F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

[blaze]

A repülési magasság a kulcs. Ha 7-10 km-en csinálja ezt leborításos izét a Raptor, akkor a levegő sűrűsége miatt a rakéta égésvégi sebessége nagyobb és a lassulás miatt kijöhet. 3-4 km-es magasságban távolodó cél ellen már nemigen. Persze a Raptor a mesében repül 3-4-en elvileg viszont a BVR/WVR észlelési nélküli merge magasságra meg élő példa talán nem is volt eddig...

Szerintem tengerszinten is belefér a 4 mérföld. DCS-ben 2-3 mérföld között hangsebesség feletti kergetésnél az már NEZ határán van kb. és az a rakéta jó ha a felét tudja az igazinak. Ha a cél hangsebességgel menekül az AMRAAM égésidejére meg átlag M3at számolunk tengerszinten ami nagyjából valós akkor majdnem égésidőn belül elkapja.

Mintha úgy emlékeznék, hogy Izrael esetében voltak olyan mergek, amik "véletlenül" jöttek létre. Asszem az F-15 ös írásba volt egy olyan Sasról szó, amit seggbe lőttek R-60al, és 1 hajtóművel ment haza. Persze ettől függetlenül manapság nem sok realitása van annak, hogy véletlenül egymásba botlanak a gépek.

 

[Allesmor Obranna]

Te leírtad azt, hogy mi és hogyan nem sikerülhetett. A videón meg ott van, hogy mit csinált a Rator. Ez a hsz-ed elejét zárójelbe teszi. Érdekesség, jó tudni, de nem globális limit.

Te nem érted, amit leírtam.
Az F-22-esnél nincs más, csak 2D vektorálás, de nem azért mert a manőverhez nem kell, hanem mert az F-22-esnek ehhez a manőverhez nem kell. Különbség.
A nem kontrarotáló forgórészes hajtóművel szerelt típusoknak ehhez a manőverhez 3D-s vektorálás kell. A megindításhoz nem, de a befejezéshez mindenképp.
Nem írtam sehol, hogy az F-22-es mire nem képes.
Semmi nem tesz zárójelbe semmit.

 

[molnibalage]

Szerintem tengerszinten is belefér a 4 mérföld. DCS-ben 2-3 mérföld között hangsebesség feletti kergetésnél az már NEZ határán van kb. és az a rakéta jó ha a felét tudja az igazinak. Ha a cél hangsebességgel menekül az AMRAAM égésidejére meg átlag M3at számolunk tengerszinten ami nagyjából valós akkor majdnem égésidőn belül elkapja.

Mintha úgy emlékeznék, hogy Izrael esetében voltak olyan mergek, amik "véletlenül" jöttek létre. Asszem az F-15 ös írásba volt egy olyan Sasról szó, amit seggbe lőttek R-60al, és 1 hajtóművel ment haza. Persze ettől függetlenül manapság nem sok realitása van annak, hogy véletlenül egymásba botlanak a gépek.

Tegyük fel, hogy a szuperszonikus seb. határán merge után nem fordul a cél. 300 m/s. Az F-22 a leborítás után jó, ha 80 m/s sebességgel még távolodik. Tehát a rakéta csak akkor közeledik a célpont felé, ha annak sebessége legalább 300 m/s.

Tengerszinten az AIM-120 égévésvégi sebessége tengerszinten - 80 m/s-ról kb. 800-900 m/s táján lehet. Az AIM-120B dual thrust volt, az AIM-120C elvileg single thrust, csak elnyújtott égésidővel. Tehát kb. 1,5 sec után lesz a rakétának talán akkora sebessége, hogy a célpont ne távolodjon, aztán az átlag sebességdifi a maradék kb. 7 sec alatt alig 300 m/s. Tehát kb. 2 km távolságot küzld le a rakéta és utána már lassulni kezd. TEhát, ha az indítás pillanatában a távolság 6 km, akkor tengerszinten már a DLZ széle. Ha a cél manőverezik a 6 km táján az RWR miatt a rakéta tutira nem fogja lekövetni, mert hangsebesség alatt manőverezőképesség 0 és affelé köeledve a mozgási energia tartaléka manőverre nagyon kevés.

Tengerszinten amúgy sincs légiharc. 4-5 km magasan ez a táv már inkább 8-9 km. 10 km magasan meg 13-14 km.

 

[beta]

Te nem érted, amit leírtam.
Az F-22-esnél nincs más, csak 2D vektorálás, de nem azért mert a manőverhez nem kell, hanem mert az F-22-esnek ehhez a manőverhez nem kell. Különbség.
A nem kontrarotáló forgórészes hajtóművel szerelt típusoknak ehhez a manőverhez 3D-s vektorálás kell. A megindításhoz nem, de a befejezéshez mindenképp.
Nem írtam sehol, hogy az F-22-es mire nem képes.
Semmi nem tesz zárójelbe semmit.

Egy hajtóműnél egyértelmű, hogy mit jelent az ellenforgó részek. De ha két hajtómű van, akkor hajtóművenként is ellenforgónak kell lennie, vagy elég ha a két hajtómű egymáshoz képest ellenforgó?

 

[beta]

Egy hajtóműnél egyértelmű, hogy mit jelent az ellenforgó részek. De ha két hajtómű van, akkor hajtóművenként is ellenforgónak kell lennie, vagy elég ha a két hajtómű egymáshoz képest ellenforgó?

Bár lehet, ha két hajtómű van egy gépen, akkor azok mindig ellenforgók egymáshoz képest. Nem tudom hirtelen.

 

[endre]

Bár lehet, ha két hajtómű van egy gépen, akkor azok mindig ellenforgók egymáshoz képest. Nem tudom hirtelen.

A legtöbb gép esetében szerintem nem azok. A logisztikusok nem biztos, hogy örülnének, ha külön jobbos-balos hajtóművekkel kellene dolgozniuk.

 

[Allesmor Obranna]

Nem csinâlnak ilyet. A MiG-29-esek korai szériáinál volt külön jobbos és balos RD-33-as, de csak a csőcsatlakozások és a segédberendezések tekintetében. Később ezt elhagyták és egységesek lettek. De logisztikai szempontból gyárthatatlan és/vagy extrém drága lenne külön jobbos és balos forgórészeket előállítani.

 

[blaze]

Tegyük fel, hogy a szuperszonikus seb. határán merge után nem fordul a cél. 300 m/s. Az F-22 a leborítás után jó, ha 80 m/s sebességgel még távolodik. Tehát a rakéta csak akkor közeledik a célpont felé, ha annak sebessége legalább 300 m/s.

Tengerszinten az AIM-120 égévésvégi sebessége tengerszinten - 80 m/s-ról kb. 800-900 m/s táján lehet. Az AIM-120B dual thrust volt, az AIM-120C elvileg single thrust, csak elnyújtott égésidővel. Tehát kb. 1,5 sec után lesz a rakétának talán akkora sebessége, hogy a célpont ne távolodjon, aztán az átlag sebességdifi a maradék kb. 7 sec alatt alig 300 m/s. Tehát kb. 2 km távolságot küzld le a rakéta és utána már lassulni kezd. TEhát, ha az indítás pillanatában a távolság 6 km, akkor tengerszinten már a DLZ széle. Ha a cél manőverezik a 6 km táján az RWR miatt a rakéta tutira nem fogja lekövetni, mert hangsebesség alatt manőverezőképesség 0 és affelé köeledve a mozgási energia tartaléka manőverre nagyon kevés.

Tengerszinten amúgy sincs légiharc. 4-5 km magasan ez a táv már inkább 8-9 km. 10 km magasan meg 13-14 km.

Végre hazaértem. Van egy ismerősöm aki néhány másik emberrel összefogva megpróbálta visszafejteni a C5 AMRAAM kinematikai képességeit. Van róla egy egész komoly PDF, nemtudom te találkoztál-e már vele. A srác asszem az Airbusnál dolgozik CFD szimulációs területen.

Kicsit más gyorsulás profilra emlékeztem (hogy miből azt nem tudom). Gyakorlatilag a 8sec-es égésidő végéig időarányosan nézve kvázi lineáris a gyorsulás végig ugyanakkora meredekséggel (számomra ez elég meglepő). A különbség annyi, hogy a magasságtól függ a meredekség.

Pl. most összenéztem Mach vs megtett út illetve a Mach vs idő grafikonokat egy M0.83 es indításnál 500m-en. Indítástól 22 másodperc után esett vissza a rakéta sebessége M1.5 alá amennyi idő alatt a 300 m/s-el menekülő cél 6,6 km-t tesz meg míg a rakéta 17 km-t tesz meg. Ez a 4 mérföldbe belefér, Mondjuk ez az egész 1G-re volt megadva, ami nem túl realisztikus, viszont ilyen szituban a célnak nincs nagy manőverezési szabadsága, mert kb. bármilyen manővernél a rakéta javára dolgozik..

Nyilván az egész kicsit árnyaltabb, ha nem M0.83 ról indítasz hanem mondjuk M0.4 ről mert agyon rángatod a gépet. Abban igazad van, hogy a DLZ széle, meg abban is, hogy nem valószínű, hogy bármikor kialakulna egy ilyen helyzet.

 

[molnibalage]

Végre hazaértem. Van egy ismerősöm aki néhány másik emberrel összefogva megpróbálta visszafejteni a C5 AMRAAM kinematikai képességeit. Van róla egy egész komoly PDF, nemtudom te találkoztál-e már vele. A srác asszem az Airbusnál dolgozik CFD szimulációs területen.

Kicsit más gyorsulás profilra emlékeztem (hogy miből azt nem tudom). Gyakorlatilag a 8sec-es égésidő végéig időarányosan nézve kvázi lineáris a gyorsulás végig ugyanakkora meredekséggel (számomra ez elég meglepő). A különbség annyi, hogy a magasságtól függ a meredekség.

