RD-33 (Klimov, Szovjetunió)

RD-33 a kiömlönyílásból szemlélve:
10687408_1548134685406876_1154021518781817443_o.jpg
 
Bemutatták az új RD-33MK hajtómüvet a "Gidroaviaszalon" kiállításon (szeptember 6-9) Gelendzsekben. A MiG-29K/KUB és MiG-35-höz

fejlesztette az ODK.

KmrTV1dQSYE.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: ghostface
Bemutatták az új RD-33MK hajtómüvet a "Gidroaviaszalon" kiállításon (szeptember 6-9) Gelendzsekben. A MiG-29K/KUB és MiG-35-höz

fejlesztette az ODK.

KmrTV1dQSYE.jpg

Lehet,hogy hülye kérdés de mi az a sok fém cső?Direkt megnéztem az F-135-öt azon is van csak nem ennyi meg azon vannak nem fém csövek is ezen meg szinte csak fém van.
 
Lehet,hogy hülye kérdés de mi az a sok fém cső?Direkt megnéztem az F-135-öt azon is van csak nem ennyi meg azon vannak nem fém csövek is ezen meg szinte csak fém van.
Az RD-33-on nemcsak a szivattyúktól a hajtómű belső tüzelőanyag-fúvókáihoz mennek nagynyomású üzemanyagcsövek, hanem pl. nagynyomású kerozinnal működnek a GSF-lamellák vezérlő hidraulikus munkahengerei is, ezért megy a nagynyomású szivattyútól hátrafelé is egy köteg cső (van ahol ezt hidraulika-rendszer működteti olajjal, akkor nem a hajtóművön futnak a csövek, csak a legvégén a GSF-nél csatlakoznak rá). A hajtómű elején meg fölül a segédberendezés-ház előtt látsz rácsatlakozó csövekkel egy munkahengert (ez is keróval működik) ami egy himbát működtet, a himba másik karja pedig egy körbefutó gyűrűhöz csatlakozik, ezt a gyűrűt forgatja a hajtóműházon körbe. A gyűrűhöz csatlakoznak körben azok a himbák, amik a kompresszor egyik/vagy több álló lapátsorának állászögét vezérlik a lapát bekötő tengelyének elforgatásával a vezérelt üzemmódnak és a környezeti nyomásnak, beömlő levegő sebességének és még néhány paraméternek megfelelően. Mivel két vezérlő munkahenger van (a másik a hajtómű túloldalán 180 fokra a láthatóhoz képest), ezért mennek körbe a hozzájuk vezető csövek a hajtómű elején is. A többi cső meg a szivattyúktól (fő és forszázs-sziv.) a fő és forszázs-fúvókákhoz vezető csövek, a kenőolajrendszer csövei, a vastagabbak a kompresszortól a kondirendszerhez lecsapolt levegő csővezetékei (ez is forró, többszáz fokos levegő, úgyhogy hiába az alacsony nyomás, vagy acél/titáncsövek, vagy hőálló burkolat is van rajtuk). A másik ok, ami miatt az F-135-ön kevesebb fémcsövet láthatsz, hogy a két hajtómű messze nem egy korosztály, technológiai lépcsőfok van közöttük, az amerikai hajtóművön lehetnek sokkal korszerűbb és egyszerűbb megoldások is, amik esetleg még többet is tudnak - pl. nem fémből hanem valami spec műanyagból (max egy kis fémszövet-erősítéssel) készült nagynyomású csővezetékek.
 
Ja, még a fentiekhez: a hajtóművek fő tüzelőanyag-fúvókái általában kettős, duplázott fúvókák, értelemszerűen ezért minden fúvóka-talphoz kívülről két csővezeték fut a szivattyútól és vezérlő automatikától. Szóval ezektől van a cső-dzsungel egy hajtóművön ...
 
Az RD-33-on nemcsak a szivattyúktól a hajtómű belső tüzelőanyag-fúvókáihoz mennek nagynyomású üzemanyagcsövek, hanem pl. nagynyomású kerozinnal működnek a GSF-lamellák vezérlő hidraulikus munkahengerei is, ezért megy a nagynyomású szivattyútól hátrafelé is egy köteg cső (van ahol ezt hidraulika-rendszer működteti olajjal, akkor nem a hajtóművön futnak a csövek, csak a legvégén a GSF-nél csatlakoznak rá). A hajtómű elején meg fölül a segédberendezés-ház előtt látsz rácsatlakozó csövekkel egy munkahengert (ez is keróval működik) ami egy himbát működtet, a himba másik karja pedig egy körbefutó gyűrűhöz csatlakozik, ezt a gyűrűt forgatja a hajtóműházon körbe. A gyűrűhöz csatlakoznak körben azok a himbák, amik a kompresszor egyik/vagy több álló lapátsorának állászögét vezérlik a lapát bekötő tengelyének elforgatásával a vezérelt üzemmódnak és a környezeti nyomásnak, beömlő levegő sebességének és még néhány paraméternek megfelelően. Mivel két vezérlő munkahenger van (a másik a hajtómű túloldalán 180 fokra a láthatóhoz képest), ezért mennek körbe a hozzájuk vezető csövek a hajtómű elején is. A többi cső meg a szivattyúktól (fő és forszázs-sziv.) a fő és forszázs-fúvókákhoz vezető csövek, a kenőolajrendszer csövei, a vastagabbak a kompresszortól a kondirendszerhez lecsapolt levegő csővezetékei (ez is forró, többszáz fokos levegő, úgyhogy hiába az alacsony nyomás, vagy acél/titáncsövek, vagy hőálló burkolat is van rajtuk). A másik ok, ami miatt az F-135-ön kevesebb fémcsövet láthatsz, hogy a két hajtómű messze nem egy korosztály, technológiai lépcsőfok van közöttük, az amerikai hajtóművön lehetnek sokkal korszerűbb és egyszerűbb megoldások is, amik esetleg még többet is tudnak - pl. nem fémből hanem valami spec műanyagból (max egy kis fémszövet-erősítéssel) készült nagynyomású csővezetékek.


