Mehet az akác is csak nincs rá támogatás. Az akác kb 10-12 éves kortól számít jó tüzifának 27 év körül van a vágásérettsége, talajtól függően. Az alföldön jellemzően ez megy nyárfával és ostorfával vegyesen. A nyár és az ostor is elég jó tüzifa, de mindkettőt 2 évig kell szárítani fedett helyen, hogy elfogadható legyen a fűtőértéke, és 4-5 évnél tovább semmiképpen nem szabad tárolni, mert megeszik a bogarak.
		
		
	 
És még frissen nyersen elhasogatni. 
 
	
		
	
	
		
		
			A fatüzelés nem csak színtisztán fatüzelés. aki vegyestüzelésű kazánnal fűt, az eléget minden éghetőt benne, így jócskán szabadul fel a CO2-n kívül más is. Vidéken ez októberben jól látszik és érződik is. A fűtési szezon kezdetén a családi házakban a nyár során felgyülemlett éghető szeméttel gyújtanak be. És ebben bizony benne van a műanyagtól kezdve a gumin keresztül a bármi ami ég. Ha nehezen gyullad, akkor benzinnel kever fáradt olajos forgács, vagy romlott olajfesték, rossz gázolaj a traktorból, mind mehet rá. A szégyelősebbje sötétedés után pakolja rá az olyan cuccot ami a kéményből akkora fekete füstoszloppal távozik, mint a templomtorony.
A fatüzelés emellett még mindig egy olcsó alternatíva a jól beágyazott vidéki lakosoknak, mert mindig van egy erdész ismerős, vagy a rokonságban valakinek van ilyen, aki okosban tud ágfát, vagy gyérítést negyed/nyolcad áron, jellemzően zsebbe. A téli tüzelő megvan 50-60k HUF-ból 200-250k helyett. Majd bolondok lesznek ezt feladni. A fűrészelés/hasogatás/behordás meg vidéki téli sport.
Emellé még szépen becsúszik surranópályán a választási években a szociális tüzifa program, amikor  az éppen aktuális kormány a szegényebb réteg egy kisebb részét, polgármester meg a rokonságának egy nagyobb részét igyekszik megnyerni magának.
A CO2 egyensúly közeli állapotra hivatkozni fatüzelés esetén meg minimum nem átgondolt álláspont, mivel 30 év megkötési időszakkal áll szemben 1év felszabadítási időszak és ez természetesen a következő évben már a  60év a 2höz és így tovább. De lehet, hogy szemléletesebb ha azt mondom, hogy ha én életemben 50 évig fűtök fával, akkor azt a CO2-t amit kiengedtem a légkörbe 1500 évig tart megkötni fával.
		
		
	 
Tökéletes helyzetkép. Viszont kérdés:
Ha elégetem a pet palackot, hungarocellt, szivacsot, tetra pack dobozt, stb, akkor ezzel csinálok nagyobb kárt vagy ha a pet palack, hungarocel, stb kikerül a szeméttelepre és ott bomlik 1000 évig, (a közelünkben van egy hiper szuper szeméttelep ami csődbe ment, így van egy nagy domb amiről fújja a szél amit elbír. Bár már kezd beerdősülni) vagy rosszabb esetben a környezetbe, vagy ami most nagy sláger az óceánokba (lásd pl usa, hajóra szemét fel, kikötőből ki, szemét hajóról a vízbe, hajó vissza, újabb kör)? Hagyjuk a szelektív gyűjtögetést mert ez vidéken jobbára a mese kategória.  Most volt nagy cikk a Dunában talált antik tejeszacskóból. Szóval? Mi legyen? A plüssállatok amúgy nagyon jó meleget adnak. 

Korom, hamu, ok az ilyen szennyezett az nem jó. Viszont azért nekem rémlik egy olyan film ahol az őserdei indián korommal keverte a xar minőségű földjét és láss csodát igazi humusz lett belőle. 
Fából mondjuk a fenyő elég jól kormol, meg a forgácslap, funérlap. 
Amúgy akkor mi van ha valaki a saját erdejét tüzeli el? Mint pl én. Ha nem tüzelhetném nem is telepítenék. Csak idén március elején +900 db akáccsemetét tettem le. Szóval életem során már bőven 10000 elültett fánál járok. Most akkor had kérdezzem meg azok a nagyon zöldek akik kikötözik magukat a fákhoz hogy jajj ne vágják ki mert én vagyok a sötétzöld- azok mennyi fát ültettek el életük során? Szöveg az van, meg nagy csinnadrattával örökbe fogadnak egy fát, stb, netán elültetnek egyet, de az ilyenek hol vannak az erdőtelepítésekről? Mert bizony ott jól jön ám a szorgos kéz, pláne hogy egyre kevesebb a szorgos kéz ami megfizethető. Miért nem jönnek el a zöldek dolgozni erdőre ilyenkor, stílusosan ingyen, ha már akkora zöldek? Ma pl ültettem két platánt meg egy tölgyet az udvarra, az ilyeneket nem is számolja az ember már.