Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

A Kola-félsziget az egyik legrégebbi és legkeményebb őskövület a föld történetében. Ott elhelyezni rádioaktív hulladékot elhelyezni olcsóbb mint nálunk Bátaszék környékén, főleg, ha a felezési idő vagy tizenötezer év. Most, ha a föld minden országa atomreaktorral szeretné megoldani energiaszükségletét, a hulladékot hová tennék?
Egyszerűen válaszoltok rá: feldolgoznák! Kérdésem, mivé: kőzetgyapottá?

https://www.scientificamerican.com/article/smarter-use-of-nuclear-waste/

Ha több hulladék lenne, akkor jobban megérné feldolgozni, ugyanis akkor közelebb jutnánk a könnyen hozzáférhető urán kifogyásához is, és nagyobb hatékonyság kellene. Egyelőre nincs elég erős gazdasági nyomás a jobb megoldások keresésére. Vannak jobb megoldások már most is a láthatáron mint a világ végéig tárolás, olyanok amiken nem simán spórolunk ahhoz képest, hanem pénzt termelünk!

Egy kastély parkjában elrejtett kis vízíerőmű nem csak a kastély, hanem a falu energiaellátását is fedezte! Csak most két példa: Nádasdladány és Fehérvárcsurgó és nem kb. ezer watt teljesítményt adtak le.

Megnéztem, sima vízkerekekkel 2-6kW teljesítményt szoktak elérni kisebb patakokon. Amikor a kastályban volt egy rádióvevő és néhány villanykörte, a faluban pedig petróleumlámpa, akkor elég volt ez a falu ellátására.

Ha megmondod a vízhozamot, és az esést, akkor megmondom mennyi energiát tudsz kivenni belőle. (de könnyű kiszámolni, középiskolai matek/fizika elég egy felső becsléshez)
 
Figyu, ha ekkora bombaüzlet gazdaságilag, akkor nem értem, hogy miért nem csap le erre valaki? Oh, wait. Talán mert nem az...
A rébusz bácsis hülyeségeiddel meg kérlek fárasszál mást....
Nézd meg, hogy melyik ország mennyit költ a megújuló energia felhasználás lehetőségeibe?
Ki fárasztja a másikat a hülyeségeivel? Ha, már itt tartunk: hol van a PhD-d? A biciklid első kerekének a küllői között? Nem értem, miért akarsz mindenkit alázni, aki nem ért egyet veled? Itt a fórumon a feltett kérdésekre adjál konkrét választ személyes sértegetések nélkül! Ugyan olyan névtelen senki vagy mint én , vagy bármelyikőnk! A hitleri Németországban sem volt ez a felsőbbrendűségi érzés, mint amit itt próbálsz elhinteni! Ha, úgy látod, magánban folytathatjuk!
 
Minden számítás azon múlik, hogy mekkora területet tudunk elárasztani. A Duna-völgyében viszonylag nagyot és így ott egy tisztességes eséssel az oroszországi Volga-gátakra jellemző igen jelentős vízierőmű létesíthető Baja magasságában. A Tisza völgyében inább, mezőgazdasági (öntözővíz tározás), rekreációs és honvédelmi célzattal lenne érdemes egy amúgy kiváló hajózóutat is eredményező duzzasztássorozatot létrehozni a szűkebben vett Tisza-völgy teraszok közti, jelenleg jobbára ártéri, vizenyős mezők és mocsarak borította részének elárasztásával. Az egykori Bodrog folyó helyét átvevő Bodrog tó, a Takta ág helyén létesülő Takta tó és a kibővített Tisza-tó lenne a magyar Alföld fő víztározója, itt tudnánk tartalékolni a vizet aszályos időkre öntézési céllal. A csongrádi és szegedi duzzasztás rekreációs és hajózási célokat szolgálna. Magának a Duna tónak a keleti partja lényegében egy száz kilométer hosszú homokos strand lenne, ami teljesen új alapokra helyezhetné a magyar idegenforgalmat és maga a duzzasztás szintje megoldaná már félig a Balaton elérését is rendes hajózóúton (a vízpótlást a Murából eszközölném. Ezek azok a gátak, amelyeket nemzetgazdasági jelentőséggel határainkon belül eszközölhetünk:
0o7.jpg

Jelentős áramtermelés: Bős-Nagymaros +Dunató, egyéb nemzetgazdasági cél: tiszai duzzasztások.
 
