen fixen volt beépítve ami szerintem hiba. Én hagytam volna neki egy minimális mozgást (+-5°), hogy precízebben lehessen vele célozni.
3. A másik ugye a relatív vékony páncélzata szemből. Tudom a wiki nem mérvadó, de ott az áll, hogy 70 mm-s a tényleges páncél vastagsága, ami 337 mm LOS-t ad ki. Szerintem nem lett volna megoldhatatlan még 30-50 mm-t rádobni a frontpáncélra, simán 500 mm-s LOS körül lett volna úgy a harckocsi védelme. Az még a 80's években is jónak számított volna.

 

[dudi]

A 125-ös kumulatív gránátok ellen nem sokat ért ez a homogén páncélzat.

 

[32karakter]

Kicsit utána olvasva azért volt egy-két hibája szerintem a konstrukciónak:
1. Egyszerre volt benne gázturbina+dízel motor. Szerintem sokkal többre mentek volna egy normális dízel motorral+egy kis APU-val.
2. Az ágyú úgy tűnik teljesen fixen volt beépítve ami szerintem hiba. Én hagytam volna neki egy minimális mozgást (+-5°), hogy precízebben lehessen vele célozni.
3. A másik ugye a relatív vékony páncélzata szemből. Tudom a wiki nem mérvadó, de ott az áll, hogy 70 mm-s a tényleges páncél vastagsága, ami 337 mm LOS-t ad ki. Szerintem nem lett volna megoldhatatlan még 30-50 mm-t rádobni a frontpáncélra, simán 500 mm-s LOS körül lett volna úgy a harckocsi védelme. Az még a 80's években is jónak számított volna.

Valahol olvastam, hogy volt vele - na, nem nagy meglepetés - több hadgyakorlat is, kiértékelés alapján védelemben, lesállásban félelmetesen jó volt, de ha mozogni kellett, főleg előre.. hát előjöttek a problémák. Mondjuk, ez sem meglepetés.
Érdemes ismételgetni, hogy 1960, amikor véleményezed egyébként
1. Többre mentek volna, sőt, dízel leállítható hengerekkel még jobb lett volna, de... 1960. Erő azért kellett, de nem a csúcsteljesítmény ha állt a vas... teljesen vállalható kompromisszum.
2. Elméletileg jó volt így is, legalábbis nem hallottam mást. Így meg megspóroltak egy raklap helyet, tömeget, hibalehetőséget - automata töltőnek is biztos jót tett ez a helyzet.
3. Leo 1 is annyi volt, ha jól tudom. Megintcsak: 1960. Az más kérdés, hogy 80-as években ez már kevséke volt, de okkal nem feljlesztették, a konstrukciót meghaladta az idő, a páncélosfejlesztések majdnem minden előnyét negligálták. Kivéve az alacsony sziluett.

Bár értelemszerűen ez így ködbe lövöldözés, mert varós harctéri tapasztalat még csak közelítőleg sincsne - lévén unikális eszköz, hasonló sem szerepelt sehol - páncélvadásznak biztosan jó lett volna -sőt, talán még most is megállná a helyét modernizálva - de más szerepkörben, ha kicsit is kimozdul az erdős, beásott, lesben állós komfortzónájából már komoyl gondban lehetett volna.

 

[32karakter]

A 125-ös kumulatív gránátok ellen nem sokat ért ez a homogén páncélzat.

Most olvasgatok utána egy kicsit, azt írják, hogy került volna rá valami komoylabb grillrács háború esetén, de szerintem itt az eltalálás lett volan a probléma inkább.

 

[fip7]

dudi

Pont a HEAT lőszerek miatt volt egy felhajtható rács a jármű elején. Az, hogy mennyire lett volna hatékony azt nem tudom.

32karakter

1. 1960-ban is ki lehetett hozni már 300-400 KW-ot egy dízelből. Ami még gond volt, az a váltó. Ugyanis 2+2 fokozatú volt. Egy 4+2-vel sokkal dinamikusabb lett volna a jószág.
2. Persze a fix ágyú egyszerűbb, de nagy távolságra (1+ km) nehezen lehet a jármű mozgatásával precízen lőni.
3. A leo1-en valóban ennyi volt. Az orosz T-55-ön meg 200+ mm Azért egy 30-50 mm-el vastagabb páncéllemezbe nem haltak volna bele a svédek, szerintem.

Tudtommal 50 tonna alatt akartak maradni a járművel, meg szerették volna ha egyszerű meg olcsó. Hát szerintem a kettős meghajtás (gázturbina+dízel) se nem egyszerű se nem olcsó ráadásul sok hely kell neki és még nehéz is. Biztos meg volt az okuk arra, hogy így döntöttek, de én ezt az okot nem látom :-(

 

[ruhakupac]

Live fire trials against the S-tank

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

S a megfelelő erőforrás hiánya... Másrészt ez az első turbinás tank.

 

[32karakter]

dudi

Pont a HEAT lőszerek miatt volt egy felhajtható rács a jármű elején. Az, hogy mennyire lett volna hatékony azt nem tudom.

