Haditechnikai beszélgető

Status
Not open for further replies.
Egyébként pedig:
spacer.gif

Tábori rabbik, Izrael
facebook.png
twitter.png


2012-11-29 15:42:04
tora.jpg
Sok országban biztosítják a zsidó hitűek vallásgyakorlását tábori rabbikkal. Sokszor látszik azonban az is, hogy nem mindig a valós igényeket szeretnék ezzel kielégíteni, inkább a vallásszabadság biztosításának szimbólumai a katonarabbik egy-egy hadseregben.
A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ez nemcsak a rabbikra igaz, hanem más vallásokra is; ilyen például az USA-ban a szikhek vagy a humanisták katonalelkészei. Hazánkban jelenleg két főrabbi szolgál, "sima" rabbik ugyanis nincsenek; két zsidó vallású irányzat két vezetővel van jelen. Az egyik Totha Péter Joel a MAZSIHISZ részéről, és Köves Slomó az EMIH részéről. Ahogy a katolikus tábori püspök, úgy ők sem lettek katonai rendfokozattal ellátva, a HM civil alkalmazottai.
...
linkek:
http://www.taborilelkesz.hu/type.php?typeID=3
 
Nekünk van tábori lelkészünk ő konkrétan őrnagy de még nem láttam olyan tábori lelkészt akinek ne lenne rendfokozata.
 
Ami pedig a tábori rabbikat illeti nem valólós igény alapján lettek ez nyilvánvaló.
 
Így van. Olcsóbbak és sok esetben mostanra megbízhatóbbak a magyar munkások, mint a sok német Mehmet. Minden rasszista felhang nélkül, a valóság az ez.
 
Technikai jellegű kérdésem lenne: egy 8000 méter magasan repülő repülőn mekkora lehet a légnyomás különbség a földihez (beszálláskori) képest?
Természetesen a kabin túlnyomásos, de emelkedéskor meg perceg az ember füle, azaz csak van valamekkora eltérés.
A dolog csak azért érdekelne, mert amikor a légnyomás emelkedik egy jó 20-30 hPa-t, akkor a derekamban a porckorong-sérv nyavíkol (finoman zsibbadó labfej, vagy csak fáj, vagy csak az oldalam fáj tompán - de ezek lehetnek simán szalagos cuccok is). Viszont repülőn ezt nem sikerült megismételnem 4 kísérletben (1 és 2 órás utazások). Pedig a gyorsabb változas miatt jobban kellene ütnie. Másfelől viszont nem mozgok, így nincs annyi statikus-dinamikus terhelés sem.
 
