Geotermikus energia hasznosítás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Biztos? Nekem van egy fogos kerdesem:
Ha a fold lapos, akkor hogyan lehet lefurni tobb kilometerre? :)


Van vízszintes fúrás is... De tényleg... Tavaly nyontunk le tőbbezer métert geotermikus célból is...

Oke, lenne par komolyabb kerdesem is:
Hogyan lehet lefurni barmeddig is?
Nekem addig van meg a tortenet, hogy az oviban bottal lyukat furtunk a foldbe. Ennyibol meg nem sikerult kitalalnom, hogy a fenebe lesz ebbol egy tobb kilometeres osszefuggo cso. Meg az elso darab lehelyezeset csak-csak el tudom kepzelni, de aztan? Ja, es hogyan kell onnan kivenni? Tenyleg csak par sort szanj a valaszra.

OKÉ, ezt többen is kérdezték, pár sor lesz errőől a következőkben.

Miert nem alap itthon a geotermikus eromuveknel a visszasajtolas? Teljesen zart rendszeru eromu elkepzelheto? Marmint ami a melyben egy zart tartalyban melegiti/forralja a vizet. Elkepzelheto goz nelkul is eromu?
Hogy latod, lehetnenek jelentosebb aranyban geotermikus eromuvek itthon vagy inkabb felejtos az egesz esetleg megeri csak a tavfutesert is lefurni?

A jogi háttérről is írok, az az egészért a felelős. Mármint visszasajtolás vagy sem. Meg visszasajtolni nem olyan könnyű, a következőkben erről is szándékoltam írni....


Milyen otletet adtak az izlandiak? (Igen, en kapasbol a vegere lapozok az Agatha Christie regenyeknek is. :rolleyes:)

Ezt a második részben leírom, nagy perspektíva van benne, de sok pénzt igénylő szeizmikus előkutatást igényel...
 

drqv

Well-Known Member
2015. február 20.
722
1 144
93
De tegyük fel, a dokumentációkkal minden rendben van, mi várható akkor a valóságban? Hát valójában nem sok jó. Egy tisztességesen kivizsgált olajipari fúrásban, akár 1.000-2.000 méteres intervallumban, akár 10-30 db helyen is át lett már lyukasztva a béléscső azért, hogy a mögötte lévő kőzetek rétegtartalmát meg lehessen vizsgálni. (Ezeket a folytonossági hiányokat régebben golyós, tömör lövedékelvű, később „jet”, azaz kumulatív páncéltörő elven működő készülékekkel készítették.)

A folytonossági hiányokat akár 10-20 db cementdugó is elválaszthatja egymástól, amik azért kerültek elhelyezésre, hogy egyes szintek különálló termeltetése a rétegvizsgálatok során biztosított legyen. Azaz ezek a kutak úgy szét vannak lyukasztva az oldalfalukon, mint egy jobb minőségű ementáli sajt. Azaz ez azt jelenti, hogy a hasznosításukkor, ha te a mély, igen forró olajipari szinteket fel szeretnéd tárni, át kellene rágni magad számos cementdugón, be kellene foltozni (van rá módszer, csak igen –nagyon- drága!) a korábbi perforációkat, hogy helyrepofozzál egy korábbi állapotot úgy, hogy kezdeni tudjál vele valamit az új, sajátos céljaid szerint!

Persze nem állítom, hogy nem lehetséges, csak a tízezer feletti kútszámból (már csak a nagy számok törvénye alapján!) biztosan van jó pár, ami lakott területhez közel van, és az állapota is lehetővé teszi a hasznosítást, de mindenről csak egyedi vizsgálatok után lehet dönteni.

Még egy érdekesség. Az sem törvényszerű, hogy a legrégebbi kutak vannak a legrosszabb állapotban, és az újabbak a jobb állapotúak. Volt szerencsém néhány éve olyan kutak átképzésével foglalkozni, amiket a 30-as évek végén és a 40-es évek elején (a II. világháború alatt) készítettek el. A 30-as évekbeli kutakba biztos amerikai anyagokat építettek be, még a MAORT időkből.). A II. világháború alatt a munka német felügyelet mellett folyt, de lehet, hogy még akkor is amerikai anyagokat használtak. (Erről infót, mármint német anyag beépítéséről még a Magyar Olajipari Műzeum dokumentum tárában sem találtam.) Meglepő tapasztalatom volt, hogy a kb. 70 éve letett anyagok kis túlzással (de tényleg kicsivel), olyan állapotban voltak (mikor elvágtuk azokat a munka során, és felszínre kerültek), mintha gyári újak lettek volna a csövek. Igaz 10,0 mm-es falvastagságúak, de korróziónak csak enyhe nyomai voltak rajtuk megfigyelhetők. Nem mintha a máshol és máskor gyártott csövek falvastagsága más lenne (hiszen az olajipar az egész világon az amerikai API szabványt használja, de azért 60-as 70-es évek kútjaiba épített csepeli csövek minősége össze sem volt mérhető ezekkel. Azoknál előfordult több száz méter hosszban az átrozsdásodás, hogy azt már nem is volt lehetséges csőnek, hanem inkább egy lyukas szitának minősíteni. Megjegyzem, az igényesebb munkákhoz a magyar olajipar is osztrák béléscsöveket és amerikai kiegészítőket (packereket, béléscső akasztókat, JOHNSON rozsdamentes szűrőket) használt. A rendszerváltás után együtt dolgoztam egy magán kivitelező céggel (magyarok voltak), akiknek a döglődő KV (Kőolajkutató Vállalat, Szolnok) logisztikai és raktározási munkatársasi segítségével sikerült bagóért ezeket a kérésükre, baksisért leselejtezett, de zsír új anyagokat selejt áron megvenni. Persze ez a jelenség káros volt nemzetgazdasági szinten, de az egész országban ezt csinálta akkor mindenki, aki tehette. Nekem ebből annyi előnyöm származott, hogy jó anyagokból olyan létesítményeket tervezhettem, amelyek hazai árszinten készültek el, igen jó színvonalon.

