[Open ISV] Aktív és passzív védelem

joker

"Szilícium-karbid lapokat anélkül is elő tudsz állítani, ráadásul olcsóbbak és erősebbek a bor-karbid lapoknál."

Ezt nem jól tudod. A szilícium-karbid lapok nem erősebbek a bor-karbidnál. Nem véletlenül használják az új betéteknél a szilícium-karbid helyet.
(Továbbá a bor-karbid megvéd a neutron sugárzástól, bár ez nem számít most)

"Miért szükséges az ESAPI licensz megvétele?"

Azért,mert tudtommal speciális eljárásokkal rakják össze őket.
Eleve nem egy homogén lapról beszélünk, hanem több kisebb méhsejt alakú darabból van összeállítva a kerámia betét.
A felhasznált bor-karbid sem "hagyományos" benne ha pontosak az ismereteim.
Illetve eleve úgy lett összeállítva a lap, hogy tökéletes védelmet nyújtson egy bizonyos kaliberig.
Szóval nem egy sima, egyszerű homogén lapról beszélünk!
Nézz utána, hogy egy sima, homogén szilícium-karbid kerámia betéthez képest (90's években gyártott) egy ESAPI betét milyen teljesítmény/tömeg arányt nyújt.

Ezen kívül a magyar ipar önállóan egy acél páncél lemezt sem tudott kiizzadni a komondorhoz. Szerinted licenc nélkül mit tudnánk mi itt legyártani?
 
Bizonyos szempontokból jobb a bór-karbid, de sok szempontból a szilícium-karbidnak jobbak a tulajdonságai. Ha az alapanyag ára is lényeges, akkor szíliciumból szinte végtelen a rendelkezésre áll, míg a bór jóval drágább és ritkább.
Sok tulajdonság van, amik alapján mérlegelni kell, pl van a sűrűség, a szegényített urán páncélzatok ha jól tudom azért működnek jól, mert egyszerűen rohadt sűrűek. Aztán van a keménység, rugalmasság, olvadáspont, hővezetés, rugalmassági modulusz, nyomószilárdság, stb. Aki benne van ezekbe a kifejezésekbe, az lehet ha jobban meg tudná mondani, hogy melyek a fontosak és milyen sorrendbe.
http://www.azom.com/article.aspx?ArticleID=5808
http://www.azom.com/article.aspx?ArticleID=75
És magyarul is a kerámiákról, itt több is meg van említve a tulajdonságaikkal együtt ebben a pdf-ben (19. oldaltól):
http://www.google.ro/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=4&ved=0CEQQFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.att.bme.hu%2Foktatas%2FBMEGEMT4106%2Fletoltes%2Fkeramiak_alkalmazasa.pdf&ei=fqbGUuTINcnWtAbVuIGIAg&usg=AFQjCNG-XmIo8D5Ztt0konMsT74ivd0nkg&bvm=bv.58187178,d.Yms&cad=rja
Itt még érdekes lehet ez a <i>köbös bór-nitrid</i>, habár a nyomószilárdsága ugyanakkora, mint a SiC-nak.
Én még mindig a SiC burkolatot látom előnyösebbnek, keményebb, olcsóbb, és nem nagy lapokat tennék rá, mert azoknak drágább a cseréje, hanem max 30x30 centis kisebbeket. azzal egyszerűbb is kialakítani a jármű formáját.
 
Javaslom a hangsúlyt a passzív védelemre helyezni;
- páncéltest kialakítás
- páncélzat összetétele
- páncélvastagság
- kiegészítő páncélvédelem (rácsozat vagy háló)
- energiaelnyelő felületek
- ülések és rögzítésük
- búvónyílások és ajtók elhelyezése és kialakítása

Mind-mind a várható fenyegetés figyelembe vételével.
 
Igazából meghajtáshoz akartam rakni, de ha már idekerült. Akna ellen egy ilyen méhsejtes szerkezet mit érne?

Energiaelnyelésre, de csak szendvicspáncélzatban és csak a kritikus helyeken alkalmazva. Máshol semmi értelme.
 
