A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai

Emlékeim szerint kapáslövés, amolyan végső, elkeseredett megoldás. Inkább pszihikai hatással az ellenségre. Mert közelről adjuk le, sorozatlövéssel. Lényegében célzás nélkül csípőből. Ma már nevetségesnek tűnik biztos, de úgy emlékezem ,akkor alkalmaztuk, amikor az ellenség vonalát elértük és kézigránátot is dobtunk már rá és megrohantuk. Pár méterről lőttünk így. Na jó, most dudiék biztos ilyesmit már nem tanulnak. Ez már elavult lehet, ma már.

Ma már nem lövöldözünk csípőből sorozatot.
 
  • Tetszik
Reactions: therob
Ma már nem lövöldözünk csípőből sorozatot.

Ja., gondoltam, hogy ma már nem oktatják, ezt a hülyeséget. Meg a rohamot, az utolsó 40 méteren. A sisakszíjjal való fojtást tanítják még ? Gyalásóvsal való nyakszirtre ütést ? Meg a többi néphadsergben oktatott gyalogsági gyilkolási módszert ? Maradt még valami ?
 
  • Tetszik
Reactions: sirdavegd
Ja., gondoltam, hogy ma már nem oktatják, ezt a hülyeséget. Meg a rohamot, az utolsó 40 méteren. A sisakszíjjal való fojtást tanítják még ? Gyalásóvsal való nyakszirtre ütést ? Meg a többi néphadsergben oktatott gyalogsági gyilkolási módszert ? Maradt még valami ?

Nem nagyon oktatnak már ilyen jellegű közelharcot.
 
Nem nagyon oktatnak már ilyen jellegű közelharcot.

Értem, de mit kell tennetek, ha testközelbe kerültök az ellennel és nem tudjátok lelőni ? Azért tudjátok már megölni, ha úgy hozza helyzet és nem lehet már lőni. Nem azt akarod ugye mondani, hogy ma nem kap egy lövész katona közelharc kiképzést a Honvédségben ?
 
Értem, de mit kell tennetek, ha testközelbe kerültök az ellennel és nem tudjátok lelőni ? Azért tudjátok már megölni, ha úgy hozza helyzet és nem lehet már lőni. Nem azt akarod ugye mondani, hogy ma nem kap egy lövész katona közelharc kiképzést a Honvédségben ?

Ma már nem kell lövészárkokat megrohamozni.Elég kicsi az esélye,hogy ooyan közel kerülj az ellenséghez,hogy agyon kell üsd a sisakoddal.Amúgy meg ott a pisztoly.
 
Ma már nem kell lövészárkokat megrohamozni.Elég kicsi az esélye,hogy ooyan közel kerülj az ellenséghez,hogy agyon kell üsd a sisakoddal.Amúgy meg ott a pisztoly.

Értem, nekünk nem volt pisztoly. De nem baj ha tudod, hogy fojtsd meg a saját sisakjával, vagy üsd nyakon a gyalásóval úgy, hogy kapásból az örök vadászmezőkön köt ki. :)
 
Értem, nekünk nem volt pisztoly. De nem baj ha tudod, hogy fojtsd meg a saját sisakjával, vagy üsd nyakon a gyalásóval úgy, hogy kapásból az örök vadászmezőkön köt ki. :)

Nincs felesleges tudás csak van amit nem éri meg megtanítani.
 
Sebesülések és halálok a modern háborúkban. Néhány statisztika!

Vietnám / Irak
Halál ellenség által: 81,4% / 80,5%
egyéb okból: 18,6% / 19,5%

Vietnám / Irak
könnyű sebesülés: 50,5% / 45,4%
komoly sebesülés: 49,5% / 44,6%
sebesültek száma egy KIA-ra számítva: 5,2 / 7,6
forrás: Matthew S. Goldberg: Death and Injury Rates of U.S. Military Personnel in Iraq

Harcolók veszteségei Afganisztánban:
civilek: 37,8%
hadviselők: 56,6%
zsoldosok/szakik: 5,4%
NGO ügynökök: 0,2%
forrás: Neta C. Crawford: War-related Death, Injury, and Displacement in Afghanistan and Pakistan 2001-2014