Persze azt csak amiatt lehetett megtenni, mert az itteni hazai civil megrendelői piac nem tudta volna megfizetni ezeket az anyagokat., ha a gyártótól kellett volna „bolti” áron megvenni.

Az előbb sugallt hazai technológiai elmaradottság is felelős azért, hogy a már megvalósult hazai projektek nem működnek jól (A jól felszerelt, ütőképes magyar magán cégek ezen a területen GMBH-ként, az EU gazdagabbik felén dolgoznak kizárólag, és jól meg is élnek a jó minőségű munkáikból.) De úgy gondolom, hogy ez egy harmadik mikroesszé témája lehet….

Ugyan úgy a cementezések minősége is igen kritikus a 60-as 70-es évek kútjaiban. Rendszeres az átfejlődés a megnyitott rétegek között, illetve a lemélyített kutak elvileg elcementezett „gyűrűs terében” (a furat és a béléscső között!). Ez a probléma előjött a Dunántúlon is, amikor a nagylengyeli mezőn CO2 segédgázos termelést kezdtek alkalmazni. Pedig a CO2 besajtolást megelőzően megpróbálták megjavítani a legkritikusabb kutakat, kizárva az átfejtődést, mégis megjelent a CO2 gáz sekélyebb mélységekben, a telepen kívül is. Ugyanezekből az okokból kifolyóan vannak problémák a mesterséges gáztárolók környékén is. (Itt csak utalnék a 2000 évi Pusztaszöllősi gázkitörésre. Dajcs Tamás akkor volt, azt hiszem sportminiszter, őt onnan a biztonsági őrök elhajtották, mint nem kívánatos nézrlődőt, volt is belőle aztán kalamajka rendesen…De mivel nekem a „papírjaim” rendben voltak beengedtek az elzárt területre. De az ottani problémák is a régi kút kútszerkezeti, rossz műszaki állapotára voltak visszavezethetők, és alakult ki az úgynevezett „vadkitörés” a csövezésen kívül, amit nem lehetett csak úgy a csővég elzárásával kontroll alatt tartani!)

Eddig a pontig kerültem a személyeskedést, de (abszolút negatív szereplőként) elkerülhetetlen megemlítenem egykori főnököm, Bokor Csaba nevét a második pusztaszöllősi fáklyagyújtásban. Mert bár Ő akkor a MOL Rt. Kutatási – termelési ágazat igazgatója volt, ezekkel a régi kutakkal kapcsolatosan nyilvánvalóan nem tudta azokat, amiket itt az előbb írogattam (a kútszerkezetekről, kútállapotokról, átfejtődésekről, stb.), így áldásos munkája eredményével szó szerint emelte a kitörés fényét és meghosszabbította az elfojtás folyamatát (a külföldi szervízcégek díja és egyéb jelentkező költségekről még nem is beszéltünk!). Ezzel az infóval már megint adtam egy nyomot a személyem beazonosítására, mivel aki ezt a sztorit ismeri legalább akkori középvezetői szinten, szerintem, ez alapján az egyetlen információ morzsa alapján be tud azonosítani, nem beszélve arról, ha elolvassa az egész írást. Mert abból egyből rámjön……

Engem a fenti résszel kapcsolatban az érdekelne, hogy akkor végülis egy kutat emberi léptékben számolva "bármeddig" megéri újrahasznosítani(feltéve persze, hogy nem lopták ki belőle az anyagot)?
Vagy inkább máshogy fogalmazva, ha mondjuk holnap csinálnál egy kutató fúrást, ahol a megrendelőnek nincsen semmilyen extra igénye, te viszont olyan anyagokat használhatsz, amilyeneket akarsz(az ésszerűség keretein belül maradva persze), akkor azt a kutat megérné elővenni 50-100 év múlva?
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Üdv! Egyszer régen valahol az interneten azt olvastam, hogy itt a kárpát medencében viszonylag sok lehetőség lenne a geotermikus energia kitermelésére és hasznosítására. Azt szeretném megkérdezni, hogy mégis hogyan lehet olyan mélyről hőenergiát/geotermikus energiát felhozni és hasznosítani, lehet-e nagyobb teljesítményű erőműveket erre építeni? És ha igen akkor vannak-e veszélyei egy ilyen erőműnek? Mennyire vannak kidolgozva a szükséges technológiák? Vannak-e már működő erőművek?