A Duna-Tisza csatorna ez esetben az Ős-Duna egykori Bánát irányába folyó medrében, enyhe bevágásban a Dunató vízszintjét tartva Jászszentlászlóig, onnan pedig egyetlen zsilippel a Békés tó szintjére csökkentve haladna.
 
Nézd meg, hogy melyik ország mennyit költ a megújuló energia felhasználás lehetőségeibe?
Ki fárasztja a másikat a hülyeségeivel? Ha, már itt tartunk: hol van a PhD-d? A biciklid első kerekének a küllői között? Nem értem, miért akarsz mindenkit alázni, aki nem ért egyet veled? Itt a fórumon a feltett kérdésekre adjál konkrét választ személyes sértegetések nélkül! Ugyan olyan névtelen senki vagy mint én , vagy bármelyikőnk! A hitleri Németországban sem volt ez a felsőbbrendűségi érzés, mint amit itt próbálsz elhinteni! Ha, úgy látod, magánban folytathatjuk!
Semmiféle alázás nincs. Leírtam, hogy miért értelmetlen a minim vízerőmű, mint koncepció. Érdkes módon senki nem épít ilyet. Erre te meg jösz megint a levegőbe beszélgetéssel.

Téged nem ért itten senki, és ne azért, mert egy meg nem értett zseni vagy...

Egyébként meg kinemszarja le, hogy kinek milyen papírja van, ha egyszerűen kretén...? Sajnos néha eldobom a hajam, mikor mérnök munkatársaim is benyögnek olyat, hogy a biorezonanciás teszt kimutatta, hogy allergisá vagyok. Olyankor próbálok nem röhögni...
 
Blogen

Nem kell megalománnak lenni :-)
Egy sima 7-8 méteres duzzasztás is elégséges már egy normális vízerőmű létrehozásához:
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
https://www.scientificamerican.com/article/smarter-use-of-nuclear-waste/

Ha több hulladék lenne, akkor jobban megérné feldolgozni, ugyanis akkor közelebb jutnánk a könnyen hozzáférhető urán kifogyásához is, és nagyobb hatékonyság kellene. Egyelőre nincs elég erős gazdasági nyomás a jobb megoldások keresésére. Vannak jobb megoldások már most is a láthatáron mint a világ végéig tárolás, olyanok amiken nem simán spórolunk ahhoz képest, hanem pénzt termelünk!



Megnéztem, sima vízkerekekkel 2-6kW teljesítményt szoktak elérni kisebb patakokon. Amikor a kastályban volt egy rádióvevő és néhány villanykörte, a faluban pedig petróleumlámpa, akkor elég volt ez a falu ellátására.

Ha megmondod a vízhozamot, és az esést, akkor megmondom mennyi energiát tudsz kivenni belőle. (de könnyű kiszámolni, középiskolai matek/fizika elég egy felső becsléshez)
Tudom! (mosolygok)
Nem a tizenöt W izzóra gondoltam, hanem a forgógépekre. Beszélgethetünk a forgó villanymotorok cos fi értékeiről, ha akarod, de az idejárók többségét ez nem érdekli!
Pedig középiskolás tananyag volt az én időmben.
 
Semmiféle alázás nincs. Leírtam, hogy miért értelmetlen a minim vízerőmű, mint koncepció. Érdkes módon senki nem épít ilyet. Erre te meg jösz megint a levegőbe beszélgetéssel.

Téged nem ért itten senki, és ne azért, mert egy meg nem értett zseni vagy...

Egyébként meg kinemszarja le, hogy kinek milyen papírja van, ha egyszerűen kretén...? Sajnos néha eldobom a hajam, mikor mérnök munkatársaim is benyögnek olyat, hogy a biorezonanciás teszt kimutatta, hogy allergisá vagyok. Olyankor próbálok nem röhögni...
Nem vagyok zseni, csak egy véleményt alkotó ember, aki Te is szeretnél lenni!
 