A minap találtam:
http://c.ymcdn.com/sites/www.titanium.org/resource/resmgr/past_proceedings/fanning_military_2005.pdf

És ha már, akkor egy kis fejtágító a titánhegesztésről is: http://tinyurl.com/psrs4zx
 
Par gondolat:

1. A jelenleg "publikusan" elerheto aktiv camouflage technikak foldi jarmuveknel hasznalhatatlanok. Mindegy, hogy infa vagy lathato feny tartomanya; a "kamera kepenek kivetitese" tema halott ugy.

2. Hoszigeteles temaja: a termelodo hovel valamit kezdeni kell, hacsak nem az a cel, hogy meg legyen "fozve" a szemelyzet. Szoval marad a "szetoszlatos" megoldas (a megfelelo hoszigeteles hianyarol nem is beszelve).
 
Az egyik előző linket frissíteM mert már nem jó... Tehát:

MILITARY APPLICATIONS FOR BETA
TITANIUM ALLOYS

http://c.ymcdn.com/sites/www.titanium.org/resource/resmgr/2005_2009_papers/FANNING_Military_2005.pdf

És egy régi Lockheed doksi:

EVALUATION OF DUAL-HARDNESS TITANIUM ALLOY ARMOR

www.dtic.mil/cgi-bin/GetTRDoc?AD=AD0702238
 
Sziasztok.
Én igaz csak egy civil vagyok és nem tudom,hogy jó helyre e írom.....
Lenne egy tanácsom az ATGM-ek ellen.Mindenféle modern kütyüt találnak páncélozott járművek védelmére.
Nos az én javaslatom ez lenne:
http://images.myshared.ru/6/693812/slide_46.jpg
Tedd fel a harckocsi oldalára és aktiváld,ha jön a rakéta.Hiába manőverezik ebbe tuti beleszalad....
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Ez legyen már egy magyar találmány és nem elhanyagolható szempont,hogy olcsó.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ez legyen már egy magyar találmány és nem elhanyagolható szempont,hogy olcsó.

Magyar találmány? Ezt majd azért fejtsd ki. (Ugye tudod hogy ez nem EFP?)
 
Az kérdés az,hogy a repeszek hatástalanítanák a rakétát vagy nem?
A másik az,hogy a tankok és harckocsik páncélzata elég ellenáló e amikor felrobbanik az akana?
Lehet butaság,de szerintem működne.
 
Az kérdés az,hogy a repeszek hatástalanítanák a rakétát vagy nem?
A másik az,hogy a tankok és harckocsik páncélzata elég ellenáló e amikor felrobbanik az akana?
Értem, tehát valami Claymore szerű irányított repeszaknákat tennél a tank oldalára...
- a jó hír hogy a tank páncélzata biztos kibírná. A Claymorban pár deka C4 van ami a harckocsi páncéljának meg se kottyan.
- sajnos viszont több rossz hír is van :(
Egyrészt a kísérő gyalogság nagyon-nagyon szomorú lenne ha egy ilyen cucc pont akkor pukkana el amikor ők a tank pár száz méter sugarú körzetében vannak (és lássuk be ez azért sűrűn előfordul)...
Másrészt nagy kérdés hogy milyen távol akarod megfogni a támadó RPG-t vagy ATGM-et a tanktól? A Claymorban kb. 700 db acél golyó van amit a robbanás egy 60 fokos kúpban lő ki. Ahhoz hogy egy fenti csúnyaságot 100%-os biztonsággal kicsinálj szerintem legalább 10 cm2-enként egy golyó sűrűséget kéne elérned. A 700 golyó esetében kevesebb mint 1 m2, ergo az RPG-t vagy rakétát nem több mint egy méterre tudnád 100%-os biztonsággal eltalálni (feltételezve hogy pontosan céloztál és időzítetted a robbantást) Szerintem akkor már inkább a rács...
 
Macska

Egyébként ez nekem is eszembe jutott TNT+csapágygolyó kombinációban, de jóval kisebb szórásképpel. A kérdés itt is a hatékonyság lenne.