igen, a lövegcső teljesen fixre van építve a járműbeNem mozgatható tudtommal egyáltalán a csövük. A célzást a páncéltest teljes mozgatásával végzik.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
igen, a lövegcső teljesen fixre van építve a járműbeNem mozgatható tudtommal egyáltalán a csövük. A célzást a páncéltest teljes mozgatásával végzik.
Nekem is van saját képem, élőben nem olyan csúnya!
Ezzel lehet célozni rendesen? Torony hiányában a finom kis jobbra-balra tized fokos elmozdításokat hogyan oldották meg? Mert 3 km-re egy fok is 50m-t jelent, amivel nem találnak el semmit.
Azóta javult vajon a helyzet? Jobban odafigyelnek a kiképzésre, fegyelemre?
Van egy vh ba ami a pancelosokrol szolt mar bizonyitotta letjogosultsagat. /tamogatasra tokeletes./ de a hk kat nem helyettesiti... /onjaro loveg. / pancelvadaszkent vagy rohamlovegkent. Alkalmazhato /erre a ket celra is talaltak ki./ a pancelvadasz koncepcio napjainkba a viszonylag kis szamu hk es az egyeb panceltoro eszkozok terhedese vegett okafogyotta tette./ de rohamlovegkent a gyalogsag tamogatasara a mai napig valoszinuleg sokkal jobban bevallna mint a pimpelt apc k. Az ifvk meg ma mar hk sulyba jatszanak... /mondjuk azok ellen azokra vadaszni akar vadaszpanceloskent is alkalmazhato lenne.../ az elektronika es automatizalas terjedesevel nem tartom kizartnak hogy ujra meg fog jelenni a jovobe... /egyszerubb mint egy armata es a vaz kialakitasaval hasonlo erdmenyt er el koncepcionalisan./Van ennek a megoldásnak értelme?
Valaki itt nagyon WarThunderezik
ezek a rohamlövegek vajon egy új tervezéssel fel vennék a versenyt a 8x8 as tűztámogató gépekkel?
Szerintem nem.ezek a rohamlövegek vajon egy új tervezéssel fel vennék a versenyt a 8x8 as tűztámogató gépekkel?
örülök a elkalandozásnak kössz a választ.Szerintem nem.
Egy svéd harckocsizó azt mondta, az S harckocsi tulajdonképpen egy doktrinához igazított célszerszám, a hatvanas évek technikai színvonalán. Az volt a lényeg, ha pontosan akarsz lőni, akkor meg kell állnod a toronnyal ellátott harckocsival is, azonban az első találat esélye így is igen alacsony nagy távolságon. Az S tank arra lett kifejlesztve, hogy minél nagyobb eséllyel találjon az első lövéssel és minél gyorsabban küldje a következő patront ugyanarra a gépre, utána pedig spuri. Emiatt lett az S tankba fixen beépítve a löveg és a hossza L/62, miközben akkoriban az L/52 volt az elterjedt.
Az alkalmazásra az volt az elképzelés, hogy területfeladásban lesznek, az S harckocsi állást foglal, lead pár lövést, ezután spuri és átmozog egy másik állásba. Gyakorlatilag egy folyamatos lassan mozgó védelmi vonal volt az elképzelés, amely felőrli a folyamatos támadásban lévő és emiatt kiszolgáltatottabb ellenséget.
Az még egy fontos dolog, hogy a svédek mindenféle géppel intenzíven tesztelték az északi területeket, és arra jutottak, hogy ott gépesített harcot folytatni a hó, olvadás után pedig a lápos, vizenyős, mocsaras talaj miatt lehetetlenség. Úgy gondolták, hogy az ember számára is nehezen járható területeken maximum gyalogos összecsapások lesznek, a gépesített harcok a járható utak körül fognak bonyolódni, emiatt nem nagyon lesz lehetősége az ellenségnek a szétbontakozásra és a magabiztos támadáshoz a számbeli fölényét kihasználni.