Blogen
Nem kell megalománnak lenni :)
Egy sima 7-8 méteres duzzasztás is elégséges már egy normális vízerőmű létrehozásához:

Nem megalománia. Így néz ki egy rendes vízierőmű. És nekünk kivételesen van lehetőségünk építeni egyet, mert a viszonylag szűk Duna-völgye lehetővé tesz Bajánál, onnan a fővárosig érő tározóval és a gáttól Kiskőszegig tartó hajózócsatornával 15 méteres esést.
 
Erős a gyanúm, hogy ez a tanulmány a európai hajózási lobbi finanszírozásában készült.
Miért? Őket pont megszopatná egy ilyen valami, ha zsilipelni kéne. A Duna ugyanis nemzetközi víznek számít, mert több olyan országnak ad tenger felé kijáratot, akiknek nincs tengerpartjuk.
 
Miért? Őket pont megszopatná egy ilyen valami, ha zsilipelni kéne. A Duna ugyanis nemzetközi víznek számít, mert több olyan országnak ad tenger felé kijáratot, akiknek nincs tengerpartjuk.

Két zsilippel (Nagymaros, Baja) a teljes magyar szakaszt az év 365 napjában Budapesttől lefele level VII, Budapest és Nagymaros között a gellérhegyi szűkület miatt Level VIa/b, míg Nagymarostól Bősig megintcsak level VII léptékben tenné hajózhatóvá. Ez olyan lenne a hajózásnak, mintha összevonnánk a karácsonyt, a húsvéttal, a szülinappal és augusztus huszadikával!
 
Két zsilippel (Nagymaros, Baja) a teljes magyar szakaszt az év 365 napjában Budapesttől lefele level VII, Budapest és Nagymaros között a gellérhegyi szűkület miatt Level VIa/b, míg Nagymarostól Bősig megintcsak level VII léptékben tenné hajózhatóvá. Ez olyan lenne a hajózásnak, mintha összevonnánk a karácsonyt, a húsvéttal, a szülinappal és augusztus huszadikával!
Kérdés: ha felduzzasztod a vizet Bajától felfelé akkor mi lenne Bajától lefelé mondjuk egy aszályos nyáron?
 
Minden számítás azon múlik, hogy mekkora területet tudunk elárasztani. A Duna-völgyében viszonylag nagyot és így ott egy tisztességes eséssel az oroszországi Volga-gátakra jellemző igen jelentős vízierőmű létesíthető Baja magasságában. A Tisza völgyében inább, mezőgazdasági (öntözővíz tározás), rekreációs és honvédelmi célzattal lenne érdemes egy amúgy kiváló hajózóutat is eredményező duzzasztássorozatot létrehozni a szűkebben vett Tisza-völgy teraszok közti, jelenleg jobbára ártéri, vizenyős mezők és mocsarak borította részének elárasztásával. Az egykori Bodrog folyó helyét átvevő Bodrog tó, a Takta ág helyén létesülő Takta tó és a kibővített Tisza-tó lenne a magyar Alföld fő víztározója, itt tudnánk tartalékolni a vizet aszályos időkre öntézési céllal. A csongrádi és szegedi duzzasztás rekreációs és hajózási célokat szolgálna. Magának a Duna tónak a keleti partja lényegében egy száz kilométer hosszú homokos strand lenne, ami teljesen új alapokra helyezhetné a magyar idegenforgalmat és maga a duzzasztás szintje megoldaná már félig a Balaton elérését is rendes hajózóúton (a vízpótlást a Murából eszközölném. Ezek azok a gátak, amelyeket nemzetgazdasági jelentőséggel határainkon belül eszközölhetünk:
0o7.jpg

Jelentős áramtermelés: Bős-Nagymaros +Dunató, egyéb nemzetgazdasági cél: tiszai duzzasztások.
Hát ez térképen jól mutat, DE van néhány icike-picike problema:
- szerinted hány-tíz/százezer embert kellene kitelepíteni csak a leendő Duna-tó területéről, hány faluból, és főleg hova?!!
- az M0-tól délre hogyan lehetne megoldani a K-Ny-irányú közúti átvezetéseket, mert ugye ekkora duzzasztásnál a dunaújvárosi, dunaföldvári és szekszárdi hidak is megközelítési problémák miatt használhatatlanná válnának, ilyen hosszú duzzasztással gyakorlatilag kettévágnánk az országot
- a hidak alatt ekkora duzzasztásnál talán csak a horgászladikok tudnának áthajózni, hogy is lenne így hajózás?! Vagy lebontanánk a hidakat?
 