Elesettek funkciója a haderőben Irakban
harcoló: 68,1%
harctámogató: 11,7%
támogató: 20,2%
forrás: Sezgin Ozcan: Casualty Profile of the United States Army in Afghanistan and Iraq

háborús sebesülések kiváltó ok szerint:
belélegzés: 1%
robbanás: 10%
roncsolódás: 20%
behatolás: 69%

háborús sebesülések típus szerint:
ismeretlen: 1%
tüzérség: 1%*
gépjármű borulás: 1%
gyalogos gázolás: 1%
lezuhanás: 2%
késelés: 3%
IED: 5%
RPG, ATGM: 9%
gépjármű baleset: 14%
lövés: 63%

*valószínűnek tűnik, hogy szimmetrikus körülmények között ez az érték szignifikánsabban magas lenne, de valódi háborús tapasztalatai, komolyan vehető szimmetrikus ellenféllel szemben az amerikaiaknak nincsenek a koreai háború óta.

háborús sebesülések hely szerint:
mellkas: 32%
fej: 26%
has: 16%
kezek: 10%
lábak: 8%
medence: 7%
nyak: 7%
arc: 7%
hát: 5%
gerinc: 3%

súlyos vérzéses háborús sérülések hely szerint:
mellkas: 54%
has/medence: 26%
alsó végtagok: 8%
nyak: 7%
felső végtagok: 5%
forrás: Analysis of the Causes of Death of Casualties in Field Military Setting
 
A fenti statisztikák alapján szervezik meg a háborúra való felkészülést a szolnokiak és mivel a haderő végső soron őket követi, így a magyar fegyveres erők is. Namost akkor lássuk, hogy háborúznak a kelet-európaiak, mik a valóságos statisztikák felénk. USA / Ukrajna:

háborús sebesülések típus szerint:
srapnel: 0,5% / 65%
légnyomás: 0,5% / 24%
lövés: 63% / 10%
égés: X / 1%

háborús sebesülések hely szerint:
mellkas: 32% / 7,55%
fej: 26% / 30,11%
has: 16% / 5,85%
kezek: 10% / 19,21%
lábak: 8% / 34,27%
medence: 7% / 0,49%
nyak: 7% / 1,62%
arc: 7% / x
hát: 5% / x
gerinc: 3% / 0,49%
forrás: Vsevolod Stebliuk, Roman Gan, Kateryna Pronoza: Particularities of physical and mental injuries for Ukrainian-Russian war victims

Ezzel egybevágó további fontos adatok az ukrajnai konfliktusból: Prof. Ihor Trutyak MD, PhD: Pre-Hospital Trauma Challenges in Ukraine

Nos, ebből látható, hogy a szolnokiak semmit nem tudnak arról a háborúról, ami kihívásként áll a magyar fegyveres erők között, a szolnokiak tapasztalatai szart se érnek a kelet-európai háborús környezetben, mert itt összfegyvernemi gépesített háborút fognak vívni még polgárháború szintjén is, ami teljesen eltérő jellegű fenyegetést, taktikát és felkészülési igényt jelent a magyar fegyveres erők számára. A KRD egy teljesen elszigetelt, a magyar haderő felszerelése, képzése szempontjából tökéletesen irreveláns tényezőként kell kell kezelni, az ott összegyűlt missziós tapasztalatokat a kelet-európai környezetre felkészülésben szigorúan tilos használni.
 
Látjuk, hogy az össfegyernemi háborúban a sebesülések 90%-át a tüzérség okozza, míg az asszimetrikus konfliktusban a sebesülések kétharmada alapvetően lőtt seb. Az átlagos magyar katonát az fogja megölni, ha nincs megfelelő fedezékben a tüzérségi csapások elől, a lőtt seb meglehetősen ritka lesz, ahhoz túl kell élni az ellenséges tüzérséget, amire csekély az esély még úgy is, hogy a régi szovjet tapasztalatok alapján ássa be magát az ember, mint az ukrajnai hadviselő felek tették. Az is látható, hogy amíg az asszimetrikus háborúkban az amerikaiak általában a felsőtestükön sebesültek meg, addig az ukrajnai konfliktusban csak a fejsérülések mértéke mutatott átfedést, különben pedig döntően a végtagok sérültek/szakadtak. Magyarán a korszerű védőmellények jóval kisebb hatékonysággal fogják megvédeni a magyar katonát az amerikainál, mert nem azt a testrészt védik, ami alapvetően sérülni fog.

