T-14 Armata

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 476
77 252
113
Meg a Dél-Koreaiak K2-je.



Várjunk még ezekkel. Az tény, hogy az 1980-as és 90-es években a szovjetek 152mm-es, az amerikaiak és a németek pedig 140mm-es lövegben gondolkodtak, és az is tény, hogy a hidegháború vége miatt nem kerültek eme lövegek végül hadrendbe. De a meglévő lövegek páncélátütő képessége azért drasztikusan emelkedett több változtatásnak a hatására (az l/d ratio (hossz/átmérő) emelése 35-re majd e felé, ultrakönnyű levállóköppeny, fejlesztett kialakítású páncéltörő-mag, stb.). Ha a korábban említett Rheinmetall borssúra igazat mond, hogy a jelenlegi cirka 12-13 Mj torkolati energiát még 20%-al meg tudják fejelni, akkor már 15,6 Mj környékén járunk, cirka ennyi volt az 1990-es években tesztelt német 140mm-es löveg torkolati energiája alaphelyzetben. Nyilván az az érték pedig 17-18Mj lenne a mostani fejlesztési szinten, de itt most a lényeg az, hogy jelenleg még lövegűrméret emelése nélkül is van mozgástér.

A Leo3-ként emlegetett programhoz még nincs eldöntve a löveg, még a pontos igénylista sincs meg, pont azt mérik fel, hogy nagyjából milyen tervezési alapkövetelményeknek kellene megfelelnie majd. Az is lehet, hogy a Rheinmetall által mutogatott 130mm-es löveg elégtelen lesz avagy sok is...

Szerintem a Leopard 3-nál az a kérdés,hogy milyen löveget építsenek bele nem pedig az,hogy milyen követelményeknek feleljen meg a konstrukció.Szinte biztos vagyok benne,hogy a konstrukció kialakításénál 140 vagy akár 155-ös löveggel méreteznek így csak löveg és töltőgép cserével át tudnak állni a nagyobb kaliberre ha nem az kerül bele alapból.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Nagyjából ez a 60-70 tonna a felső határ, ami hidak, pontonhidak, átkelők, vasúti és közuti szállításnál ideális, sőt, igazából még 60 tonna alatt lenne ideális, ezért is lett a T-14 is ilyen 48-50 tonna körüli, ami még ad nagyjából 3-5 tonnányi mozgásteret.
Amúgy nem is löveg űrmérete az, ami meghatározó, noha persze a reakcióerőket valahogy kezelni kell, nem véletlen, hogy 30 tonna alatti járműveknél a 120 mm-es modern hk. lövegeknél inkább bevállalják a csőszájféket. Cirka 18-20 Mj torkolati energiáig elég lehet egy 45-50 tonnás harckocsi (ez volt az 1990-es évekbeli nyugati 140 illetve szovjet/orosz 152mm-es löveg becsült teljesítménye), hogy ezt még lekezelje. Maga a löveg pedig még ilyen méretben is 3,5 - 4,5 tonna körüli. Mellé raksz egy automata töltőt (mondjuk 1-2 tonna) és még mindig csak 5-6 tonnánál jársz. Ha 30 lőszerrel számolsz egyenként 50kg-os tömeggel akkor ez legyen 6,5-7 tonna. Ezt még egy CV90 alvázra is rá tudod pakolni, noha ott csőszájfékre mindenképpen szükség lenne szerintem. De ezzel együtt az talán látható ebből a kis számmisztikából, hogy önmagában a löveg űrméret növekedése nem jelenti azt, hogy rögtön Mausban kelljen gondolni.

Leopard-2A4-LOSy.jpg

Leopard 2A0-A4 páncélzat vastagási értékek (LOS - adott irányba a fizikai vastagság), az ellenfél irányában (előre) 420-860 mm-nyi kompozit páncélzat néz...