Pl. most összenéztem Mach vs megtett út illetve a Mach vs idő grafikonokat egy M0.83 es indításnál 500m-en. Indítástól 22 másodperc után esett vissza a rakéta sebessége M1.5 alá amennyi idő alatt a 300 m/s-el menekülő cél 6,6 km-t tesz meg míg a rakéta 17 km-t tesz meg. Ez a 4 mérföldbe belefér, Mondjuk ez az egész 1G-re volt megadva, ami nem túl realisztikus, viszont ilyen szituban a célnak nincs nagy manőverezési szabadsága, mert kb. bármilyen manővernél a rakéta javára dolgozik..

Nyilván az egész kicsit árnyaltabb, ha nem M0.83 ról indítasz hanem mondjuk M0.4 ről mert agyon rángatod a gépet. Abban igazad van, hogy a DLZ széle, meg abban is, hogy nem valószínű, hogy bármikor kialakulna egy ilyen helyzet.

Lehet, hogy már láttam, mert BMS4 fórumon talán posztoták már. A BMS4-ben levő model elég korrekt. A tolóerő karakterisztikát kimásolhatom, ha érdekel.

 

[Terminator]

Csak egy promo video:

https://www.facebook.com/

 

[wankel]

Power!!!

 

[Terminator]

https://www.blogbeforeflight.net/2018/04/usaf-f-22-raptor-suffers-accident-during-take-off.html

"An F-22A Raptor belonging to the 3rd Wing of the Joint Base Elmendorf-Richardson was involved in a serious accident on April 13. The details are not clear, but a source told The War Zone that the pilot could have retracted the gear too early during take-off causing the crash of the plane."

 

[boki]

https://www.blogbeforeflight.net/2018/04/usaf-f-22-raptor-suffers-accident-during-take-off.html

"An F-22A Raptor belonging to the 3rd Wing of the Joint Base Elmendorf-Richardson was involved in a serious accident on April 13. The details are not clear, but a source told The War Zone that the pilot could have retracted the gear too early during take-off causing the crash of the plane."

 

[Allesmor Obranna]

Érdekesen állnak a fúvócsövei.

 

[Celebra]

Érdekesen állnak a fúvócsövei.

http://files.mkle.net/200008253-acd...Különleges STOL és WIG képességű jav.FORM.pdf
Elnézést,hogy újra megprbálom,de kiváncsi természet vagyok.És hsz-aid alapján meg tudod itélni,hogy ez a tervezet életképes és repülőképes eszközt eredményezne megépitve,vagy csak egy humbuk?

 

[Allesmor Obranna]

http://files.mkle.net/200008253-acd4aadcd5/10 Babusa Bianki Különleges STOL és WIG képességű jav.FORM.pdf
Elnézést,hogy újra megprbálom,de kiváncsi természet vagyok.És hsz-aid alapján meg tudod itélni,hogy ez a tervezet életképes és repülőképes eszközt eredményezne megépitve,vagy csak egy humbuk?

Bocsi, de ez nem ebbe a topicba való.
Amúgy a légcsavarjai inkább egy UL gépéről lettek véve (tudom, hogy csak 3D), miközben azt olvasom, hogy 1100 lóerős gázturbina hajtja.

 

[wankel]

https://www.popularmechanics.com/military/aviation/a19871450/japan-lockheed-martin-f-22-f-35-hybrid/

 

[angelsoul]

Mondjuk írtak lehetsége engine failuret is, fene se tudja, milyen magasságon húzta be a futót - én az előbbire hajlok, egyrészt a nyomvonal, másrészt a decision point miatt.
Futót ugye akkor húzzuk be, mikor a pálya elment, vagyis "re-land not possible". Na most itt kellett elmennie a hajtóműnek, mivel rotate után még megnézed kinn van e a három zöld, full klapni, aztán visszaszállsz - na itt ez nem volt meg.
Na itt töprengek azon, hogy volt-e engine failure. Elvileg ha nem rotate közben húzza be, nem eshet vissza hasra (de azt sem engedi a súlykapcsló gondolom ennél sem), nem hinném olyan nyomatékot okozna a légerőváltozás.
Ha viszont kipurcant egy hajtómű, akkor esett a teljesítmény annyit, hogy hiába ment a memory items (belépsz, fullgáz, Go-around pitch, etc...), a gép pöttyet korai húzásnál visszaeshetett. Gondolom ennél nem nagy az asszimetria, ha kidöglik egy hajtómű, hiszen közel vannak, de a tolóerővesztés bőven elég.

 

[beta]

https://www.popularmechanics.com/military/aviation/a19871450/japan-lockheed-martin-f-22-f-35-hybrid/

Valahogy sosem figyeltem meg, hogy a két gép sárkánya mennyire hasonló is egymáshoz. Persze ugyan az a tervezőcég. Gondolom az F-35-nél annyira már nem döglöttek bele a sárkány tervezésébe

 

[wankel]

https://thediplomat.com/2018/05/f-3...rough-japans-next-generation-fighter-options/

A cikk azt taglalja, hogy a japánok miként képzelik el ezt az F-22/F-35 hybrid-et. F-22-es sárkányát szeretnék az F-35-ös elektronikai rendszereivel (agyával?) párosítani. Reménykednek abban is, hogy estleg USA is rendelne a típusból.