De az is eszembe jutott már, hogy Ti is és mások is számos alkalommal számon kértétek az INDEX és az ORIGO újságíróin, hogy nem elég szakszerűen nyúlnak egy témához. Ez kétségtelenül igaz, de szerencsére (vagy talán sajnos), nekem megadatott az, hogy a másik oldalt is ismerjem. Amikor nulla tapasztalattal három év alatt 300 db cikket írtam, akkor bizonyára engem is érhettek volna ilyen kritikák. Ezért megértem a későbbi kollégákat… Erre a területre is igaz, hogy aki nem csinálja, az tanítja. Nekem erről az a véleményem, erre a megközelítésre ezen a területen ez a lehetőség adódik. Nagyúr az íráskényszer és nem szakembereket kérnek fel a témákban, hanem a „régi favágókkal” oldatják meg a témákat. Tudom, ezzel messzire kalandoztam, de ha az írásom „korrajznak” legalább remek, akkor mindenféle képpen volt értelme. Jó lenne, ha ezeknek a napszámosoknak a munkáját mindenki a saját helyén értékelné, bár tudom, itt nagyon sokaknak a rálátása nagyon sok témára nagyobb. De higgyétek el, az egy teljesen más műfaj!
Nagyon értékesnek és figyelemre méltónak találom mindenki felvetését! Külön témát fogok szentelni ZEAL „lapos a Föld” felvetésének is, mert sosem tudni, hátha nem neki van igaza. De a „geotermikus projekt” azért is csodás, mert már előre lelőttem a poént, erre is van megoldás.
Külön köszönettel tartozom SHARID-nak, mert magasra dobott egy olyan labdát, amit lehet, hogy le tudok ütni, a hely sajátosságai alapján.
De persze külön köszönettel tartozom másnak is, például MOLNI-nak is, akit legalább itt a fórumon ezzel a témával „össze lehetett egy kicsit zavarni!” Beismerem (persze utólag), ez is egy apró cél volt (tényleg!!!), de talán lesz később komolyabb mondandóm is, mindenki örömére ha még tud valaki örülni rajtam kívül amit leírok….. Persze igen sokaknak köszönhetnék még nagyon sokat, de ha nem is ebben az esszé részben, de a következőkben, akik eddig kérdeztek valamit, talán válaszokat is kapnak. Ha valakinek valami nem kielégítő, az hívjon telefonon, vagy jelezzen bármilyen más módon. Pld az íróasztal fiókban hever egy Kárpátalja írás, aminek a fele készen van és be kéne fejeznem. Előre mondom, elég megosztó írás lenne ( lesz..), mert ehhez a témához nem úgy nyúlok, mint ahogy az az átlag magyar, aki legfeljebb csak a térképet, de a generációs sorsokat nem ismeri. Nekem azért erre is van egy kis rálátásom….
Nagyon bosszantott, hogy az anoním alkoholisták topicban egyetlen reagálás sem született a bejegyzéseimre, ezéer, borba, pélinkába és pezsgőbe döntöttem a bánatom. A múlt pénteken kapott kárpátaljai 1-1 karton bor és pálesz mára elfogyott, így vissza kellett térnem az orosz nevű pezsgőhöz.. kértem is kintről ma (kedden) egy nagyobb adag „ajándék”-ot a kreativitásom növelésére….Persze a net-en mindenki lehet az, aminek láttatni szeretné magát, bár magam sem vagyok tisztában sok dologgal… .De, ha álmomból felébreszt valaki, akkor is tudnám, kire szavaztam….
MOLNI-nak volt, mérnökként egy igen figyelemre méltó hozzászólása, amiről szerintem Ő sem, meg más sem tudta (szerintem Én sem), hogy a téma szempontjából mennyire fontos. Fején találta a szöget. Mert, aki arra vetemedik, hogy ilyen tevékenységre téved, igen sokszor téved arra a mezőre, ahol 2 x 2 = 4 „egyenlet” az érvényét veszti. Ezért nem folyamodhat senki sem olyan átváltási táblázatokhoz, mint amelyek szerint 3,6 kWh = 1,0 MJ-ral, bár ezen összefüggést sem lehet figyelmen kívül hagyni. De talán mindeni érti, hogy miért. Bevallom, magam akkor szoktam a munkát félretenni, amikor annyira fáradt vagyok, hogy ezt az összefüggést is a neten kell megkeresnem. Sajnos a választások óta többet foglalkoztam mással, mint ezzel a témával, de mivel részben elkészült, ezért ezt a bejegyzést közzé teszem. Eredeti szándékom szerint erre csak akkor került volna sor, ha a témát, aminek a tartalomjegyzékét már megírtam, befejezem. Hát ez sem sikerült, mert kéziratban vannak olyan hsz-aim, mint pld. a magas aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése (a villamos energia topicba szántam), valamint a demokráciával kapcsolatoa kérdések. Ez utóbbi a Közép-Kelet Európa topic 6506 számú hsz-ére lenne válasz (Premortem számára).