A harckocsiknál a fő probléma a passzív védelem, vagyis a páncélzat. A jelenlegi általános harckocsiknál (mínusz T-14) jellemzően a tömeg 40-45%-a a torony. A fentiből látszik, hogy ebből a fegyverzet bizony legfeljebb pár tonna. A maradék a páncélzat... Gyakorlatilag ha meg akarod a személyzetet védeni az ellenséges harckocsik fő fegyverétől, akkor a hagyományos harckocsi-felépítésnél a tömeg 40-50% mehet a páncélzatra. Egyszerűen olyan erősek a jelenlegi lövegek is, hogy ilyen nagy volumenű és tömegű védelem kell ellenük (magyarázat: lehet relatíve nagy sűrűségű (nehéz) fémet használni, ez ugye az M1A1HA (és folyományai) megoldása, kimerült urán rétegekkel - a másik megoldás különféle anyagokból készült rétegekkel elvezetni annyi energiát, amennyit lehet - ezt követi a Leopard 2A5 és későbbi harckocsik tornyára került kiegészítő páncélzat).

leopard_2a7.jpg

Leopard 2A7, a torony elején lévő ék alakú kiegészítő páncélzat majdnem egy méter hosszú...
A T-14 erre nyújtott bizonyos szintű választ, a személyzet a testben, egy páncélkapszulában, a torony pedig relatíve gyengén páncélozott, hogy a kézifegyverek és kis kaliberű gépágyúktól megvédje a löveget és a töltőberendezést. Az ellenséges harckocsik lövedékeitől viszont nem passzív, hanem aktív védelem védi, az Afganit APS 2x 5 elhárító töltete / gránátja, amely a torony aljára került, és a hírek szerint 1750m/s sebességű célpontokat is el tud kapni (az APFSDS lövedékek torkolati sebessége jellemzően 1750m/s alatt marad):

1000_470_matched__ozrkm3_6796b4ad10c9bfcd6e2c01ce3b12f3bc.jpg

Így lehetett a T-14 annak ellenére mindössze 48-50 tonna, hogy nagyobb jóval, mint a nem sokkal könnyebb T-90M. A passzív védelem oltárán áldoztak.

Szóval a harckocsik mérete és tömege feltehetően nem fog 80-90-100 tonnás szintre nőni, hanem a T-14-hez hasonlóan elengedik a hagyományos kialakítást, és a torony páncélzata gyengébb lesz, mint a megelőző harckocsiké. Az így felszabaduló tömeg-felesleget pedig aktív védelembe, fegyverzetbe és érzékelőkbe "fektethetik".
Hát nem vagyok meggyőződve az Armata fejlődési irány helyességéről.A hk létének értelme a löveg és a gp.Fegyverzet nélkül csak egy nagyranőt hernyótalpas dzsip.Az orosz 57milis IFV gá viszont előremutó megoldás.És sepercalat leamortizálja az Armatát páncélozott hernyótalpas dzsipé.Afganit APSel eggyüt.
Arrol meg már értekeztem,hogy ezt a távirányitott tornyot triviális műszaki/mechanikai hiba/sérülés is harcképtelenné teheti.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Szerintem a Leopard 3-nál az a kérdés,hogy milyen löveget építsenek bele nem pedig az,hogy milyen követelményeknek feleljen meg a konstrukció.Szinte biztos vagyok benne,hogy a konstrukció kialakításénál 140 vagy akár 155-ös löveggel méreteznek így csak löveg és töltőgép cserével át tudnak állni a nagyobb kaliberre ha nem az kerül bele alapból.

Először a kialakítást kell kidolgozni. A T-14 teknője azért akkora, mert a töltőgép és a lőszer nagy része a testben van. Lehetne a toronyban is, de akkor a torony jóval nagyobb. Ha a lőszer és a töltőgép a toronyban van, akkor akár drasztikus cserében is lehet gondolkodni, pl. EM-ágyú, hiszen toronycserével ez is megoldható. Ha a testben van elhelyezve, akkor a rendelkezésre álló hely befolyásoló tényező lehet.