Hát ez térképen jól mutat, DE van néhány icike-picike problema:
- szerinted hány-tíz/százezer embert kellene kitelepíteni csak a leendő Duna-tó területéről, hány faluból, és főleg hova?!!
- az M0-tól délre hogyan lehetne megoldani a K-Ny-irányú közúti átvezetéseket, mert ugye ekkora duzzasztásnál a dunaújvárosi, dunaföldvári és szekszárdi hidak is megközelítési problémák miatt használhatatlanná válnának, ilyen hosszú duzzasztással gyakorlatilag kettévágnánk az országot
- a hidak alatt ekkora duzzasztásnál talán csak a horgászladikok tudnának áthajózni, hogy is lenne így hajózás?! Vagy lebontanánk a hidakat?
Egészen "apró" gondok, a hajózás ennyit nem szív a vízállás miatt...
 
Hát ez térképen jól mutat, DE van néhány icike-picike problema:
- szerinted hány-tíz/százezer embert kellene kitelepíteni csak a leendő Duna-tó területéről, hány faluból, és főleg hova?!!

Több mint ötvenezer embert érintene, mivel az elárasztandó terület jobbára lakatlan mocsár, szikes, stb. Ez igen kevés, legutóbb fél év alatt felhúztunk néhány ezernek egy új falut a vörösiszap katasztrófa után. Itt hosszú évek állnának rendelkezésre, hogy áttelepítsük Kalocsa városát a keletkező Solti-szigetre, Szabadszállást valahová Kiskörös magasságába, Baja alacsonyan fekvő lakótelepét magasabbra, Szekszárd szintén alacsonyan fekvő tizedét kissé följebb és tucatnyi kis falut elszórva a part mentére. Ez a jó a Dunató tervben, hogy csekély számú lakost érint.

Ami komolyabb gond lenne, a földek kárpótlása. Én a zsebszerződésekkel illegálisan külföldi tulajdonba került és a most a kormányzat által haveroknak kiosztott földek elkobzásával természetben csere formájában kárpótolnám a földtulajdonosokat az elárasztott földjeikért.

- az M0-tól délre hogyan lehetne megoldani a K-Ny-irányú közúti átvezetéseket, mert ugye ekkora duzzasztásnál a dunaújvárosi, dunaföldvári és szekszárdi hidak is megközelítési problémák miatt használhatatlanná válnának, ilyen hosszú duzzasztással gyakorlatilag kettévágnánk az országot

Bajánál a gáton. Ugyanis nincsenek kelet-nyugati irányú kapcsolatok. Pontosabban a meglévőek teljesen jelentéktelenek. Nem lenne veszteség. A fejlődési tengely egy Bécstől-Budapesten át-Belgrádig húzódó félhold mentén terül el. Ez keletről és nyugatról is párhuzamosan haladna a tóval. Amit viszont építenék, fejlesztenék, az egy Győr-Szfehérvár-Baja vasútvonal és autópálya. Arra a tó nélkül is szükség lenne!

- a hidak alatt ekkora duzzasztásnál talán csak a horgászladikok tudnának áthajózni, hogy is lenne így hajózás?! Vagy lebontanánk a hidakat?

De szerencsére nincsenek hidak. Csak egy darab Dunaújvárosnál, amit leúsztatnák Szekszárdhoz M6-os Sió hídnak. A többi jelentéktelen kis vasúti, vagy olcsó 2x1-es közúti híd. Elbontott elemeik máshol felhasználhatóak.
 
Több mint ötvenezer embert érintene, mivel az elárasztandó terület jobbára lakatlan mocsár, szikes, stb. Ez igen kevés, legutóbb fél év alatt felhúztunk néhány ezernek egy új falut a vörösiszap katasztrófa után. Itt hosszú évek állnának rendelkezésre, hogy áttelepítsük Kalocsa városát a keletkező Solti-szigetre, Szabadszállást valahová Kiskörös magasságába, Baja alacsonyan fekvő lakótelepét magasabbra, Szekszárd szintén alacsonyan fekvő tizedét kissé följebb és tucatnyi kis falut elszórva a part mentére. Ez a jó a Dunató tervben, hogy csekély számú lakost érint.