A válaszom, Is-is, néhány ilyen próbálkozás azért is volt bukóra ítélve, mert régi nem ilyen célra optimalizált küttal akarták megoldani .....
 
  • Tetszik
Reactions: andris.7

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Engem a fenti résszel kapcsolatban az érdekelne, hogy akkor végülis egy kutat emberi léptékben számolva "bármeddig" megéri újrahasznosítani(feltéve persze, hogy nem lopták ki belőle az anyagot)?
Vagy inkább máshogy fogalmazva, ha mondjuk holnap csinálnál egy kutató fúrást, ahol a megrendelőnek nincsen semmilyen extra igénye, te viszont olyan anyagokat használhatsz, amilyeneket akarsz(az ésszerűség keretein belül maradva persze), akkor azt a kutat megérné elővenni 50-100 év múlva?

Valahogy így, igen, ha olyan lehetne csinálni ma, mint ami a világszínvonal, akkor az jó lenne, de ma magyarok, nyugaton furkálnak ilyen kutakat, és nem idehaza... Általában csak az olajipar csinál kutató fúrásokat. Még a jobb cégek is 5% -os sikerrátával dolgoznak, de a geotermikus és egyéb termálvízkutakat úgy kell megtervezni, hogy azok képesek legyenek termelni is. Ebben az iparrészben nincs akkora pénz, hogy a végén ne termelő létesítményt adjál át.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and drqv

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Nos. van itt városi termálfürdő.... a jól ismert lezárt kút .. remek hasznosítása... csak épp melegíteni kell a vizet, mert kiderült, negyven fokos sincs.
(Persze a beruházás megvalósult, gondolom más is emléxik az ezredforduló környékének ilyen mániájára..)


Áruld el melyik létesítményre gondolsz melyik városból, mert akkor tudnék írni konkrét problémáról is. OKÉ!!!! Nem téged akarlak lenyomozni, de a témához jól jönne az általad feldobott hely konkrétuma...Lehet, még ismerem is a szorit. Bevallom, egy fürdős részt is akartam írni. Vegyétek ezeket az első részeket bevezetőnek, ilyen a MOLNI-féle légiharcos összefoglalóban is volt....
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Engem kifejezetten az a resze erdekel a dolognak, hogy mik a valos realitasai a geotermikus energia tobbcelu hasznositasanak (lasd Izland), pl. a szeleromuvekkel szemben. Eleg sokszor elokerul, hogy geotermikus "nagyhatalom" vagyunk, de nem ugy tunik, hogy valoban igy lenne/koltseghatekonyan lehetne hasznositani ezt a potencialt.


Ez csak részben igaz szerintem, de majd segítetek.... Az a baj, hogy sok lobbi van és mindegyik a saját lovát dícséri, és elmegyünk a valójában kézenfekvő lehetőségek mellett. A hozzászólásokat, kérdéseket jegyzetelem és fel fogom használni a második részben a feldobott kérdéseket, mert igen lényegre törőek és azt mutatja, hogy nem igazán van jó szekmai sajtőja ezeknek a dolgoknak...
 
  • Tetszik
Reactions: 2ndt and blitzkrieg

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
A kútfúrásról szép hosszú kommentsort kaptunk, aminek egy része inkább afféle korrajz, amivel nincs semmi baj. Bevallom ehhez nem értek, de a korrajz része viszont elszomorít. Lényegében a kommentsor fele arról szól, hogy az iparban résztvevők mekkora kummantottak, csaltak és loptak vagy még teszik ma is.