Lövészárokharc, bunkerépítés, a katonáknál készség szintű beásás, ha öt percnél hosszabb időre megállnak velahol, alapvető közlekedési jármű, a tüzérségtől védő nehézpáncélozott IFV, az ellenség elpusztításának fő metódusa pedig a masszív tüzérségi csapás. Nem tudom ez mennyiben érinti a gyalásó kihegyezését, de az biztos, hogy többet, sokkal többet fogja a gyalásót forgatni a magyar katona, mint a gépkarabélyát. Már feltéve, hogy felkészítik a valós kihívásra és nem lándzsás-dárdás benszülöttek elleni amerikai tapasztalatok alapján küldik a halálból elmebeteg taktikával és felszereléssel!
 
Látjuk, hogy az össfegyernemi háborúban a sebesülések 90%-át a tüzérség okozza, míg az asszimetrikus konfliktusban a sebesülések kétharmada alapvetően lőtt seb. Az átlagos magyar katonát az fogja megölni, ha nincs megfelelő fedezékben a tüzérségi csapások elől, a lőtt seb meglehetősen ritka lesz, ahhoz túl kell élni az ellenséges tüzérséget, amire csekély az esély még úgy is, hogy a régi szovjet tapasztalatok alapján ássa be magát az ember, mint az ukrajnai hadviselő felek tették. Az is látható, hogy amíg az asszimetrikus háborúkban az amerikaiak általában a felsőtestükön sebesültek meg, addig az ukrajnai konfliktusban csak a fejsérülések mértéke mutatott átfedést, különben pedig döntően a végtagok sérültek/szakadtak. Magyarán a korszerű védőmellények jóval kisebb hatékonysággal fogják megvédeni a magyar katonát az amerikainál, mert nem azt a testrészt védik, ami alapvetően sérülni fog.

Lövészárokharc, bunkerépítés, a katonáknál készség szintű beásás, ha öt percnél hosszabb időre megállnak velahol, alapvető közlekedési jármű, a tüzérségtől védő nehézpáncélozott IFV, az ellenség elpusztításának fő metódusa pedig a masszív tüzérségi csapás. Nem tudom ez mennyiben érinti a gyalásó kihegyezését, de az biztos, hogy többet, sokkal többet fogja a gyalásót forgatni a magyar katona, mint a gépkarabélyát. Már feltéve, hogy felkészítik a valós kihívásra és nem lándzsás-dárdás benszülöttek elleni amerikai tapasztalatok alapján küldik a halálból elmebeteg taktikával és felszereléssel!

A gyalásó oldaléle, alapban az ellen kivégzésére van kiélezve. Azzal ki kell végezni. Sisakszíjj elkapása és lehúzása az ellen fejéről, szintén fix kivégzési mód. Értem dudit, de támogatom is, ha úgy érzi, a régi kiképzésből kell valmi a hatásos dolgokért.
 
A fenti statisztikák alapján szervezik meg a háborúra való felkészülést a szolnokiak és mivel a haderő végső soron őket követi, így a magyar fegyveres erők is. Namost akkor lássuk, hogy háborúznak a kelet-európaiak, mik a valóságos statisztikák felénk. USA / Ukrajna:

háborús sebesülések típus szerint:
srapnel: 0,5% / 65%
légnyomás: 0,5% / 24%
lövés: 63% / 10%
égés: X / 1%

háborús sebesülések hely szerint:
mellkas: 32% / 7,55%
fej: 26% / 30,11%
has: 16% / 5,85%
kezek: 10% / 19,21%
lábak: 8% / 34,27%
medence: 7% / 0,49%
nyak: 7% / 1,62%
arc: 7% / x
hát: 5% / x
gerinc: 3% / 0,49%
forrás: Vsevolod Stebliuk, Roman Gan, Kateryna Pronoza: Particularities of physical and mental injuries for Ukrainian-Russian war victims

Ezzel egybevágó további fontos adatok az ukrajnai konfliktusból: Prof. Ihor Trutyak MD, PhD: Pre-Hospital Trauma Challenges in Ukraine

Nos, ebből látható, hogy a szolnokiak semmit nem tudnak arról a háborúról, ami kihívásként áll a magyar fegyveres erők között, a szolnokiak tapasztalatai szart se érnek a kelet-európai háborús környezetben, mert itt összfegyvernemi gépesített háborút fognak vívni még polgárháború szintjén is, ami teljesen eltérő jellegű fenyegetést, taktikát és felkészülési igényt jelent a magyar fegyveres erők számára. A KRD egy teljesen elszigetelt, a magyar haderő felszerelése, képzése szempontjából tökéletesen irreveláns tényezőként kell kell kezelni, az ott összegyűlt missziós tapasztalatokat a kelet-európai környezetre felkészülésben szigorúan tilos használni.