Én nem feltétlen vagyok meggyőzve arról, hogy szükségszerű 140-155mm-es löveg. A Rheinmetall is csak 130mm-es löveget mutogatott. Ha a különféle fejtegetéseknek hitelt adunk, akkor 16-18 Mj-ig elmehet a 130mm-es löveggel is. Ez már olyan energiaszint, amit passzív páncéllal lassan már nem nagyon lehet lekezelni, hacsak nem tényleg ilyen 80 tonnás szörnyekben gondolkodnak. Tehát eljutunk oda, hogy már nem a passzív védelem leküzdése lesz a feladat, hanem az aktív védelemé...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Hát nem vagyok meggyőződve az Armata fejlődési irány helyességéről.A hk létének értelme a löveg és a gp.Fegyverzet nélkül csak egy nagyranőt hernyótalpas dzsip.Az orosz 57milis IFV gá viszont előremutó megoldás.És sepercalat leamortizálja az Armatát páncélozott hernyótalpas dzsipé.Afganit APSel eggyüt.

Akkor erre a nyugati 40mm-es lövegek is képesek...
Ez az a koncepció, amit páran nyugaton is hangoztatnak, miszerint nem HK kell, hanem mozgékony nagy tűzerejű harcjármű, mint a brit Ajax...

ajax-british-tank.jpg


Arrol meg már értekeztem,hogy ezt a távirányitott tornyot triviális műszaki/mechanikai hiba/sérülés is harcképtelenné teheti.

Én meg cáfoltam...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Akkor erre a nyugati 40mm-es lövegek is képesek...
Ez az a koncepció, amit páran nyugaton is hangoztatnak, miszerint nem HK kell, hanem mozgékony nagy tűzerejű harcjármű, mint a brit Ajax...

ajax-british-tank.jpg




Én meg cáfoltam...
Szerintem van továbbra is létjogosultsága a hk-nak
Cáfolatod meg nem győzött meg a távirányitott hk torony jóságárol.Tisztelettel
Tamás:)
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
47 476
77 252
113
Először a kialakítást kell kidolgozni. A T-14 teknője azért akkora, mert a töltőgép és a lőszer nagy része a testben van. Lehetne a toronyban is, de akkor a torony jóval nagyobb. Ha a lőszer és a töltőgép a toronyban van, akkor akár drasztikus cserében is lehet gondolkodni, pl. EM-ágyú, hiszen toronycserével ez is megoldható. Ha a testben van elhelyezve, akkor a rendelkezésre álló hely befolyásoló tényező lehet.

Én nem feltétlen vagyok meggyőzve arról, hogy szükségszerű 140-155mm-es löveg. A Rheinmetall is csak 130mm-es löveget mutogatott. Ha a különféle fejtegetéseknek hitelt adunk, akkor 16-18 Mj-ig elmehet a 130mm-es löveggel is. Ez már olyan energiaszint, amit passzív páncéllal lassan már nem nagyon lehet lekezelni, hacsak nem tényleg ilyen 80 tonnás szörnyekben gondolkodnak. Tehát eljutunk oda, hogy már nem a passzív védelem leküzdése lesz a feladat, hanem az aktív védelemé...

Nem gondolom,hogy van értelme annak,hogy a test helyett a toronyban tárolják a lőszer a következő generációs harckocsik.Ha a toronyban csak a löveg van akkor lehet kicsi a torony így nem kell rá különösebb páncél hisz nehéz eltalálni(lásd T-14 ahol ágyú ellen max szemből védett a torony minden máshol a realitás a nagykaliberű gépágyúk elleni védelem).Ha viszont a toronyba rakod a lőszert meg a töltőgépet akkor óhatatlanul egy nagy tornyod lesz amit már védened kell passzív eszközökkel is és akkor oda a jelentős tömegcsökkentés.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and fip7

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Ez scifi
:oops::oops:

Amúgy te mikorra saccolod az első Railgunnal tank megjelenését?

Az EM ágyú és a lézerfegyverek mindig "még 5-10 év" távolságban vannak. :D

Ezzel együtt szerintem a 2040-2050-es évekre az energiafegyverek korszaka talán eljöhet. Ha most legyintesz, akkor rámutatnék, hogy a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett tervezve, a T-90 alap T-72-őt pedig effektíve az 1960-as években tervezték. Tehát a most tervezett harckocsik esélyesen még 2050-ben bőven hadrendben lesznek, és nem kiképzési céllal...
 
M

molnibalage

Guest
Az EM ágyú és a lézerfegyverek mindig "még 5-10 év" távolságban vannak. :D

Ezzel együtt szerintem a 2040-2050-es évekre az energiafegyverek korszaka talán eljöhet. Ha most legyintesz, akkor rámutatnék, hogy a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett tervezve, a T-90 alap T-72-őt pedig effektíve az 1960-as években tervezték. Tehát a most tervezett harckocsik esélyesen még 2050-ben bőven hadrendben lesznek, és nem kiképzési céllal...
Valahol egész elképesztő, hogy a leggyorsabb technológiai fejlődés korában ennyi ideig húzzák a hh-s alapok. A jóléti társadalom költségei felemésztették a fegyverkezését...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Nem gondolom,hogy van értelme annak,hogy a test helyett a toronyban tárolják a lőszer a következő generációs harckocsik.Ha a toronyban csak a löveg van akkor lehet kicsi a torony így nem kell rá különösebb páncél hisz nehéz eltalálni(lásd T-14 ahol ágyú ellen max szemből védett a torony minden máshol a realitás a nagykaliberű gépágyúk elleni védelem).Ha viszont a toronyba rakod a lőszert meg a töltőgépet akkor óhatatlanul egy nagy tornyod lesz amit már védened kell passzív eszközökkel is és akkor oda a jelentős tömegcsökkentés.

Ezzel a koncepcióval az a baj, hogy a torony védelmét a test ellenében a II.Vh és az 1973-as tapasztalatok határozták meg, a beásott harckocsik terén (hull-down position). A T-14 ettől elmozdult, mert (legalábbis az oroszok szerint - és azért sok dologban bizony szerintem igazuk van) egyértelmű lett, hogy a modern hadviselésben a beásott harckocsi könnyű célpont, tehát mobilnak kell lennie - így viszont a test nem lesz kevésbé kitéve az ellenséges tűznek, mint a torony.

6hTbIAh.jpg

M1A2SEP kiásott harckocsi-fedezékben, ahol "hull-down" pozíciót vehet fel

Máris megbukott az az 1970-es évekbeli koncepció, mely minél kisebb tornyot javasolt, mondván, hogy a test beásott pozíció miatt biztonságban van, csak a torony van kitéve az ellenséges tűznek. Persze, rámutathatsz, hogy a T-14-nél is megvan az önbeásás képessége, tehát az orosz sem mondja azt, hogy ma már nincs létjogosultsága a hull-down position koncepciónak, csak a jelentősége csökkent le.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Ez scifi
:oops::oops:

Amúgy te mikorra saccolod az első Railgunnal tank megjelenését?


5dc3dffd4b0da623ef99523d84807858.jpg
Soha. Ahogy ésszerű okból villanyautó se lenne.
A benzin vagy a lőpor energiasűrűsége csak nukleáris robbanással haladható meg. Railgunhoz előbb egy csomó alkatrésszel előbb villanyt kellene csinálni a lőporból, aztán bazi kondenzátorokba elrakni, és itt vége is. Ez a kondenzátor nagyobb lenne, mint a tank.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Az EM ágyú és a lézerfegyverek mindig "még 5-10 év" távolságban vannak. :D

Ezzel együtt szerintem a 2040-2050-es évekre az energiafegyverek korszaka talán eljöhet. Ha most legyintesz, akkor rámutatnék, hogy a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett tervezve, a T-90 alap T-72-őt pedig effektíve az 1960-as években tervezték. Tehát a most tervezett harckocsik esélyesen még 2050-ben bőven hadrendben lesznek, és nem kiképzési céllal...
A földön lézerfegyver se lessz soha. Nem praktikus. 5 kiló wolfram becsapódási energiáját kellene úgy kiváltania, hogy a " röppályáját" se lehet kiszámítani.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Valahol egész elképesztő, hogy a leggyorsabb technológiai fejlődés korában ennyi ideig húzzák a hh-s alapok. A jóléti társadalom költségei felemésztették a fegyverkezését...

Nem feltétlenül értek egyett. Inkább úgy fogalmaznék, hogy egyes esetekben sikerül az érdekes érvényesítése, más esetekben nem.
Az Egyesült Államokban például teljes lendülettel tolják az F-35 program szekerét, de az FCS-t úgy kaszálták el, hogy az US ARMY még most se tudja, hogy akkor igazából ő férfi vagy nő, talicska kell neki vagy láncfűrész.
Oroszország sem különb, a T-14 programot fél szívvel tolják, mondván hogy drága, de felújítani két ex-Kirov osztályú nukleáris meghajtású cirkálót nem drága...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 544
113
Ezzel a koncepcióval az a baj, hogy a torony védelmét a test ellenében a II.Vh és az 1973-as tapasztalatok határozták meg, a beásott harckocsik terén (hull-down position). A T-14 ettől elmozdult, mert (legalábbis az oroszok szerint - és azért sok dologban bizony szerintem igazuk van) egyértelmű lett, hogy a modern hadviselésben a beásott harckocsi könnyű célpont, tehát mobilnak kell lennie - így viszont a test nem lesz kevésbé kitéve az ellenséges tűznek, mint a torony.

6hTbIAh.jpg

M1A2SEP kiásott harckocsi-fedezékben, ahol "hull-down" pozíciót vehet fel

Máris megbukott az az 1970-es évekbeli koncepció, mely minél kisebb tornyot javasolt, mondván, hogy a test beásott pozíció miatt biztonságban van, csak a torony van kitéve az ellenséges tűznek. Persze, rámutathatsz, hogy a T-14-nél is megvan az önbeásás képessége, tehát az orosz sem mondja azt, hogy ma már nincs létjogosultsága a hull-down position koncepciónak, csak a jelentősége csökkent le.
Azért ez beásott hk pozició korántsem volt régen sem annyira túltolva.Harckocsicsapatok legfontosabb erényének mindig is a manőverezó képességet tekintették.Csak védelmi helyzetben alkalmzták a beásott tüzoziciót,és akkor is több tüzelőállás kialakitására törekedtek harckocsinként.Lásd 73 Golán,az izraeliek vs szirek csatája
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Soha. Ahogy ésszerű okból villanyautó se lenne.
A benzin vagy a lőpor energiasűrűsége csak nukleáris robbanással haladható meg.

Aham. Az 1930-as években meg nem is számoltak a nukleáris energiával.
Ahogy most te sem az esetleges új technológiákkal... :confused:

Nem kell csodavárás, de ne higyjük már azt, hogy a helybenfutás a legjobb sport.

Railgunhoz előbb egy csomó alkatrésszel előbb villanyt kellene csinálni a lőporból, aztán bazi kondenzátorokba elrakni, és itt vége is. Ez a kondenzátor nagyobb lenne, mint a tank.

Az ugye megvan, hogy pusztán energiakoncentráció tekintetében egy diesel-generátor rugalmasabb és jobb megoldás lehet a "lőpornál"?
A General Dyamics 2005-ben még 20 láb hosszú kontér méretű kondenzátor telepből tudott megfelelő energiát (3 Mj) kisajtolni, ezt 2016-ra 10 láb hosszú konténerbe sikerült már minitaürizálni. Hogy harckocsiba kerüljön, még kb. két nagyságrenddel kellene a kondenzátor-telepet méretét csökkenteni. Ha optimisták vagyunk 2036-ra meglesznek vele.

A kondenzátortelep tényleg fontos, de ha az megvan, akkor onnan kezdve már csak táplálni kell a generátort, meg pár hasonló technikai problémát megoldani (például a gyorsítósín és elektromágnesek jobb hűtését). Ez nem hinném, hogy megoldhatattlan technikai kihívás, tehát a "soha" azért egy picit erős kifejezés a technológia várható áttörését tekintve...
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Nem feltétlenül értek egyett. Inkább úgy fogalmaznék, hogy egyes esetekben sikerül az érdekes érvényesítése, más esetekben nem.
Az Egyesült Államokban például teljes lendülettel tolják az F-35 program szekerét, de az FCS-t úgy kaszálták el, hogy az US ARMY még most se tudja, hogy akkor igazából ő férfi vagy nő, talicska kell neki vagy láncfűrész.
Oroszország sem különb, a T-14 programot fél szívvel tolják, mondván hogy drága, de felújítani két ex-Kirov osztályú nukleáris meghajtású cirkálót nem drága...
Hát, ha ez lenne az
, akkor jól is tették. Ennek a leleke egy jól működő mesterséges inteligencia lenne.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Aham. Az 1930-as években meg nem is számoltak a nukleáris energiával.
Ahogy most te sem az esetleges új technológiákkal... :confused:

Nem kell csodavárás, de ne higyjük már azt, hogy a helybenfutás a legjobb sport.



Az ugye megvan, hogy pusztán energiakoncentráció tekintetében egy diesel-generátor rugalmasabb és jobb megoldás lehet a "lőpornál"?
A General Dyamics 2005-ben még 20 láb hosszú kontér méretű kondenzátor telepből tudott megfelelő energiát (3 Mj) kisajtolni, ezt 2016-ra 10 láb hosszú konténerbe sikerült már minitaürizálni. Hogy harckocsiba kerüljön, még kb. két nagyságrenddel kellene a kondenzátor-telepet méretét csökkenteni. Ha optimisták vagyunk 2036-ra meglesznek vele.

A kondenzátortelep tényleg fontos, de ha az megvan, akkor onnan kezdve már csak táplálni kell a generátort, meg pár hasonló technikai problémát megoldani (például a gyorsítósín és elektromágnesek jobb hűtését). Ez nem hinném, hogy megoldhatattlan technikai kihívás, tehát a "soha" azért egy picit erős kifejezés a technológia várható áttörését tekintve...
"az esetleges új technológiákkal..."
Olyannal tényleg nem, ami sértené az energiamegmaradás törvényét.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Azért ez beásott hk pozició korántsem volt régen sem annyira túltolva.Harckocsicsapatok legfontosabb erényének mindig is a manőverezó képességet tekintették.Csak védelmi helyzetben alkalmzták a beásott tüzoziciót,és akkor is több tüzelőállás kialakitására törekedtek harckocsinként.Lásd 73 Golán,az izraeliek vs szirek csatája

Ettől még a II. Vh elején a harckocsitest általában a toronnyal megegyező páncélzattal rendelkezett. Aztán ez eltolódott oda, hogy ma nagy általánosságban a toronyfront a legerősebb szinte minden harckocsinál, a test frontja egy öles lépéssel lemaradva követi.

Ha a manőverezőképesség a fontos és nem a beásott pozíció, akkor miért lenne így? Költői kérdés...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Hát, ha ez lenne az
, akkor jól is tették. Ennek a leleke egy jól működő mesterséges inteligencia lenne.

A mókás ebben a videóban az, hogy a harcjárműveket leszámítva nagyjából ez a képesség az, amit most a US ARMY meg akar valósítani 2020-ra, illetve bizonyos szintig (BLU TRACKER például) már most is magvan neki...

Miután itt a diskuráció eddig a harckocsikról folyt, értelemszerűen az FCS program harcjárműveire céloztam.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 696
14 667
113
Aham. Az 1930-as években meg nem is számoltak a nukleáris energiával.
Ahogy most te sem az esetleges új technológiákkal... :confused:

Nem kell csodavárás, de ne higyjük már azt, hogy a helybenfutás a legjobb sport.



Az ugye megvan, hogy pusztán energiakoncentráció tekintetében egy diesel-generátor rugalmasabb és jobb megoldás lehet a "lőpornál"?
A General Dyamics 2005-ben még 20 láb hosszú kontér méretű kondenzátor telepből tudott megfelelő energiát (3 Mj) kisajtolni, ezt 2016-ra 10 láb hosszú konténerbe sikerült már minitaürizálni. Hogy harckocsiba kerüljön, még kb. két nagyságrenddel kellene a kondenzátor-telepet méretét csökkenteni. Ha optimisták vagyunk 2036-ra meglesznek vele.

A kondenzátortelep tényleg fontos, de ha az megvan, akkor onnan kezdve már csak táplálni kell a generátort, meg pár hasonló technikai problémát megoldani (például a gyorsítósín és elektromágnesek jobb hűtését). Ez nem hinném, hogy megoldhatattlan technikai kihívás, tehát a "soha" azért egy picit erős kifejezés a technológia várható áttörését tekintve...
Hát ugye, a lőporhoz nem kell semmi. A dízelhez kell egy generátor. nem vagyok szakértő, de a kondenzátor méretének elvi határai vannak.