Mondjuk, akkor annyi érdekelne, hogy gázüzemű távfűtőműre (csak a hőelőállításra) 1,0 MW-ra milyen beruházási költség esik, akkor, ha a létesítmény nem haladja meg a 10 MW-o távfűtési teljesítmény!
Nem tudom, mert ilyen tervezésében nem vettem részt. Ami fűtőmű is volt, az ennél nagyobb teljesítményű volt, csak ajánlatot adtuk, de nem mi nyertünk.
Egyébként ez minben releveáns az eddigi vita kapcsán, ami a "zöld" erőművek brutális hiányosságairól szól, meg azok árképzésének röhejességéről...? [fejvakarás]


Hát annyiban, hogy nekem régebbi tíz éves adataim vannak a gázos beruházásokkal kapcsolatosan, a többi résszel kapcsolatosan, meg jobbak. Nem akartam abba a hibába esni, hogy régi adatokat az egyik oldalról hasonlítok a másik oldal újabb adataihoz. Azért egy gázos fútőmű MFt+ÁFA( 1 MW adatot írhatnál a saját példátok alapján...Azért meg én vakarom a fejemet, hogy mit értesz a brutális hiányosságokon meg az árképzés röhejességén, akkor talán érteném, és a megjegyzéseidet a téma későbbi részeiben talán meg is tudnám egy kicsit világosítani, legalábbis a saját szemszögömből magyarázva mi éri meg, mi nem?
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Leegyszerüsitve, amit itt leirsz, az többé-kevésbé a magyarorszàgi "szocialista gazdasàg" története egy pèldàban bemutatva. :)
Mi a legmélyebb fùràs a vilàgon?

Régen ezen is ment a kapitalist/szocialista "faszméregetés" az USA és a SZU között. Kb. 12 km, a SZU fúrta, de az araboknál is van hasonló, de a WIKI biztos kidobja.

Értem, úgy tűnik, hogy amiről írtam, az egy letűnt kor "vívmánya", de egyszerűen ez csak azért tűnik ilyennek, mert maga a téma a "meddő CH kutak hasznosítása" volt. Néhány utalás volt már rá, de a magyar ipar azon szegmense, ami a geotermikus célú és a vízkutakat fúrja, bizonyos szempontböl rosszabb helyzetben van, mint a szocializmusban. Egyébiránt ezen a területen az igazi jó eredmények elérésének ez is gátja.
 
M

molnibalage

Guest
Hát annyiban, hogy nekem régebbi tíz éves adataim vannak a gázos beruházásokkal kapcsolatosan, a többi résszel kapcsolatosan, meg jobbak. Nem akartam abba a hibába esni, hogy régi adatokat az egyik oldalról hasonlítok a másik oldal újabb adataihoz.
Ja, hogy a geotermikus fűtőműves összehasonlításhoz? A probléma az, hogy komoly kombiciklusú fűtőmű kevés épült itthon, a gázmotoros megoldások operáltak sok helyen. Nem túl rég volt egy projektem, annak a számait előáshatom, de igen speciális, mert nagyon szar szintézisgázt állítottak volna elő növényi alapanyagból és azt égették volna gázmotorban, de lakossági hőfogyasztással nem számoltak. Az üzem saját maga számára állított volna elő gőzt és villanyt meg eladásra a gridre, de lényegében zsinóráramként, deep valley visszaterheléssel a szarul fizető hajnali időszakban.

Azért meg én vakarom a fejemet, hogy mit értesz a brutális hiányosságokon meg az árképzés röhejességén, akkor talán érteném, és a megjegyzéseidet a téma későbbi részeiben talán meg is tudnám egy kicsit világosítani, legalábbis a saját szemszögömből magyarázva mi éri meg, mi nem?
Azt, hogy a "zöld" szél/ naperőműnél:
  1. Kötelező átvétel van. Ez önmagában olyan brutális támogatás, hogy a hasamat fogom a röhögéstől, amikor minden mással vetik őket össze, nemhogy zsinórárammal. Mutass még olyan terméket a világon amiből olyan szabályozás van, hogy XY termékét át kell venni, akkor is, ha éppen kurvára semmi szüksége nincs rá senkinek. Képzeld el ezt az egészet pékséggel, autókereskedéssel. A pékség, még viszonylag időérzékeny, mert az ember viszonylag gyakran eszik, de autót nem vesz minden nap. Namármost egy olyan iparnál, ahol 15, 60, napi, heti és havi termelési tervet adsz le és minden pillanatban egyensúly van a fogyasztás éstermelés között... Hát neharagudj, de a kapitalizmus alapeszméjének a megcsúfolása az egész és ezt egyesek még erényként is adják el. Hánynom kell az egésztől.
  2. A fenti rész azt jelenti, hogy ezen vackok árában nem jelenik meg, hogy mégis mi a frászkarika termel abban a 75-90% időben, amikor ezek nem termelnek eleget vagy úgy egyáltalán semmmit. Apró difi, hogy ezen felhúzása előtt megtermelte valami más is. Hoppácska. Tehát akkor felhúzol fajlagosan méregdrága szarokat, hogy cserébe ezeket tövényileg megtámogatva ezek termeljen, ha éppen termelnek.