Hát akkor írjunk ez kicsit a fúrásról is. A mélyfúrás a lényegét tekintve kevéssé különbözik a kútásó tevékenységétől. Az is hasonló, csak itt maga a lapátoló ember a „fúrófej”, de a kútásás is csak a lyukfal biztonsága mellett „csövezéssel” (lehet fa, falazott tégla, kő vagy akár beton szerkezete) tartható fenn.
Itt jegyzem meg OZY (akit korábban OXY-nak hívtam, mert nem láttam jól a „nick” nevét), megjegyezte, Ő bizony kapott újrafogazásra, felújításra fúrókat, igen elbizonytalanított. Mármint az az információ, hogy újrafogazzák azokat. Ilyet korábban csak Magyarországon tapasztaltam, külföldi cégeknek végzett korábbi munkáknál sohasem! A magyarok kockáztatták sokszor, hogy egy-egy újrafogazott (görgős) fúró a lyukban marad (ilyenkor lehet menteni), de az, amik mindig kidobták az elhasznált fogazású görgős fúrófejeket. Ők nem kockáztattak, mert megtehették. Hát itt kérdezném meg OZY-tól, mert érdekel engem is a téma, hogy MO-n, vagy esetleg NO-ban fogazott újra görgős fúrókat, márha jól értettem amit nagyrabecsült, külföldre szakadt szakmánk fia leírt korábban….
Volt korábban arról vita, hogy kik alkottak logisztikai téren nagyobbat a II. Világháborúban (amik oroszok, németek?). Hát az USA biztosan nagyot tud ezen a téren alkotni. Láttam, amikor a MO-i helyszínen nem volt több fúró (és az európai raktárbázison sem), hogy képesek voltak Amerikából (a HUGHENS cégtől) – Németországba, Németországból Magyarországra, ahonnan meg a munkaterületre vasárnap (DHL-lal) eljuttatni egy kb. 200 eUSD értékű fúrót, potom 12 óra alatt! Így az a szükséges pillanatban ott volt, ahol kellett! Míg ezt nem láttam, nagy összegben fogadtam volna, hogy ez hétvégén úgysem megy, mert régen a DKG EAST Kft.-től sem tudták volna ugyanezt megcsinálni. Pedig ott csak Magyarországról – Magyarországra kellett volna szállítani. (Megjegyzem, nem voltak túl rosszak ezek a fúrók, volt náluk rosszabb, az „átlag orosz és román” minőség, de túl jók sem. Igazából eléggé kiszámíthatatlanok voltak. Volt, amelyik 10 óra után szétszakadt, míg a másik meg 100 órát is bírt. Ki érti ezt, én biztos nem?
Ezt (mármint az USA logisztikát) először lenyűgözőnek találtam, azután már nem lepődtem meg semmin. (Biztos vagyok benne, hogy a németek is „oroszosabban” oldották volna meg ezt a feladatot.) Mindenképpen jár ezért nekik a plusz pont, mert Ők azok, akik a „civil ipar”-ban is szívesebben használják a hazait, ha van rá lehetőségük, még akkor is ha az cirka 10 e km-re van….
A fúrás, tulajdonképpen úgy, ahogy kb. OZY korábban leírta, aprózza a kőzetet. A fúróterhelés és a forgatás ad egy nyomatékot a fúrórúdnak, amit el kell viselnie. De azt is figyelembe kell venni, hogy a fúrórudazat sem tud „végtelen” igénybevételt törés nélkül elviselni, ezért a mélyebb fúrásokat (kb.: 3.000 métertől mélyebben), már inkább fúróturbinával fúrják. Ilyenkor a fúrórúd (és a súlyosbítok), csak terhelést adnak a fúróra, de a fúrót magát nem a felszínről forgatja a rudazat. Ha valaki fúróturbinát használ, azt az iszap öblítő körének a térfogatárama hajtja meg. Ezért írtam korábban röviden, annak, hogy mekkora szakaszt lehet csövezés nélkül fúrni, elsősorban nemcsak a „vas” minősége, hanem az iszaptechnológia minősége határozza meg. Ez pedig eléggé korlátos tényező. Ezen a ponton mutassuk be, mi a fúróiszap szerepe. (Írtam azóta egy előzetes környezeti hatásvizsgálati anyagot, amihez a mostani hsz egyes pontjait is fel tudtam használni…):.
1.) Meghajtja a fúróturbinát,
2.) eltávolítja a furadékot a fúró körül, nem elhanyagolható „jet” hatás mellett,
3.) hűti a fúrószerszámot,
4.) ellensúlyozza a réteg nyomását (beleértve az esetleges jelentős túlnyomást is),
5.) kitámasztja a lyukfalat,
6.) megakadályozza, hogy a lyukból a kőzetbe, a nyitott szakaszon keresztül a folyadék (az iszap vagy annak víz fázisa) eltávozzon.
7.) fontos, hogy ezt a tulajdonságát nemcsak fúrás közben, hanem anélkül is megtartja (bár itt a réteghőmérséklet kritikus).