Látom az eszedbe sem jutott,hogy a KRD kiképzése meg a lövész dandárok kiképzése tökéletesen eltérő...
Ez ugye abból adódik,hogy egy esetleges konvencionális háboruban a feladatok is tökéletesen eltérőek lenné ek.Úgy is fogalmazhatnék,hogy mindenkit arra képeznek ki amire alkalmazni fogják őket.Márpedig a KRD-a büdös életben nem fogják gépesített lövész alegységként alkalmazni...
Szóval nagyon jó a statisztikád de a sötéttel kiemelt rész az első betűtől az utolsóig úgy hülyeség ahogy van!!!

Ami pedig a missziós tapasztalatot illeti tekintve,hogy mindenki asszimetrikus háborúba jár misszióba a tapasztalatok tök ugyan olyanok...
 
Látjuk, hogy az össfegyernemi háborúban a sebesülések 90%-át a tüzérség okozza, míg az asszimetrikus konfliktusban a sebesülések kétharmada alapvetően lőtt seb. Az átlagos magyar katonát az fogja megölni, ha nincs megfelelő fedezékben a tüzérségi csapások elől, a lőtt seb meglehetősen ritka lesz, ahhoz túl kell élni az ellenséges tüzérséget, amire csekély az esély még úgy is, hogy a régi szovjet tapasztalatok alapján ássa be magát az ember, mint az ukrajnai hadviselő felek tették. Az is látható, hogy amíg az asszimetrikus háborúkban az amerikaiak általában a felsőtestükön sebesültek meg, addig az ukrajnai konfliktusban csak a fejsérülések mértéke mutatott átfedést, különben pedig döntően a végtagok sérültek/szakadtak. Magyarán a korszerű védőmellények jóval kisebb hatékonysággal fogják megvédeni a magyar katonát az amerikainál, mert nem azt a testrészt védik, ami alapvetően sérülni fog.

Lövészárokharc, bunkerépítés, a katonáknál készség szintű beásás, ha öt percnél hosszabb időre megállnak velahol, alapvető közlekedési jármű, a tüzérségtől védő nehézpáncélozott IFV, az ellenség elpusztításának fő metódusa pedig a masszív tüzérségi csapás. Nem tudom ez mennyiben érinti a gyalásó kihegyezését, de az biztos, hogy többet, sokkal többet fogja a gyalásót forgatni a magyar katona, mint a gépkarabélyát. Már feltéve, hogy felkészítik a valós kihívásra és nem lándzsás-dárdás benszülöttek elleni amerikai tapasztalatok alapján küldik a halálból elmebeteg taktikával és felszereléssel!

A végtagjaidra ugyan milyen mellényt veszel fel?Mert azok a "szárnyak" amik vannak bizony lószart sem érnek.
 
A gyalásó oldaléle, alapban az ellen kivégzésére van kiélezve. Azzal ki kell végezni. Sisakszíjj elkapása és lehúzása az ellen fejéről, szintén fix kivégzési mód. Értem dudit, de támogatom is, ha úgy érzi, a régi kiképzésből kell valmi a hatásos dolgokért.

Nem tudom milyen arányban vívtak lövészárokharcot az ukrán háborúban. Erre egyelőre nem találtam statisztikát. De azt viszont láthatod, hogy ebből eredő sérülések aránya nem szerepel a statisztikában. Gyanítom, hogy a gyalásó kihegyezése nem lesz szükséges. De azok a gyalogsági taktikák, amik érvényesek voltak Irakban és Afganisztánban majdhogynem semmilyen formában nem fognak érvényesülni a Kelet-Európában.

Tudod mit mond a román a páncélozatlan gyalogságra? Trei, doi, unu, foc!
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz