F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
A repülési magasság a kulcs. Ha 7-10 km-en csinálja ezt leborításos izét a Raptor, akkor a levegő sűrűsége miatt a rakéta égésvégi sebessége nagyobb és a lassulás miatt kijöhet. 3-4 km-es magasságban távolodó cél ellen már nemigen. Persze a Raptor a mesében repül 3-4-en elvileg viszont a BVR/WVR észlelési nélküli merge magasságra meg élő példa talán nem is volt eddig...

Szerintem tengerszinten is belefér a 4 mérföld. DCS-ben 2-3 mérföld között hangsebesség feletti kergetésnél az már NEZ határán van kb. és az a rakéta jó ha a felét tudja az igazinak. Ha a cél hangsebességgel menekül az AMRAAM égésidejére meg átlag M3at számolunk tengerszinten ami nagyjából valós akkor majdnem égésidőn belül elkapja.

Mintha úgy emlékeznék, hogy Izrael esetében voltak olyan mergek, amik "véletlenül" jöttek létre. Asszem az F-15 ös írásba volt egy olyan Sasról szó, amit seggbe lőttek R-60al, és 1 hajtóművel ment haza. Persze ettől függetlenül manapság nem sok realitása van annak, hogy véletlenül egymásba botlanak a gépek.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 169
113
Te leírtad azt, hogy mi és hogyan nem sikerülhetett. A videón meg ott van, hogy mit csinált a Rator. Ez a hsz-ed elejét zárójelbe teszi. Érdekesség, jó tudni, de nem globális limit.

Te nem érted, amit leírtam.
Az F-22-esnél nincs más, csak 2D vektorálás, de nem azért mert a manőverhez nem kell, hanem mert az F-22-esnek ehhez a manőverhez nem kell. Különbség.
A nem kontrarotáló forgórészes hajtóművel szerelt típusoknak ehhez a manőverhez 3D-s vektorálás kell. A megindításhoz nem, de a befejezéshez mindenképp.
Nem írtam sehol, hogy az F-22-es mire nem képes.
Semmi nem tesz zárójelbe semmit.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
Szerintem tengerszinten is belefér a 4 mérföld. DCS-ben 2-3 mérföld között hangsebesség feletti kergetésnél az már NEZ határán van kb. és az a rakéta jó ha a felét tudja az igazinak. Ha a cél hangsebességgel menekül az AMRAAM égésidejére meg átlag M3at számolunk tengerszinten ami nagyjából valós akkor majdnem égésidőn belül elkapja.

Mintha úgy emlékeznék, hogy Izrael esetében voltak olyan mergek, amik "véletlenül" jöttek létre. Asszem az F-15 ös írásba volt egy olyan Sasról szó, amit seggbe lőttek R-60al, és 1 hajtóművel ment haza. Persze ettől függetlenül manapság nem sok realitása van annak, hogy véletlenül egymásba botlanak a gépek.
Tegyük fel, hogy a szuperszonikus seb. határán merge után nem fordul a cél. 300 m/s. Az F-22 a leborítás után jó, ha 80 m/s sebességgel még távolodik. Tehát a rakéta csak akkor közeledik a célpont felé, ha annak sebessége legalább 300 m/s.

Tengerszinten az AIM-120 égévésvégi sebessége tengerszinten - 80 m/s-ról kb. 800-900 m/s táján lehet. Az AIM-120B dual thrust volt, az AIM-120C elvileg single thrust, csak elnyújtott égésidővel. Tehát kb. 1,5 sec után lesz a rakétának talán akkora sebessége, hogy a célpont ne távolodjon, aztán az átlag sebességdifi a maradék kb. 7 sec alatt alig 300 m/s. Tehát kb. 2 km távolságot küzld le a rakéta és utána már lassulni kezd. TEhát, ha az indítás pillanatában a távolság 6 km, akkor tengerszinten már a DLZ széle. Ha a cél manőverezik a 6 km táján az RWR miatt a rakéta tutira nem fogja lekövetni, mert hangsebesség alatt manőverezőképesség 0 és affelé köeledve a mozgási energia tartaléka manőverre nagyon kevés.

Tengerszinten amúgy sincs légiharc. 4-5 km magasan ez a táv már inkább 8-9 km. 10 km magasan meg 13-14 km.
 