32karakter

1. 1960-ban is ki lehetett hozni már 300-400 KW-ot egy dízelből. Ami még gond volt, az a váltó. Ugyanis 2+2 fokozatú volt. Egy 4+2-vel sokkal dinamikusabb lett volna a jószág.
2. Persze a fix ágyú egyszerűbb, de nagy távolságra (1+ km) nehezen lehet a jármű mozgatásával precízen lőni.
3. A leo1-en valóban ennyi volt. Az orosz T-55-ön meg 200+ mm Azért egy 30-50 mm-el vastagabb páncéllemezbe nem haltak volna bele a svédek, szerintem.

Tudtommal 50 tonna alatt akartak maradni a járművel, meg szerették volna ha egyszerű meg olcsó. Hát szerintem a kettős meghajtás (gázturbina+dízel) se nem egyszerű se nem olcsó ráadásul sok hely kell neki és még nehéz is. Biztos meg volt az okuk arra, hogy így döntöttek, de én ezt az okot nem látom :-(

Elméletileg és ha jól értelmezem, akkor a kettős meghajtás amiatt kelett nekik, hogy a gazdaságosabb dízellel tudtak gyakorlatialg lőni (mozgatni a testet). Ha meg csapatni kelett, akkor r áa gázturbinát és hajrá.
A tervezés kompromisszumok sorozata és hát így sikerült

(Ja, igen, valahol olvastam, illetve valamennyire ki is jön a megvalósult hk alapján, a 60as években a nyugati filozófia erősen elment afelé, miszerint a HEAT lőszer nyerni fogja a páncél elleni csatáját, ezért visszafokták a páncélozást a mozgékonyság javára. Utána rájöttek, hogy HEAT ellen is van orvosság és jöttek megint a nehezebb tankok.

 

[rejsz felügyelő]

3. A leo1-en valóban ennyi volt. Az orosz T-55-ön meg 200+ mm Azért egy 30-50 mm-el vastagabb páncéllemezbe nem haltak volna bele a svédek, szerintem.

A Leo 1 topikban leírták számszerűleg miért csak ennyi a páncélzat vastagsága. Elég hatékony volt akkoriban.

 

[dudi]

A Leo 1 topikban leírták számszerűleg miért csak ennyi a páncélzat vastagsága. Elég hatékony volt akkoriban.

Az A3-tól valóban megfelelő volt a védettség de addig 70mm homgén acél és jóccakát!

 

[rejsz felügyelő]

Az A3-tól valóban megfelelő volt a védettség de addig 70mm homgén acél és jóccakát!

Valóban!

Egyébként ha jól tudom a strv 103 mellett párhuzamosan rendszerben volt a Centurion is a svédeknél.

 

[aquarell]

Az fenti harkocsi egy egyedi úttörési kísérlet volt torony nélküli létével. Mivel a svédek védekező háborúra készültek, ezért ebben látták az üvdösséget. Baromi kis sziluttje volt és a döntött páncélzaza egészen a '80-as évekig a T-72B1-ig kellően védetté tették. Automata töltő volt már ebben is. Védekező pozícióban a terep adottásgait kihasználva lényegében úgy tudott tüzelni, hogy 20 cm látszott ki belőle. Izé...

Ne feledd, ez a '60-as évek hk-ja.

Érdekes módon a TVC-nél a bizzar ötletet nem szólod le...

Igazad van! Remélem, ezzel megmentettem a borùs napodat !
Pesze csak reszben (mint mindig...) mert itt is többen magyaràzzàk, hogy valamire mègiscsak jò volt.
Azèrt a tvc ( vagy vtc..?) tüske làtom, mélyen ül...

 

[molnibalage]

Igazad van! Remélem, ezzel megmentettem a borùs napodat !
Pesze csak reszben (mint mindig...) mert itt is többen magyaràzzàk, hogy valamire mègiscsak jò volt.
Azèrt a tvc ( vagy vtc..?) tüske làtom, mélyen ül...

A svéd hk. a '60-es évek közepén született meg. Az akkor M48/M60/Centurion/Leo1/AMX-30-hoz mérd. Azokhoz képest kis túlzással űrtechnika és azon kívül, hogy nincs torony elég fasza.

Szovjet és VSz oldalon ekkor még T-34 is felbukkant, de T-55/T-62 volt és szovjeteknél T-64, de nem hiszem, hogy azzal mentek volna a svédek ellen, az kellett a fő csapásirányba. Az Strv 103 akkor változata több, mint a siker reális esélyével szállt volna szembe minden fenyegetéssel a csúcs T-64-et leszámívta.

A TVC nem tüske, hanem az is olyan radikális lépés volt anno - Harrier - mint a torony nélküli hk. Aztán másra is megpróbálták használni és az eredmény ismert. Kb. a kutyának sem kell, mert a fejlődés túllépett rajta, ahogy az Strv 103-on is. ERA, aktív védelem van ma már, nem torony néküliség. A személyzet nélküli torony akkor nem ment.

Arra próbállak rávenni, hogy picit nézd már evolúciósan a dolgokat és próbálj gondolkodni is néha...

 

[gacsat]

...és elég haszontalan, szerintem. Ha olyan jò ötlet lenne, mindenki ilyet gyàrtana.
Nem kell mindig "eredeti", majdnem bizarr ötleteket keresni. Harcàszilag.
Müszakilag viszont nagyon èrdekes.

Ki tudja. Sose volt kipróbálva.