Technikai jellegű kérdésem lenne: egy 8000 méter magasan repülő repülőn mekkora lehet a légnyomás különbség a földihez (beszálláskori) képest?
Természetesen a kabin túlnyomásos, de emelkedéskor meg perceg az ember füle, azaz csak van valamekkora eltérés.
A dolog csak azért érdekelne, mert amikor a légnyomás emelkedik egy jó 20-30 hPa-t, akkor a derekamban a porckorong-sérv nyavíkol (finoman zsibbadó labfej, vagy csak fáj, vagy csak az oldalam fáj tompán - de ezek lehetnek simán szalagos cuccok is). Viszont repülőn ezt nem sikerült megismételnem 4 kísérletben (1 és 2 órás utazások). Pedig a gyorsabb változas miatt jobban kellene ütnie. Másfelől viszont nem mozgok, így nincs annyi statikus-dinamikus terhelés sem.
Airlinernél tudtommal állandó, kb 2000 méternek megfelelő légnyomást tartanak. Vadászgépen ne, lásd F-15-ös írásban a diagramot.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Én is úgy tudom, hogy a B787 / A350 előtti, széles körben elterjed típusokon alkalmazott kabinnyomás jellemzően 7000 - 8000 láb (2100 - 2400 méter) tengerszint feletti magasságon lévőnek felel meg. A B787 és A350 esetében alkalmazott kompozit megoldások miatt nagyobb kabinnyomás is kialakítható, ezek esetében 6000 lábról írnak.
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Technikai jellegű kérdésem lenne: egy 8000 méter magasan repülő repülőn mekkora lehet a légnyomás különbség a földihez (beszálláskori) képest?
Természetesen a kabin túlnyomásos, de emelkedéskor meg perceg az ember füle, azaz csak van valamekkora eltérés.
A dolog csak azért érdekelne, mert amikor a légnyomás emelkedik egy jó 20-30 hPa-t, akkor a derekamban a porckorong-sérv nyavíkol (finoman zsibbadó labfej, vagy csak fáj, vagy csak az oldalam fáj tompán - de ezek lehetnek simán szalagos cuccok is). Viszont repülőn ezt nem sikerült megismételnem 4 kísérletben (1 és 2 órás utazások). Pedig a gyorsabb változas miatt jobban kellene ütnie. Másfelől viszont nem mozgok, így nincs annyi statikus-dinamikus terhelés sem.
Egyszer valami olyasmit mondtak tévében ismeretterjesztő műsorban, hogy azért érezzük meg hamarabb a frontot, mert a levegő elektromágnesességében áll be először változás.
Felvetésedre most úgy hirtelen beírtam a google-ba frontérzékenység elektromágneses szavakat, az első találat, amit kidobott találat:
https://hidegkamra.hu/tudastar/fronterzekenyseg

Jobban belegondolva; a frontérzékenyeknek ordítania kéne kórusban az emelkedő - süllyedő utasszállító repülőgépeken.:confused:o_O:)
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Airlinernél tudtommal állandó, kb 2000 méternek megfelelő légnyomást tartanak. Vadászgépen ne, lásd F-15-ös írásban a diagramot.
Én is úgy tudom, hogy a B787 / A350 előtti, széles körben elterjed típusokon alkalmazott kabinnyomás jellemzően 7000 - 8000 láb (2100 - 2400 méter) tengerszint feletti magasságon lévőnek felel meg. A B787 és A350 esetében alkalmazott kompozit megoldások miatt nagyobb kabinnyomás is kialakítható, ezek esetében 6000 lábról írnak.
Köszi!
440px-Pressure_air.svg.png

A táblázat szerint akkor utazó magasságon valami 800 hPa körüli nyomás lehet, ami azért ütősebb mint egy hidegfrontos 30 hPa légnyomás változás.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Majd akkor is ezt írd mikor hülyére pofozzák a ruszki gépeket ;)
Rónika!!

Mondj egy nemzetet aki VALAHA hülyére pofozta volna ezt a nemzetet ...ezt a nemzetet több évszázada akarja a fél nyugati világ hülyére pofozni....kb annyi esélyük van mint arra,hogy te kigyógyulj az agyament kártyajáték gondolkodásodból.....
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and zsolti
Rónika!!

Mondj egy nemzetet aki VALAHA hülyére pofozta volna ezt a nemzetet ...ezt a nemzetet több évszázada akarja a fél nyugati világ hülyére pofozni....kb annyi esélyük van mint arra,hogy te kigyógyulj az agyament kártyajáték gondolkodásodból.....

Nem mostanában volt, de a mongolok átgázoltak rajtuk is. Mondhatjuk hogy hülyére pofozták őket. Nyilván a 13-ik században nem Oroszország néven futottak, de csak ők lakták azt a környéket.
 
Nem mostanában volt, de a mongolok átgázoltak rajtuk is. Mondhatjuk hogy hülyére pofozták őket. Nyilván a 13-ik században nem Oroszország néven futottak, de csak ők lakták azt a környéket.
Viszont most nyugati azért nekem sem igen ugrik be, pedig páran rájuk próbáltak, olyanok is akik az adott kor legerősebb/legfélelmetesebbjei közül voltak valók.
 