  • Tetszik
Reactions: endre

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 368
8 535
113
Te nem érted, amit leírtam.
Az F-22-esnél nincs más, csak 2D vektorálás, de nem azért mert a manőverhez nem kell, hanem mert az F-22-esnek ehhez a manőverhez nem kell. Különbség.
A nem kontrarotáló forgórészes hajtóművel szerelt típusoknak ehhez a manőverhez 3D-s vektorálás kell. A megindításhoz nem, de a befejezéshez mindenképp.
Nem írtam sehol, hogy az F-22-es mire nem képes.
Semmi nem tesz zárójelbe semmit.

Egy hajtóműnél egyértelmű, hogy mit jelent az ellenforgó részek. De ha két hajtómű van, akkor hajtóművenként is ellenforgónak kell lennie, vagy elég ha a két hajtómű egymáshoz képest ellenforgó?
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 368
8 535
113
Egy hajtóműnél egyértelmű, hogy mit jelent az ellenforgó részek. De ha két hajtómű van, akkor hajtóművenként is ellenforgónak kell lennie, vagy elég ha a két hajtómű egymáshoz képest ellenforgó?

Bár lehet, ha két hajtómű van egy gépen, akkor azok mindig ellenforgók egymáshoz képest. Nem tudom hirtelen.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 169
113
Nem csinâlnak ilyet. A MiG-29-esek korai szériáinál volt külön jobbos és balos RD-33-as, de csak a csőcsatlakozások és a segédberendezések tekintetében. Később ezt elhagyták és egységesek lettek. De logisztikai szempontból gyárthatatlan és/vagy extrém drága lenne külön jobbos és balos forgórészeket előállítani.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Tegyük fel, hogy a szuperszonikus seb. határán merge után nem fordul a cél. 300 m/s. Az F-22 a leborítás után jó, ha 80 m/s sebességgel még távolodik. Tehát a rakéta csak akkor közeledik a célpont felé, ha annak sebessége legalább 300 m/s.

Tengerszinten az AIM-120 égévésvégi sebessége tengerszinten - 80 m/s-ról kb. 800-900 m/s táján lehet. Az AIM-120B dual thrust volt, az AIM-120C elvileg single thrust, csak elnyújtott égésidővel. Tehát kb. 1,5 sec után lesz a rakétának talán akkora sebessége, hogy a célpont ne távolodjon, aztán az átlag sebességdifi a maradék kb. 7 sec alatt alig 300 m/s. Tehát kb. 2 km távolságot küzld le a rakéta és utána már lassulni kezd. TEhát, ha az indítás pillanatában a távolság 6 km, akkor tengerszinten már a DLZ széle. Ha a cél manőverezik a 6 km táján az RWR miatt a rakéta tutira nem fogja lekövetni, mert hangsebesség alatt manőverezőképesség 0 és affelé köeledve a mozgási energia tartaléka manőverre nagyon kevés.

Tengerszinten amúgy sincs légiharc. 4-5 km magasan ez a táv már inkább 8-9 km. 10 km magasan meg 13-14 km.

Végre hazaértem. Van egy ismerősöm aki néhány másik emberrel összefogva megpróbálta visszafejteni a C5 AMRAAM kinematikai képességeit. Van róla egy egész komoly PDF, nemtudom te találkoztál-e már vele. A srác asszem az Airbusnál dolgozik CFD szimulációs területen.

Kicsit más gyorsulás profilra emlékeztem (hogy miből azt nem tudom). Gyakorlatilag a 8sec-es égésidő végéig időarányosan nézve kvázi lineáris a gyorsulás végig ugyanakkora meredekséggel (számomra ez elég meglepő). A különbség annyi, hogy a magasságtól függ a meredekség.

Pl. most összenéztem Mach vs megtett út illetve a Mach vs idő grafikonokat egy M0.83 es indításnál 500m-en. Indítástól 22 másodperc után esett vissza a rakéta sebessége M1.5 alá amennyi idő alatt a 300 m/s-el menekülő cél 6,6 km-t tesz meg míg a rakéta 17 km-t tesz meg. Ez a 4 mérföldbe belefér, Mondjuk ez az egész 1G-re volt megadva, ami nem túl realisztikus, viszont ilyen szituban a célnak nincs nagy manőverezési szabadsága, mert kb. bármilyen manővernél a rakéta javára dolgozik..

Nyilván az egész kicsit árnyaltabb, ha nem M0.83 ról indítasz hanem mondjuk M0.4 ről mert agyon rángatod a gépet. Abban igazad van, hogy a DLZ széle, meg abban is, hogy nem valószínű, hogy bármikor kialakulna egy ilyen helyzet.
 
M

molnibalage

Guest
Végre hazaértem. Van egy ismerősöm aki néhány másik emberrel összefogva megpróbálta visszafejteni a C5 AMRAAM kinematikai képességeit. Van róla egy egész komoly PDF, nemtudom te találkoztál-e már vele. A srác asszem az Airbusnál dolgozik CFD szimulációs területen.

Kicsit más gyorsulás profilra emlékeztem (hogy miből azt nem tudom). Gyakorlatilag a 8sec-es égésidő végéig időarányosan nézve kvázi lineáris a gyorsulás végig ugyanakkora meredekséggel (számomra ez elég meglepő). A különbség annyi, hogy a magasságtól függ a meredekség.

Pl. most összenéztem Mach vs megtett út illetve a Mach vs idő grafikonokat egy M0.83 es indításnál 500m-en. Indítástól 22 másodperc után esett vissza a rakéta sebessége M1.5 alá amennyi idő alatt a 300 m/s-el menekülő cél 6,6 km-t tesz meg míg a rakéta 17 km-t tesz meg. Ez a 4 mérföldbe belefér, Mondjuk ez az egész 1G-re volt megadva, ami nem túl realisztikus, viszont ilyen szituban a célnak nincs nagy manőverezési szabadsága, mert kb. bármilyen manővernél a rakéta javára dolgozik..

Nyilván az egész kicsit árnyaltabb, ha nem M0.83 ról indítasz hanem mondjuk M0.4 ről mert agyon rángatod a gépet. Abban igazad van, hogy a DLZ széle, meg abban is, hogy nem valószínű, hogy bármikor kialakulna egy ilyen helyzet.
Lehet, hogy már láttam, mert BMS4 fórumon talán posztoták már. A BMS4-ben levő model elég korrekt. A tolóerő karakterisztikát kimásolhatom, ha érdekel.
 

wankel

Well-Known Member
2016. december 23.
1 040
4 967
113
DazvbaTW0AAHVZF.jpg

Power!!!
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
37 509
72 512
113

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 560
113
  • Tetszik
Reactions: endre and fishbed

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 085
60 169
113
http://files.mkle.net/200008253-acd4aadcd5/10 Babusa Bianki Különleges STOL és WIG képességű jav.FORM.pdf
Elnézést,hogy újra megprbálom,de kiváncsi természet vagyok.És hsz-aid alapján meg tudod itélni,hogy ez a tervezet életképes és repülőképes eszközt eredményezne megépitve,vagy csak egy humbuk?
Bocsi, de ez nem ebbe a topicba való.
Amúgy a légcsavarjai inkább egy UL gépéről lettek véve (tudom, hogy csak 3D), miközben azt olvasom, hogy 1100 lóerős gázturbina hajtja.
 

angelsoul

Well-Known Member
2016. február 13.
2 315
13 365
113

Mondjuk írtak lehetsége engine failuret is, fene se tudja, milyen magasságon húzta be a futót - én az előbbire hajlok, egyrészt a nyomvonal, másrészt a decision point miatt.
Futót ugye akkor húzzuk be, mikor a pálya elment, vagyis "re-land not possible". Na most itt kellett elmennie a hajtóműnek, mivel rotate után még megnézed kinn van e a három zöld, full klapni, aztán visszaszállsz - na itt ez nem volt meg.
Na itt töprengek azon, hogy volt-e engine failure. Elvileg ha nem rotate közben húzza be, nem eshet vissza hasra (de azt sem engedi a súlykapcsló gondolom ennél sem), nem hinném olyan nyomatékot okozna a légerőváltozás.
Ha viszont kipurcant egy hajtómű, akkor esett a teljesítmény annyit, hogy hiába ment a memory items (belépsz, fullgáz, Go-around pitch, etc...), a gép pöttyet korai húzásnál visszaeshetett. Gondolom ennél nem nagy az asszimetria, ha kidöglik egy hajtómű, hiszen közel vannak, de a tolóerővesztés bőven elég.