Miért jó kerozinnal működtetni a hidraulika rendszert?
 
  • Tetszik
Reactions: Szittya
Miért jó kerozinnal működtetni a hidraulika rendszert?
Nem a teljes hidraulika-rendszer megy keróval, csak a GSF-lamellák keresztmetszetének vezérlése (a futómű-fékszárny-kormányszervók stb. azok hagyományos olajos hidraulikával működnek). Ez jó két okból is: egyrészt nem az olajos hidraulika-rendszert kell messziről odavezetni a GSF-hez (gyakorlatilag a törzs hátsó végére), hiszen eleve ott van a hajtóműhöz vezetett keró - mégpedig a szükséges porlasztás miatt a szükséges nagy nyomáson. A másik ok: így egyszerűen előmelegíthető a hajtóműbe beporlasztott tüzelőanyag, ez pedig elősegíti a minél finomabb porlasztást, ezzel a kerozin tökéletesebb égését. A tartályokban lévő keró az repülés közben elég gyorsan lehűl -40-50 fokra is (ezért deresednek pl. a szárnytartályok leszállás után még nyáron is!), ez pedig nem tenne jót se a porlasztásnak, sem az égés minőségének.
 
Nem a teljes hidraulika-rendszer megy keróval, csak a GSF-lamellák keresztmetszetének vezérlése (a futómű-fékszárny-kormányszervók stb. azok hagyományos olajos hidraulikával működnek). Ez jó két okból is: egyrészt nem az olajos hidraulika-rendszert kell messziről odavezetni a GSF-hez (gyakorlatilag a törzs hátsó végére), hiszen eleve ott van a hajtóműhöz vezetett keró - mégpedig a szükséges porlasztás miatt a szükséges nagy nyomáson. A másik ok: így egyszerűen előmelegíthető a hajtóműbe beporlasztott tüzelőanyag, ez pedig elősegíti a minél finomabb porlasztást, ezzel a kerozin tökéletesebb égését. A tartályokban lévő keró az repülés közben elég gyorsan lehűl -40-50 fokra is (ezért deresednek pl. a szárnytartályok leszállás után még nyáron is!), ez pedig nem tenne jót se a porlasztásnak, sem az égés minőségének.

Akkor mindenki így csinálja?
 
Akkor mindenki így csinálja?
Nem biztos, ez szabadon választott, tehát géptipus-függő, mindent viszont én se ismerek. Ahol van kompresszorlapát-állító rendszer (már helikoptereken meg utasszállítókon is van), az általában keróval működik, mert a keró úgyis ott van a hajtóművön. A MiG-21-en még olajos hidraulikával működött a GSF-vezérlés, a 29-en már keróval, minden másnak utána kell nézni, és nem mindig egyszerű. A neten megtalálható műszaki leírások sajnos ritkán ennyire részletesek, inkább csak ismeretterjesztő szintűek, ha ilyen részleteset akarok találni sokszor órákig lehet bogarászni, és lehet hogy nem lesz semmi eredmény ...
 
Nem biztos, ez szabadon választott, tehát géptipus-függő, mindent viszont én se ismerek. Ahol van kompresszorlapát-állító rendszer (már helikoptereken meg utasszállítókon is van), az általában keróval működik, mert a keró úgyis ott van a hajtóművön. A MiG-21-en még olajos hidraulikával működött a GSF-vezérlés, a 29-en már keróval, minden másnak utána kell nézni, és nem mindig egyszerű. A neten megtalálható műszaki leírások sajnos ritkán ennyire részletesek, inkább csak ismeretterjesztő szintűek, ha ilyen részleteset akarok találni sokszor órákig lehet bogarászni, és lehet hogy nem lesz semmi eredmény ...

ÁÁÁÁ semmi ilyesmi csak érdeklődtem(nem szippantott be a hajtóművek világa).
 
V. V. Csernisov nevét viselő Moszkvai Gépgyártó Vállalat Moszkva. 5000 ember dolgozik ott és még mindig gyártják Kína számára RD-93 hajtómüvet.(ezek szerint még gondog vannak a WS-13-al)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Ez az RD-33-as elképesztően jó volt, mikor megjelent, csak az élettartamával voltak gondok. A valamivel nagyobb teljesítményű, de alapjában tovább fejlesztett RD-33K a nyolcvanas években pont annyival volt mégjobb, mint a két gép, amibe bekerült, vagyis a MiG-29M és a MiG-29K. Igazán sikerült a legtöbb hiányosságot kijavítaniuk.
De napjainkra ez már nagyon elavult. Az eredeti MiG-29M és K már nincs sehol, de a belőlük továbbfejleszett M2 és K/KUB se mozgatja már meg a fantáziát, ugyanakor a hajtóművük, az RD-33MK se hozza azt, ami a mai divat.

Ebben a mérettartományban mindent egybevetve napjainkban az EJ200-as a nyerő, hiszen az az RD-33-asnál könnyebb, levegőátfutásban ott van, ahol az alap RD-33-as (az RD-33K és MK 85kg/sec-et tud, az alap RD-33-as "csak" 72-t), teljesítményban viszont az MK-val van egy szinten.
Élettartamban és fogyasztásban kedvezőbb, hiszen más karakterisztikájú.
A MiG-29-esek mai verzióihoz inkább valami ilyesmit kellene már fejleszteni, de mind tudjuk, hogy ez távolról sem realitás.
Azzal főznek, ami van és amíg még lehet.