Köszi a linket. Érdekes amit írnak. Olvasgatni fogom a többi bejegyzését is.

"A lovat illetően a kétségek a következő évszázadban is felmerültek. Pauszaniász görög földrajztudós szerint a legjobb esetben is egyfajta faltörő kos lehetett, aligha tekinthetők a trójaiak annyira együgyűnek, hogy bedőltek volna egy ilyen cselnek."

Elgondolkoztató dolgokat ír.

(A lovas megoldás, pedig jobban tetszik. A bepiált társaság behúzta a lovat a a benne lévő szomjasakkal együtt, akik bajtársiasságból beengedték a kint lévő szomjasakat.

Beittak együtt, oszt máris kész a baj.)
:)
 
  • Tetszik
Reactions: misinator
Viszont most nyugati azért nekem sem igen ugrik be, pedig páran rájuk próbáltak, olyanok is akik az adott kor legerősebb/legfélelmetesebbjei közül voltak valók.
25 éve le lettek győzve, köztük az ilyen modern F35-ös kategóriájú és erőforrás igényű fegyverrendszereknek köszönhetően hogy fenntartsák a versenyelőnyt az Egyesült Államok számra.
 
25 éve le lettek győzve, köztük az ilyen modern F35-ös kategóriájú és erőforrás igényű fegyverrendszereknek köszönhetően hogy fenntartsák a versenyelőnyt az Egyesült Államok számra.

A " hülyére lett pofozva" kitétel az akkor lenne igaz, ha Abrams tankok vonultak volna fel a Moszkva téren, felettük meg kötelékben F16-osok. A hülyére pofozás az ott kezdődik, mikor a Diadalív árnyékában integetsz kifelé a Kübelwagenból.
 
A " hülyére lett pofozva" kitétel az akkor lenne igaz, ha Abrams tankok vonultak volna fel a Moszkva téren, felettük meg kötelékben F16-osok. A hülyére pofozás az ott kezdődik, mikor a Diadalív árnyékában integetsz kifelé a Kübelwagenból.
Amit a finnektől kaptak a téli háborúban az simán kimeríti a hülyére pofozás fogalmát. 20-30 tank veszteség az egyik oldalon, 2-3 ezer a másikon, százszoros különbség. Az emberveszteség és a repülők vesztesége is nagyjából tízszeres. Hülyére pofozás volt az a javából.
 
A " hülyére lett pofozva" kitétel az akkor lenne igaz, ha Abrams tankok vonultak volna fel a Moszkva téren, felettük meg kötelékben F16-osok. A hülyére pofozás az ott kezdődik, mikor a Diadalív árnyékában integetsz kifelé a Kübelwagenból.

Katonailag a hidegháborút az atomfegyverek miatt nem lehetett megnyerni. (Nem mellesleg én nem hinném, hogy a NATO akart e volna támadólag fellépni.) Nem katonailag viszont a VSZ, SZU szétesése egy gigantikus vereség volt az egyik oldalnak. A fél évszázadon keresztül meglevő katonai erőegyensúly totálisan felborult, a VSZ tagokból és Szu részekből NATO tagok lettek vagy FÁK országok. Egy 400milliós blokkból lett egy 130milliós. 250milliós Szuból lett 130milliós Oroszo. Lakosságra nézve ez durvább mint ami MOnak trianon volt.

Hülyére lettek pofozva. Mindezt úgy, hogy nem kellett millióknak meghallniuk. Vhol ennél szebben nem lehet egy háborút megnyerni.
 
Amit a finnektől kaptak a téli háborúban az simán kimeríti a hülyére pofozás fogalmát. 20-30 tank veszteség az egyik oldalon, 2-3 ezer a másikon, százszoros különbség. Az emberveszteség és a repülők vesztesége is nagyjából tízszeres. Hülyére pofozás volt az a javából.

Szokás szerint túlzásokba esel, mint mindig csak a gyűlölet beszél belőled.
 
Status
Not open for further replies.