Egyébként erre a vizenyős részekre születik meg a Bv. 202 meg majd a többi hasonló cucc, amelyeknek a feladata nem a harc volt, hanem a harc közelébe vinni a gyalogosokat és azoknak védelmet nyújtani az időjárás ellen, valamint korlátozottan, ellátmányt szállítani. Ezzel kapcsolatosan lehet tök jó sztorikat olvasni, gyakori jelenség volt például, hogy megállt a gép, kinyitották az ajtót, a kiugráló emberek meg mellkasig süllyedtek a hóban, aminek a tetején állt a gép. Bevett gyakorlat volt, hogy a Bv. tele volt pakolva cuccal, a síléces katonákat meg vontatta maga után, így a raj hetekig képes volt a gépben lévő ellátmányból megélni.
Egyébként a svédek ezen gyalogosok mellé is gondolkodtak valamiféle támogató járműben, az Ikv. 91 rendszeresítésre is kerül, úszóképes meg csak 16,5 tonna, de gyakran még a Bv.-ket sem tudta követni, nemhogy a gyalogosoknak képes legyen ezeken a nehezen járható területen támogatást nyújtani. Az UDES programban felmerül egy szekcionált harckocsi ötlete is, csak nem sikerül a tömegét leszorítani, én úgy gondolom, hogy az egésszel rossz irányba mozogtak, teljesen felesleges volt a páncél meg a 120 milliméteres löveg, erre a feladatra tökéletes lett volna egy gépágyúval felszerelt Bv. változat.
UDES 20, előtte volt vagy 5 különböző "könnyű" harckocsi koncepciójuk, összességében viszont nem igazán értem, hogy ezekkel hova szerettek volna a svédek eljutni, mert terepen gyengébbek voltak mint az Ikv. 91, harckocsinak meg a 25-30 tonnával csirkébbek voltak, mint a Centurion, az S tankhoz képest meg aztán főleg, talán az Strv. 74 kiváltása lett volna vele az elfogadható magyarázat, csak az már a rendszeresítésekor is egy kihalófélben lévő kategória egyik utolsó tagja volt.
Picit elkalandoztam, bocsi. Szóval összességében az lett volna a lényeg, hogy az Strv. 103 egy viszonylag speciális feladatra kifejlesztett gép, amely a technológia fejlődésével elveszítette az egyedi tervezéséből adódó előnyeit viszont felerősödtek a hátrányai. Én azt gondolom, hogy idővel az MBT megnevezés is picit döcög már rá, mert '80-'90 körül azért az már nagyon komoly hátránnyá vált, hogy csak álló helyzetből képes tüzelni, támadásban alkalmazni, hááát nem tudom.
Azt gondolom, egy 8x8 MGS sokkal rugalmasabban felhasználható a gyalogság támogatására, mint egy S harckocsi szerű kialakítás.
Mar meg nem mondom, hogy az a japan 8x8-as tud-e menetbol loni. Ha igen, akkor az mindenkepp elonyosebb.ezek a rohamlövegek vajon egy új tervezéssel fel vennék a versenyt a 8x8 as tűztámogató gépekkel?
Stridsvagn 103 Nem volt tankromboló – svéd tank archívum (mod16.org)Szerintem nem.
Egy svéd harckocsizó azt mondta, az S harckocsi tulajdonképpen egy doktrinához igazított célszerszám, a hatvanas évek technikai színvonalán. Az volt a lényeg, ha pontosan akarsz lőni, akkor meg kell állnod a toronnyal ellátott harckocsival is, azonban az első találat esélye így is igen alacsony nagy távolságon. Az S tank arra lett kifejlesztve, hogy minél nagyobb eséllyel találjon az első lövéssel és minél gyorsabban küldje a következő patront ugyanarra a gépre, utána pedig spuri. Emiatt lett az S tankba fixen beépítve a löveg és a hossza L/62, miközben akkoriban az L/52 volt az elterjedt.
Az alkalmazásra az volt az elképzelés, hogy területfeladásban lesznek, az S harckocsi állást foglal, lead pár lövést, ezután spuri és átmozog egy másik állásba. Gyakorlatilag egy folyamatos lassan mozgó védelmi vonal volt az elképzelés, amely felőrli a folyamatos támadásban lévő és emiatt kiszolgáltatottabb ellenséget.
Az még egy fontos dolog, hogy a svédek mindenféle géppel intenzíven tesztelték az északi területeket, és arra jutottak, hogy ott gépesített harcot folytatni a hó, olvadás után pedig a lápos, vizenyős, mocsaras talaj miatt lehetetlenség. Úgy gondolták, hogy az ember számára is nehezen járható területeken maximum gyalogos összecsapások lesznek, a gépesített harcok a járható utak körül fognak bonyolódni, emiatt nem nagyon lesz lehetősége az ellenségnek a szétbontakozásra és a magabiztos támadáshoz a számbeli fölényét kihasználni.
Egyébként erre a vizenyős részekre születik meg a Bv. 202 meg majd a többi hasonló cucc, amelyeknek a feladata nem a harc volt, hanem a harc közelébe vinni a gyalogosokat és azoknak védelmet nyújtani az időjárás ellen, valamint korlátozottan, ellátmányt szállítani. Ezzel kapcsolatosan lehet tök jó sztorikat olvasni, gyakori jelenség volt például, hogy megállt a gép, kinyitották az ajtót, a kiugráló emberek meg mellkasig süllyedtek a hóban, aminek a tetején állt a gép. Bevett gyakorlat volt, hogy a Bv. tele volt pakolva cuccal, a síléces katonákat meg vontatta maga után, így a raj hetekig képes volt a gépben lévő ellátmányból megélni.
Egyébként a svédek ezen gyalogosok mellé is gondolkodtak valamiféle támogató járműben, az Ikv. 91 rendszeresítésre is kerül, úszóképes meg csak 16,5 tonna, de gyakran még a Bv.-ket sem tudta követni, nemhogy a gyalogosoknak képes legyen ezeken a nehezen járható területen támogatást nyújtani. Az UDES programban felmerül egy szekcionált harckocsi ötlete is, csak nem sikerül a tömegét leszorítani, én úgy gondolom, hogy az egésszel rossz irányba mozogtak, teljesen felesleges volt a páncél meg a 120 milliméteres löveg, erre a feladatra tökéletes lett volna egy gépágyúval felszerelt Bv. változat.
UDES 20, előtte volt vagy 5 különböző "könnyű" harckocsi koncepciójuk, összességében viszont nem igazán értem, hogy ezekkel hova szerettek volna a svédek eljutni, mert terepen gyengébbek voltak mint az Ikv. 91, harckocsinak meg a 25-30 tonnával csirkébbek voltak, mint a Centurion, az S tankhoz képest meg aztán főleg, talán az Strv. 74 kiváltása lett volna vele az elfogadható magyarázat, csak az már a rendszeresítésekor is egy kihalófélben lévő kategória egyik utolsó tagja volt.
Picit elkalandoztam, bocsi. Szóval összességében az lett volna a lényeg, hogy az Strv. 103 egy viszonylag speciális feladatra kifejlesztett gép, amely a technológia fejlődésével elveszítette az egyedi tervezéséből adódó előnyeit viszont felerősödtek a hátrányai. Én azt gondolom, hogy idővel az MBT megnevezés is picit döcög már rá, mert '80-'90 körül azért az már nagyon komoly hátránnyá vált, hogy csak álló helyzetből képes tüzelni, támadásban alkalmazni, hááát nem tudom.
Azt gondolom, egy 8x8 MGS sokkal rugalmasabban felhasználható a gyalogság támogatására, mint egy S harckocsi szerű kialakítás.