Ami komolyabb gond lenne, a földek kárpótlása. Én a zsebszerződésekkel illegálisan külföldi tulajdonba került és a most a kormányzat által haveroknak kiosztott földek elkobzásával természetben csere formájában kárpótolnám a földtulajdonosokat az elárasztott földjeikért.



Bajánál a gáton. Ugyanis nincsenek kelet-nyugati irányú kapcsolatok. Pontosabban a meglévőek teljesen jelentéktelenek. Nem lenne veszteség. A fejlődési tengely egy Bécstől-Budapesten át-Belgrádig húzódó félhold mentén terül el. Ez keletről és nyugatról is párhuzamosan haladna a tóval. Amit viszont építenék, fejlesztenék, az egy Győr-Szfehérvár-Baja vasútvonal és autópálya. Arra a tó nélkül is szükség lenne!



De szerencsére nincsenek hidak. Csak egy darab Dunaújvárosnál, amit leúsztatnák Szekszárdhoz M6-os Sió hídnak. A többi jelentéktelen kis vasúti, vagy olcsó 2x1-es közúti híd. Elbontott elemeik máshol felhasználhatóak.
Háááát.... Ceausescu is ilyeneket talált ki, de azért ő elbújhat mögötted, róla legalább mindenki tudta hogy diktátor. És ha több mint 50000 ember áttelepítése és megélhetése nem sok és az ország kettévágása nem számottevő neked, akkor ezek szerint 10-20ezer muszlim migráns betelepítése se lenne probléma?!!
 
Bírom ezt a mikroerōműzést. Gyártottunk a volt munkahelyemen turbinaházakat - 4-5 méter átmérōvel, pl. ennek a cégnek is. Van az oldalukon egy kalkulátor, hogy hova, mit. Lehet álmodozni, de a fizika ezt leszarja.

https://www.global-hydro.eu/de/produkte/turbinenkalkulator/

Remélem, ezzel sikerül a hülyeségek további terjedését megállítani. Régen regisztáció nélkül működött.
 
Háááát.... Ceausescu is ilyeneket talált ki, de azért ő elbújhat mögötted, róla legalább mindenki tudta hogy diktátor. És ha több mint 50000 ember áttelepítése és megélhetése nem sok és az ország kettévágása nem számottevő neked, akkor ezek szerint 10-20ezer muszlim migráns betelepítése se lenne probléma?!!

Ezek teljesen normális dolog. Szerte a világban zajlanak jelenleg is ennél nagyobb léptékű építkezések. Az a tény, hogy Magyarországon évtizedek óta semmi nem épül nem jelenti azt, hogy ötvenezervalahány ember áttelepítése valami rendkívüli dolog lenne egy ilyen méretű beruházás esetén. Az az ötvenezer ember poros alföldi falvakból lényegében balatonparti értékű ingatlanokban találja majd magát, azzal a különbséggel, hogy lebetonozott helyett gyönyörű homokos strandja lesz a kunság homokán egy olyan tó partján, aminek túlpartját nyugatról-kelet felé nézve csak nagyon tiszta időben lehet majd látni a föld görbülete miatt!

Egy random felszámolandó településen, Dunapatajban egy viszonylag modern és jó állapotban lévő 120 négyzetméteres családi ház tízmillió Forint körül van. Ugyanez mondjuk egy random, nem frekventált balatonparti településen, a példa kedvéért Balatonszemesen harmincmillió. Azt a "szerencsétlen" ötvenezret ilyen cserére kényszerítené az állam, kapna egy hasonló alapterületű, vadonat új házat, kerttel egy vízparti településen e kisebb tengernyi tó mellett, száz méterre a Balaton déli partjánál kétszer hosszabb, végeláthatatlan homokos strandtól.

Az idegenforgalmi jelentősége ennek felbecsülhetetlen lesz. Mindent amit elcsesztünk a Balatonnál itt jobban csinálhatunk!

Azt pedig mégegyszer hangsúlyozom, hogy nincsenek a területen kelet-nyugati irányú kapcsolatok. Van néhány híd forgalom nélkül és ennyi, mert ilyen irányú gazdasági kapcsolatok az országon belül nem igazán léteznek.