    Tehát lényegében, ha megépülnek ezek, akkor más erőművek mutatóit rontják le úgy, hogy egy nevetséges ideológia mögá bujtatva annak fizetnek többet, aki szétcseszi a gridet és semmilyen menetrendet nem tud tartani? Mintha egy közlekedési társaság tűpontos buszszolgáltatásnál szólva odafentről valaki, hogy akkor jön egy új busztársaság, de az év 75-90%-ban teljesen megjósolhatalan, hogy lesz járata és kapacitása az új cégnek, hol nem, de neked, az alapszolgáltatónak kell megoldani ugyanannyiból, hogy mindig legyen járat. Mindet úgy, hogy a fenti cég a "szolgáltatását" 2-5-szörös áron adhatja el. (Németországban 15 éves fix áras szerződésekkel.
És akkor még én vagyok helikopter, hogy ökölbe szorul ezen a kezem az egészen és ennek van olyan marha, aki tapsikol...? :eek::confused::confused::hadonaszos:
 
M

molnibalage

Guest
Ja, hogy a geotermikus fűtőműves összehasonlításhoz? A probléma az, hogy komoly kombiciklusú fűtőmű kevés épült itthon, a gázmotoros megoldások operáltak sok helyen. Nem túl rég volt egy projektem, annak a számait előáshatom, de igen speciális, mert nagyon szar szintézisgázt állítottak volna elő növényi alapanyagból és azt égették volna gázmotorban, de lakossági hőfogyasztással nem számoltak. Az üzem saját maga számára állított volna elő gőzt és villanyt meg eladásra a gridre, de lényegében zsinóráramként, deep valley visszaterheléssel a szarul fizető hajnali időszakban.
Még egy kis kiegészítés ehhez, a gázmotorok száma és teljesítménye is szuboptimális lett volna és végül nem is döntöttek emellett a változat mellett, hanem hagyományos gőzkazános megoldást választották.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 761
17 817
113
Szerintem nem igazán jó ez a válasz OXY, mivel a hőterhelés, a fúrás során nem a geotermikus gradienssel nő. Mivel a hő nagy részét elviszi az öblítőfolyadék, ami részben azért van. Ma már a nagymélységű fúrások technológiaja jól meg van oldva. Az egész inkább egy űrhajóhoz is hasonlítható a technologizáltságban. A hasonlóság nem véletlen, és egy olyan műszerkabinban kezdtem, aminek a műszerei olyanok voltak, mint az APOLLÓ űrhajóknak. A nagymélységeknek a mélyfúrásos kutatása a legnagyobb berendezésen, aminél dolgoztam, az egyi ami gyártmány volt, Az adattábláján az állt, hogy Ajánlott fúrási mélység: 8000 (!!!) méter. Igaz, maga a torony is 85 méter magas volt és 15 méteren volt a munkapad, ahová lift is vitt fel... Ezzel eljutottunk MO-n 6087,5 m-re, ami a jelenleg érvényes fúrási rekord...legalábbis itt.
De a válasszal adós vagy, ha ezek nem, akkor mi.. Másrészt a víz is melegszik elég rendesen. Pár fúrófejet fel kellett hegeszteni, mindegyiken láttam futtatási színeket (az anyag különbözō hōmérsékleten más színű lesz) illetve egész komoly korróziós és mechanikai elhasználódásokat... Ezek alapján azt gondolom - és erre is írtam, hogy a határt az anyag szabja meg. Itt már 300-400 fok is ugrásszerű szilárdság-csökkenést okoz - ami egyidejűleg a keménységet is lecsökkenti... Szakmérnökin megkaptam feladatnak itt kint ezeknek a javítástechnológiáját - az anyagösszetételek nagyjából ebbe az irányba mutatnak...
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Ja, hogy a geotermikus fűtőműves összehasonlításhoz? A probléma az, hogy komoly kombiciklusú fűtőmű kevés épült itthon, a gázmotoros megoldások operáltak sok helyen. Nem túl rég volt egy projektem, annak a számait előáshatom, de igen speciális, mert nagyon szar szintézisgázt állítottak volna elő növényi alapanyagból és azt égették volna gázmotorban, de lakossági hőfogyasztással nem számoltak. Az üzem saját maga számára állított volna elő gőzt és villanyt meg eladásra a gridre, de lényegében zsinóráramként, deep valley visszaterheléssel a szarul fizető hajnali időszakban.


Azt, hogy a "zöld" szél/ naperőműnél:
  1. Kötelező átvétel van. Ez önmagában olyan brutális támogatás, hogy a hasamat fogom a röhögéstől, amikor minden mással vetik őket össze, nemhogy zsinórárammal. Mutass még olyan terméket a világon amiből olyan szabályozás van, hogy XY termékét át kell venni, akkor is, ha éppen kurvára semmi szüksége nincs rá senkinek. Képzeld el ezt az egészet pékséggel, autókereskedéssel. A pékség, még viszonylag időérzékeny, mert az ember viszonylag gyakran eszik, de autót nem vesz minden nap. Namármost egy olyan iparnál, ahol 15, 60, napi, heti és havi termelési tervet adsz le és minden pillanatban egyensúly van a fogyasztás éstermelés között... Hát neharagudj, de a kapitalizmus alapeszméjének a megcsúfolása az egész és ezt egyesek még erényként is adják el. Hánynom kell az egésztől.
  2. A fenti rész azt jelenti, hogy ezen vackok árában nem jelenik meg, hogy mégis mi a frászkarika termel abban a 75-90% időben, amikor ezek nem termelnek eleget vagy úgy egyáltalán semmmit. Apró difi, hogy ezen felhúzása előtt megtermelte valami más is. Hoppácska. Tehát akkor felhúzol fajlagosan méregdrága szarokat, hogy cserébe ezeket tövényileg megtámogatva ezek termeljen, ha éppen termelnek.

    Tehát lényegében, ha megépülnek ezek, akkor más erőművek mutatóit rontják le úgy, hogy egy nevetséges ideológia mögá bujtatva annak fizetnek többet, aki szétcseszi a gridet és semmilyen menetrendet nem tud tartani? Mintha egy közlekedési társaság tűpontos buszszolgáltatásnál szólva odafentről valaki, hogy akkor jön egy új busztársaság, de az év 75-90%-ban teljesen megjósolhatalan, hogy lesz járata és kapacitása az új cégnek, hol nem, de neked, az alapszolgáltatónak kell megoldani ugyanannyiból, hogy mindig legyen járat. Mindet úgy, hogy a fenti cég a "szolgáltatását" 2-5-szörös áron adhatja el. (Németországban 15 éves fix áras szerződésekkel.
És akkor még én vagyok helikopter, hogy ökölbe szorul ezen a kezem az egészen és ennek van olyan marha, aki tapsikol...? :eek::confused::confused::hadonaszos:


Én szoktam tapsikolni, azért is indult ez a téma, de maradjunk annyiban, hogy ma is felvetették nekem (egy polg. mest. szakmája szerint építészmérnök), hogy telepítsünk napelemeket. Persze nagy marhaság, mert van 500 kW igénye (villamos). Azzal, amit leírtál egyet tudok a széllel és a nappal érteni.
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
De a válasszal adós vagy, ha ezek nem, akkor mi.. Másrészt a víz is melegszik elég rendesen. Pár fúrófejet fel kellett hegeszteni, mindegyiken láttam futtatási színeket (az anyag különbözō hōmérsékleten más színű lesz) illetve egész komoly korróziós és mechanikai elhasználódásokat... Ezek alapján azt gondolom - és erre is írtam, hogy a határt az anyag szabja meg. Itt már 300-400 fok is ugrásszerű szilárdság-csökkenést okoz - ami egyidejűleg a keménységet is lecsökkenti... Szakmérnökin megkaptam feladatnak itt kint ezeknek a javítástechnológiáját - az anyagösszetételek nagyjából ebbe az irányba mutatnak...

Azért írtam, hogy a fém csak egy dolog, mert az még bírná, de az iszapparaméterek a leglényegesebbek. Az nem fogja bírja előbbi magas hőfokon... Az iszapnak sok szerepe van, hűti a szerszámot, elviszi a furadékot, a nyitott, éppen fúrt szakasz falát kitámasztja, ha kell és megakadályozza az iszappnak a kőzetek felé való elszivárgását. Ha meg áll a fúrás, akkor megakadályozza a szerszám szorulást -tixotróp jellege miatt-, no meg egy mélyebb fúrásnál nem a rudat forgatják, mert az elég sanszosan eltörne a kihajlás miatt, hanem az iszap forgatja meg a fúróturbinát.
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113
Nos. van itt városi termálfürdő.... a jól ismert lezárt kút .. remek hasznosítása... csak épp melegíteni kell a vizet, mert kiderült, negyven fokos sincs.
(Persze a beruházás megvalósult, gondolom más is emléxik az ezredforduló környékének ilyen mániájára..)


SHARID, ha már belökted ezt a témát, akkor kérlek nevezd meg a fürdőt és azt, hogy mit hiányolsz? A medencék vizét is gázzal fűtik, vagy csak az épületeket. az épületeket? Ezt tényleg komolyan kérdezem és szeretnék róla írni. Kérlek azt is írjad meg, ha nem akarsz reagállni, de egyet ne tegyél.. Ne csak találomra mondj valamit, hanem tényleg azt, amire gondoltál vagy ismered... Ne félja KGB sem annyira furmányos, a geotermikus topicon keresztül akarna téged személy szerint felderíteni... Ha így lenne, akkor jobban, gyorsabban születnének a bejegyzéseim, írásaim...
 

Sharid

Well-Known Member
2017. szeptember 4.
5 491
2 874
113
SHARID, ha már belökted ezt a témát, akkor kérlek nevezd meg a fürdőt és azt, hogy mit hiányolsz? A medencék vizét is gázzal fűtik, vagy csak az épületeket. az épületeket? Ezt tényleg komolyan kérdezem és szeretnék róla írni. Kérlek azt is írjad meg, ha nem akarsz reagállni, de egyet ne tegyél.. Ne csak találomra mondj valamit, hanem tényleg azt, amire gondoltál vagy ismered... Ne félja KGB sem annyira furmányos, a geotermikus topicon keresztül akarna téged
személy szerint felderíteni... Ha így lenne, akkor jobban, gyorsabban születnének a bejegyzéseim, írásaim...
http://www.ng.hu/Tudomany/2003/11/Termalvizes_gazmotoros_energiarendszer_Zalaegerszegen
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113


Re.: köszi SHARID, célkeresztben vagy, a KGB beazonosított. Persze, eddig is tudták, hogy kb. hol vagy (hiszen már akkor elárultad magad, hogy Bakra mentél kirándulni), de most már jobb lesz félni, mint megijedni... Az egész geotermika projektnek ez volt a lényege. Putyin személyesen üzeni, ha nem térsz meg, halál a kémekre. Eddig azért vicc volt, de jó, ha a fontolóra veszed az aktualitását. Lásd: GB. Ki tudja mit rejt a jövő,.... Egyébiránt ZG-én 20 év óta több dolgot terveztem. (Ez a fedősztorim... Ábel ezredes is fényképész volt az USA-ban.) Senki se gondolja, hogy az amik fizetnek a legjobban... A medve jobban tejel....Pld. az AQUAPARK, a városi termálstrand, illetve a Köztársaság téri strand, illetve az új fedett uszoda, (vízgépészeti és geotermikus létesítményei)amely még csak lesz, (Biztos hallottál róluk!)létesítményeit. Ezen kívül az ottani termálkutakat, illetve az említett pózvai kúthoz tartozó vezetékhálózatot, illetve a ZG-4 jelű visszasajtoló kutat is.... Úgyhogy a válaszban benne lesznek a ZG-i tapasztalatok is, mert készül a folytatás..... Ha valaki még feldob egy-egy helyszínt, tegye meg, ha van olyan tökös
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113


UI. 2.: ha majd látsz a belváros közelében egy mélyfúró berendezést, kb. 33 . magasat, mármint Zalaegerszegen, akkor kérlek gondolj rám. ha szerencsés vagy, nem a közelben laksz, mert hangos lesz. főleg éjszaka... (az Ady és a Köztársaság u. sarkán). De ha szólsz előre, megszervezhetünk egy HTKA-s bejárást is.....

UI.3: ja még annyit a helyismeretről, bár ahol lakok se az utcanevek után tájékozódom, kb.. 20 éve voltam ZG-én tagja -külsősként- az önkormányzat közbeszerzési bizottságának...
 

szpg9

Well-Known Member
2017. december 17.
1 688
1 195
113


Kedves SHARID nagyon jó volt a helyszín kiválasztás és a a cikk is, mivel igen tanulságos sztorit elevenít fel. amellyel bővebben kell majd egy kicsit foglalkozni. Remélem még a héten sikerül írni egy esettanulmányt erről az ügyről. Mert valóban, vannak jó adottságok ott, de vannak az egész történetnek árnyoldalai is, amelyek szólnak a jó értelemben vett (városi) érdekeltség megteremtése hiányáról illetve, arról is, hogy azért vannak olyan objektív korlátok is, amelyek ezt a témát kérdésesebbé teszik. Ha már megpróbálunk geotermikázni, akkor ezért sincsen ZG-én termálvizes fűtőrendszer. (Lásd az alábbi cikk részletét!) De az talán még fontosabb, hogy az egészet úgy akarták a város torkán lenyomni, hogy a költséget is a város állja, aztán a kockázatokat is mind viselje a kutatás során. Ha meg siker lett volna, Hát a CO2 kibocsájtás csökkentés oltárán lehetett volna áldozni úgy a városnak, hogy nem volt arra garancia, hogy ez valaha az áldozaton kívól megtérült volna? Szerintem jól döntött a város, de a részletekről egy kicsit később.... Mert igazából azt látom, ott se mindig valósulnak meg a projektek, ahol lehetne műszakilag keresni valamit.. Ennek pedig társadalmi okai vannak (De hát nekem ez az egyik vesszőparipám, mert mondjuk egy legalább jelentős, részleges vállalkozói kockázat vállalás esetén ésszerűbb lett volna a helyzet, és akkor lehetett volna máshogy is dönteni. A cikkel kapcsolatosan csak annyit, ki (ÉS MIÉRT!) akart valaha komoly gázmotoros projektet Zalaegerszegen, mikor gyakorlatilag égethető gázmentes ott a víz???? A történet sánta eléggé, de van egy olyan mondás is, hogy "ok nélkül senki sem hülye". Zalaegerszeget kedvelem, és sajna már másfél évtizede elkedvetlenítették ettől a projekttől. Ja és nem a gűzmotoros részre gondoltam...



Geotermikus kutak mélyítési tapasztalatai Zalaegerszegen

A pózvai szanatóriumnál került sor a TT-1 jelű termálvíz termelő kút fúrására, geotermikus energia beszerzési célból. A kút a csácsbozsoki Csá-1 kúthoz hasonló szerkezeti helyzetben mélyült, de az andráshidai A-2 jelű kútnál jelentősen magasabb szerkezeti helyzetben. A felső és alsópannon képződmények alatt a korábban bemutatottakhoz hasonló miocén rétegek találhatóak, amelyek alatt igen jelentősen karsztosodott felsőkréta mészkő található, amelyből 92 C°-os, 1500-2100 liter/perc mennyiségű termális karsztvíz nyerhető ki.

Az AQUAPARK mellett elhelyezkedő Zg-4 jelű termálvíz visszasajtoló kút a TT-1-es kút mélyítésénél megismert rétegsort tárt fel, de a felsőkréta karsztosodott tető a terveknek megfelelően, a TT-1-esnél mélyebb szerkezeti helyzetben jelentkezett. A kút majdnem az A-2 kút szerkezeti helyzete szerint helyezkedik el.

A TT-1, Zg-4 kútpár további érdekessége, hogy a Zg-4 kút a hasonló rétegsort feltáró TT-1 kútnál jóval rosszabb víztermelési paraméterekkel rendelkezik. Ezeket a rosszabb víztermelési paramétereket egyáltalán nem indokolja a Zg-4 kút által feltárt felsőkréta mészkő a TT-1-ben megismerthez képest rosszabb kőzetfizikai tulajdonságai. Sőt, a Zg-4 kútban kimutatható volt egy jól fejlett karsztos üreg harántolása, amely oka lehetett volna annak, hogy a Zg-4 víztermelési perspektívái is hasonlóak legyenek a TT-1 kútéhoz. Annak az oka, hogy ez nem így van, az, hogy a Zg-4 kút szelvényében a karsztosodott felsőkréta mészkő üreg (barlang) jól bizonyíthatóan ki volt töltve miocén transzgressziós üledékekkel. Megítélésünk szerint ez is az egyik oka annak, hogy a Zg-4 kút teljesítménye jóval kisebb a TT-1 kúténál. (A Zg-4 kút kivitelezése során több mint 100,0 m3 miocén üledékanyag került kikompresszorozásra a felsőkréta mészkőben lévő karsztos üregből.) A másik okot igazolni közvetlen adatok segítségével nem tudjuk. Valószínűnek tartjuk a geotermikus adatok alapján, hogy a Zg-4 kút kréta mészköve feküjében felsőkréta márgát, míg a TT-1 köt szelvényében, a felsőkréta mészkő alatt a nóri fődolomitot találnánk meg. (Ez a különbség is okozhatja a két közeli térrész felfűtöttségében megmutatkozó különbségeket.)

Az előzőek bemutatását azért tartottuk fontosnak, hogy rávilágítsunk a következőkre. Az úgynevezett „másodlagos porozitású” képződmények vízföldtani perspektíváinak vázolásakor nem elegendő, ha egy potenciális vízadó képződményt találunk a rétegsorban, hanem arról is meg kell (analógiák alapján) győződni, hogy kialakult-e az alapvetően rossz porozitású képződményekben (mint amelyek a mezozóos dolomitok, mészkövek általában) a másodlagos porozitás (karsztosodás vagy éppen tektonikai úton), illetve volt-e később olyan természetes folyamat, amely a korábban kialakult kedvező paramétereket lerontotta?

Az előző kérdésekre válaszolni nem könnyű, mivel ehhez igen részletesen kellene ismerni az egyes részterületek önálló fejlődéstörténetét, amelyre a felszín alatt (adott esetben) több mint kétezer méteres mélységben lévő, ritkán feltárt képződmények esetében előre ritkán, sokszor csak a (költséges) fúrásos feltárást követően utólag kerülhet sor.

Az előzőekben leírtak alapján látható, hogy a medencealjzati képződmények feltárása jelentős kutatási kockázattal bír, hiszen pontosan nem ismerjük, hanem csak valószínűsítjük a múlt eseményeit, főleg olyan részletességig, amint azt az előbb jelzett kérdésekre adandó válasz megadásához szükséges lenne. A TT-1, Zg-4 kutak kiképzése pont Zalaegerszegen világított arra rá, hogy kis, előre nem látható különbségek nagy változásokat tudnak okozni az egyes kutak víztermelésében, illetve ezen a bonyolult felépítésű területrészen, kis távolságon belül is várhatóak nagyobb változások akár az egyes egymástól tektonikai elemek által elkülönült rögök földtani felépítésében.